Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-10 / 291. szám
1966. december 10. ’TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Az első napok Mikor lesz valakiből katona? Amikor a sorozó bizottság alkalmasnak nyilvánítja? Amikor magára veszi az egyenruhát? A tréfálkozó szólás-mondás szerint, amikor már elfogyasztott egy akó feketekávét. Ebben a megállapításban van is valami igazság. Mert a tizennyolc, húszéves fiatalember, amikor az egyenruhába beöltözik, akkor még csak a külsejében katona. Meg kell tanulnia először is a lehető leggyorsabban felöltözködni. Feltekerni úgy a kapcát, hogy bármennyit gyalogoljon is, ne gyúródjon meg, ne törje fel a lábat. Azt, hogy a köpenyen hova kerüljenek a ráncok a derékszíj alatt. Azt, hogy a csizmán hol legyen a bokaszíj csatja... Azt, hogy ágyon a szalmazsák úgy álljon, mint a gyufásskatulya, rajta egyetlen ránc nélkül a pokróc... Hogy a szekrényben hol kell tartami a tisztálkodóeszközöket és egyéb, személyi tárgyakat... tűk az egyik „asztaltársaságot”. — Mi is volt? — tanakodtak néhány pillanatig. — Megvan. Gulyásleves, borsófőzelék, hússal — emlékezett Bordás István, nem sokkal ezelőtt még bogyiszlói pedagógus. A többiek, mint áment mondták Először is, be kell gyakorolni a szabályos mozdulatokat.. Pedig aggodalomra nem volt ok, eléggé biztonságos távolságból Aztán meg kell tanulni a so- nézhették, akárcsak a robban- rakozót, jobbraátot, balraátot, tási bemutatót, hátraarcot, a szabályos tisztelgést... És mindezek mellett a fegyverrel, a különféle harci eszközökkel való bánást. Amikor már mindenben jártasságot szerzett, akkor lehet elmondani; újoncunk kezd katonává válni. Akkor már elindulhat a kiképzés könnyűnek rá: — sose legyen rosszabb, mint eddig volt. Az sem egy utolsó szempont, hogy mi kerül naponta a katonák a laktanyában asztalára. Kísérőnk némi iróniával meg is jegyezte: — Húsz évvel ezelőtt az „étlapon” még igen gyakori fogás volt a polenta. (Magyarul a kukoricakása.) De akkor még alig voltunk valamivel a háború után. És hol volt a honvédség felszerelésben, ellátásiban sikkor a mostanitól? Ma már nevetve emlegetjük a hajdani díszszemlét, amelyen lovasfogatok képviselték a járműveket. Ma meg bonyolult gépek kezelését kell elsajátítani. Az ebédlőből kivonuló újoncok egy feliratot böngésznek, amely arra buzdít, hogy a pártkongresz- szus tiszteletére minden kiképA parancsnokok gondoskodnak arról is, hogy ízletes, bőséges legyen az ellátás. zési ágban a legjobb eredmények szülessenek. A jelmondatot mintegyáltalán nem nevezhető útján, amelyen akár a kiváló címet is megszerezheti. De ne vágjunk a dolgok elébe, maradjunk csak a jelenlegi valóságnál, amikor az újoncok csak néhány napos katonák, vagy, mint laktanyabeli kísérőnk mondotta, katonajelöltek. És közben egyre mozgalmasabb napok váltják egymást. Kora reggel felsorakoztak a .gépkocsik. Útirány a távoli lőtér. Az éjjel esett hó olvadásnak indult — ízelítőt adott abból, hogy az elkövetkező időkben milyen terepen kell végrehajtani a kiképzést, a gyakorlatot. Azért az újdonság látásával járó izgalom, várakozás feledtette a rossz időt. — A mai napon az elvtársak megismerkednek az alakulatnál rendszeresített felszereléssel, gépekkel, fegyverzettel, a lövészet, a kézigránátdobás szabályaival, a rakétajelzésekkel. Itt kint, a terepen az utóbbiakkal, tehát a fegyverzettel, majd bent a laktanyában a gépi felszereléssel. Kezdjük tehát a pisztolylövéssel— Amikor a kézigránát-bemutatóra került sor, néhányan behúzták a nyakukat, mert mégis, nagyobbat szólt, mint a pisztoly, vagy a géppisztoly, és nem tudni, merre repül egy-egy szilánk,,. Mire a laktanyába visszaértek, már ott sorakozott az alakulótéren a többi látnivaló, számos gép, és berendezés, amelyeknek a kezelését az elkövetkező hónapokban kell elsajátítani. Eközben a szakácsok sem tétlenkedtek, szaporán készítették az ebédet. — A mai ebéd raguleves, és csirkepaprikás nokedlivel — jelentette a konyhaügyeletes. Nem csoda hát, hogy a bemutató végén mindenki jó étvágy- gyal látott ebédhez. — Emlékeznek még, mi volt az első, laktanyai ebéd? — kérdezha csak örökségül hagyták volna a már leszerelt katonák, akik közül sokan a kiváló és az élenjáró címmel a birtokukban tértek vissza a polgári életbe. Az újoncok még csak a kezdet kezdetén tartanak. De ki tudná; akinek még nem valami tökéletesen sikerül szabályos jobbraátot csinálni, nem lesz-e abból is a kiképzési év végére kiváló katona? BI. Aztán el kell sajátítani a fegyverek, felszerelések kezelését. Foto: Bakó Jenő Jól gazdálkodnak a községfejlesztési alappal a szekszárdi járásban A megye valamennyi járásában befejezték a községfejlesztési tervek összeállítását. A III. ötéves terv a községek gazdálkodása terén nagy feladatokat ró a vezetőkre, a lakosságra egyaránt. A szekszárdi járás községfejlesztési alapjának ötéves tervét úgy állították össze, hogy az a lakosság bevonásával, az egyéb helyi erőforrásokra támaszkodva, az állami támogatás felhasználásával, olyan feladatok megvalósítását biztosítsa, melyek a lakosság érdekeivel azonosak és kedvezően alakítják a kommunális, szociális, valamint kulturált életkörülményeik javítását. A tervezésnél úgy számoltak, hogy az öt év alatt a községfejlesztési alap bevétele 46 millió 162 ezer forint, a lakosság társadalmi munkaértéke 14 millió 606 ezer forint, a helyi anyag felhasználása pedig 492 ezer forint lesz. így ösz- szesen 61 millió 260 ezer forint áll a járás rendelkezésére a III. ötéves tervben. A bevétel a korábbi évekhez képest növekedést mutat, de még magasabb lehetne, ha Al- sónána, Alsónyék, Bogyiszló, Fácánkert, Harc, Kistormás, Kölesd, Medina, Öcsény, Sárpilis és Sió- agárd is megszavazná a maximális 300 forintos'lakossági hozzájárulást. Ezek a községek így bevételkieséssel számolhatnak a többiekkel szemben, mivel az állami támogatás-többletet nem kaphatják meg. A III. ötéves terv első éve, az 1966-os esztendő. Az első évi tervet már októberben túlteljesítették. A bevétel 100 százalékon felüli volt, a kiadás, a társadalmi munka és a helyi anyag értéke is meghaladta a tervszámokat, amely az év végéig még emelkedik. Az eddig végzett munka során nagymértékben a lakosság erejére, segítőkészségére támaszkodtak. A következő években még fokozottabban szeretnék igénybe venni a lakosság támogatását a feladatok végrehajtásában és éppen ezért még magasabb értékű társadalmi munkára számítanak. Az öt évre tervezett társadalmi munka átlagának értékei több községben alacsonyabbak a járási átlagnál. Az eddigi tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy a túlteljesítésnek megvannak a reális feltételei, amelyet az is bizonyít, hogy az 1966. évi társadalmi munkatervet már októberben 70,70 forintos járási átlaggal túlteljesítették. A III. ötéves terv teljesítése a községfejlesztés vonalán, csak úgy lehet eredményes, ha a községfejlesztési feladatokat, — amely a községpolitikai feladatok egyik fontos része — a községi tanácsok és végrehajtó bizottságaik, a helyi tömegszervezetekkel és a lakossággal közösen oldják meg. A tervek teljesítését a járási tanács végrehajtó bizottsága állandó figyelemmel kíséri és segíti. A járási tanács szakosztályai a feladatok megvalósításába még fokozottabban bekapcsolódnak. A mezőgazdasági osztály különös figyelmet szentel a termelőszövetkezeti hozzájárulás növelésére, míg a községfejlesztési csoport a tervek teljesítését, pénzügyi és műszaki vonalon biztosítja, a szükséges segítséggel együtt. Mikor i a h ü Sokszor felteszik a fenti kérdést Hőgyészen a földművesszövetkezeti tagok, s a község lakossága. A földművesszövetkezeti tagság, s a község lakossága örömmel vette tudomásul a kilátásba helyezett új áruház építésének tervét. Az emeletes áruház létesítésével ugyanis megoldva látták a korszerűtlen, és raktárhiánnyal küzdő kereskedelmi egységek problémáját. Ügy tervezték, hogy az áruháziban vonják össze a konfekció-, a méteráru- és cipőszaküzletet. Sürgetné az új áruház építését, a kereskedelmi egységek napról napra növekvő forgalma, a vásárlók igényeinek kielégítése is. Amilyen nagy volt két évvel ezelőtt a hőgyésziek öröme, annál nagyobb most a csalódásuk. Az épület megvásárlása óta majdnem két esztendő telt el, s a falak ma is úgy állnak, ahogy a maszek autószerelő az építést annak idején abbahagyta. Az építés folytatásához, illetve befejezéséhez egyelőre nincs biztosítva a pénz. Az elmúlt két év alatt megtartott fmsz-igazgatósági ülésen többször foglalkoztak az áruház problémáival. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a szeptember 14-én megtartott igazgatósági ülésen Lakatos Antal, az igazgatóság elnöke ismertette a MÉSZÖV álláspontját, mely szerint az áruház felépítésére csak akkor kerülhet sor, ha az emeleti részt lakás céljára adják át, s erre olyan jelentkezőt találnak, aki az építési költségekhez arányosan hozzá is járulna. A választott testület tagjai közül néhányan kritikusan reagáltak abeépiii fel i áruház ? jelentésre. Pákozdi Jenő igazgatósági tag azt mondta: — Miért lett megvásárolva az elkezdett épület, ha az építés folytatásához, befejezéséhez nincs biztosítva a pénz? A megvásárlásra fordított 160 ezer forintot gyorsabban visz- szatérő beruházásokra fordíthattuk volna. Illés Gáspár, ugyancsak a választott testület tagja, azt javasolta, ha másként nem megy, addig takarózzanak, ameddig a takaró ér, s legalább a földszinti részt, az üzlethelyiségeket építsék meg. Közeleg az idő, amikor a választott testület a fmsz-tagság előtt ad számot munkájáról, a küldöttgyűlésen hozott határozatok végrehajtásáról. A Hőgyészi Körzeti Földművesszövetkezet igazgatósásának tagjai aggodalommal néznék a küszöbönálló tanácskozás elé. Bár rajtuk kívül álló okok játszottak közre, akárhogy nézzük is, ígéretükkel — a hőgyészi áruház felépítésével — adósak maradtak, és ezt megmagyarázni nem lesz könnyű feladat. P. M. Szellemi vetélkedő a tolnai ifjúsági házban Vasárnap szellemi vetélkedőt rendeznek a tolnai ifjúsági házban, délután fél hat órai kezdettel. A vetélkedőn, amelyet Halasi Béla vezet, a természetjárók és a kulturális egyesülés három-három csoportja méri össze tudását politikai, társadalomtudományi, művészeti és földrajzi ismeretekből. A kérdéseket a tolnai kulturális egyesülés és a Vörös Lobogó turistaszakosztályának vezetősége állította össze.
