Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-07 / 288. szám
löiiß. december 1. TOLNA MEGYEI NÉPtJSAG 3 Kiapadhatatlan energiával A párttitkár — Akármit mond is Kató néni, a nyugati műszereknek nincs párja — teszi a megjegyzést, a vér- nyomásmérőt átvéve a doktpr úr. — Előítéletek — mosolyog Kató „néni", a nála jóval idősebb ember nénizésén. — Ezzel meg mi baja, doktor úr? — mutatja és kérdi. Rövid, de szenvedélyes, kétoldalú vita kezdődik, melyben összecsapnak a nézetek. Ennek során bebizonyul, hogy igenis világszerte híresek hazai gyártmányú orvosi, műszereink. Nemcsak szégyenkezni valónk nincs, de- büszkék is lehetünk termékeinkre. Szóba kerül, hogy nem minden kiváló, ami nyugati. Lehet és kell takarékoskodni a devizával. Jó hasznát veszi Kató „néni”, a párttitkár a jó pár esztendős szakmai gyakorlatának. Nem hiába bújta a könyveket és folyóiratokat, egyenlő vitapartner. A határozott hangú eszmecsere békességben ér véget. „Más-' kor is érdemes ide eljönni egy kis eszmecserére. Maga felpezsdíti a gondolkozást” — ezzel indul az intermezzo befejeztével Útjára a vitapartner. Ebben az esztendőben választották meg alapszervezeti párttitkárnak Kató „nénit", Lőrincz Jánosnét a megyei kórházban. Szakmai beosztása szerint mintegy negyven milliónyi értékű raktárkészletért felelős. Mint párttitkár a harminctagú, műszakiakból és adminisztratív dolgozókból álló pártszervezet munkájáért „felel”, de nem egyedül. Megválasztása előtt éves átlagban napi 14 órát volt benn munkahelyén Elfoglaltsága azóta sem csökkent. Mondják, hogy névnapján, november 25-én este 8 órakor ment haza családjához, mert közbejött egy jelentős gyógyászati szállítmány, melyet el. kellett rendezniük. Nála nem választódik el a pártmunka a többitől. Tudják a kórháziak, miért becsülték éppen őt a párttitkári tisztséggel. Voltaic és vannak néhányuknál ag- goclalrpak. Féltik egészségét, óvják gyomorfekélye kiújulásától. Kérés nélkül is segítenek neki és nem csak a kommunisták. . Azóta két Kató, két Teréz, két János van a családban. A hetedik Gergely — ő a legkisebb, most 14 esztendős — maradna egyedül, de csak neve szerint, mert különben ő a család kedvence, öcsinek becézik. — Lelkitsmeret-furdalásunk van, mert kicsit kényeztettük az öcsit, — mondja az édesanya. — Jobban tanulhatna, ha igényesebben, többet törődünk vele —- mondogatja. — ö olyan, hogy készségével, kedvességével mind- annyiónkat leszerel. — Hogyan osztják meg a munkát a családban? — Mindenkinek megvan a reszortja. Évek óta a lányoké a takarítás. Mióta Jancsika (így mondja) Pécsett van a technikumban, öcsi a bevásárló. A heti nagymosást vasárnap bonyolítjuk le, ezt összekapcsolom az ebédkészítéssel, (Nem csekélység, mert hat ágyneműhuzat kerül sorra.) Esténként a nagylányom, a család „kis Katija” készül elő, de a vacsorát többnyire én főzöm — feleli. Tréfáskedvű, a nehézségeket közösen jól viselő, dolgos, kiegyensúlyozott család az övék. Egyik vasárnapon gyomorbántal- makkal feküdt az anya. Tanácsait kérve, a lányok főzőcskéz- tek. Egyikük megjegyezte: — Anyu, ha nem is vagy beteg, kérlek, feküdj máskor is vasárnaponként. így legalább megtanulunk főzni — mondta egyikük, a többiek derültségétől kísérve. — Szórakozás? — kérdezzük. — Legfőbb szórakozásom a futballmeccsek megtekintése. Úgy osztom be az időmet, hogy olyankor mindig ráérjek. A családi szurkolókkal ellentétben én nem csapatnak, hanem a jó játéknak drukkolok. Szeretem a filmeket. Sajnos, könyvet csak ritkán olvashatok — mondja. szerint Lőrinczéknél minden este éjfélig ég a villany. — Az érettségizők nálunk külön szobát kapnak — mondja mosolyogva a családi tűzhely melegéről gondoskodó anya. — Tavaly a kis Katié volt, idén Terkáé, jövőre pedig Farkas Torkúnké lesz a kijelölt kis szoba. Muszáj, mert szokásuk szerint hangosan tanulnak. Mi öregebbek a másik szoba egy-egy sarkában jegyzetelünk. — Úgy hallottam, saját maga varrja a lányok ruháját is. Mennyit alszik? »• — Megszoktam, hogy keveset. Most már gyorsabb a varrás, mert ráegvan legújabb büszkeségünk, a villanyvarrógép. (A családi tanács döntött úgy, hogy megvesz- szük.) Eljár az idő a gyerekek ellenőrzésével, saját tanulásommal is. Ha netántán este tízkor lefekszem, az éjszakai három óra már ébren talál. Korán kelek. Beérem kevéssel. « Jó az időbeosztása a kórházi kettes számú pártalapszervezeí titkárának. Igaz, hogy neki muszáj is beosztania idejét, mert sok mindenre vállalkozott. Különleges munkabírású, szinte kifogyhatatlan energiájú asz- szony Lőrincz Jánosné, a négy- gyermekes anya, a rendszeresen tanuló diák, a párttitkár. Ha valahol, nála tényleg nem túlzás ezt mondani. Nem mindenki vállalkozik arra, hogy ennyi terhet vegyen a vállára, ö nem tekinti annak, kiegyensúlyozott ember. Akinek sok a panasza, nincs jó időbeosztása, menjen el a megyei kórház asszony-párttitkárához. Életkedvet, energiát/derűs kiegyensúlyozottságot1 találhat, a minden kötelezettségének eleget tevő, mai, közéleti, kommunista asszonynál. j SOMI BENJAMINNÉ í EZ LETT mjm i másról is lehetne szó, fut mint az őszi mélyszán- w ’ tásról. Hónapokkal ezelőtt, főleg a nyáron, volt fogadkozás, ígérgetés éppen elegendő. Amikor a gabonabetakarítás időszakában a termelőszövetkezetek vezetői nyilatkoztak, akkor kivétel nélkül a felelősség hangján mondták el, nagyon is megértik, pontosan ismerik a mélyszántás elvégzésének a jelentőségét. Mások azt hangoztatták; elmúlt a szájbarágós időszaka, túl vagyunk az óvodáskoron, szükségtelen tehát a mezőgazdasági üzemek vezetőit útón-útfélen a legkézenfekvőbb munkák elvégzésére bíztatni, emlékeztetni. Tulajdonképpen arról van szó, hogy ez év nyarán valóban a szokottnál is sűrűbben volt indokolt beszélni a tavalyi lemaradásról. 1965-ben körülbelül 50 ezer holdnyi területen á késlekedés, majd az idői járás miatt, nem sikerült befejezni a mélyszántást. Igaz ugyan, hogy az időjárás nem kedvezett, de az is igaz, hogy a nyújtott műszak, a két műszak adta lehetőségek maximális kihasználásával nem lett volna szabad ilyen nagy elmaradást megengedni. Az 50 ezer holdból több tízezer holdat oly módon is le.tudtak volna a mezőgazdasági üzemek „faragni”, hogy szorgalmazzák a nyári mélyszántást. Ezekről a dolgokról június óta nagyon sok szó esett 1966-ban. Úgy látszott, az illetékesek és az érdekeltek okulnak a tavaim mulasztásokból, még inkábla mélyszántás elmaradása miatt jelentkező károkból., Az ígérgetésekből, o. fogadkozásokból is, továbbá a versenyfelaíánlások- ból i? erre lehetett következtetni. Sajnos, bebizonyosodott, hogy a nagy fogadkozások mögött őszinte elhatározás és tenniakarás, viszonylag csak nagyon kevés termelőszövetkezetben volt. Megmutatkozott ez már júliusban és augusztusban is, amikor több termelőszövetkezetben a „ráérünk még” elvet és a „nem vagyunk még elkésve” elvet vallatták, 'miközben, például a Nagydorogi Gépállomáson is, a gépek kihasználatlanul vesztegeltek. Nagy árat fizet a megye mezőgazdasága az üres fogadkozások miatt. A termelőszövetkezetekben több tízezer holdon az idén sem lesz befejezve a mélyszántás, s jövőre viselni kell majd ennek minden következményét. Helyenként még mindig erőlködnek. A traktorosok még menteni próbálják a menthetőt, de sajnos, ma már teljesen bizonyos, hogy a hátralévő több mint 50 ezer holdon a mélyszántást semmiképpen sein lehet az idén befejezni. Az időjárás annyira megromlott, hogy a gumikerekes erőgépekkel nem mehetünk semmire, a lánctalpasok pedig legfeljebb kínlódnak. s érthető módon nagyon Tcevés teljesítményt produkálnak. Annak idején sok szó esett arról is, hogy a kedvező időjárást kell kihasználni, hiszen ez a legjobb az ember és a teljesítmény szempontjából is. A IX, kongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaverseny során néhány tsz valóban mindenben és mgradik- talanul teljesítette a vállalását. Befejezték a mélyszántást. De ezeknek a termelőszövetkezeteknek a száma csekély, sokkal több az olyan közös ‘gazdaság, ahol bebizonyosodottt. hogy a vezetők ígérgetéséből, fogadkozásából. már ami az őszi mélyszántást illeti, nem lett semmi. A családi tűzhely melegéről... ' Négy gyermek nevelődik a Lőrincz-családban. És nem is akárhogyan — vallják közeli ismerőseik. Jelképezi a gyerekeik neve is a családi összetartás erejét. Gergő, a már halott, szeretett nagyapa Hasító Gergely, a kisebbik lány pedig az anya testvére után kapta a Teréz nevet. A másik kettő — János és Kató — a szülők nevét viseli. Három év óta még egy lánya van a kórház párttitkárának, igaz, hogy ő csak ideiglenesen náluk lakik, tőlük jár közgazdasági technikumba a testvér-gyerek, mivel községükben erre nincs mód. Náluk mindenki tanul • Negyvenkét éves volt titkárasszonyunk, a négygyermekes családanya, amikor levelező tagozaton befejezte a közgazdasági technikumot. Együtt érettségiztek a nagylánnyal. Most egyéves könyvviteli tanfolyamra, „kálász- ra” jár, emellett a marxizmus- leninizmus esti középiskolájának is résztvevője. Terka. „a cserfes”, nevetős szemű kisebbik lányuk idén érettségizik. Jancsi a pécsi gépipari technikumba, Gergő az általános iskola nyolcadik osztályába jár, a családfő' pedig államvizsgáira készül az egyetem jogi karai). Esténként otthonuk minden zugát benépesítik a könyvek fölé hajló „diákok”. A szomszédok Római katolikus papok tájékoztató értekezlete December 6-án, kedden délelőtt 10 órakor gyülekeztek megyénk római katolikus papjai a Hazafias Népfront megyei székházában, hogy meghallgassák dr, Kelemen Sándornak, a megyei tap ács ipari osztályvezetőjének „A III. ötéves terv célkitűzései és annak megyei sajátosságai’! című ismertetőjét. A nagy érdeklődést kiváltó és nagy tetszéssel fogadott előadást számos felszólalás követte, melynek során a felszólalók kifejtették a társadalmi munka szervezésének fontosságát, a helyi kommunális és mélyépítés jellegű létesítmények gyorsabb megvalósítása érdekében. Több kérdést tettek fel a vidéki ipartelepítés elosztásával és a szolgáltatást végző ipari létesítmények, vállalatok fejlesztésével kapcsolatban. A tájékoztató értekezleten megjelent és felszólalt Mátyás Kálmán kanonok' püspöki irodaigazgató, mint az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának kiküldötte. fl szakmunkásképzés módszere, az elmélet és gyakorlat kapcsolata a nyílt nap napirendién Tapasztalatcsere a szekszárdi szakmunkásképző iskolában % A nyílt nap az iskola program- vári, paksi és nagymányoki ne- modora, amellyel érdekessé teszik jában is szerepel. Az lí>66/67-es velők és a megyei pártbizottság a soron lévő témát, volt az alapja tanévben még egyet tartanak két munkatársa Pallák Andor á-, annak, hogy a tanulók drukkcl- majd a nyáron. Akkor más szak- Balogh István végigkísérhették a tak, hogy sikerüljön a bemutató, ma tanulói részére. Most a vasa- vasasszakma két első osztályán: k Még az olyan fiúk is aktívan sokon volt a sor. A szekszárdi fél-fél napi munkáját. Amikor vettek részt az órán, akiket koszakmunkásképző iskola vezető., az év elején az iskola vezetői az rabban bíztatni kell. jelentős dolgokra vállalkoztak. „f”-osztályt kijelölték a nyílt . ...... a mikor úgy határoztak, hogy az napra való részvételre, inég nem Pedig a fiatalok nehéz kör n- iskola nyílt napjára meghívják tudták, nem is tudhatták, hogy menyek között végzik tanulnia- a szomszédos megyék hasonló in- ez az osztály» nem a legerősebb nyaikat. Mint a végértékeiesne' tézeteinek vezetőit, előauóit is. lesz. A negyedév elteltével az megállapították, a fiataloknak otr. Sőt, az általános iskolai nevelők átlagos szinten mozog ez az hon kevés időt adnak a tanulás— politechnikai oktatók — is osztály, éppen ezért a figyelem ra; tóhat az iskolában kell olyan felkerültek a meghívandók lis- arra irányul, hogy az ilyen alka- színvonalra emelni az oktatást. tájára. így olyan, a szakmához iomra tekintetbe véve az osztálv hoffy a kevés otthoni idő alatt kiválóan értő, a vaiasszakmát 7;. v 1 véve az ogrtály csak ismételni kelljen_ szerető nevelógárda előtt folyt sajátosságát, hogyan készülnék . . le a szekszárdi iskola nyílt naoja. fel a tanárok, az órát milyen T tételét "tak t me*WVTlk módszerrel 'vezetik- ^ámenét- J^Lást, A vállalti vezetősége létrA*’,,,f,kerreI készítés volt a feladat. Délelőtt ezúttal is minden támogatás* szülődé« az értékelő vitatkozás" ^ °sztály- 82 első ’d”. a csavar- megadott az iskola e program já- a nyílt’ nap amely betekintés* menet-készítés elméleti részévet, nali sikere érdekében. Érdekey Ä ntakW^muyntóS£n^' illetve az. acélgyártássá! isménké- Äb ^ * bizonyította, hogy a kezdotoény^ STÖSÄ S“Ä"l zest folytatni kell, mert kiata- A délelőtti elméleti és a dél- a diákok, nevelők. liete^tktatéí^mMszeD ‘^mriy L^yítotÍ^Wy^^^^lőadók' A szakmunkásképz6 iskola nyílt Tolna megyére jellemző. Ä Czi SÄS L 2TÁltalaban is igaz az, ami kulo- 73ef és Serbán Sándor, az anya- gondolt', tervszerű órákat kell nősen a. vasasszakmára jellem- got kiválóan ismerik, rendelkez- tartani. 2. Úgy kell tanítani, hogy ző: a fiatalok nem technikai nek olyan tehetséggel, hogy a az osztályok, gyerekek adottságai- komyezetből jönnek szakmát ta- tanulókkal a szakmát megismer- hoz alkalmazkodjon a nevelő nulnk Legtöbbjüknek otthon a fessék. módszere is, hogy a legkönnvcbszakmaval semmi kapcsolata nem Joggal vérhatták, hogy ilyen ben sajátítsák el a szakmát. 3. v ' s, . a sza. ^ nagyszámú oktató jelenléte feszé. Az elmélet és gyakorlat egysétávol allo fiatalodból kell jó jyezi a fiatalokat. Láxnpalázasak, gét tovább kell fokozni. 4. A szakmunkásokat nevelni. félénkek lesznek. Ennek nyomát szemléltető eszközök sokaságát A nyílt napion a kiskunhalasi, sem lehetett megfigyelni. Sőt, az kell alkalmazni minden szakrha mohácsi, bajai, gyón ki, dombé- előadók közvetlen hangú előadói oktatásánál.
