Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-07 / 288. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAa 1966. december T. Ünnepség a moszkvai csata negyedszázados évfordulóján Moszkva (TASZSZ) Kedden Moszkvában ünnepi ülésen emlékeztek meg a német fasiszta területrablók felett a moszkvai csatában aratott győzelem 25. évfordulójáról. A Kreml kongresz- szusi palotájában rendezett gyűlés elnökségében helyet foglaltak: Leomyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornáj és más szovjet vezetőik, valamint azok a hadvezérek, akik a történelmi csatában harcoltak. A gyűlésen'Nyikolaj Jegoricsev, az SZKP moszkvai ’ városi párt- bizottságának első titkára mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a német fasiszta hadvezetés a szovjet—német frontra vezényelt csapatok és' haditechnika csaknem felét Moszkva környékén összpontosította. 1941. december 6-án megkezdődött a szovjet hadsereg ellentámadása, amelynek eredményeként több mint 11 ezer helységet szabadítottak fel, a szovjet fővárostól 120—350 kilométerre visszavetett német fasiszta csapatok mintegy 500 ezer embert, csaknem 1300 tankot, 2500 löveget vesztettek. A szónok a nagy hála érzésével emlékezett meg a moszkvai csatában részt vett harcosokról. Külön kiemelte Georgij Zsukov, Ivan Konyev, Szemjon Bugyonnij, Szemjon Tyimosenko, Kosztantyin Rokosszovszkij, Borisz Saposnyi- kov, Alekszandr VasziljevsZkij és más hadvezérek harci érdemeit. „A moszkvai csata általános vezetését Joszif Sztálin legfelső főparancsnok látta el” — mondotta Jegoricsev. A Moszkva alatt aratott győzelmünk nagy hatással volt egyfelől a Szovjetunió, másfelől a Hitler-ellenes koalíció más országai közötti . szövetséges! viszony megszilárdítására — folytatta. A szovjetellenes politika, amelyet az Egyesült Államok és Anglia a háború előtti években folytatott, továbbra is súlyos teherként nehezedett a háború folyamán ezekre a kapcsolatokra. Ez azonban egyáltalán nem csökkenti a tör-,, ténelem egyik leglényegesebb tanulságának jelentőségét: a háború éveiben különböző társadalmi rendszerű államok hatékonyan együttműködhetnek. A Hitler-ellenes koalíció kiállta az idők próbáját és a Szovjetunió döntő részvétele mellett a végső győzelemig folytatta a háborút. Ez az együttműködés azonban a háború utáni években nem fejlődött tovább. Az amerikai imperializmus nyomban a második világháború befejezése után hozzálátott a német mllitarizmus xíjjáteremíéséhez. Napjainkban pedig a nyugatnémet revansisták már gyakorlati lépéseket tesznek, hogy atomfegyverhez jussanak. Az amerikai imperializmus manapság a világ csendőrének szerepét játssza. Állami politikájaként hirdeti az antikommu- nizmust,, minden eszközzel igyekszik elfojtani a népsk nemzeti felszabadító mozgalmát. Az Amerikai Egyesült Államok kormányköreinek képviselői az utóbbi időben gyakran beszélnek arról, hogy — úgymond — szeretnék ’ megjavítani 'viszonyukat a Szovjetunióval. A Szovjetunió vezétői nemegyszer kijelentették — és egész népünk egyöntetűen így vélekedik —, hogy országunk és az Egyesült Államok viszonya nem javulhat olyan körülményeit között amikor az fegyesült Államok napról napra fokozza háborús előkészületeit, nem is rejtve véka alá azok szov- jetellenes irányzatát, amikor az Egyesült Államok bátorítja Bonn rovansterveit, amikor kihívó agressziót követ el a vietnami nép elien, az amerikai repülőgépek pedig egy szocialista ország békés városait és falvait bombázzák. A hős Vietnam nincs egyedül. Vietnam igazságos harca teljes győzelmet fog aratni, A Nagy Honvédő Háború történelmi tapasztalatai súlyos figyelmeztetést jelentenek mindazok számára, akik a katonai kalandokat kedvelik. A háború után az erőviszonyok világviszonylatban alapvetően megváltoztak — folytatta ezutáp Jegoricsev. A régi világ, az imperializmus világa lépésről lépésre kénytelen átengedni pozícióit az új világnak. És ebben a harcban mindazok, akik megpróbálnak viszályt elhinteni az imperialistaellenes front harcosai között, akarva-akaratlanul gyengítik a béke, a demokrácia és a szocializmus erőit. A szovjet emberek mélységes aggodalommal értesülnek a Kínában napjainkban végbemenő eseményekről. Az utóbbi időben Mao Ce-tung és csoportja nagyhatalmi politikát folytat, olyan politikát, amely a kommunista világmoz- galom egysége ellen irányul. A kínai vezetők „elsőszámú ellenségnek” nyilvánították az SZKP-t és a Szovjetuniót és „a végsőkig akarnak harcolni” ellene. És mindez olyan körülmények között történik, amikor pártunk, országunk óriási támogatást nyújt minden forradalmi erőnek szerte a vEágon. Naív dolog lenne azt hinni, hogy az imperialisták nem használják ká saját' érdekükben a kínai vezetők messzemenő nacionalista törekvéseit. A kínai vezetők kétkulacsos politikát folytatnak. A testvérA XX. század 65 eltelt esztendejének két fő eseménye határozta meg a mai világ arculatát: a világ két rendszerre — a szocialista és a kapitalista rendszerre — történt kettészakadása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeként, és a gyarmati rabszolgaság rendszerének összeomlása a nemzeti felszabadító mozgalom nyomására. Ez a két esemény rengeteg, olyan egyéb változást hozott magával, amelyek valamilyen módon minden nép életét érintették. íme néhány adat és tény a legérdekesebbek közül. A század hajnalán, 1900-ban a földkerekségen egyetlen olyan ország sem volt, amely ne a kizsákmányoló osztályok jármában élt volna. Európában 22 monarchia és csupán négy köztársaság volt (Franciaország, Svájc, Andorra és San Marino). Az imperialista hatalmak gyarmatbirodalmainak területe akkor 72,9 millió négyzetkilométerre terjedt ki, vagyis a világ 54,9 százalékára. A gyarmatokon 529,6 millió ember élt, vagyis a földkerekség lakosságának 35,2 százaléka. A gyarmattartó hatalmak között az első helyet Nagy-Britan- nia foglalta el. Körülbelül 33 millió négyzetkilométernyi birtokain 368 millió ember élt. Az angol gyarmatbirodalom a világ területének és lakosságának egynegyedére terjedt ki, s 109-szerte felülmúlta az anyaország területét, 8,8-szerte pedig az anyaország lakosságát. Németország birtokai elérték a 2,6 millió négyzetkilométert, 12- milliós lakossággal. A kisebb gyarmattartó hatalmak — Portugália, Hollandia, " -kaim, Olaszország — hétmillió n ,'gyzetkilométer területű gyár# pártokra olyan vonalat próbálnak ráerőltetni, amely vég.-jő soron háborúhoz vezetne, ugyanakkor saját magatartásuk azt a célt szolgálja, hogy kibújhassanak az imperializmus elleni harc elől. Lenini kommunista pártunk, csakúgy, mint a többi testvérpárt, mindent megtesz azért, hogy leküzdhessük a Kínái Kommunista Párt vezetősége által okozott nehézségeket. Teljes szolidaritást vállalunk a hős és dolgos kínai néppel, szilárd meggyőződésünk, hogy pártjaink és népeink végül is együtthalaűnak majd a • közös nagy forradalmi ügyért vívott küzdelemben. A kommunista világmozgalóm történelme során mindenkor talált erőt arra, hogy leküzdje a nehézségeket. Nem kétséges, hogy így lesz ezúttal is — hangsúlyozta Jegoricsev. Beszéde befejező részében arról szólt, hogy sikerrel halad az új ötéves terv teljesítése. A Szovjetunió, amelynek területén a Világ lakosságának alig több mint hét százaléka él, a világ ipari termelésének ma már mintegy húsz százalékát adja. A szovjet fővárostól északnyugatra három, egyenként hatméteres tankelhárító „sündisznó- állást” létesítettek Moszkva 25 évvel ezelőtt történt sikeres megvédésének és a fasiszta hódítók itteni szétzúzásának, jelképeként. A főváros komszomolistái emelték saját anyagi eszközeikből és kedden ünnepi gyűlésen avatták fel. ÉRDEKES matbirodalommal rendelkeztek, ahol 65,3 millió ember élt. Ugyancsak Hollandia gyarmati birtokainak területe 67-szerte, Portugáliáé 21-szerte, Belgiumé 80-szo- rosan akkora" volt, mint az anyaország. Ázsiában 1900-ban a gyarmatok területe 25 millió négyzetkilométer volt (a kontinens területének 56,6 százaléka). Ezen a területen 390,6 millió ember élt, vagyis Ázsia lakosságának 47,6 százaléka. Afrikában a gyarmatok területe elérte a 27 millió négyzetkilométert (Afrika területének 90,4 százalékát.) A gyarmattartók jármában 123,3 millió afrikai sínylődött, vagyis a kontinens lakosságának 87,6 százaléka. A világ politikai térképe 1965- ben merőben megváltozott. Ekkor már a szocialista államok, amelyek közül az első 1917-ben jelent meg, a világ 35,2 millió négyzetkilométernyi területét foglalták el, vagyis a földkerekség 25,9 százalékát. Lakosságuk 1963-ben elérte az 1046,9 millió főt, vagyis a világ lakosságának 32,7 százalékát. Európa politikai térképe sem hasonlít az előzőre. A monarchiák száma felére csökkent. Mindössze II maradt belőlük. 1965-ben Európában 20 köztársaság ’ volt, közöttük 9 szocialista. A gyarmati rendszer összeomlása folytán a második világháború után a többi földrész arculata is gyökeresen megváltozott. Ázsiában és Afrikában 52 új szuverén állam jelent meg. A földkerekségen 1945-től 1965-ig 66 új állam jött létre. A jelenlegi szuverén államoknak csaknem a fele Megkezdődött az SZVSZ főtanácsának 16. ülésszaka Szófia (MTI) A bolgár fővárosban kedden délelőtt megkezdte munkáját a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsának 16. ülésszaka. A tanácskozásom részt vevő nemzeti szákszervezeti vezetők a világ minden részének csaknem 140 millió szervezett munkását képviselik. Jelein van Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára és más vezetői. Részt vesz az ülésszak munkájában Brutyó János elnök és Gáspár Sándor főtitkár, a SZOT két vezetője is. A tanácskozást Retnato Bitossi, az SZVSZ elnöke nyitotta meg ezután került sor a négynapos ülésszak napirendjének elfogadására. Az albán és a kínai küldöttség ezt a jugoszláv szakszervezeték és Jugoszlávia elleni durva támadással próbálta megakadályozni. Tiltakoztak a jugoszláv küldöttség részvétele ellen azt állítva, hogy „Jugoszlávia kapitalista ország” és követeltek, hogy Louis Saillant főtitkár' mondja le januárra tervezett jugoszláviai látogatását. A provokációs kísérletek azonban méltó visszautasításban részesültek. Agostino Növelik olasz szakszervezeti vezető rámutatott: a kínai küldöttség egyetlen célja, hogy akadályozza a normális munkát. Saillant hasonlóiképpen visszautasította a kínai—albán provokációt, s a küldöttek derültségének közepette mondotta el, hogy az SZVSZ vezetősége 1957-ben éppen Pe- kingben, a kínaiak segítségével újította fél 'kapcsolatait a jugoszláv szakszervezetekkel, amelyeknek egyik vezetője akikor Kína vendége volt, ugyanakkor tartózkodott Pekingben Sadllaint is. ^ A napirendet az ülésszak résztvevőd nagy többséggel elfogadták. Eszerint Pierre Gensous, . á.z SZVSZ főtitkárhelyettese tart beszámolót a világszervezetnek a VI. világkongresszus óta végzett munkájáról. A második és a harmadik napirendi pont szerint a revíziós, illetve a pénzügyi bizottság terjeszti elő jelentését. A napirend elfogadása után újabb incidensre került sor. A kínai küldöttség képviselője újra kiment a mikrofonhoz, bár az elnök nem adott neki szót. A delegátus és tolmácsa ennék ellenére kiabálni kezdett, mire az £inök tíz perc szünetet rendelt el. A kiürülő teremben egy ideig.még folytatódott az egymás szavába, vágó két kínai küldött kiáltozása, de szavaikat a kabintolmácsok nem fordították, így végül is kénytelenek voltak elhagyni a szónoki emelvényt. Szünet után megkezdődött Pierre Gensous beszámolója. Meghalt Mario Álicata Róma (MTI), kedden meghalt Mario Alieata, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának és vezetőségének* tagja, az Uniténak, a párt lapjának fő- szerkesztője. Alieata hétfőn délután beszédet mondott az olasz képviselőházban. Közben rosszul lett, de ennek ellenére befejezte felszólalását. Ezután az.Unita szerkesztőségébe ment és irányította a másnapi szám összeállításának munkálatait, noha ross^ulléte fokozódott. Reggel súlyos szívroham érte. , Kórházba szállították, de c(z orvosok, tehetetlenek voltak é& beállt a halál. Az OKP vezetősége közleményt adott ki. „Halálát minden olasz kommunista, minden olasz dolgozó gyászolja” — állapítja meg a közlemény. ADATOK a háború óta eltelt 20 esztendő alatt vívta ki a nemzeti függetlenséget. A gyarmati elnyomás alól 1045-től 1905 ^ felszabadult országok. területe együttvéve 30 818,2 ezer négyzetkilométer (a világ területének 22,7 százaléka), lakosainak száma pedig 1 026 683 ezer (a világ lakosságának 32 százaléka). Ázsiában 19 ország ráz/ta le magáról a gyarmati jármot (8 33,0,2 ezer négyzetkilométer területén 808 753 ezer ember (Afrikában 33 ország) 22 468,3 ezer négyzetkilométernyi területen 214 790 ezer ember). Ezenkívül Amerikában két! Európában egy (Málta) és Óceániában ugyancsak egy (Nyugat-Samoa) ország nyerte el függetlenségét. A megmaradt gyarmati, birtokok és gyámsági területek 1965- ben »61 millió négyzetkilométert tettek ki, vagyis a vüág területének 4,6 százalékát. Ezen a területen 37,8 millió ember élt. vagyis a világ ’lakosságának 1,2 százaléka. 1966-ban újabb két afrikai ország' — Botsvana és Lesoto (területük 605,3 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma 1,3 millió), továbbá a Dél- Amerikában lévő Guyana brit gyarmat vált függetlenné. Ázsiában a gyarmati birtokok területe 1965-re 1900-hoz képest 31-ed részére csökkent és mindössze 800 000 négyzetkilométer volt. Ezen a kontinensen még 8,1 millió ember él gyarmati rendszerben. Afrikában 1966-ra már csak 3,6 millió négyzetkilométernyi terület maradt a kalomializmus igája alatt, ami a kontinens területének 11,9 százaléka. Ezekben az országokban 19,8 millió ember él (a kon linens lakosságának körülbelül 6,4 százaléka). Nagy-Britannia gyarmatbirodalma csaknem 23-ad részére zsugorodott össze. Gyarmatai és gyámsági területei jelenleg 1,4 millió négyzetkilométert foglalnak el. A gyarmatok összterülete azonban még mindig 5,7-szerte nagyobb Nagy-Britannia területénél. A brit gyarmatokon 14,4 millió ember él. 1965-ben a brit gyarmatok területe 36 százalékát tette ki a meglévő gyarmatok összterületének, lakossága pedig 43 százalékát az összes gyarmatok lakosságának. Hollandia gyarmatainak területe egyhuszadára csökkent ék jelenleg százezer négyzetkilométer. Ennek ellenére 3,3-szerte nagyobb Hollandia területénél. Franciaország gyarmatainak területe az eredeti terület 110-ed részére zsugorodott össze. Jelenleg Franciaországnak százezer négyzetkilométernyi gyarmata van, 1,4 millió lakossal. Belgium, a múlt egyik legnagyobb gyarmati hatalma, valamennyi gyarmatát elvesztette. Az első világháború után elvesztette gyarmatait Németország, a második világháború után pedig Olaszország és Japán. Az egyetlen gyarmattartó hatalom, amely csaknem teljes egészében megtartotta birtokait, — Portugália. A portugál gyarmat- tartók igája alatt még mindig 2,1 millió négyzetkilométernyi gyarmati terület sínylődik, 13.5 millió 1 lakossággal. A portugál birtokok az összes gyarmati területeknek 34 százalékát teszik k'i. s itt él a gyarmati uralom alatt sinvlőtjő lakosság 36 százaléka.
