Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
Ii>86. december d. Tolna megyei népújság 7 (Folytatás a 6. oldalról) osztályoknak háromnegyede a szakmunkásképző iskolákban, illetve középiskolákban tanul tovább. A VIII. kongresszus után elkezdtük az Oktatási reform bevezetését, megteremtettük a korszerű alapismeretek tanításának, a tudományos világnézeti nevelésnek alapjait. Az oktatási reform végrehajtása további erőfeszítéseket kíván meg különösen az oktatónevelő munka tartalmának és módszereinek megjavításában. A társadalom és a népgazdaság szakemberszüikségleite megköveteli, hogy nagy gonddal fejlesszük a szakmunkásképzést, a közép- és felsőfokú szakoktatást. A szakközépiskola fokozatos kialakításával, a jelenlegi középiskolai tanulódétszám fenntartása mellett biztosítjuk, hogy több fiatal szerezzen középfokú műszaki szakmai tudást. A származás szerinti megkülönböztetés megszüntetésének és az új egyetemi, főiskolai felvételi rendszer bevezetésének helyességét az élet igazolta. A munkás- és parasztszülőik gyermekeinek arányszáma a felsőoktatási intézményekben országosan nem csökkent, s az új rendszer ősz: inzőan hatott a tanulásra. A jövőben még gondosabban kell vigyáznunk a felvétel követelményeinek: a felkészültségnek, a tehetségnek, a rátermettségnek és a magatartásnak együttes érvényesítésére. További feladatunk, hogy különösen a pedagógusok közreműködésével segítsük a kétkezi dol- gózók gyermekeit, akik a szülői. házban kevesebb támogatást kaphatnak tanulásukhoz. Oktatásügyünk központi feladata az ifjúság szocialista emberré nevelése. Pedagógusaink egyre jobban megértik és átérzik e feladat fontosságát. Ifjúságunk egészségesen fejlődik, szocialista szelleme erősödik, egy részére azonban hatnak az ellenséges ideológiák, elsősorban azért, mert nem értik fejlődésünk ellentmondásait és az épí- tőmunka problémáit. Nagyobb gonddal foglalkozzunk, különösen az egyetemeken, a marxizmus oktatásának korszerűsítésével. Szocialista jövőnk megkívánja, hogy a társadalom fokozottabb felelősséget vállaljon az ifjúság neveléséért. szabadsága és a haladás mellett. Az irányításnak továbbra is elsősorban politikai, eszmei ráhatásokkal kell élnie és világosabban meghatároznia, hogy mit támogatunk, mi az, aminek helyet adunk és amit elutasítunk. Támogatásban részesítjük a nagy tömegekhez szóló szocialista és egyéb humanista alkotásokat, helyt adunk a politikailag, eszmeileg nem ellenséges törekvéseknek, viszont kirekesztjük kulturális életünkből a politikailag ellenséges, antihumanista vagy a közerköilcsot sértő megnyilvánulásokat» Pedagógusok és népművelők, tudósok, írók és művészek, az egész értelmiség előtt az a feladat áll, hogy szocialista szelemben neveljék népünket, erő- : ítsék eszmei és erkölcsi egységét a marxista világnézet hatékony terjesztésével, a szocialista erkölcs normáinak népszerűsítésével. Értelmiségünk — alkotó, termelő munkája mellett — elsősorban népnevelő feladatának teljesítésével járulhat hozzá a szocializmus teljes felépítéséhez. VI. A párt vezető szerepének további erősítése ™““" A kulturális forradalom 31. eredményeként tovább nőtt a tömegek érdeklődése az irodalom és a művészetek iránt. íróink és művészeink sok értékes, jórészt szocialista szellemű alkotással gazdagították kultúránkat. A művek témái korszerűbbek, stílusuk sokszínűbb lett. A VIII. kongresszus határozatainak megfelelően támogatunk minden olyan törekvést, amely a valóságot jellemző vonásaiban ragadja meg, s igyekszik méltó művészi színvonalon kifejezmi. A múlt kulturális örökségét gazdagabban és szélesebb körűen ismertettük, \ megteremtettük a teljesebb tájékozódás lehetőségét a külföldi irodalomban és művészetben. A kialakult szabadabb légkörben viták folytaik az irodalom és a művészetek, a szocialista realizmus és a népművelés kérdéseiről. Erősödött és elméletileg igényesebbé vált a marxista kritika. Növeltük a különböző alkotóműhelyek, kiadók, színházak, filmstúdiók, szerkesztőségek önállóságát. Az irányítás fő eszköze az» eszmei meggyőzés volt. Az eredmények nem feledtetik el azonban, hogy íród—művészi körökben jelentkeznek a szocializmustól idegen irányzatok, amelyek elszakítják az irodalmat és a művészetet a társadalomtól, és hangot adnak a társadalom törekvéseivel ellentétes nézeteknek. Ezekkel szembeállítjuk a pártosság elvét, amely elsősorban azt jelenti, hogy az irodaiamnak és a művészetnek tudatosan kell állást foglalnia a jelenkor alapvető kérdéseiben: a szocializmus, a béke, a népek . Pártunk forradalmi hi- ü2,| vatásának megfelelően vezeti és szervezd hazánkban a szocializmus építését. Eszmeileg, politikailag egységes, töretlenül érvényesíti azt a politikai irányvonalat, amelyet a legutóbbi évtizedben a jobboldali opportunizmus, a revizionizmus és a dogmatizmus, a szektaria- nizmus elleni kétfrontos harcban kovácsolt ki. A két kongresszus között a politikai gazdasági és kulturális téren elért eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy pártunk a munkásosztály akaratát kifejező, hazánk és népünk érdekeit szolgáló politikát folytat. Ez a marxista—leninista alapokon nyugvó politika összhangban van a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, a haladó világ érdekeivel. .1 I A szocializmus építéséI ooJ nek jelenlegi időszakáI I ban a gazdasági és kulturális építómunka bonyolult feladatai egyre nagyobb tudatosságot, következetességet és szervezettséget igényelnek. A következő évek egyik legfontosabb feladata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése a pórt vezető sze-* repének továbbfejlesztése, a párt vezetés módszereinek, formáinak a társadalmi fejlődéssel összhang- .ban álló tökéletesítése. Ennek biztosítására le kell küzdeni azokat a helytelen nézeteket és gyakorlatot, amelyek torzítják a párt vezető szerepét. A párt vezető szerepe, úgy érvényesül, hogy a párt a marxizmus—leninizmus eszméi alapján a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgáló politikát folytat és e politika megvalósítását biztosítja. A párt legfontosabb feladata, hogy vezető szervei a párttagság és a dolgozó tömegek bevonásával kidolgozzák a politikai, gazdasági és kulturális élet fő célkitűzéseit. A párt figyelmét a tudományos elemzésre, az elvi, politikai irányítás erősítésére és arra kell fordítani, bogy a helyesen kidolgozott politika megvalósítására szervezze és mozgósítsa a tömegeket. A párt munkájában" minden szinten kapjon erőteljesebb szerepet a politika végrehajtásának biztosítása és ellenőrzése. Határozott igény, hogy növekedjék az állami szervek és a tömegszervezetek szerepe, felelőssége a gyakorlati döntésekben • és azok végrehajtásában. A legutóbbi években erősödtek az államhatalom és az államigazgatás szervei, s ezek mentesíteni tudják a pártot olyan operatív jellegű gazdasági, kulturális és egyéb feladatoktól, amelyek a háború, az ellenforradalom utáni időkben szükségszerűék voltak, de elvonták ereje egy részét a tudományos elemző, elvi politikai irányító munkától. Időszerű változtatná azon a gyakorlaton, hogy azonos gazdasági és kulturális kérdésekkel párhuzamosan és lényegében azonos módon foglalkozzanak a párt-és az állami, szakigazgatási szervek. A feladatok helyes megosztása erősíti a pért irányító tevékenységét, növeli az államhatalmi és államigazgatási szervek önállóságát és felelősségét. Küzdeni kell a tömegek igényeivel szembeni közönyből, a lélek tielenségb 51 és a rossz szervezésből származó bürokrácia ellen. Pártunk a szocializmus 34.1 felépítését az egész társadalom ügyének tekinti. Társadalmi fejlődésünk, a szocialista építés mindennapi feladataink végrehajtása, fokozott mértékben igényli a dolgozó tömegek sokoldalú, aktív közösségi tevékenységét. Ezért a párt nagy figyelmet fordít a dolgozó tömegeket tömörítő szervezetek és mozgalmak, különösen a szak- szervezetek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, a nőmozgalom munkájára, és úgy véli, hogy növelni kell a tömegszervezetek és mozgalmak önállóságát is. A tömegszervezetek magasabb fokú önállósága azt is jelenti, hogy ebben a viszonylatban is megszűnik a pártszervezetek mindennapos operatív gyámkodása és a párhuzamosság. A szakszervezetek, mint a demokrácia fontos szervei alkalmasak arra, hogy széles dolgozó tömegeket vonjanak be az őket érintő legfontosabb döntések meghozatalába. A bérből és fizetésből élők azt várják a szakszervezetektől, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket igényeik kielégítésére és őrizzék törvényben biztosított jogaikat. A tömegszervezeteknek és mozgalmaknak a szocialista építő- munka feladatainak megoldásában önállóbban, bátrabban kelt kezdeményezniük. Segítsék a pártot a társadalmi, gazdasági és kulturális életünkben keletkezett ellentmondások feltárásában és feloldásában, vegyenek részt a párt politikájának alakításában, a dolgozók körében összegyűjtött tapasztalatok és. igények tolmácsolásával és azok helyes képviseletével. A tömegszervezetek szervezeti önállóságát elősegíti annak az elvnek a következetes valóra váltása, hogy a párthatározatok csak a párttagságra és a KISZ szervezeteire vonatkoznak. A párt a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták útján is erősíti kapcsolatait a tömegekkel. Ezért szorgalmazni kfell, hogy minél több párttag folytasson aktív tevékenységet a tömegszervezetekben és mozgalmakban. A párttagoknak ezt a tevékenységét a párt a pártmunka szerves részének, más pártmunkával egyenlő értékűnek ismeri el. Az itt dolgozó kommunisták, különösen a vezető beosztásúak, felelősek azért, hogy szervezetük tagjai a párt politikájának szellemében, annak megvalósításában munkálkodjanak. szervezetek ellenőrző tevékenysége elsősorban a gazdasági egység összmunkájának vizsgálatára irányul. Nagy gondot kell fordítanunk a dolgozók véleményének, javaslatainak összegyűjtésére és elemzésére. A pártmunka erősítse a gazdasági vezetés önállóságát, egyszemélyi felelősségét, mellőzze az aprólékos beavatkozást a gazdaság gyakorlati irányításába. A párt gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása nagymértékben függ a gazdasági vezetők, káderek munkájától. A pártszerveknek és pártszervezeteknek aktív. kezdeményező szerepet kell vállalniuk a gazdasági vezetők kiválasztásában, nevelésében, munkájuk segítésében, szükség esetén a gyengének mutatkozók lecserélésébe^. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a funkciók bizonyos körében mind a kinevezésnél, mind a leváltásnál az illetékes pártszerv jóváhagyását, illetve véleményét kell kérni. A vállalatok önállóságának és felelősségének növelése szüléséképpen együtt jár a pártszervezetek önállóságának és felelősségének növekedésével. Az új gazdasági mechanizmus kedvező feltételeket teremt a szocialista demokrácia érvényesüléséhez az üzemekben, s ily módon szélesebb teret nyit a pártszervezetek politikai tevékenységének. 36. 35. A népgazdaságban elért eredményeink a pártszervek és a pártszervezetek tevékeny közreműködésével születtek. A párt vezető szerepe a gazdaság területén a politikai irányításban, a koordinálásban, az erők összefogásában, mozgósításában és az ellenőrzésben nyilvánul meg. A központi vezető szervek feladata elsősorban a gazdaságpolitikai irány* elvek és célkitűzések kidolgozása, & megvalósításának biztosítása. Az alsóbb pártszervezetek munkájának súlypontja a központi irányelvek megvalósulásának, a helyi problémák megoldásának elősegítése, anélkül azonban, hogy átvennék a gazdasági szervek közvetlen vezetését, A pártszecvek és a pártA VIII. kongresszus óta fejlődött a párt ideológiai munkája, segítette a szocializmus építésében a párt előtt álló feladatok megoldását, a szocialista tudatformálást. A Központi Bizottság által elfogadott ideológiai irányelvek hosszabb időre megszabták a párt ideológiai tevékenységének irányát. Hatásuk már érezhető: ráirányították a figyelmet a politikai-eszmei munkára, segítették leküzdeni a gazdasági szervező feladatok elválasztását ,a politikai munkától, azt a prakticista szemléletet, amely helyenként a pártélet és a párttagság aktivitásának csökkenésére vezetett. Ideológiai' munkánk fejlődése még-1 sem mondható kielégítőnek. A párt gyakorlati tapasztalatainak elemzése és általánosítása az elméleti munkának még eddig eléggé ki nem használt nagy erőforrása és ösztönzője. Az elmúlt években széles körben folytak alkotó viták a párt politikájának talaján. Ezek nagy segítséget adtak a helyes álláspont kialakításához, az eszmei egység erősítéséhez. A viták és a nézetek kifejtésének szabad légköre a párt egészséges belső életének, a pártegység további szilárdításának fontos követelménye. Az élet által felvetett kérdésekre adott helyes válasz hatékony fegyvert ad a különböző ellenséges, antimarxista nézetek elleni harchoz, a harcosabb propagandamunkához. A nemzetközi kommunista mozgalom vitái, a világpolitika feszültségei és a gazdasági építőmunkában időnként elkerülhetetlenül jelentkező nehézségek újra meg újra aktivizálják a párt politikai irányvonalától eltérő jobboldali, revizionista, szektás, dogmatikus nézetek képviselőit is. A legutóbbi 10 év tapasztalata tanúsítja: az elhajlások és torzítások leküzdése a párt eszmei és cselekvési egységének, a párt politikája hatékonyabb érvényesülésének, az eredményes építőmunkának elengedhetetlen féltétele. Határozottabb fellépés szükséges a párton belül — s egész társadalmi életünkben — a kispolgári erkölcs, szemlélet, életmód megnyilvánulása, a szerénytelenség, az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása és elfogadása, az erkölcstelen életmód ellen. A párt és a kommunisták erkölcsi tisztaságának védelme minden párttag kötelessége. A következő időszakban fokozott szerepet kap az a követelmény, hogy a különböző beosztásban dolgozó gazdasági vezetők a magas fokú politika» fejlettséggel együtt megfelelő közgazdasági ismereteket is sajátítsanak el. Széles körű és eleven gazdaságpolitikai propagandamunkára van szükség, amely kellő információt nyújt a gazdasági élet menetéről, a jelenségek mélyebb összefüggéseiről, fontos .és közérdekű kérdésékről. A legutóbbi négy esztendőben sokat fejlődött a pártszervezetek propaganda- és agitációs tevékenysége, a sajtó, a televízió és a rádió munkája. A jelenlegi bonyolult helyzet a pártszervezetektől és a kommunistáktól több politizálást, erőteljesebb politikai tevékenységet követel meg. Ezt mozdítsa elő a pártpropaganda azzal, hogy hatékonyabban segíti a párt előtt álló politikai feladatok megértését. Az agitáció és a sajtó legye* meggyőzőbb, elevenebb, ötletesebb eszméink és politikánk hirdetésében, aktívabb az imperialista fedlazítósS propaganda visz- szaverésében. Minden kommunistától meg kell követelni, hogy képviselje és hirdesse a párt politikáját a tömegek között, vegye ki részét az agitációs felvilágosító tevékenységből. A sajtó, a rádió és a televízió világnézetileg tisztultabb lett és politikai állásfoglalása egyértelműbb. Ennek ellenére időnkén) találkozunk ideológiai bizonytalansággal, a polgári és kispolgári életfelfogásnak, erkölcsnek, ízlésnek tett engedményekkel, a kapitalista társadalommal szembeni kritikátlansággal is. Ezért az e területen dolgozó kommunisták törekedjenek arra, hogy a sajtó világnézeti és politikai állásfoglalása még tisztább és egyértelműbb legyen, kerüljön még közelebb a dolgozó tömegek életéhez, problémáihoz. 37. A káderek kiválasztásának és nevelésének a VIII. kongresszuson megerősített alapelveá helyesnek bizonyultak. Ennék tudható be. hogy az azóta vezető, beosztásba került káderek nagy többsége megállta a helyét. Nőtt a káderek elméleti felkészültsége, vezetői képessége, a tömegek iránti figyelmessége. A káderék megítélésének alapja továbbra is a politikai megbízhatóság, a képzettség, a szakmai félkészültség, a végzett munka és magatartás legyen. Helytelen mechanikusan szembeállítani a politikai rátermettséget és a szakmai felkészültségeit. Következetesebben kell fellépni a kádermunka elveit sértő szemlélettel és gyakorlatiad szemben, amely gyakran a politikai felkészültség lebecsülésében, a szak* mai hozzáértés és az iskolai végzettség egyoldalú előtérbe helyezésében fejeződik ki, de helyenként ennek ellenkezőjét is tapasztalhatjuk. Bár némi haladást értünk el. továbbra is törekednünk kell arra, hogy az egész társadalom életében növekedjék a nők és az ifjúság szerepe. Fordítsunk nagyobb gondot a nők funkcióba állítására. A tapasztalt káderek' mellett bátrabban léptessük élő a szocialista szemléletű, felkészült, a párt politikáját értő, s annak megvalósításáért küzdőt ni kész fiatalokat. I _ ~i A VIII. kongresszus óta 38. újabb tagokkal gyara- I podott a párt, növekedett a tagság eszmei-politikai fel* készültsége. Rendszeresebbé vádit: (Folytatás a 8, oJdalorű
