Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
3 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. december 4. (Folytatás a 7. oldalról) a szervezeti élet, érvényesülnek a pártélet lenini normái. Továbbra is törekednünk kell arra, hogy a pártéletből kiküszöböljük a formális elemeket, az „üresjárato- kat”. A párttagság létszáma a VIII. kongresszus óta 73 000-rel nőtt. A párt ereje nemcsak tagjai számától, hanem politikájának' hatékonyságától, a kommunisták öntudatának fokától és munkájuktól függ. Ezért a jövőben sem törekszünk a párt taglétszámának gyors növelésére. Az elméleti tevékenységben és a gyakorlati pártmunkában egyaránt kutatni kell a pártdemokrácia fejlesztésének útjait, és a centralizmus jobb érvényesülésének módját. A párton belüli demokrácia fejlődését, különösen a hiányosságok kiküszöbölésére irányuló építő bírálat kifejtését sokszor fékezi a párttagok vagy funkcionáriusok egzisztenciális függősége. Meg kell teremtenünk annak a biztosítékait, hogy kritikai fellépés, munkával kapcsolatos nézeteltérés, egyes kérdések másfajta megítélése miatt ne lehessen senkit hátrányosabb helyzetbe hozni. Pártunkban érvényesül a kollektív vezetés elve. A pártmunka hatékonyságát azonban csökkentette az, hogy gyakran elsikkadt az egyszemélyi felelősség. A kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség a pártmunkának egymást kiegészítő elemei. Ezért a kollektív vezetés elvének további tiszteletben tartása mellett a jövőben — különösen a mindennapi pártmunká- ban a határozatok végrehajtása során — erősíteni kell a személyi felelősség elvét is. A pártban ébren kell tartani a kritikai szellemet. Fokozni kell a küzdelmet a gondolati restség, az önteltség ellen. Erősíteni kell — különösen a vezetőknél — a tettekben kifejezésre jutó készséget a jogos bírálat elfogadására, az önbírálatra, A párttagság véleménynyilvánítása és bírálata a párt egészséges belső életének elengedhetetlen feltétele. Figyelembe véye a pártban és a társadalomban végbement fejlődést, valamint a jövő követelményeit, kongresszus jóváhagyta a szervezeti szabályzatnak a Központi Bizottság által javasolt módosíVII. tását. Ezzel erősödik pártunk összeforrottsága, cselekvckészsé- ge, még alkalmasabbá válik hivatásának, vezető szerepének betöltésére. A tagjelöltség megszűnik, ugyanakkor növekednek a követelmények a párttagsággal, a belépni szándékozókkal és az ajánlókkal szemben, a politikai meggyőződés, a munkában való helytállás, a szocialista erkölcs és az aktív társadalmi tevékenység terén, Cvjuk a pártot a karrierista és a pártba nem való elemektől. A kongresszus a Központi Bizottság javaslatát elfogadva úgy határoz, hogy az eddigi tagjelölt elvtársak — akik rendes tagokká lesznek — párttagságát a IX. kongresszus idejétől számítsuk. A revíziós bizottságok műkő-- dése megszűnik, feladataikat a Központi Ellenőrző Bizottság, illetve a pártbizottságok veszik át Valamennyi pártszervezet jogot kap a területén folyó munka ellenőrzésére és a vezetők beszámoltatására. A fegyveres erőknél működő pártszervezetek jogkörére külön szabályok érvényesek. Pártunk és a nemzetközi munkásmozgalom Pártunkat nemzetközi tevékenységében a legutóbbi négy évben is a . magyar munkásosztály, népünk, nemzetünk érdekei, s azzal teljes összhangban a proletár internacionalizmus elvei vezérelték. Ezen az úton kívánunk haladni a következő időszakban is. A nemzetközi kommunista mozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje. A világ kommunista pártjai mintegy 50 millió tagot számlálnak. Nincs egyetlen ország sem, ahol a szocializmus, a kommunizmus eszméi ne éreztetnék forradalmasító hatásukat. A 14 szocialista országban a kommunista és munkáspártok országaik és népeik vezetőivé váltak, irányítják a szocializmus, illetve a kommunizmus építését. A fejlett tőkés országok kommunista pártjai folytatják következetes harcukat a monopóliumok ellen, a demokratikus jogokért, a békéért, a szocializmusért. Küzdenek a munkásmozgalom megosztottságának felszámolásáért, a munkásosztály egységéért. A fejlődő országok kommunistái küzdenek a neokolonializmus ellen, azért, hogy országuk gazdaságilag is függetlenné váljék, s a nem kapitalista útra lépjen. A legutóbbi években éles nézeteltérés támadt a nemzetközi kommunista mozgalom soraiban, a kínai vezetők ismert dogmatikus politikájukkal megbontották a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Az egységbontással szemben az utóbbi időben a szocialista országokban és a nemzetközi kommunista mozgalomban erősödtek az egységtörekvések. Minden kommunista pártnak magának kell kidolgoznia saját politikáját úgy, ahogyan ezt országának történelmi, társadalmi és gazdasági feltételei előírják. Ez a politika a marxizmus—leniniz- mus elvein kell, hogy alapuljon és csak akkor hatékony, ha egyidejűleg szolgálja az illető ország munkásosztályának, dolgozó népé* nek, nemzetének valódi érdekeit és a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály közös, általános érdekeit. Ez lehetséges és szükséges. Ebben van a marxista—leninista elmélet, a világot átformáló kommunizmus mérhetetlen ereje, legyőzhetetlensége. Minden népnek maximálisan mozgósítani kell erőforrásait a szocialista építésben. Lehetőségeink azonban nem korlátozódnak a.nemzeti erőforrásokra, mert hatalmas előnyök és erőforrások vannak a szocialista országok nemzetközi összefogásában is. A tapasztalatok nyomán az akcióegység eszméje tért hódít, az egységbontók pedig mindinkább elszigetelődnek. Utat tör magának a felismerés, hogy fő feladataink közösek, együttes cselekvést követelnek és megkívánják, hogy minden nézeteltérést alárendelünk az imperializmus elieni harcnak. Folytatjuk a harcot az összes haladó erők imperializmus elleni akcióegysége megteremtéséért. Hasznosnak bizonyulnak a kommunista pártok kétoldalú, többoldalú, vagy olyan regionális találkozói, amelyek egy térség égető problémáit vitatják meg. A két- és többoldalú találkozásoknak jelentős szerepük van az együttműködés erősítésében, de ezekkel nem pótolható a kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozása, amelynek létrejöttéért a Magyar Szociálista Munkáspárt kész minden erőfeszítésre. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenysége alapjának a testvérpártok 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásain kidolgozott fő irányvonalat tekinti. Mint az 1965. márciusában megtartott moszkvai konzultatív találkozó résztvevője, teljes mértékben osztja a 19 testvérpárt ott egyeztetett álláspontját. Pártunk küzdött és küzd a nemzetközi kommunista mozgalom egységének helyreállításáért, mindenféle jobbodali opportunizmus és „baloldali” kalandorság elien. Pártunk széles körű, bensőséges kapcsolatokat tart fenn a kommunista és munkáspártok túlnyomó többségével. E pártok képviselőivel folytatott eszmecseréink hozzájárulnak a nézetek kölcsönös megismeréséhez, egymás jobb megértéséhez, az együttműködés erősítéséhez. Pártunk jó kapcsolatok kiépítésére törekedett és törekszik a haladó, demokratikus pártokkal* mindenekelőtt az afrikai és ázsiai demokratikus pártokkal és felszabadító mozgalmakkal, a baloldali szocialista pártokkal, valamint az együttműködésre hajlandó szociáldemokrata pártokkal. A nemzetközi kommunista mozgalom egységére irányuló tevékenységünket lankadatlan erővel folytatjuk. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa újabb évekre szóló programot javasol a magyar népnek. E program megvalósításában a kommunisták a jövőben is élen fognak járni odaadásban, áldozatkészségben, munkában. Harcoljon, építsen velünk szoros egységben minden hazáját szerető ember! A cél, amely felé eredményesen törünk: népünk, nemzetünk további felemelkedése, hazánk felvirágoztatása, békénk biztosítása. jt mezőgazdasági üzemek lét- (~~ri" rejöttének hőskorában a helyi, a járási, vagy a megyei szervek nem rendelkeztek mindig biztos diagnózissal, akkor, amikor egy-egy közös gazdaságban, az eredménytelen gazdálkodás, a tagok rossz közérzete okait keresték. Ezen ma már túl vagyunk. Ami régebben érthetetlennek, sokszor megmagyarázhatatlannak látszott, az az utóbbi években minden esetben érthető és megmagyarázható. Hitelt érdemlően, és teljes bizonyossággal ismerjük a termelőszövetkezetekben a gyengeséget előidéző okok mindegyikét. Sajnos az a baj, receptre nem kapható sem most, sem a jövőben a bajokat egycsa- pásra megszüntető orvosság. De éppen ebből a szempontból van helye a miszlai példázatnak. Előfordul például, hogy egy-egy közös gazdaságban a természeti, a talaj, a közgazdasági adottságok túlságosan mostohák és ez a magyarázata annak, hogy a vezetés, bár jó, a tagok szorgalma kifogástalan, mégsem boldogulnak úgy, ahogyan kellene. A jövőben az ilyen mezőgazdasági üzemek, főképpen az állami támogatás ár- kiegészítéses formáját fogják élvezni. Hiábavaló azonban, az állam megannyi anyagi támogatása, mert ha a tagok rosszul dolgoznak, ha a vezetőség nem ura a helyzetnek, akkor csupán az állami támogatástól soha nem jön rendbe a gyenge tsz szénája. Más oldalról nézve, ha a tsz vezetői személyeskedés, torzsalkodás helyett összefognak, ha a tagok és a vezetők vállvetve együtt dolgoznak, akkor ez gyakran milliós állami támogatással ér fel. Van erre bőségesen példa, de sajnos, még mindig akad ellenpélda is. A miszlai közös gazdaság hosz- szú évekig ellenpéldának számított, és mintegy az élhetetlenséget is szimbolizálta. Létrejött egy valóban szerencsétlen helyzet, mivel a községben az átszervezést követő években együtt lehetett találni mindazt, ami külön-külön bőven elég a hibák, a bajok konzerválódásához. Az amúgy is kedT^éldáMl vezőtlen adottságokat később még csak tetőzte a vezetők marakodása, a tagok és a vezetők ki-kiúju- ló összecsapása. A község határa helyenként nehezen művelhető. A talajok minőségét szinte lehetetlen volt összeegyeztetni a növények kötelezően előírt termesztésével. A legközelebbi vasútállomás majd húsz kilométerre van a községhez. A rosszból ennyi is elég, és ha ehhez még hozzávesz- szük, hogy klikkek forgácsolták szét és térítették el a helyi erők figyelmét a legfontosabb feladatoktól, akkor tényleg nem kellett túl sok pesszimizmus kijelenteni: Miszlán éppen a miszlaiak fűrészelik maguk alatt a fát. Nyilvánvaló persze, hogy a járási vezetés a legnehezebb években is azon volt, hogy az eredménytelen gazdálkodás helyi okait megszüntesse, megfelelő intézkedésekkel, az elégedetlenséget felszámolja. Miután a tsz-vezetők össze- békítésére minden kísérlet meddő és eredménytelen maradt, teljesen új szakvezetői garnitúra került Miszlára. Elsősorban az összetételre vonatkozóan azt kellett figyelembe venni, hogy olyan szakvezetők dolgozzanak Miszlán akik megtalálják a tagokkal való együttműködés módját, s ki tudják egymás között is alakítani a pozitív együttműködést. Jó másfél esztendő telt el, s azóta sokasodtak Miszlán azok a kedvező jelek, amelyekből a változásokat szem előtt tartó, a község lakóinak sorsával törődő emberek megnyugodva könyvelhették el, hogy a szükséges fordulat bekövetkezett. Úgy látszik, Balassa Tibor, a miszlai közös gazdaság elnöke munkatársai segítségével tekintélyt tudott szerezni a közös munkának és megtudta értetni a régebben sokfelé húzó, különféle klikkekhez tartozókkal, hogy a rend, a. fegyelem és a pontos munka a legfontosabb. A közös munka minősége és mennyisége mindennél jobban érzékelteti, hogy a miszlai szövetkezeti gazdák többsége megértette azt az igazságot, amely szerint a széthúzás gyengíti, az összefogás viszont erősíti a tsz-t és növeli a tagok jövedelmét. Legyen véleménye mindenkinek, de amikor dolgozni kell, akkor, ne alkudozzanak. Ezt az alaphangot a tagok elfogadták és magukévá tették. Késő ősz van, közeledik a zárszámadás, felvetődik tehát a kérdés, ráfizettek-e arra, hogy ezt az alaphangot elfogadták. Bebizonyosodott, hogy nem. Az is beigazolódott, hogy a szervezettség, a szorgalmas munka, egyenértékű a leggyümölcsözőbb állami támogatással. A közös gazdaság életében tavaly fordult elő először, hogy év végén pontosan annyit osztottak, amennyit terveztek. Ez már önmagában véve is meglepetésnek számított, és ez a tény már jelezte, hogy a termelőszövetkezetben megkezdődött a kedvező előjelű változás. Csupán az volt a kérdés, sikerül-e az eredményeket növelni és a helyes elképzeléseket 1966- ban is megvalósítani. került. Az idei esztendőben a tagok és a vezetők összefogásaként újabb termelési eredmények, sőt rekorderedmények születtek Miszlán. Országosan jó volt az idén a burgonyatermés, és ez alól az ottani közös gazdaság sem kivétel. Más években sajnos gyakran előfordult, hogy egy-egy növényféleségből országszerte rekord termésátlagokat értek el, de Miszlán nem. Kellő és lcedvő fordulat állott be, a kenyérgabona-termesztés terén. Ez év nyarán a miszlai határ 11,32 métermázsa holdankénti átlagtermést adott búzából. Szinte hihetetlen, főleg azok számára, akik ismerik ennek a vidéknek a hagyományos terméseredményeit kenyérgabonából, és pláne, akik tudják, hogy 1963-ban a miszlai /tsz mindö/ssze 4,9 métermázsa búzatermést produkált holdanként. Az idei, 11,32 métermázsás búzaátlag szintén jól érzékelteti, hogy a szorgalom, a szervezettség, a határozott vezetés gyümölcse feltétlenül beérik. Elsősorban arra kell itt gondolni, hogy tavaly őszszel idejében és jó minőségben, minden részletre gondosan figyelve, végezték el a vetést. A vezetők szót értettek egymással, és a tagok a vezetőkkel. Ezzel magyarázható, hogy sikerült például megoldani, hogy a vetés időtartama alatt állandóan ugyanazok az emberek járjanak a gép után farosként. Ez év tavaszán a jó együttműködés eredményeként, amikor Mészáros Gyula főagronó- mus elrendelte a tavaszi fejtrágyázást, nem volt semmiféle vonakodás, vita, hanem a tagok csinálták a munkát, sőt, gyorsan és megint csak jó minőségben el is végezték azt. Kellő időben kapta meg tehát a terület holdanként a kétszer ötven kiló nitrogént. A nyáron meg tudták valósítani, a gabona komplex-módon történő betakarítását. Ehhez az is hozzátartozik, hogy mivel a szükség úgy hozta, még a tehenészek is vállaltak részt az aratásból.. Főképpen azokat a területeket kaszálták kézi erővel, ahol a gépeket kellő biztonsággal nem lehet üzemeltetni. Egymagában a kenyérgabona-termesztés jól érzékelteti, hogy az összefogásnak hasznát látja az egész közösség. Három vagon kenyérgabonát terveztek eladásra, ezzel szemben háromszor ennyit adtak el, és ez a többlet körülbelül öt forinttal növeli az idén minden munkaegység értékét, f) bben az esztendőben első íz{ j ben fizetnek a miszlai termelőszövetkezetben földjáradékot. 1966-ban első ízben fordult elő, hogy terven felül felneveltek és eladtak 8 ezer csirkét, s első ízben végezték el az év elejétől az év végéig az előírásoknak megfelelően, az összes mezőgazda- sági munkát. A brigádvezetők és a tsz más tisztségviselői szintén jól megállják helyüket. Semmiféle csoda nem történt. A zárszámadás kilátásai jók. Azért jók, mert az erőket nem forgácsolja el a széthúzás, a cívódás, hanem kezd érvényesülni a szükséges üzemi rend, a kellő és megfelelő munka- fegyelem, mindez kedvezően párosul a szakvezetés határozottságával és felelősségével. Még néhány év, és ha így haladnak tovább, valóban a saját lábukra fognak állni, az adósságaikat kifizetik, és a jelenlegi bíztató kilátások alapján, a legjobb tsz-ek sorába kerülnek. Ezzel együtt jár majd természetesen az is, hogy a tagok átlagjövedelme szintén nő. Miszlán a termelőszövetkezet tagjai és vezetői saját bőrükön tanulhatták meg, hogy mennyi kárt okoz a belső cívódás és saját jól felfogott érdekük, hogy soha többé ne engedjék meg a régi állapotok visszatérését. Vigyázzanak erre, mert megéri. Sz. P.
