Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
e TOLVA MEGYEI NÉPŰJSACS 1966. december !.' (Folytatás az 5. oldalról) ra, a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra és az alumíniumiparra, növeléséhez szükséges eszközöket Ipari kivitelűnkben — alapvetően és a személyi kiadásaikat. Lehető- a KGST-otszágokkal történő gaz- vé kell tennünk, hogy a termelő- dasági együttműködés keretébeh. szövetkezetek rátérjenek a vala- — változatlanul vezető szerep jut — A tudomány elégíti azokat, szolgáltatásokkal tovább javítjuk. A nemzetközi munkamegosz- Előmozdítjuk, hogy a lakosság tásba való intenzívebb bekap- megtakarításai tovább növeked- csolódás, külkereskedelmünk jenek, elsősorban a beruházásgazdaságosságának javulása, jellegű építőanyagok, a tartós fomennyi üzemágra kiterjesztett, garantált havonkénti munkadíjazásra. A közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett a jövőben is fokozott gondot kell fordítani a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek minél nagyobb mértékű kiaknázására. A mezőgazdaság kívánatos ütemű fejlődésének biztosítása a tervidőszakban szükségessé teszi, hogy kidolgozzuk az új gazdálkodási rendszernek megfelelő termelőszövetkezeti hitelberuházási, állami támogatási és adórendszert. Javasoljuk, hogy jövő év folyamán üljön össze a termelő- szövetkezetek első országos kongresszusa, tárgyalja meg a termelőszövetkezetek működésével és a gépiparnak. A korábbinál nagyobb figyelmet fordítunk az eddig importforrásokból kielégített igények hazai forrásból történő gazdaságos kielégítésére, hazai termelésből. Ezt a célt szolgálja harmadik ötéves tervünkben a vegyipari, a papíripari és a faipari kapacitások nagyobb mértékű fejlesztése. A fejlődés okozta új kö- rülmények napirendre tűzték a gazdasági -mechanizmus reformját. Gazdálkodásunk jelenlegi módszerei már a mai helyzetnek sem felelnek meg teljesen. Társadalmi, gazdasági fejlődésünk adott fokán lehetővé és gazdálkodásával kapcsolatos főbb szükségessé vált a tervgazdálko- kérdéseket, válassza meg az Or- dás továbbfejlesztése. A jövőben szágos Termelőszövetkezeti Ta- a tervszerű központi irányítást nácsot és foglaljon állást a te- nem az úgynevezett tervlebontás rületi termelőszövetkezeti szövet- módszerével, hanem közgazdasági deményezések kibontakoztatásé és a technika gyasztási cikkek, a fogyasztási eredményeinek gyorsabb be- javak megszerzésére. ' 'hatolása a termelésbe és fo- Tovább kell folytatni a már gyasztásba, . eddig 170 ezer munkást érintő A dolgozok tevekeny es hate- munkaidő-csökkentést, 1970 vékony részvételé vállalatuknál gére az egészségre ártalmas és nySb^^és eflOTŐ^sében’ külön.ösen nehéz fizikai munkát nyilasa Dan es ellenorzeseben igénylő összes munkakörben be “ összfssegeben: eredményesebb kell vezetni munkaldő^di^ gazdálkodás az eletezinvonal- mértékű csökkentését ° 600181 emeles további bázisainak megteremtéséhez. Vállalatonként, üzemenként, az A reform megvalósítása mély- eddigi teljesítményt és munka- reható politikai folyamat is, bért biztosítva 1968-tól kezdődően amely egész társadalmunkat 1970. végéig fokozatosan az ösz- érinti. A gazdasági döntések de- szes ipari dolgozó munkaidejét centralizálása a nagyobb helyi, átlagosan heti 44 órára kell vállalati önállóság a legfőbb fel- csökkenteni. A kongresszus feltétele a szélesebb üzemi demok- kéri a kormányt és a szakszer- ráciának. A vállalati ügyek zöme vezetőket, hogy a munkaidő- a dolgozók részére áttekinthetőb- csökkentés bevezetésének részle- bé, ellenőrizhetőbbé válik. tes rendjét szabályozzák Az egyéni vállalati es tarsa- A termelőszövetkezeti tagok dalim erdek jobb osszehango- családi pótlékának emelése ^el_ áS az "alkotó munkává kéz" leV967- *anuár ^ * ter' dem^ve^ésfk kih^ntaköztaiásl- "^szövetkezeti nyugdíjrendszert önzés ellen és a jó munka megbecsülését kifejező társadalmi elismeréssel erősítenünk kell a dolgozók szocialista tudatát. A szocialista erkölcs jellemzője a közösségi szellem. A közösségi magatartás megköveteli, hogy megszilárduljon az állampolgári fegyelem és a VIII. kongresszuson megfogalmazott szocialista erkölcsi normák érvényesüljenek a magán- és közéletben egyaránt. 28. ségek létrehozásának és működé- eszközökkel érvényesítjük és a sének kérdésében. szocialista piac aktív szerepére A harmadik ötéves tervben építünk, a tervgazdálkodás kere- nagy erőt fordítunk a közlekedés tében nagyobb szerepet juttatunk fejlesztésére, elsősorban a villa- az áru- és pénzviszonyoknak. hoz. A munka szerinti elosztás i következetesebb érvényesítése nö- , . . apelvei a bérből eloveli a munka becsületét. kev’e) azonosak A nyugdíj öszA gazdasági reform a gazdasá- szege a fások tényleges, a közös gi vezetőket a korábbinál na- S^zaasagban végzett munka utáni hogy erő- gyobb feladatok elé állítja. Tö- tovedelmenez és a nyugdíjévek- megméretekben biztosítja a dől- "ez igazodik, gozók, a vezetők fejlődését, támos és Diesel-vontatás részaranyának növelésére. A lakásépítés meggyorsítására a tervidőszakban 4—5 korszerű házgyár építését tervezzük;. gabb teret ad a tehetségek felismeréséhez és hasznosításukhoz 26. 22. Társadalmunk egyik legnagyobb politikai, gazdasági és jóléti problé- a lakáskérdés. 1960-tól A reform fő célja, sítse szocialista rendszerünket, segítse a szocialista társadalom teljes felépítését, kibontakoztassa a szocialista tervgazdálkodás előnyeit, lehetővé tegye gazdaság- megfelelő munkahelyen. A gyorsan fejlődő tér- politikánk következetesebb meg- Az új rendszer növeli az álla- r"aJa melés növekvő anyag- valósítását. mi irányító szervek kötelességeit 1965-ig a népesség másfél százaszükségletének és a fej- A gazdasági reform legfonto- és felelősségét, erősödik a köz- lé.rkal, a lakásállomány 8 százasabb célkitűzései: ponti vezetés hatékonysága. lékkai növekedett. A lebontásra — A népgazdaság dinamikusabb, Az ötéves terv megvalósításá- került lakásokat korszerűbbekkel kiegyensúlyozottabb fejlődése, ért, a gazdasági reform bevezeté- helyettesítettük. Csökkent a 100 — A termelés és a fogyasztás séért és alkalmazásáért folytatott lakásra jutó lakók száma. Külöszerkezetének olyan változása, tevékenység növeli az egész tár- nősen jelentős, hogy 1962. óta amely megegyezik a népgaz- sadalom aktivitását, az alkotó több lakás épült a városokban, lett technika átvételének fedezeteként egyre nagyobb mértékű exportra van szükségünk. Az iparcikkek exportjának 50 százalékos növelését tervezzük. Az export növelésében nagy szerep hárul a vegyiparra, a könnyűipardasági szükségletekkel és ki- munka jobb kibontakozását. IY. Az életszínvonal alakulása 24. mint a községekben. Mindez azt jelenti, hogy évtizedekig tartó — ellenkező irányú — folyamatot fordítottunk kedvező irányba. Ez a fejlődés még nem tudja kielégíteni a társadalom változatlanul nyomasztó lakásigényét. Ennek enyhítésére a következő S Az alapvető gazdaságpo- felelősseggel járó munka meg- öt év alatt 300 000 lakást építünk, litikai elvnek megfelelő- becsülése. A vállalatok dolgozói „ , , , . en a lakosság életszín- egyéni és kollektív erőfeszítéssel A lakáshiány fokozatos enyhi- vonala a ’népgazdaság fejlődé- emeljék a vállalati jövedelmező- tesehez es jövőbeni megszüntetésében elért eredmények alapján, séget, s ehhez az eddiginél job- sehez mindenekelőtt az építőipar _ iu.."l:/< »AnrioTAivwon omol- Kon irorv»oiAiAriíóir cQiát tGriTiclGKGnysc^nck cs kapacitame« sának növelésére van szükség. Az Korunk nagy kérdéseire csak a marxizmus— ____ leninizmus képes tudományos választ adn . Ezt a felismerést igazolja a kommunisták világnézetének egyre növekvő tekintélye a világ minden részében, s ezt bizonyítják hazai tapasztalataink is. A marxizmus térhódítása nem feledtetheti, hogy társadalmunkban jelen vannak más ideológiák és eszmei áramlatok is. Ezek közül széles tömegeket befolyásol a kispolgári szemlélet, erkölcs és ízlés, valamint a vallásos világnézet. Szűkebb rétegekben az imperialista propaganda hatására terjednek azok a polgári eszmei áramlatok, amelyek a modern kapitalizmust védelmezik, a világ általános válságának hangulatát sugallják, hitetlenséget keltenek, árasztják a pesszimizmus szellemét. A szocialista célokat követő nemzeti egységgel, az egyre erős- bödő közösségi szellemmel nem fér össze a polgári- kispolgári nézetek konzerválása. A nem marxista eszmékkel szemben felvilágosító, meggyőző tevékenységet kell kifejteni. Különös türelemmel — az érzelmek megsértése nélkül és a tudományok eredményeire építve — folytassuk a nevelő munkát a vallásos tömegek körében. A marxizmus hatékonyabb terjesztésével és oktatásával el kell érni, hogy a munkásosztály világnézete uralkodó legyen társadalmunkban. 29. A két kongresszus közötti időszakban a népgazdaság fejlődésének megfelelően javultak a lakosság el Lényegében teljessé vált a fel- ^jövőben‘is rendszeresen emel- ban “kapcsolódjék saját személyi fioláiknrtatott kedik. A harmadik ötéves terv jövedelmük. Egyszersmind .—^ , saaL Altafánoss! váU I tárada- időszakában az egy főre jutó reál- kell teremtenünk a növekvő és uj gazdasagiranyitási rendszerben SizÄ fvu? a la“- jövedelmet 14-16 százalékkal nö- differenciáltabb igények kielégí- ^“ktőí^fejőén zet A második ötéves terv idő- véljük. Az egy keresőre jutó tesenek feltételeit. ezosegu., ’uggoen • ^ Skíba” itiooépült. A MMr 3-1» stifléktal A ***** gondoskodás ke- SSÄtÄfS emelésében ésszerű felhasználása pótlólagos munkások és az alkalmazottak, kedik. valamint a parasztság egy főre Az életszínvonal — nyugdíj, családi pótlék, beteg- ......... j utó reáljövedelme 1965-ben 18 az eddiginél nagyobb szer p J ségbiztosítás, oktatás — rendsze- eszközöket szabadíthat fel a la- százalékkal haladta meg az 1960. a renlberek novelesene . j g - ^ tov^bbra js fenntartjuk és a káskérdés megoldására. évit. A reáljövedelem „ónban *"*?>: A párt lameri „épünk lakáaegyenetlenül, az egyes evekben torexszunK., fejlesztjük. 1970-ben a penzbem * . változóan növekedett. Az egy fő- mertekbenemelkedeka juttat&ok mintegy 5 gondjait, s legfontosabb feladatai re jutó jövedelemnövekedésnek 3°1. ff milliárd forinttal haladják meg közt tartja számon, hogy gondos kisebb részét tette ki a reálbérek nyuj o a7 évi szintet. A béren ki- gazdasági elemző munkával feltételei annak, emelkedése, a nagyobb rész a tak keresete, foglalkoztatottság és a béren ki- M égért ex a a, . vüli jövedelmek elsősorban a hop Jjerrend^^ntet tovább a- nyugdíj emelkedéséből szárma- yitsuk. A bérkategóriákat gy zott. kell szabályozni, hogy azokban A szocialista állam hatalmas jobban kifejeződjék a nehéz fivüli juttatások másik részének (üdültetés, üzemi étkezés, stb.) bővítését vagy személyi jövedelemmé való átalakítását célszerű a vállalatok hatáskörébe utalni. uj tartalékokat tárjon fel és a lakáselosztási rendszer igazságosabbá tételével is minél előbb javítsa a legjobban rászorulók összegeket költött a társadalmi gondoskodás céljaira. Csáki nyugdíjak címén 1965-ben 7,7 milliárd forintot fizettek ki, 3 milliárddal többet, mint öt évvel ezelőtt. Az életszínvonal emelését szolgáló beruházások eredményeként bővült a kereskedelmi hálózat, javultak a szolgáltatások, fejlődött az iskolahálózat, kórházi helyek ezrei, orvosi rendelők százai létesültek. Népünk jobban táplálkozik, szebben öltözködik, kultúráltabban él, mint valaha, öt év alatt az egy főre jutó fogyasztás cuzikai, a kvalifikált és a nagyobb A lakosság ellátását áruval és helyzetét. Y. népünk tudatának szocialista jelAz ideológiai és kulturális építőmunkáról 0 Fejlődésünk jelenlegi sza- századok során a magyar nép te- ahhoz a tanításához, amely sze- kaszában alapvető fel— remtett, de nem táplálkozhat ki— rint minden kommunistának első- adatunk népünk szó- zárólag a múlt forrásaiból. Szocia- sorban saját nemzete nacionaliz- cialista erkölcsi és világnézeti lista vívmányaink joggal tölthet- musa ellen kell harcolnia, s népe egységének megteremtése a szó- nek el nemzeti büszkeséggel. Több körében erősítenie kell a proletár cialista világnézetünkkel szemben mint 21 éves harc és munka nagy- nemzetköziség érzését, álló nézetek leküzdése szerű eredmenye es a cel, a szó- a szocialista társadalomban a A legutóbbi években erősödtek cialista magyar nemzet felyirágoz- dolgozók növekvő öntudatának és tatasa adja mai hazafisagunk iga- érdekeinek egyaránt érvenyesul- zi tartalmát. niök kell. A munka szerinti eloszA szocialista hazafiság szerves fás elvének tényleges megvalósu- része a nemzetköziség, a világ lása, az anyagi ösztönzés helyes munkásosztályával, kommunista érvényesülése a gondolkozást át- és munkáspártjaival való együtt- formáló nagy nevelő erő. A jó működés és szolidaritás. Magyar- ’munkával érvényesített egyéni érország a proletár internacionaliz- dektől senkit sem kell óvni, de mus érvényesülése alapján kerül őrködni kell azon, hogy csak a a nemzetközi haladás élvonalába végzett munka arányában lehessen és tudja megvalósítani nemzeti szerf tenni javakra és jogokra. Az céljait. anyagi ösztönzés jobb érvényesüuc al UJ Elítéljük a nemzeti közömbössé- lése önmagában nem biztosítja a lékkai nőtt. Ma már minden har- elfogadó emberek törekvéseinek get. Nem értünk egyet a soviniz- munkához való új viszony kiala- madik családra jut egy televíziós összefogásában. Magában foglal mus megnyilatkozásaival, s tart- kulását. Folytatnunk kell a harcot készülék. minden igazi értéket, rtielyet év- juk magunkat a marxizmusnak az anyagiasság, a kapzsiság es az korból 13, húsból 8, vajból 14, lemvonásai. Ezekre építve az ed- tojásból 17. ookoláüébó. peüi, *ÍSf SSÄ 80 százalékkal növekedett. A ezen belül is a szocialista hazafilakosság iparcikkvásárlása 25 szá- ság, a munkához való új viszony zalékkal nőtt. Az életmód átalakulását mutatja, hogy a háztartások villa- mosenergia-fogyasztása 81 százalékkal, gázfogyasztása 55 százaés a közösségi szellem elmélyítését. A szocialista hazafiság fontos szerepet játszik a nemzeti egység megteremtésében, a világnézetileg ma még eltérő felfogást valló, de az új társadalom célkitűzéseit A VIII. kongresszus óta eltelt négy év alatt újabb lehetőségeket biztosítottunk tudományos életünk fejlődéséhez. A kutatásnak jelentős anyagi és szellemi bázisai épültek ki, intézetek több ezer ku- tatóVal. Ebben az időszakban a műszaki és mezőgazdasági tudományok segítették iparunk előrehaladását, új agrotechnikai eljárások bevezetését. A természettudományok és a matematika több alapvető ágában kutatóink újabb eredményeket értek el, új kutatási irányokat fejlesztettek ki és tovább növelték a magyar tudomány nemzetközi hírnevét. A társadalomtudományok közelebb kerültek mai életünk problémáihoz és jobban részt vettek az eszmei harcban. Az orvostudomány eredményesen szolgálta egészségügyünk fejlesztését. A tudomány fejlődését, nagyobb társadalmi hatékonyságát akadályozza, hogy nincs meg a szükséges összhang társadalmi, népgazdasági céljaink és a kutatómunka között, s nem fejlődik kielégítően az irányítás és a tervezés módszere és gyakorlata. A műszaki éá mezőgazdasági kutatást fokozottabb mértékben kell a népgazdasági tervekben meghatározott célok megvalósítására összpontosítani. A párt gazdaságpolitikája, a gazdasági mechanizmus reformja, a népgazdasági tervek sok közgazdasági, jogi, szociológiai, tervezéselméleti kérdés feldolgozását követelik meg. Emellett a társadalomtudományok fejlődésünk elemzésével, a mai helyzet felmérésével, a szocialista építés törvényszerűségeinek feltárásával és elméleti megalapozásával is elősegíthetik az építő munkát. A tudományos és technikai forradalomnak jelentős politikai és társadalmi következményei vannak, s e kérdések vizsgálata is aktuális feladat. A tudományos kutatómunka fejlesztése igényli a társadalom- és természettudományok ideológiai kérdéseinek tisztázását. Hazánkban a művelődés 30. valóságos népmozgalom lett. Ma minden ötödik állam;-^'gár iskolarendszerű oktatásban vesz részt. A felnövő kor(Folytatás a 7. oldalon.)
