Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
6 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAO 1966. december 3. A szociális és felhasználása A szövetkezeti mozgalom kezdeti éveiben megtörtént, hogy a szociális és kulturális alapra félretett pénzből traktort vásároltak, vagy lakomát csaptak egy- egy helyen. Az ilyenféle esetek már kimentek a divatból, és nyugodtan elmondhatjuk: valóban hasznát látja egy-egy szövetkezet tagsága ezeknek a pénzeknek. Megnéztük a megye több közös gazdaságában, mire fordítják a szociális és kulturális alapot? Gazdálkodásuk általában rokonszenves. Például a zombai Vörös Csillag Tsz-ben az öregek megsegítésére havonta 150 forinttal megtoldják mindenkinek a 260 forintos járadékát. Ezer forint segélyt kap, aki házasságot köt, vagy bevonul katonának. Temetkezési segély is van. Messzemenően támogatják a betegeket. Előző évi, egy napra jutó átlag- keresetüknek 75 százalékát kapják és ez a támogatás fél évig is történhet, ha kétszáz munkaegységnél többet teljesített a tag az előző évben. A szülési segély nem 75, hanem 100 százalékos juttatás, 5 hónapig. Váralján még arra is gondoltak, hogy ösztöndíjat adjanak egy fiúnak, aki mezőgazdasági technikumban tanul, és tanulmányainak befejezése után a szövetkezetben fog dolgozni. Egyébként ebben a közös gazdaságban nagyjából ugyanaz a helyzet a szociális alappal, mint jónéhánymás helyen: a két százalékból nem lehet sokra vinni. A táppénzre is kevés két százalékból a szociális juttatások összege. Egyébként a zombai Vörös Csillag Tsz-ben sem jutna ilyen sok segélyezésre, ha megmaradtak volna a jövekulturális alap a tsz-ekben delem két százalékánál. Évek óta 4—5 százalékot használnak fel a szociális juttatásokra és kulturális célokra. A jövő útja mindenképpen az alap növelése, ami folyamatosan hozzásegíti a közös gazdaságokat a különböző, ilyen irányú tervek megvalósításához: a bérből és fizetésből élők színvonalára emelni a falusi emberek betegellátását és nyugdíját. A kulturális alap felhasználása nem mindig kimondottan kulturális célt szolgál a megye közös gazdaságaiban. Sok a kirándulás, különösen Harkányba és a Balatonhoz. Igaz, kulturális élményt is nyújt időnként egy-egy ilyen kiruccanás, például a váraljai ak a harkányi úttal együtt megtekintették a siklósi várat, megismerkedtek történetével. Kezdeti lépésnek tulajdonképpen nem rossz az országjárás. Érdeklődést kelt, segíti a falusi emberek tájékozódását. A következő lépés többnyire . már színházlátogatás, akár Budapestre, akár egy nagyobb község művelődési házában, a Déryné Színház előadásának megtekintésével, vagy éppen Szeged. Az idei nyáron megyénk több szövetkezetéből látogattak el a Szegedi Szabadtéri Játékok egy-egy előadására. Örvendetes, hogy a legtöbb közös gazdaságban gondolnak a könyvvásárlásra, bár elsősorban szakkönyveket vesznek. Ez a gyakorlat nem helyteleníthető, annál is inkább, mivel (a községi tanácsolt minden évben vesznek szép- irodalmi alkotásokat, a községi könyvtár számára. (a- » (JiiáéDített I 'i "la Garay térj általános iskola Szekszárdon - Bakó 'Him&ötoAét kafidolgMULl IA kérdés té-V hangzott: ——■ „Mit tudok a falumról ? (Vár, Vak Bottyán stb)” Váratlanul léptünk a simontor- nyai gimnázium negyedik osztályába. Az óra néhány percre megszakadt, a gyerekek papírlapot vettek elő, felírták a címet, s munkához láttak. Hogy miért tettük fel e kérdést és miért pont Simontornyán? A nevelés komplexumán belül, az iskolai munkában, mindenütt napirendre került a hazafias nevelés, méghozzá nem is másodrangú kérdésként. A hazafias nevelésnek pedig fontos része a szűkebb haza, a közvetlen környezet jelenének, múltjának ismerete. Simon- tornya Tolna megyében a leggazdagabb múlttal rendelkező települések egyike. Vára amelyet most restaurálnak, több mint félévezredes múltra tekint vissza. Si- montornya mint erődítmény, nagy szerepet játszott a Rákóczi- Iféle szabadságharcban. Különösen a híres kurucvezér, Vak Bottyán nevével kapcsolódott össze, tehát nem-véletlen, hogy ezt az intézetet is Vak Bottyánról nevezték el. Magáról az intézetről csak annyit, hogy általános iskola, de néhány évvel ezelőtt gimnáziumi oktatással is kibővült, s első ízben ebben a tanévben kerül sor érettségizte- tésre. A kérdést tehát azok a diákok kapták, akik a simontornyai gimnázium első érettségizői lesznek. Néhány kivélteléveL helybeliek. Vak Bottyán nevét például nemcsak kiírták az iskola falára, hanem minden évben megemlékeznek róla iskolai ünnepen. Ápolják a haladó hagyományt. A szülői munkaközösség megteremtette az anyagi alapot egy Vak Bottyán-mellszobor felállításához. Egy felmérés alkalmából kiderült, hogy Vak Bottyánt a gyermekek közül több eszményképnek tartja. Lehet, hogy majd mint katonák fogják többen követni hősi példáját, aki pedig nem lesz katona, a hétköznapok során fog önfelál- dozóan dolgozni népünkért, hazánk felvirágzásáért, s ő is méltó követője lesz e történelmi hősnek. Az úttörők, osztályon kívüli foglalkozás során — öntevékenyen választott témaként —, megalkották a vár és a faluban lévő szovjet emlékmű kicsinyített mását. A hazafias érzelmek fejlődésének szép példája ez? De még mennyire! Az iskola felkutatott sok emléket a Tanácsköztársaság idejéből. Ennek alapján az úttörők rendszeresen gondozzák a direktórium egyik tagjának a síremlékét. Becsülettel őrzik az ötvenhatos ellenforradalom egyik mártirjának emlékét. Feldolgozták a bőrgyár, a helyi munkásság történetét. Figyelemmel kísérik és rögzítik a falu más irányú fejlődését. Előre A hazafias nevelés témája természetesen nem valami új kampány, még akkor sem, ha mostanában minden tantestületben szervezetten is foglalkoznak a témával. A marxista pedagógiai szakirodalomban pontosan meg van határozva a hazafias nevelés helye, célkitűzése, feladata és módszere. Ahhoz, hogy valaki pedagógus lehessen, ezt pontosan kell tudnia, majd pedig a gyakorlatban végrehajtania. A pedagógusok és az iskolai élet irányítói időközönként megvizsgálják, értékelik munkájuk valamelyik részterületét. így került sor ezúttal a hazafiasságra. Tehát ez tulajdonképpen a mindennapos nevelőmunka továbbfolytatása, nem pedig valamiféle új iskolai tevékenység. Viszont volt egy sor tényező, ami erősen közrejátszott abban, hogy ezúttal ezt és nem más részterületet vizsgálnak. A hétköznapi élet nagyon sok területen felveti a hazafias érzelmek hiányát. A felnőttek mindennapos életében, munkájában nagyon sokszor kiderül, hogy sokkal nagyobb felelősségtudattal viselkednének, kevesebb hibát követnének el, ha ez a nagyon is természetesnek tűnő érzés is elmélyültebb lenne bennük. Számos felelőtlenség, közömis tekintenek: az is állandó téma, hogy milyen fejlődésnek lesznek tanúi, esetleg már részesei az elkövetkező években. A hazafiassághoz tartoznak ezek? Nagyon is! Egymást kiegészítik, s összetevődik belőlük a szocialista hazafiasság fogalma. Kapcsolódik az iskolai tananyagok mindegyikéhez, de több is annál. I|A gimnazisták dolgozat- — irasa is csak igazolja, hogy a hazafias nevelésről nem feledkeztek meg a simontornyai pedagógusok. De valami mást is igazolnak: a gyermekek a szülői környezetből is magukkal hoztak egy csomó ismeretet, vagyis az egész község légkörében él a hazafiasság nemes érzése. Amikor feltettük a kérdést, Zsigmond Tiborné igazgató és Tusa Mihály történelemszakos ta nárral együtt tudatosan figyeltük az arcokat: vajon megdöbbennek-e a gyermekek, esetleg nem mondják-e azt magukban, hogy miért háborgatnak ilvenne! bennünket. got tudott, de csak részben tapogatott jó helyen. Összekeverték például a török időket, a Rákóczi szabadságharcot és 1843-at. De a téves adatok mellett jó adatok is voltak. Tizenhárom dolgozaton egészen elfogadható dolgok szerepeltek. Négy dolgozat pedig kiemelkedően jó volt, sokoldalú helyismeretről tett tamw ságot írójuk. A dolgozatok nagy része jól határozta meg a vár építésének idejét, utalt Vak Bottyán hősies harcaira, pontos tényekre utalt a Tanácsköztársaság idejéből. De más történelmi példákat is fel- lébbentettek. Néhány legendaszerű dologra is utaltak, amelyek ugyancsak nagyon figyelemre méltóak. A falu felett húzódik a Mózsi hegy, amely emberemlékezet óta tüzes bort terem. A nép száján úgy él a név eredete, hogy amikor a törököket kiűzték a várból, illetve a faluból, arra menekültek, s az egyik így kibált a másiknak segítségért: „Mózsi, Mózsi”. Azóta nevezik Mózsi hegynek. A faluban van egy szilfa, amelyet mindenki ismer, s amelyet éppúgy helyhatározó, tájoló fogalomként használnak, mint Pesten használták lebontás előtt a Nemzetit, vagy Szekszárdon a Hármashidat. A szilfa azért vált fogalommá, mert a néphit azit tartja róla, hogy Rákóczi a szabadságharcok idején egy alkalommal Simontornyán járt, és 5 ültette. Ugyanígy élnek a mondák ' részben történelmi megalapozott-« ságuk is van — a rejtett alagutakról, s egyebeikről, amelyek segítségével vívták elődeink hősi küzdelmeiket az idegen hódítókkal szemben. I! Kellemes meglepetés veit 1^—a - huszonhét dolgozat. Egyértelműen bizonyítják a dolgozatok a többi példával együtt, hogy a simontornyai iskolában a hazafias nevelést nem elkezdeni kell, hanem tovább folytatni. Persze, gátló tényezőket is találhatunk. A tantestület egészében helyesen értelmezi és hajtja végre a hazafias neveléssel kapcsolatos feladatokat is, csakúgy, mint a többit. Ám néha akad bizonytalankodás is. Megesik, hogy valaki a nacionalizmus vádjától félve inkább megkerüli oktató-nevelő munkája során a hazafiasságra utaló részt, vagy éppen nem keresi az ilyen jellegű kapcsolatokat. Pedig a szocialista bösség, vagy a szülőföldtől, megszokott környezettől való könnyelmű megválás talán nem is következne be, ha a hazafiasságnak parányi szikrája is élne az illetőben. Szinte minden területen kimutatható, hogy mennyit serkent, vagy gátol ennek az érzésnek a megléte, illetve hiánya. Természetesen nem hazafias szólamok szükségesek. Történelmünk századaiban nagyon sokszor megkoptatták, vagy éppen megcsúfolták ezt a nemes szót: hazafiasság. Tettekben megnyilvánuló, igaz hazafiságról van szó, amihez bőven találunk példát történelmünkben. Nos, nézzük, hol is tartanak Simontornyán e téren. Azon nincs, nem is lehet vita, hogy a nevelésnek ez az oldala egyes szaktanárok, -tárgyak feladata-e, avagy a pedagógiai munka egészét át kell hatnia. A nevelés általános feladata, « ezen belül a hazafias érzelmek kifejlesztése nem reszortfeladat, hanem minden nevelő munkájának szerves része kell, hogy legyen, s természetesen minden tantárggyal össze kell kapcsolni. A simontornyai tantestületnek nem kell szégyenkeznie, ha munkájuknak erről a részéről kell . számot adniok. hiszen voltaképpen ez nem kötelező tananyag. Egyáltalában nem tűnt természetellenesnek a kérdésünk. Nagyon is magától értetődőnek tartották, hogy illik egy csomó dolgot tudni községük, szűkebb hazájuk történetéből. Az arcokról való olvasást alátámasztották a dolgozatok. Hangsúlyoztuk, hogy aki nem tud semmit, nyugodtan húzza át a papírt, és a nevét senkinek sem kell ráírni, tehát a dolgozat nem számít bele az osztályzatokba. De nem akadt egyetlen áthúzott papíros sem. még a néhány vidéki tanuló is írt valamit. Akadt ugyan három olyan dolgozat amelyiken pár sor szerepelt csak, s az 'sem mondott semmi elfogadhatót, de az illető tanuló szégyellte volna üresen beadni, s ez a szégyen önmagában is valami. Nem merték a kérdést elintézni egy cinikus tollvonással, és szent meggyőződésem, hogy pár hónap múlva ezek is tudnak majd elfogadható dolgokat is. Hét olyan dolgozatot találtam, amelyik írója több dolhazafiasság és a nacionalizmus két ‘különböző, egymástól eüha-' tárolható fogalom. Egyéb visszahúzó tapasztalatokról is beszélhetnénk. De elsősorban jó tapasztalatokért lehet bekopogtatni ebbe az intézetbe. BODA FERENC Árubemutató — karácsonyi vásár Az Élelmiszer és Vegyicikk Nagykereskedelmi Vállalat a Tolna megyei Népbolt Vállalattal közösen a karácsonyi vásár alkalmából árubemutatót tart december 9—11 között a városi művelődési házban. Kiállítják a leg« különbözőbb pipere- és kozmetikai cikk márkákat, és a vásárlás megkönnyítésére 18 féle ajándék- csomagot állítanak össze. Minden piperecikk csomagban egy-egy kis ajándéktárgyat helyeznek el, meglepetésül a vásárlóknak. A helyszínen kozmetikai tanácsadó ,is lesz. ügy tervezik, hogy a rádióból ismert, népszerű Buga doktort is meghívják 3 bemutatóra.
