Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

1966. december 3. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 7 „Ki mit tud a mezőgazdaságról“ vetélkedő első falusi AZ ÖTLET KITŰNŐ. Hetekkel ezelőtt valakinek eszébe jutott, hogy a hagyományos megyei gazdásztalálkozót mozgalmasab­bá, elevenebbé, és emlékezeteseb­bé tehetnék, ha a népszerű kvíz­műsorok mintájára megrendez­nék a megyei vetélkedőt. Miután gazdásztalálkozóról van szó, s stílszerűség jegyében a játéknak az adná meg a savát-borsát, hogy a kérdések mindegyike a mező­gazdasághoz kapcsolódna. Mond­juk így: Ki mit tud a mezőgazda­ságról? Az ötlet szülői, a Haza­fias Népfront és a TIT, magukra vállalták a szervezést, a lebonyo­lítást, és azzal tettek ismét ta­núságot kiapadhatatlan lelkesedé­sükről, hogy november utolsó szombatján már meg is rendez­ték az első Ki mit tud a mező- gazdaságról vetélkedőt. A bonyhádi járásban, Kéty községben került erre sor, s akár jól sikerült főpróbának is tekint­hetjük. A vetélkedő győztese Kulcsár Endre. Szerdán vitte ha­za a neki ítélt első díjat, a vá­lasztási malacot. A díjak jellege szintén mezőgazdasági: malac, kukorica, búza, sőt, feltehetően akad majd község, ahol burgo­nya, birka, vagy pulyka bővíti a díj repertoárt. A jutalmakat a helybeli közös gazdaságok ad­ják. Vonakodás nélkül vállal ennyi hozzájárulást a tsz-ek többsége. Tulajdonképpen ez a közös gazdaságok közreműködé­se a falusi döntő sikeréhez. Kulcsár Endre most azért érde­kes ember, mert a kétyi, először megrendezett községi mezőgazda­sági Ki mit tud első győztese. Főleg a televízió jóvoltából, ho­vatovább magyar nemzeti játék a Ki mit tud. De ilyen még nem volt. Korai lenne értékelni, hi­szen még csak ezután lendülnek bele a falvak lakói a játékba, de annyi bizonyos, hogy ez a játék, a maga sajátságos módján, ismét ráirányítja a mezőgazdaságra az érdeklődést. Ezt vallja egyébként Kulcsár Endre is, a kétyi győztes. Huszonnégy éves, fiatal házas. Októberban nősült, s a lakoda­lomról készült fényképek még jóformán vadonatújak. Először úgy tudta, kizárólag azok vehet­nek részt a vetélkedőn, akiket erre előre kijelöltek. Nem készült tehát a versenyre, hanem egysze­rűen „beugrott”. Lesz ami lesz. Olyan ez a vetélkedő, hogy leg­feljebb csak nyerhet az ember, mert nincs semmi veszítenivalója. Egyébként Kulcsár Endre amúgy is magabiztos lehetett, hi­szen mint mondja, rendszeres he­ti olvasója a Magyar Mezőgaz­daság című szaklapnak, amely felér szakmunkás-tanfolyammal. Egyenértékű azzal, még ha ’nem is adnak róla hivatalos papírt. Bebizonyosodott ez a vetélkedőn is, ahol Kulcsár Endre felelt meg a legjobban a kérdésekre. A bí­rák pontoztak, kihirdették az eredményt és őt tartották leg­jobbnak. A hivatalos értékelő pa­píron a neve mellé azt írták, hogy tsz-tag. Leszerelése előtt el­járó dolgozó volt, de megunta a vándorlást, és miután katonaide­jét letöltötte, abbahagyta az el­járó élethez tartozó vándorlást, a győztese tsz-ben vállalt munkát. „Úgy lá­tom, itt is megtalálom a számítá­somat, nincs értelme a bolyon­gásnak.” — mondja. A valóság­ban azonban még mindig család­tag, felvételét kérte ugyan a ter- meíőszövetktzetbe, de a tagsága január elsejével veszi kezdetét. ELMESÉLTE, mint minden ve­télkedő, ez is izgalommal jgr. Az ismerősök, a barátok együtt izgulnak a zsűri elé odaálló ver­senyzőkkel. Legfontosabb köve­telmény a bátorság. Nyugodtan, higgadtan átgondolta, hogy mit kell válaszolnia a kérdésekre, és sikerült. Különben a mezőgazda- sági Ki mit tu'd eseményszámba ment a községben. Szórakozva tanulnak mind a versenyzők, mind pedig a közönség. Márcsak ezért is megéri. Gazdagabb, vál­tozatosabb a téli falusi program. Kulcsár Endre bejutott a járási döntőbe, jól szeretne ott is szere­pelni, ismét átlapozgatja a Ma­gyar Mezőgazdaság néhány szá­mát, a szomszédtól kölcsönkéri a mezőgazdasági technikumi tan­könyveket, mert hátha sikerül be­jutni a megyei döntőbe is. A me­gyei gazdásztalálkozón a Ki mit tud a mezőgazdaságról vetélke­dőn, reméljük, még találkozunk Kulcsár Endrével. Annyi még idekívánkozik, hogy az elsőt ezekben a hetekben kö­veti a többi községi Ki mit tud a mezőgazdaságról játék. Ezután kerül x sor a járási döntőkre, majd februárban a megyei „fő” viadalra. — szp — A megye kommunális ellátottságáról tárgyalt a megyei tanács vb Tegnap délelőtt dr. Vígh Dezső elnökhelyettes elnökletével ülést tartott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Az első napi­rendi pontban a lejárt határidejű határozatokat és a vb jogkörében tett intézkedéseket tárgyalták meg. A következő napirend té­mája a megye kommunális el­látottsága és fejlesztési lehetősége volt. Elsőként a vízellátás helyzetét vitatta meg a végrehajtó bizott-. tóg. A megye településeinek víz­ellátását a felszabadulás előtt ásott kutak biztosították, Szek- szárd, valamint egy-két kis vízmű kivételével. A vízellátás fejlődése 1957-től indult meg. 1961-ig 14 község- ' ben építettek törpevízművet. A 11. ötéves tervben 15 vízmüvet helyeztek üzembe. Ebben az évben 7 vízmű készült el. Az üzemelő vízművek közül 24 létesült társulati alapon, a többi a községi tanácsok KÖFA-, ter­melőszövetkezeti és tárcaberuhá­zásból. A vízművek helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy több községben a kutak vízhoza­ma csökken, ezért szivattyúk be­állítása szükséges, majd később új kutak létesítése. A magasab­ban fekVő községrészek beépíté­sével új, magasan fekvő víztáro­lók, vagy nyomásfokozók beépíté­sét kell biztosítani. Magaslati tá­Szövefkezeti építőiparban jártas, gyakorlattal rendel­kező építészmérnököt, képe­sített könyvelőt, építőipari nehézgépkezelőt felvesz a Paksi Járási Építőipari Ktsz. (32) rozó építése szükséges Bonyhá- don és Pakson, ahol az új tele­pülésrészek vízellátása nem ki­elégítő — állapította meg a végrehajtó bizottság. A vízellátás területén tapasz­talható fejlődéstől a szennyvíz­csatornázás lényegesen lemarad. 1945 előtt egyedül Szekszárd köz­ponti része rendelkezett elválasz­tó rendszerű csatornahálózattal. A II. ötéves tervben Bonyhádon és Gyönkön készült szennyvíz­csatornázás a közületek és válla­latok közös beruházásaként, il­letve társulásával. A szennyvíz­csatornázás területén jelentkező hiányosságok a települések egész­séges fejlődését nagymértékben gátolják. Az elmúlt években történt, nagyobb mértékű be­ruházások sem oldották meg a jelentkező feladatokat. A szenny­vízcsatornával nem rendelkező települések központi részén nem- kívánatos házi szennyvízkezelő berendezések épültek, melyek a települések egészségügyi helyze­tét tovább rontották. Az állami tulajdonban álló lakóépületek kezelését Szekszár- don a Városgazdálkodási Vállalat, a községekben pedig a helyi ta­nácsok végzik. Az elmúlt években a lakóház­kezeléssel kapcsolatos feladato­A SZÖVOSZ hidasi iparte­lepe felvételre keres forgácsoló szakmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés az ipartelepen Till János et-nál. (30) kát általában minden szerv el­látta. A községi tanácsoknál rendelke­zésre álló felújítási keret terhére a kisebb javítási munkákat a házi brigádok, vagy magánkisipa­rosok végzik. Az évenkénti fel­újítási keret a szükségletet vidé­ken kielégíti. A községi tanácsok­nál a gazdaságosan már fel nem újítható és az építési tilalommal terhelt, életveszélyes épületekből a lakók kihelyezése jelent meg­oldatlan problémát. A Szekszárdi Városgazdálkodá­si Vállalatnál a bejelentett hibá­kat általában egy hónapon belül kijavítják. A jövőben tovább kell fejleszteni a megelőző kar­bantartási munkát, mert a meg­előzéssel a nagyobb károk el­háríthatok. A III. ötéves terv végére meg­valósuló fűtőmű- és vezetékes gázszolgáltatás, valamint az 1967-ben belépő központi fűté- ses lakások kezelése a vállalat fejlesztését szükségessé teszi. A beruházások üzembe helyezé­séig a vállalatnak fel kell készül­ni e feladat ellátására. A kéménysepréssel kapcsolatos feladatokat a Tolna megyei Ké­ményseprő Vállalat végzi. Fel­adatát az elmúlt években általá­ban megfelelően látta el, de jövő­beni munkája a szakmunkás­hiány miatt nincs biztosítva. E szakmában az ipari tanulók be­iskolázásának alsó határa 16 év. így az általános iskolát végzettek a kétéves várakozási idő alatt más munkakörbe helyezkednek el. A végrehajtó bizottság a be­számolót elfogadta és a vízmű­társulatok szervezésében nyújtott segítségért a Hazafias Népfront­nak köszönetét fejezte ki. Ezután a bejelentéseket tárgyalták meg. Kimagasló eredmények a kongresszusi versenyben Bonyhádi Zománcgyár: Túlteljesítettek az első tizenegy hónapra esedékes terveket A Zcumáncipari Művek Bonyhádi Gyáregységében szám­ba vették az év első tizenegy hónapjának termelési eredmé­nyeit. Mint az adatokból kitűnik, valamennyi fontosabb terv­mutatónál túlteljesítést értek el. A befejezett termelés 2,3 százalékkal magasabb a tervezettnél, 2 250 000 forinttal töb­bet termelték, mint amennyit a terv előirányoz. A teljes ter­melési érték 6 210 000 forinttal haladja meg a tervezettet. 3,4 százalékos az előny az exportkiszáülításinál, a belke­reskedelmi kiszállítás tervét pedig 15,6 százalékkal teljesí­tették túl, a belkereskedelem 4 millió 280 ezer forinttal több árut kapott a gyártól, mint amennyire kötelezettséget vál­lalt az üzem. Jó ütemben halad a termelés ezekben a napokban is. Úgy ssámiitják, hogy az évi teljes termelési tervet december 12-ig teljesítik, a befejezett termelési terv teljesítése decem­ber 24-ére várható. A IX. pártkongresszus tiszteletére A Tolna megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vállalat bonyhádi üzemegységének szo­cialista brigádjai teljesítették kongresszusi vállalásukat, mi­vel társadalmi munkában ki­javították a keverőüzem előt­ti rámpát, s ezzel mintegy hat­ezer forint megtakarítást értek el. * A bátaszéki üzemegység dol­gozói, a vállalat legkiválóbb eredményével büszkélkedhet­nek a munkaversenyben: a ter­ven felül vállalt többletkiakná­zás teljesítésével 28 ezer forint megtakarítást érték el. Ezen túlmenően a két örlőbrigád a raktározási gondok enyhítésére társadalmi munkában mintegy háromezer forint értékű belső átalakítást, felújítást végzett az üzemegységben. * A szekszárdi vasútállomáson dolgozó MÁV—AKÖV komp­lex szocialista brigád eddig, közel 100 ezer forint kocsiállás- pénzt takarított meg elsősor­ban a jó munkaszervezés ered­ményeként. Ez a szép ered­mény annál is inkább értékes, mivel ezen időszak alatt több mint kétezer kocsival többet kellett a brigádnak lekezelnie, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. * Az AKÖV 89 szocialista, il­letve szocialista címért küzdő brigádja közül különösen a Paksi Főnökségen , dolgozó Éberling ■ TEFU-brigád ért el szép eredményt. A IX. párt- kongresszus tiszteletére vállal­ták szállítási tervük 10 száza­lékkal való túlteljesítését. Ez­zel szemben november 30-ig 23,1 százalékkal teljesítették túl 1966. évi szállítási tervüket. Ez az eredmény különösen most az őszi csúcsforgalom idő­szakában igen jelentős. * A Rákospalotai Bőrkonfekció szekszárdi üzemében két szo­cialista brigád jár a kongresz- szusi munkaverseny élén. A Pápes-brigád, tagjai ez export­táska készítési tervüket októ­berben 101 százalékra teljesí­tették. A pártkongresszus tisz­teletére vállalták, hogy 105 szá­zalékra emelik november havi termelési eredményüket. Ezzel szemben 111 százalékot teljesí­tettek, sőt ezen időszak alatt a 96,8 százalékos minőséget 97,3 százalékra javították. Ugyancsak ebben az üzem­részben dolgozik a másik bri­gád is. A Kányási-brigád szin­tén exportterv-túlteljesiítést vál­lalt a kongresszus tisztele­tére, s vállalásukat 1,8 száza­lékkal túlteljesítették, miköz­ben a 96,3 százalékos minősé­get 97 százalékra emelték, Tolna megye gépállomásai teljesítették kongresszusi vállalásukat „ Tolna megye gépállomásainak kongresszusi vállalásában elsősorban az éves termelési feladatok határidő előtti telje­sítése szerepelt. Vállalásukat teljesítették: a december 1-én készített összesítésből kiderült, hogy évi tervüket 101 szá­zalékra teljesítettek. A legmagasabb százalékos eredményt az őszt vetőszántásofcnál érték el. Az őszii mélyszántásnál még nem teljesítették tervüket, de jelenleg is dolgoznak, szántanak a lánctalpasok több helyen, s minden remény megvan arra, hogy a tervet részleteiben is tudják teljesíteni. A kiskunlaeházi Kiskun Termelőszövetkezetben — az or­szágban elsőnek — 1 200 000 forintos beruházással felépí­tettek egy 25 vagonos gyümölcshűtő tárolót. A Hűtőgép­gyár ötletes léghűtéses berendezésével látták el a hűtő- házat, amely zöldség, bogyós gyümölcsök, valamint alma tárolására alkalmas. Az első ilyen építményben a tudo­mányos szakemberek különböző kísérleteket folytatnak. Kénünkön; Jenei László agronómus a hűtőház hőmérsék- teíéí

Next

/
Thumbnails
Contents