Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-30 / 307. szám
1966. december 30. TOLNA MEGYEI NÉEŰ.fSAG s VÉLEMÉNYEK Tolna megyében kísérleti jelleggel 1961-ben indult be a talajjavítás Büszkék az iskolájukra — büszke rájuk az iskola iiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiMiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiM Bucsi elvtárs cikkével kapcsolatosan, tapasztalataim alapján egyéni véleményemet a következőkben foglaltam össze: Egyet kell érteni, hogy a megye erózió védelmét meg kell oldani, sőt minél gyorsabb ütemben ' kell a feladatokat megvalósítani. Szükségtelen, hogy ismételten leírjam azokat a számadatokat, melyek megfelelően illusztrálják az eróziós károkat. Ezek a megjelent cikkben méltóképpen determinálják megyénk helyzetét. Ide kívánkozik még talán az is, hogy a kisüzemi gazdálkodást felváltó nagyüzem egyáltalán nem oldotta meg az erózió védelmét, sőt sokhelyütt a helytelen, ésszerűtlen, vagy objektíve szükségszerű, művelési ágváltoztatással csak fokozták a víz káros lemosó talaj pusztító hatását. A nagyüzemi gazdálkodás azonban megteremtette a lehetőségét, megadta a feltételét annak, hogy a dombvidéki mezőgazdasági üzemekben megvalósíthassák azokat a korszerű agrotechnikai eljárásokat, megépíthessék a szükséges műtárgyakat stb., amelyek az eróziós károkat minimálisra csökkentik. Á megyében kísérleti jelleggel, 1061-ben indult be a talajjavítás, melynek akkor kitűzött célja a talajok termőképességének fokozása. volt úgy, hogy egyidejűleg növeljék a talaj vízbefogadó képességét és ezzel csökkentsék az erózióveszélyt. A Mezősi féle talaj javítási módszer egy év alatt á kontrolihoz képest termésnövekedést mutatott. Ezen túlfnenően a talaj vízbefogadó-képessége is megnőtt, szükségképpen javult az erózió elleni ellenállóképessége. Látszólag tehát a hármas követelménynek megfelelt ez az eltérés.. Mi is a. Mezősi-féle talaj javítási módszer lényege? 1. 200 mázsa lápföldet egyenletes elterítés után 60 centiméterre forgatnak a talajba olyan formán, hogy az eke körülbelül 55 fokos szögben fordítson és ezáltal á lápföldet rétegesen dolgozza a talaj 60 centiméteres mélységéig. 2. Ezt követően 100 -mázsa láp- földet. 80 mázsa istállótrágyát, 4,5 mázsa vegyes műtrágyát egyenletes elterítés, feltalajban történő bekeverés után 30—35 centiméterre kell leszántani. 3. A javítás utolsó fázisaként lucernát kell telepíteni, amely mélyen gyökerezik, jó talaj- ■ borítottságot ad, így megköti a mélyen fellazított talajt, továbbá hozzájárul a jó talajszerkezet kialakításához is. több módszert próbáltak bevezetni, amelyek egyike sem felelt meg a gyakorlatnak, mert vagy munkaszervezésileg volt nehezen alkalmazható, vagy gazdaságtalannak bizonyult így tehát külön főhatósági engedély alapján egy menetben történt a kivitelezés, vagyis az eredeti technológia második lépcsője az elsővel ösz- szeolvadt. Ebből következik a második probléma. Miután a fentiek szerint módosítót talajjavítási eljárásnál most már a feltalajban (termő réteg) is csak tőzegléceket helyeztünk el, felmerül annak a lehetősége, hogy erősen erodált, „C”-szintig, nyers löszig lekopott talajokon ilyen módon végrehajtott talajjavítás után előállhat depresszió, a talaj termőképességében, hiszen a forgatásnál óhatatlanul terméketlen talaj kerül a felszínre. Megyénkben ezidáig nem tapasztaltuk ezt a hatást, de meg kell mondani őszintén, hogy nem is nagyon vizsgáltuk. Somogy megyében azonban a kétmenetes eljárás esetén is megfigyelték, sőt talaj- vizsgálatokkal és tényleges terméscsökkenésekkel minden kétséget kizáróan bizonyították, hogy átmenetileg depresszió figyelhető meg. A harmadik probléma, amely a nagyüzemi kivitelezésnél mutatkozott az, hogy a technológiai leírás 3. pontját sem lehetett következetesen betartani. Ahhoz, hogy lucernát telepítsenek a talajjavított területekre, vetőmagra van szükség. Tudvalevő, hogy fez országos probléma, de miután volumenében megyénkben -évente körülbelül 500—600 kataszt- rális ho'ld a talajjavítási kivitelezés, a vetőmagot tudtuk volna biztosítani. Azonban nagyobb üzem, területi növekedés után ezzel a nehézséggel számolni kell. Számolni kellene azzal is, hogy üzemszervezésileg a lucernatelepítések ne zavarják egy-egy gazdaság vetésszerkezetét, főként pedig ne legyen túlzott egy-egy üzemben a pillangósok területi aránya. Ez természetesen áthidalható, ha több üzemben történik egyszerre a kivitelezés, ez viszont több kiviteli tervet kíván, ami nagyobb tervezői kapacitást is feltételez. Mindezek mellett hátrányos is, mert a kapacitás elaprózottságához vezet. A .lucernatelepítést nem lehet az év minden szakában elvégezni. Ilyenformán a kivitelezésnek igazodni kellene a lucerna vetésidejéhez. Ez pedig azon túlmenően, hogy kivitelezési munkacsúcsot jelentene, a termelés miatt egyáltalán nem lehetséges. Érdemes, sőt a teljesség kedvéért szükséges, hogy a bekerülési költségeket is megvizsgáljuk. Abban az esetben, ha a lápföld- bánya 20 kilométernél nem esik távolabb a talajjavításra kerülő táblától és a javítóanyag kitermelése saját rezsiben (társulat végzi) történik, úgy átlagosan mázsánként 5,60—6.— forintba kerül a tábla széléig a lápföld kiszállítása. Katasztrális holdanként tehát 1680—1800 forint, a javítóanyag helyszínre történő szállítással. Lényegesen költségesebb a kivitelezés abban az esetben, ha a javítóanyagot a vasúton is kell szállítani. Ez esetben 14 Ft/q-ba kerül a javítóanyag és kiszállítása. Katasztrális holdanként 4200 forintot ér el a bekerülési költség. A megye többségében sajnos ez - utóbbi költségtényezőkkel kell számolni. Úgy gondolom, mielőtt a Bucsi elvtárs által felvetett problémákra konkrétan reagálnak, — tisztánlátás kedvéért — le kell szögezni, hogy a gyakorlatban a talajjavítás önmagában nem oldotta meg azt a hármas követelményt, amelyet az egyéves kísérlet alatt igazolni látszott. Azokon a javított táblákon, ahol a lucernatelepítést nem tudták megvalósítani, - különösen erős záporok után jelentkezett az erózió. Igaz, a talaj természetes vízkapacitása megnőtt, így csak később indult meg az elsodrás, a nem javítotthoz viszonyítva, de mélyen megforgatott laza talajon annál nagyobb mértékű volt a talajlepusztulás. Ezt előidézte az a tény is, hogy kukoricával hasznosították a területet és ezt is lejtőirányba vetették. Az elmondottakból értelemszerűen következik egyrészt az, hogy a talajjavítás önmagában nem elegendő, másrészt az, hogy kiegészítő talajvédelmi munkát kell elvégezni a talajjavítás tartóssága, állagának megóvása, tartamhatásának megnövelése érdekében. (Folytatjuk) Farkas István mg. mérnök Szekszárd, megyei tanács Nővén yegészségrügyi zárlat okozta a narancsellátás zökkenőit Harminchaton végeznek jövőre a bátoszéki gimnáziumban. Harminchat negyedikes már nem töltheti pihenéssel a diákoknak oly kedves téli vakációt. Legtöbbjük már határozott: hova megy, mihez kezd az érettségi után. Aki úgy döntött, továbbtanul, még egy gondot vett a nyakába: a maturálásra és a felvételi vizsgára is kell készülnie. 1967-ben nemcsak a diákok adnak számot a négy évi munkájukról, hanem az iskola is. A bátoszéki gimnáziumban ez lesz az első végzős osztály, így tulajdonképpen a nevelők együtt vizsgáznak majd júniusban tanítványaikkal. Az iskola rangja, neve függ tőle. Két diákkal beszélgettünk, azok közül, akik majd először mondják az egyetemen, vagy főiskolán: Bátaszéken végeztem. KATONA TAMAS már túl van az alapokon, megszerette a filozófiát. Legnagyszerűbbnek a természet dialektikáját tartja, azt tudja legjobban át- I érezni. A Szovjetunióba jelentkezett egyetemre. így a matematika, fizika mellett orosz nyelvből is kell felvételiznie. Ettől fél a legjobba^ kicsit könnyen vette a nyelvtanulást. Ha nem sikerül, „itthon” próbálkozik. Szó van arról, hogy Szegeden is indul majd tagozat. Inkább oda kívánkozik. Nem szereti a nagyvárost, azt mondja, elidegeníti az embereket. KULIK PÉTEK Tulajdonképpen nem gimnáziumba készült. Amikor elvégezte a nyolcadik általánost, úgy döntött, erdész lesz, és erdészeti technikumba jelentkezett. Édesapja a bátai termelőszövetkezetben dolgozik. Kocsis. Édesanyja a háztartást vezeti. Mindketten örömmel fogadták fiuk elhatározását, és együtt örültek vele, a technikumban elért jó eredményeinek. Amikor Tamás a második év elvégzése után közölte velük, hogy gimnáziumba szeretne átiratkozni, már nem fogadták ilyen nagy lelkesedéssel, A fiú ezt így fogalmazta meg: — Szüleim örültek, hogy erdész leszek, mert el tudták képzelni, milyen is az a munka. Aztán egyre jobban megkedveltem a fizikát, a matematikát, inkább ezekhez a tárgyakhoz vohzódtam. Úgy döntöttem, továbbtanulok gimnáziumban, utána egyetemre megyek. Atomenergetikps szeretnék lenni. Persze, hogy ; nem lelkesedtek ezért szüleim. Atomenergetikus, Már nagyon régen elhatározta* hogy orvos lesz. Édesapja főkönyvelő az Épületkarbantartó Ktsz-nél, édesanyja védőnő, önkéntelenül arra gondol az ember* hogy a mama hatására döntött az orvosi hivatás mellett. Ám erről szó sincs, édesanyja inkább szeretné lebeszélni róla. Ö már tud- [ja, milyen áldozatot követel aa egészségügyi pálya. , Az egyéves kísérlet után megkezdődött nagyüzemi méretekben a fenti módszerrel a talajjavítás. Nagyüzemi méretekben fenti eljárással történő talajjavítás kivitelezésénél nehézségek mutatkoztak. Elsősorban ott volt a probléma, hogy a Mezősi-féle eljárásnál a 2. pont alatt közölt 100 mázsa lápföldet, 80 mázsa istállótrágyát és 4,5 mázsa vegyes műtrágyát a mélyforgatott területre szinte lehetetlen volt felhordani gépekkel és ott elteregetni. E. hátrány kiküszöbölésére Mikulás előtt az országban sehol nem volt narancs és karácsonyra jobbára csak a fővárosban lehetett kapni. A déligyümölcs-importáló nagykereskedelmi vállalat illetékesei közölték, hogy az idei télre 3600 tonna narancsot vásárolt a külkereskedelem, kereken 800 tonnával többet a tavalyinál. Az első szállítmány — az EAK-ból vásárolt 1000 tonnának körülbelül fele — december első napjaiban meg is, érkezett, azonban a növényegészségügyi zárt zol gálát kötelező vizsgálatai alapján — 21 napi, úgynevezett hűtéses kezelésre vitték. Az utolsó tíz vagonnyi narancs karanténja december 27-én járt le. így az ellátási zökkenők a kö vetkező napokban valószínűleg megszűnnek. Az MTI munkatársának kérdésére az országos növényvédelmi szolgálat zárszolgálati osztályán elmondották, hogy a szigorú növényegészségügyi zárlat nép- gazdasági érdekből feltétlenül szükséges volt. A december elejei narancsszállítmányokban megtalálták a carapophilus hemdp- terus nevű rovai't. A legutóbbi szállítmányban pedig a narancslégy lárváit is megtalálták. Ennek elterjedési veszélyére jellemző, hogy az utóbbi években már Ausztriában is észlelték.- A tapasztalatok szerint a mediterrán éghajlat alatt honos rovar jól pfcliroatizálódik. Ha behurcoljak hazánkba és elszaporodik, súlyos károkat okozhat, elsősorban őszi- barackosaink termésében. Ezért mindenképpen indokolt a behurcolja elleni megelőző védekezés. egyszerű embernek maga a szó is nehéz, nemhogy azt el tudnák képzelni, mivel foglalkozhat... Különbözeti vizsgával jött át a li, négyest kap. Persze csak az ilyen tárgyakból: testnevelés, politechnika. Legkedvesebb időtöltése: a könyv. Kicsit mintha szégyellné bevallani, vagy a nagyképűség vádjától fél, amikor elárulja: filozófiával is foglalkozik. Talán csak azért, mert egyszer elolvasott egy filozófiai tárgyú munkát és nem értette. Saját bevallása szerint az serkenti legjobban a tanulásra, ha valamit nem ért. Most Ennek a határozott tervnek, elképzelésnek vetette alá egész életét. Ezért jelentkezett gimnáziumba, és ezért igyekszik mindig a Szabad idejében „előtanulmányokat végez, orvosi könyveket böngész. A sebészet érdekli a legjobban, talán maga sem tudja pontosan, miért. Elhatározása sziklaszilárd. Ha mégsem sikerülne bejutnia az egyetemre, dolgozni megy és később honvédségi ösztöndíjjal próbálja megszerezni az orvosi diplomát Érdemes húsgalambot tenyészteni! Jól jövedelmez! Kedvező feltételek' mellett galambértékesítési szerződés köthető a FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETTEL 1 Átvételi ár: 40—60 dkg súlyú galambért kilogrammonként 60 dkg-on felüli galambért kilogrammonként 38,— Ft. . Takarmányjuttatás állami áron. Februárban a felvételi vizsgán együtt izgul majd velük az egész iskola, a társaik, a tanárok, az igazgató. Mert az ö munkájukat is fémjelzi a két bátoszéki diák sikere. D. KONYA JÓZSEF bátaszéki gimnáziumba, törés nélkül folytatta a tanulást, a technikuméhoz hasonló jó eredménnyel. Nem tartozik a „minden áron” eminens diákok közé. Előfordul, hogy egy-egy tárgyból, ami nehezebben megy, vagy kevésbé érdeklegjobb eredményt elérni. Jóformán minden energiáját az érettségire és a felvételire való felkészülés köti le. Berlinbe jelentkezett orvosi egyetemre. A szülők ellenkezése talán ebből is fakad: félnek, hogy messzire csöppen tőlük az egyetlen gyerek.
