Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-30 / 307. szám

6 TOLNA WFOVFf VfPíllSAQ 1966. december 30. A TLETIKÁD/K ni. A női súlylökés, diszkoszvetés és gerelyhaj ítás helyzete Az elmúlt tíz esztendőben a 6úly- képességű versenyzője volt és van Eddigi .legjobb eredmények: számokban értük el a legszembetű- ma Is megyénknek. Különösen a 1. Törökné (Sz. Dózsa) 37,21 (1963) nobb előrehaladást. Jelenleg ugyan súlylökés volt eredményes verseny- 2. Hartungné (Sz. Dózsa) 37,00 (1962) a stagnálás tapasztalható az idei száma, amelyben szinte nem akadt 3. Varga (Sz. Dózsa) 36,75 (1961) eredmények alapján, de lényegesen komoly versenytársa. Rajta kívül az 4. Tóth (Hőgyészi M.) 35,14 (1966) magasabb szintről indulhatunk, mint elmúlt 15 esztendőben a dombóvári 5. Kóródi (BVSK) 34.47 (1963) tíz esztendővel ennek előtte. Tóth, a bátaszéki Kiss és a bonyhá- 6. Nyerges (BVSK) 33,32 (1966) SÜLYLÖKES: di Keresztes ért el 10,50-en felüli 7. Zehán (BVSK) 32,26 (1962) Törökné személyében kimagasló eredményt. 1. Török sándomé (Sz. Dózsa) 2. Kiss Eszter (Bátaszéki VSK) 3. Martos! Mária (Dunaföld. Spart.) 4. Schuller Teréz (Sz. Dózsa) 5. Szalontai Zsuzsa (Sz. Dózsa) 6. Felföldi Éva (Bátaszéki VSK) 7. Kóródi Anna (Bátaszéki VSK) S. Nyerges Mária (Bátaszéki VSK) 9. Indich Zsuzsa (Sz. Dózsa) 10. Molnár Éva (Sz. Dózsa) 10,82 (felnőtt) 10,50 (ifjúsági) 10,22 (ifjúsági) 10,22 (ifjúsági) 9,86 (ifjúsági) 9,66 (serdülő) 9,66- (felnőtt) 9,14 (serdülő) 9,04 (serdülő) 9,02 (serdülő) Az eddigi legjobb eredmények: 1. Törökné (Sz. Dózsa) 11,42 (1962) 2. Tóth (Dombóvár) 10,72 (1959) 3. Keresztes (B. Gimn.) 10.53 (1962) 4. Kiss (BVSK) 10,52 (1953) 5. Pintér (Pálfa) 10,43 (1961) 6. Márton (Sz. Dózsa) 10,32 (1961) 7. Bnbarczi (Sz. Kg. T.) 10,28 (1983) 8. Martos! (Dunaföldv.) 10,22 (1900) 9. Schuller (Sz. Dózsa) 10,22 (1966) 10. Hartungné (Sz. Dózsa) 10,21 (196Í) D1SZKOSZVETES: Ebben a versenyszámban az 1962-es 1. Papp Aranka (Sz. Dózsa) 2. Kiss Eszter (Bátaszéki VSK) 3. Szalontai Zsuzsa (Sz. Dózsa) 4. Nyerges Mária (Bátaszéki VSK) 5. Tóth Zsuzsa (Sz. Dózsa) 6. Török Sándorné (Sz. Dózsa) 7. Karancsi Mária (Hőgyészi MEDOSZ) 8. Kóródi (Bátaszéki VSK) S). Balogh Zsuzsa (Bonyh. Gimn.) év jelentette a csúcsot. Ezután vissza­esés kezdődött, amely jelenleg stag­náló stúdiumba jutott. Hartungné volt ennek a versenyszámnak a legered­ményesebb versenyzője. A csúcsot is ő tartja. Jelenleg a szekszárdi Papp és a bátaszéki Kiss személyében új­ra kiemelkedő képességű diszkosz­vetőkkel rendelkezik a megye. Kér­dés, hogy milyen mértékben fejlőd­tovább. 35,22 34,82 (felnőtt) (ifjúságig 32,20 (ifjúsági) 31,00 (serdülő) 30,88 (serdülő) 30,84 (felnőtt) 28.84 (serdülő) 28,84 (felnőtt) 24.58 (ifjúsági) A bajnokcsapatot ünnepelték A paksi gimnáziumban a megye- bajnokságot nyert női kosárlabda­csapatot ünnepelték. A díjkiosztó szakosztály ülésen megjelent Fürjes János, a megyei kosárlabda-szövetség elnöke, Kardos György, a megyei Ts főelőadója, Vajnai János KlSZ-tanács- adó t4nár, Szentesi Alajos testne­velő tanár, edző és a szakosztály 34 tagja. Sólyom Anna sportköri elnök üd­vözölte a vendégeket, a szakosztály tagjait, majd Weisz Mária a női szakosztály, Gárdái Péter a fiúcsapat munkáját értékelte. Szentesi Alajos edző részletesen elemezte a bajnok­ságot nyert női csapat sikerének tit­kát. Mint mondotta, a rendszeres ed­zés, a lelkes munka és a fegyelme­zettség hozta a nagy sikert, amit ke­vés középiskolás csapat könyvelhet el magának országos viszonylatban is. A sikert tovább növeli az a tény, hogy a bajnokság során három játé­kost" — ketten a kezdő csapatból *— eltávozott a szakosztályból. Eddigi legjobb eredmények: 1. Hartungné (Sz. Dózsa) 38,75 (1962) 2. Törökné (Sz. Dózsa) 37,62 (1962) 3. Papp (Sz. Dózsa) 35,22 (1966) 4. Kiss (BVSK) 34,82 (1966) 5. Szalontai (Sz. Dózsa) 33,06 (1965) 6. Nyerges (BVSK) 31,00 (1966) 7. Eánóczky (Sz. Dózsa) 30 92 (1963) 8. Tóth (Sz. Dózsa) 30,88 (1966) 9. Dorogi (Sz. Dózsa) 30.62 (1962) 10. Veress (BVSK) 30,32 (1965) 1. Tóth Erika (Hőgyészi MEDOSZ) 2. Varga Margit (Szekszárdi Dózsa) 3. Nyerges Mária (BVSK) 4. Török sánd(ö*né (Sz. Dózsa) 5. Kóródi Anna (BVSK) 6. Magyar Zsuzsa (Sz. Dózsa) 7. Kiss Eszter (BVSK) 8. Pusztai Erzsébet (Tóin. Gimn.) 9. Indich Zsuzsa (Sz. Dózsa) 10. Vancsura Magda (BVSK) GERELYHAJ1TÁS: A sokoldalú Törökné ebben a ver­senyszámban is csúcstartó. Rajta kí­vül Hartungné és Varga (mindhárom Szekszárdi Dózsa), valamint a hőgyé­szi Tóth (éppen 1966-ban) ért el 35 méteren felüli eredményt. Jelenleg ebben a verseny számban is Merő­gyűjtés” folyik, kiemelkedő eredmé­nyek nélkül, de jó átlagokkal. 35,70 (serdülő) 34,22 (felnőtt) 33,32 (serdülő) 33,18 (felnőtt) 32,72 (felnőtt) 26,34 (felnőtt) 26,40 (ifjúsági) 24,34 (serdülő) 23,24 (serdülő) 23,10 (ifjúsági) Kardos György a megyei TS ne­vében elismerését fejezte ki a jó nevelő munkáért, mely a paksi gim­náziumban folyik. Ezt követően Für­jes János átadta a megyei kosárlabda- szövetség ajándékát — egy kösárlab- dát —, majd kiosztotta a megyebaj­nokság megnyeréséért járó érmeket., és további sikert kívánt a csa­pat tagjainak. A paksi gimnázium a következő játékosokkal vívta ki a bajnoki címet: Pettermann Julianna, Hídvégi Teréz, Mohai Erzsébet, Ga- rai Erzsébet, Treszl Mária, Kuner Eszter, Mohai Zsuzsa, Mayer Teréz, Weisz Mária. Kiss Julianna, Sprem Edit, Jantner Magdolna. SPORTHÍREK Cn9nmhoH István marad Hosszas vita után megegyezés jött létre a DVSE elnöksége és Galam­bos edző között. A megegyezés ér­telmében az 1967-es bajnokságban is Galambos István lesz az NB ll­es vasutascsapat edzője. A szurkolók többsége örömmel vette tudomásul a hírt, hiszen to­vábbra is oly cin edző kezében ma­rad a csapat irányítása, aki tizenöt évig (1932*—1947), mint játékos is, tudása legjavát adva küzdött a DVSE színeiért — 1963 óta pedig, mint edző bizonyította be szaktu­dását, hozzáértését. Edzői munká­ját az 1965-ös évben koronázta si- ker — amikor még a legmerészebb szurkolók sem gondoltak az NB III-as bajnokság megnyerésére — csapatával kiharcolta az NB II-ben való szereplés jogát. A szerződés felújításának hírére felkerestük az edzőt, aki elmondta. „Változatlan játékosállománnyal kezdi a mindennapos alapozást ja­nuár 9-én. (Bancsi marad és szó lehet két pécsi játékos leigazolásá­ról is.) Az új csoportbeosztás sze­rinte kedvezőtlenebb, mint az ez évi volt, mert hat új ismeretlen csapat került a nyugati csoportba, ezek játékát még nem ismeri, több időbe telnek a vidékre való uta­zások és nagyobb küzdelemre van kilátás, mint az elmúlt bajnokság­ban. Az edző bízik játékosainak lelke­sedésében és reméli, hogy csapatá­val sikerül a )övő évi bajnokságban a középcsoportban végezni. Befeje­zésül Galambos edző kérte, hogy a Vasút sportszerető közönsége a jövőben is úgy buzdítsa, lelkesítse és támogassa kedvenc csapatát, mint az elmúlt bajnokság során, és akkor a sikeres szereplés sem fog elmaradni. . . HALMAI LÁSZLÓ Az asztalitenisz NB II-be jutásért a Tolna megyei asztalitenisz sportot a Szekszárdi Petőfi iérficsapata képvi­selte.. A szekszárdi asztaliteniszezők a IV. csoportban kísérelték meg a feljutást — sajnos sikertelenül. A Pe­tőfi mérkőzéseinek eredményei: Győr ■—Szekszárd 11:6, Miskolc—Szekszárd 11:3. Az NB IKbe Miskolc került. • A dombóvári járásban a közeli na­pokban két sportágban kezdődik já­rási verseny. Asztallteniszbén a két­csoportos bajnokságban a követke­ző csapatok szerepelnek: Kurd, Kesz­tyűgyár I., Apáczai Gimnázium, Gő­gös Gimnázium .1., Fatelítő,. Döbrököz, Dombóvári VSE, Szakcs, Kocsola, Kesztyűgyár II. és a Gőgös Gimná­zium II. csapata. A sakk járási baj­nokság is két csoportban kerül meg­rendezésre, a következő résztvevők­kel: Mucsi, Dombóvári Vörös Mete­or, Gőgös Gimnázium, Döbrököz, ITSK, Szakcs, Építőipari Ktsz, Apá­czai Gimnázium, Dalmánd, Dombó­vári Tsz SK és a Kesztyűgyár. fi • A Bonyhádi Vasas labdarúgó-szak­osztálya január 7-én a zománcgyári kulturotthonban szakosztályi értekez­letet tart. Ezen értékelik az 1966-os bajnokság tapasztalatait, eredményeit, majd ismertetik a játékosokkal á? 1966. évi célkitűzéseket, feladatokat. • A Simontomyai BTG megalakította kosárlabda-szakosztályát. A szakosz­tályon belül több jö képességű já­tékos -kezdi meg a felkészülést —, akik eddik vidéken különböző csa­patoknál szerepeltek. A községben nagy érdeklődés nyilvánul meg a szakosztály iránt, melytől eredmé­nyes. szereplést várnak. • A Gyönkl MEDOSZ Sportkör ve­zetősége tárgyalásokat folytat Gyl- mesi János edzővel, á csapat volt játékosával. Amennyiben a tárgyalá­sok eredményre vezetnek, január 15-én, Gyimesi János irányítása mel­lett kezdi meg a győnki csapat a megyebajnokságra a felkészülést. AZ ÚJ ÉVBEN IS SZERENCSÉT HOZ 4 TOTÓ LOTTÓ Megelőzés — utógondozás Az állami gondozásba vett gyermekek száma az elmúlt evőkben megyei és járási vi­szonylatban is emelkedett. Ez azonban nem a családok nem­törődömségének fokozásával, ha­nem a társadalom figyelmének javulásával párhuzamos. A szek­szárdi járásban jelenleg 158 gyer­mek van állami gondozásban. A legnagyobb részük a szülők er­kölcsi magatartása, kisebb ré­szük anyagi nehézségek miatt, el­enyésző hányaduk pedig egész­ségi okokból. Az utóbbi időben viszonylag sok gyereket kellett állami gondozásba venni Tolná­ról és Mözsről. A családból kiemelt gyermekek hároméves korig a mecsekjános: csecsemőotthonba, 3—18 éves ko­rig, illetve önálló keresetükig a gyönki gyermekvédő otthonba ke­rülnek. Egy kis részüket a gyer­mekvédő otthon örökbe adja Az utóbbi négy évben a szekszárdi járásban 48 gyermeket adtak örökbe. A sok esetben lefolytatott vizs­gálat tapasztalatai azt mutat­ják, hogy az örökbe adott gyer­mekek sorsa megnyugtató. Erre biztosítékot nyújt az a kö­rültekintő, alapos vizsgálat, amely az örökbe fogadó szülők anyagi, erkölcsi és egészségi helyzetét előre felméri. A szülők sajátjuk­nak tekintik a gyereket. Az állama gondozottak nagyobb része nevelőotthonban nyer el­helyezést. A járás területén 66 tanulóval Faddon működik ne­velőotthon. Az alsótagozatos gye­rekeket Paradicsompusztán he­lyezték eL A felsőtagozatosok ré- részere nevelőszülő-hálózatot ala­kítottak ki, amelynek központja Bátaszék, Fadd és Decs. Az inté­zetben élő gyermekek egy főre eső havi költsége 1200—1300 fo­rint. A nevelőszülők 300—600 fo­rintig terjedő térítést kapnak, ezenfelül a gyermekeknek ingyen étkezést nyújtanak a napköziben. A nevelőszülőkhöz való ki­helyezés több szempontból is he­lyes megoldásnak bizonyult. Pe­dagógiai Szempontból a fő előnye, hogy a gyermek ismét családi közösségben nevelkedhet. A ne­velőszülőket a Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézet felügyelői rend­szeresen meglátogatják. Állan­dóan figyelemmel kísérik a gyer­mekek sorsát. A járásban az el­múlt időszakban 3 felügyelőnő végzett ellenőrzést, de november­től önálló felügyelőt alkalmaztak. Vizsgálatai alapján megállapítot­ták, hogy a nevelőszülők lelki- ismeretesen bánnak a gondozot­takkal. Jelen pillanatban több a vállalkozó család, mint amennyi­nek gyermeket tudnának bizto­sítani. Ez azért is előnyös, mivel így a válogatási lehetőség bizto­sított. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka egy másik nagy területe az ifjúságvédelem. Bár a járás ifjúsága nagy töbségének fejlő­dése megnyugtató, mégis egy kis százalékánál súlyos erkölcsi hi­bák mutatkoznak. Az ifjúságra ártalmasán hat a szülőknek az a helytelen nevelési elve: „Nekem nehéz volt, a gyermekemnek le­gyen könnyű!”. Gyakran okoz bajt az a feszült­ség, atnely fellép a szülők és gyermekeik tudása, világnéze­te, erkölcsi felfogása között. Az ifjúsági bűntettek oka ezen­kívül a szülői nemtörődömség, a rossz példa, és a rossz baráü kör. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények zöme társadal­mi tulajdon, mezei és néhány esetben betöréses lopás. A bűn­lajstromokon szerepel még a ga­rázdálkodás és a testi sértés is. Annak ellenére, hogy az ifjúság kis részére jellemző csak a bűnö­zés, az utóbbi években azonban mégis emelkedett azon 14—18 éves korúak száma, akik a rend­őrség nyilvántartásában szere­pelnek, mert valamilyen bűn­ügyben részt vettek. Hogy az említett esetek minél ritkábban következzenek be, a legfontosabb tennivaló a meg­előzés. A községi tanácsok okta­tási állandó bizottságai mellett: mindenütt működnek gyermek- védelmi albizottságok. Sokat tesznek a gyermekek és fiatal­korúak erkölcsi fejlődését bizto­sító feltételek megteremtéséért. Fontos munkájuknak tekintik a veszélyeztetett gyermekek nyil­vántartását, a veszélyeztetettség okának felderítését. Ha kell, min­den esetben megteszik a szük­séges intézkedéseket. Elvonó­kúrára javasolják az iszákos szü­lőt, szociális segélyt folyósítanak, kapcsolatot teremtenek a szülők munkahelyével, munkalehetőséget biztosítanak a fiataloknak. Ha a környezeti ártalmakat megszün­tetni nem tudják, javasolják a kiskorúak állami gondozásba vé­telét. Az albizottságok nyilvántartják azokat a fiatalokat is, akik a züllés útjára léptek, vagy ko­rábbi bűncselekményeik miatt utógondozásra szorulnak. Ténylegesen azonban nem ad­minisztrálnak, hanem megoldják a problémákat. Családlátogatáso­kat végeznek, beidézik a tanács­hoz a szülőket, kapcsolatot te­remtenek a gyámhatósággal, a munkaügyi előadóval, a fiatal­korú elhelyezése ügyében. A bűncselekményt elkövetettek utógondozása a pártfogó és az ifjúságvédelmi albizottság fele­lősségteljes kötelessége. E mun­ka megnyugtatóan halad a járás községeiben, melynek eredménye­ként notórius bűnöző csak ritka esetben fordul elő. F. M. Nagy szilveszteri műsorral várja kedves vendégeit a Sió-csárda Fellépnek: a Rádió és Televízió, valamint a budapesti ének­stúdió művészei: Havasi Erzsi magyarnóta-énekes, Olty János táncdalénekes. Konferál: Szálkái Mária, ízletes konyha, kitűnő fajborok, szolid árak. Tombola, malacsorsolás. Asztalfoglalás. Telefon: 129—89. Megközelítés: helyi járatú és menetrend szerinti autóbuszok­kal. (218)

Next

/
Thumbnails
Contents