Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-30 / 307. szám
A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 196(5 december Stf: Régi szekszárdi 3. Megkezdődött a vacsora. Nagy mesék, csodálatosan nagy disznók és roppant ügyes böl lérek történetei kelnek szárnyra; de valóban, mert hisz itt van az öreg Csötönyi bátyám ama bizonyos kocája is, amit már az elején emlegettem — négymázsás vót — a pörkölőről szaladt el, s futtában égett le a szőre. Hát uramfiá, akkor látták csak meg, hogy a füle mögött két akkora szarva vót .............mint: ( — Mekkora?) — Mint neked, öcsém! Az árgyélusát! * A tor legfényesebb pontja pedig a nyársgyusók kielégítése volt. Vacsora alatt — persze csak akiket nem hívtak meg — tréfás bosszúból, nyársat dugtak a toros házba. A nyárs kisebb, nagyobb fácska, amelynek ága.it . kihegyezik, hogy mindenfélét könnyen rá lehessen szúrni, vagy akasztani. Erre vöröshavvmát. rvers knium- lit. s mindennemű akkori olcsóságot akasztanak, no meg egv levelet. De már durgatnak is a kiskapun ... — Itt. vannak a nyársgyugók! — Mi gyerekek kirohanunk és nagy diadallal hozzuk a nyársat és rettteneteseket nevetünk előre. * A leveleit ángylkám olvassa fel, mert ő. négy osztályt járt: „Messziről gyöttem, Nagyon megéheztem,. Én fogtam a malac farkát, Aggyanak hát jó sok kalbászt,” Ki lehet — ki leheti a gvu- gó? Találgatja mindenki. Talán a Kbcza Ferkó. . vagv a Töttős. Pali, vagy a Taba Gyuri? Akárki, a verset jól összeszedte.. A mi dolgunk — gyerekek, legények dolga — most már az. hogy elcsípjük a „gyugót”, vagy gyugókat. A játék a következőképpen folyik le. A gyugó, ha elhelyezte az ágat, jól megdöngeti a kaput és igyekszik elrejtőzni a közelben. Mire a fiatalság kirohan a toros házból, beviszi a nyársat, ahol nagy hahotával fogadják annak tartalmát és a verses levelet. Aztán bobokkal fölszerelve a gyugó keresésére indulnak, miközben a gazdaasz- szony, ha megfelelőnek találták a verset; ötletes, eredeti és humoros volt az, jól megpakolja hurkával, kolbásszal, pecsenyével (a rajta levő értéktelen holmik helyett) a nyársat és. visszahelyezi a kapu mögé, ahonnan a szétszéledt keresők kijátszásával kell „ellopnia” a gyugónak. Persze megtörténik, hogy a vers nem állja meg a „kritikát”. Ilyenkor nemhogy húst és kolbászt, hanem még a rajta levőnél is értéktelenebb dolgot aggatnak vissza a/nyársra. Például fűrészporral töltött kolbászbelett, vagy a „malac legértéktelenebb részét”, persze újabb levél — (... farka alatt dudogója, az orrod a be- dugója... stb.) — kíséretében. Ráadásul, ha megtalálják, jól el is páholják, tréfából... Elült az izgalom. A gyugók ügyesek voltak és „ellopták” a számukra kitett és szépen megrakott nyársat. Juliska néném pakolt, és őneki nagyon jó szíve van. „Szegények vagyunk mindannyian. Ugylehet ők is már régen láttak valami jobb falatot, hát hadd egyenek.” így kielégítve a lelkieket is, most már csöndesebben folyik a dispu ta.». Hanem miféle lárma az megint? ! — Jaj! Jaj! Megöl ez az átkozott! — És máris nyílik az ajtó, és rettentő halálfélelemmel, szinte átasiik a küszöbön a ... Ki más, mint... ... hát él sem hinné az ember ...........a k edves rektoraié asszony! min ni mii mi iiiiiiiiiiiiiiiiii mi tiiiiiiiiiiüiiuuimiiiiiiiiiiiiiiiililiiiiiillillip-q +wrt«8flN. a 4MMt mnüt FEJEZETEK VRÖNM VAL NAPLÓJÁBÓL — Megölöm! — bömböl odakint Cseri uram, és valóságos ölőkéssel ront be az ajtón az is, és csak a világosságra tűnik úgy, mintha kissé megtorpant volna. — Szerencséd van, gyalázatos. hogy jó lelkekhez menekültél! Na, de megállj csak! — hajtogatta rémes szemforgatások közepette. — Hát ez borzasztó! — sápí- tozik ángyikám. Julcsa néném, édesanyám meg már takargatja, bújtatgatja a jó rektoraié asz- szonyt, a férfiak pedig a dühödt egyházfit részesítik gyengéd _ csitítgatásba, aki egy-két pohár kadarka után hajlandó is némi békülékenységre. — Hát foglaljanak már helyet nálunk, kedves Rektor Uram! Rektorné-asszony! Kóstolják meg ezt a kis hurkát, kolbászt, vagy elébb egy kis levest, még meleg is. Jó töltött káposztát! Osztán bekül jenek ki szépen... — ahogy már az ilyesmit szokták mindig is. A „vendégeket” meg kétszer sem kellett biztatni a jóra. Leültek szépen egymás mellé — néha-néha a tessék, lássék kedvéért még össze-összevetették „szúrós” tékintetükett ,de a töltött káposzta, a hurka és kolbász. valamint a már számos pohánka kadar után teljesen beilleszkedtek a toros család hangulatába, míg végül Cseri uram a nótázásra is kedvet kapott, hogy: — Sejde: „Simongáti lányok tyúkot ültettek .. * Éjfél után jár. Mi gyerekek is fáradtak, álmosak vagyunk. Alszunk, bóbiskolunk az ágyak végében, meg anyánk ölében, és a hunyorgó olajmécs fényén már csak hangos ködképe tűnik felénk a nótázó rektornak: — Sejde: „Harminchat to- jááásbul...” De a kedves rektoraié asszony most föláll: — No, készüljünk apjukom, ment holnap meg a Balogh Ádámék vágnak. Oda is el kell mennünk. Még megharagusz- nak, ha nem leszünk ott. Hát ilyenek voltak a régi szekszárdi disznótorok. VÉGE CSIKÓS FERENC Fejlesztik az ország úthálózatát A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium tájékoztatója a jövő évi útépítésekről Munkatársunk megkereste a KPM útosztályát, hogy felvilágosítást kérjen a jövő évi útépítésekről és korszerűsítésekről. Folytatódik a főútvonalak rekontsrukciója — Az ország közúti forgalmának fele a fő hálózati utakon bonyolódik — mondotta illetékes tájékoztatónk. — Legjelentősebbek az egyszámjegyű, elsőrendű hálózati utak; ezek egyike az M— 1-ps, illetve az E—5-tel jelzett Wien—Budapest—Szeged-i fő közlekedési útvonal, amely a London —Istambul-i transkontinentális közút egyik része. — A jövő évben 362 kilométer fő hálózati út építése fejeződik be, 180 kilométer főútvonal rekonstrukciójának befejezése pedig az 1968. évre húzódik át. Az alsóbbrendű útvonalakon különböző szakaszokon 145 kilométert építenek át. Elkezdődik, de áthúzódik 1968« ra 170 kilométer útszakasz rekonstrukciója. — A jövő évben teljesen elkészül az M—1. számú balatoni mű- út Martonvásár—Székesfehérvár közötti szakasza. — Az E—5. nemzetközi jelzésű, 1. számú Budapest—Tata—Győr— Hegyeshalom úton egyidejűleg 100 kilométer hosszúságú útvonalat korszerűsítenek. A tervek szerint ezen a vonalon 46 kilométer átépítését fejezik be az 1967-es esztendőben. — A 2. számú, Budapest—Vác —Hont-i út országhatárig vezető szakaszának rekonstrukciója az új esztendőben is folytatódik. — A 3. számú, Budapest—Miskolc—Tornyosnémet-i útvonalon Gyöngyösnél 37 kilométeres vonalat kell korszerűsíteni. Jövőre ebből 19 kilométert fejeznek be. — A4, számú, Budapest—Debrecen—Záhony útvonalon 54 kilométer hosszúságú szakaszt újítanak fel. A tervek szerint 44 kilométert fejeznek be az 1967. év végére. — A Budapest—Szeged—Röszke-i, 5. számú főútvonalon 25 kilométer hosszúságban építenek modern útvonalat. Kora tavasszal megkezdik a 6. számú főútvonal, Szigetvár—országhatár közötti szakaszán a makadámpálya korszerűsítését. Az idegenforgalom érdekében — A 7. számú útvonal Budapest—Nagykanizsa—Letenye-i útvonal átépítése során 50 kilométer rés szakaszon dolgoznak majd, ebből az új esztendőben 33 kilométert fejeznek be. — A mellékútvonalak között a 71-es Lepsény—Balatonfüred—Ba- latonkeresztúr-i vonal 30 kilométeres munkálataiból 21 kilométer készül el 1967-ben. — A Balat'onederics—Sárvár— Sopron-i útvonalnak Jánosháza felé eső szakaszát, 42 kilométer hosszúságban korszerűsítik. Ebből 31 kilométer hosszúságú út építését fejezik be az 1967-es esztendőben. Ezzel könnyebbé válik az idegenforgalom áramlása Ausztria felől, mert Jánosháza és Nagy- cenk között az út korszerűsítése már befejeződött. — A turisták szempontjából lényeges eredmény, hogy 1967-ben befejeződik a Budakalász—Dobogókőd úton a Pomáz és Dobogókőd rész újjáépítése. — Idegenforgalmi szempontból jelentős, hogy Veszprém megyében a Zirc—Bakonybél közötti, a tihanyi félszigeten a Szántód—Tihany—Aszófő-i út átépítése, valamint Herend és Úrkút között a szentgáli bekötő út korszerűsítése fejeződik be. — A Nagybaracska—Mohács-i vonalon befejeződik az 53 méter nyílású híd építése, továbbá a hozzá csatlakozó öt és félkilométeres útszakasz korszerűsítése. t Száz község kap bekötő utat — A harmadik ötéves tervben kereken 100 község bekötő útját építik meg, illetve rekonstruálják, amivel 54 ezer személy kapj csolódik be — az úthálózat felJ újítása révén — az ország úthálózatának vérkeringésébe. 1967-ben ebből 22 község bekötő útjait építik meg, 72 kilométer hosszúsági ban és további hat község 23 kilométeres bekötő útjának építését pedig megkezdik — fejezte be tájékoztatását a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útügyi főosztályának informátora. ZSOLNAI LÁSZLÓ 'illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllliuillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll — 22 — Itt tudtam meg, hogy gróf Károlyi Gyulán kívül itt van megszállva Horthy Miklós ellentengernagy,1 gróf Teleki Pál, Gömbös Gyula és még mások is. Ezen reggelen találkoztam az említett szállodának kávéházában reggelizés közben Gömbös Gyulával, akit akkor még keveset ösmertem, Budapesten is mindössze talán kétszer láttam, de őt Pestről való szökése óta nem is láttam. Midőn vele elbeszélgettem a helyzetről és a folyó eseményekről, azon óhajának adott kifejezést: hátha sikerül és a franciák beleegyeznek egy magyar ellenkormánynak a megalakításába. Aradon a szerb fennhatóság alatt ugyan már működött egy ilyen, de ő egy másiknak a felállításán fáradozik. Mégpedig ő Horthy Miklóst,18 aki az összeomlás után a kenderesi birtokán tartózkodott, hozta ide Szegedre, aki ennek a leendő kormánynak hadügyminisztereként fog szerepelni, ö, mint mondotta, tegnap óta itt is van a szállóban. Amint vele elbeszélgéttem, valóban megjelent Horthy Miklós asztalunknál, akivel és családjával az én családom már hosszú évek óta, 18 Az Itt említettekről Horthy Miklós emlékirataiban ezt írja: „Mégis "útrakeltem, amikor megkaptam az értesítést, hogy Károlyi Gyula szerencsésen elérte Szegedet, és- ott az első minisztertanácsot is megtartotta, és ezen már a Bécsből odaérkezett Teleki Pál gróf is részt vett. Mezőtúrig kocsin, onnan pedig vonaton utaztam, és 1919. június 6-án érkeztem Szegedre. Véget ért az a rövid i'iS, melyet mint magánember töltöttem el, mozgalrvas. éltemnek új fejezete kezdődött. Károlyi kérésért - ^j-tem a hadügyi tárcát és — 23 — amint azt előző naplóimban már többször is megírtam,19 * szorosabb összeköttetésben, de atyafiság- ban is voltam. Miklóst azonban csak futólag és felületesen ismertem. Vele utoljára 1916 őszén beszéltem Badenben, ahol ő ottlakó családjánál időzött, amikor én sebesülésemből kifolyólag egy utókúrát használtam a guttenbrunni szanatóriumban. Horthy igen megörült, amikor engemet Szegeden meglátott. Elpanaszoltuk kölcsönösen az utolsó találkozásunk óta átélt viszontagságokat, melyek részint reánk vagy családjainkra vonatkoztak. ö igen fájdalmasan emlékezett meg szép kisleányának, Magdának nemrégen történt elvesztéséről. Majd áttértünk az ország és a nemzet szomorú helyzetének megtárgyalására. Ügy Horthy, valamint Gömbös bizalmukat a franciákba helyezték, akik talán mégis meg fogják engedni az országunkat feldúló bolsevizmus elleni szerfelhívást bocsátottam ki a magyar nemzeti hadsereg felállítására... Egyenként az ország minden részéből éTkeztek tisztek, s ezeket Prónay Pál őrnagy tiszti századokba szervezte.” (Horthy Miklós: Emlékirataim. Buenos Aires 1953. 112—113. old.) Dr. Kelemen Béla naplója szerint Horthy már 1919. május 30-án is tárgyal Károlyi Gyulával a hadügyminiszter! tárca elfogadására vonatkozóan, és egy hét gondolkodási időt kért. (Dr. Kelemen Béla: Adatok a szegedi ellenforradalmi és a szegedi kormány történetéhez. 1919. Szeged 1923. 195. old.) » A napló I. kötete, amelyre itt hivatkozik, nem került elő. — 24 — vezkedésünket, mert ha nem, úgy az kihatással lesz egész Európára, magára az antant országaira, valamint annak gyarmataira is, miután színes csapataik szintén ki vannak téve a bolsevizmus mételyeinek. Németországban máris felütötte fejét, és a spartakuszokkal90 a legnagyobb és legvéresebb harcok folynak, tehát könnyen átterjedhet a szomszéd Franciaországra is. Mint Horthy mondotta, ebbeli tárgyalások a francia generálissal, Troismont-nal21 máris folynak, talán sikerülni fog általuk fegyvert és pénzt is kapni. 2° Spartakistáknak nevezték magukat azok a német baloldali szociáldemokraták, akik 1916-ban forradalmi szervezetet hoztak létre, a Spartacus-szövetséget, majd 1918 decemberében megalakították a Kommunisták Németországi Pártját. A KNP vezetésével a német proletariátus súlyos harcokat vívott az uralkodó osztályokkal. E harcok közül legjelentősebbek az 1919 januári tüntetések, valamint a Bajor Tanácsköztársaság kikiáltása, amelyet azonban 1919 májusában vérbe fojtották. s' Troismont francia kapitánnyal folyó tárgyalásokról dr. Kelemen Béla a következőket írja: „Estefelé találkoztam Teleki Pál gróffal, ki részletesen ismertette ideutazásának előzményeit. Május 24-e körül érkezett Bécsbe Troismont gróf francia kapitány... Troismont Bécsbe érkezvén a magyar komité tagjaival azt közölte, hogy a magyar politikusok jöjjenek azonnal mindnyájan Szegedre, ahonnan az akció megindulni fog.” (Dr. Kelemen Béla: Id. mű, 234. old.)
