Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

WSG. tJecemSer 3. VOTNA MEGYEI NÜPÜ.TSÄG 1 (Folytatás a 2. oldalról.) A mezőgazdasági és. élelmiszer- ipari export a múlt évihez képest előreláthatóan mintegy öt száza­lékkal nő. A jelentős belvízkárok ellenére jól sikerült a kenyérgabo­na termelése, a búza termésátla­ga kát. holdanként 12,4 mázsa lett. A kenyérgabona felvásárlási ter­vét túlteljesítettük. A kukorica termésátlaga meghaladja a 17 má­zsát, a cukorrépáé 185 mázsa, a burgonyáé 65 mázsa lett. A zöld­ségfélék hozama is magasabb a tervezettnél. A kedvező burgonya-, zöldség- és gyümölcstermés eredményeként nőtt a kínálat, a szabadpiaci fel­hozatal. Ezért — az alacsonyabb szabadpiaci árak eredményeként — a lakosság kiadásai ezekből a cikkekből, az idei évre számítás­ba vett árakhoz képest több, mint 300 millió forinttal kisebbek. Befejezésül Fehér Lajos hang­súlyozta: — Szövetkezeti paraszt­ságunk, mezőgazdasági dolgozóink és vezetőink munkájukban to­vábbra is bizton számíthatnak a párt, a kormány és az egész tár­sadalom legmesszebbmenő támo­gatására! Fehér Lajos nagy tapssal foga­dott beszéde után Tömpe István, a mandátumvizsgáló bizottság el­nöke terjesztette elő a bizottság jelentését. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése A mandátumvizsgáló bizottság megbízatásának megfelelően mun­káját elvégezte és jelenti a kong­resszusnak: A Központi Bizottság határo­zata alapján a budapesti, a me­gyei és a fegyveres erők párt­értekezletein 559 szavazati és 49 tanácskozási jogú küldöttet vá­lasztott meg. A kongresszuson je­len van 554 szavazati jogú kül­dött, a kongresszus tehát határo­zatképes. A hiányzó küldöttek igazoltan vannak távol. A kongresszus küldötteit fele­lős megbízatásukra a pártértekez­letek gondosan választották ki és készítették elő. A küldöttek vala­mennyien részt vettek a. Köz­ponti Bizottság kongresszusi irányelveinek vitáiban, a párt­értekezletek eszmecseréiben. Jól ismerik a párttagság és a párton- kívüliek véleményét, lelkiismere­tesen dönthetnek a szocialista építés — itt, a kongresszusi be­számolókban javasolt —, soron következő feladatairól. A jelentés ezután a szavazati jogú küldöttek legfontosabb ada­taiból összeállított statisztikával mutatta ki, hogy a kongresszu­son minden réteg (a termelő mun­kában részt vevő fizikai dolgozó — üzemi munkás és tsz-tag —, gazdasági vezető, értelmiségi fog­lalkozású — tudóst, mérnök, orvos, pedagógus, író, újságíró, jogász —, állami, államigazgatási, társadal­mi és tömegszervezeti vezető, a fegyveres erők tagjai, pártfunk­cionárius munkás) képviselve van. A jelentés szerint a küldöttek .16,8 százaléka nő, és 83,2 száza­lék férfi; az életkor szerinti sta­tisztika megmutatja, hogy min­den korosztály képviseletet ka­pott. A szavazati jogú küldöttek 15,2 százaléka már a felszabadulás előtt tagja volt a pártnak. 1944— 1956. között a küldöttek 76,4 szá­zaléka lépett a pártba, 1956. után 8,4 százaléka. A VIII. és IX. kongresszus kö­zötti fejlődés tendenciáit bizo­nyítja, a küldöttek párt- és álla­mi iskolai végzettségének növe­kedése is. Pártiskolát 13,1 százalékkal és magasabb pártiskolát pedig 18,6 százalékkal végeztek többen; Az érettségizettek száma 6,8 százalékkal, az egyetemet és fő­iskolát végzettek száma pedig 9,3 százalékkal növekedett. összevetve a szavazati jogú küldöttek adatait, megállapítható, hogy a kongresszuson képviselve van a párt három generációja, társadalmunk minden dolgozó osztálya és rétege, férfiak, nőkés fiatalok. F.zek az adatok is bizo­nyítják, hogy pártunk a munkás- osztály, az egész dolgozó nép pártja. A jelentést a kongresszus tudo­másul vette. Ezután Jedlicska Gyula, a Nóg- rád megyei Pártbizottság eüső titkára szólalt fel, aki megyéje fejlődéséről számolt be. A kö­vetkező felszólaló Novobáczky Károly akadémikus, a Tudomá­nyos Akadémia tevékenységéről, "-a tudományos kutatások helyze­téről adott számot. Többek kö­zött elmondotta, hogy jelenleg az Akadémiának 34 saját intézete dolgozik a legfontosabb tudomá­nyos témák megoldásán. Beszá­molt arról is, hogy az Akadémia eredményes és hasznos nemzet­közi kapcsolatokat épített ki. Gyimóthi Dénes, a Pápai Járási Pártbizottság első titkára szólalt fel ezután, majd szünet után az elnöklő Korom Mihály bejelen­tette, hogy újabb 121 távirat és levél érkezett, s ezzel számuk összesen 1083-ra emelkedett. Az elnöki bejelentések után K. Papp József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára szólalt fel. K. Papp József: A jövőben is teljesíteni fogjuk kommunista kötelességünket Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Tolna megye dolgozói, kommu­nistái nevében szívből köszön­tőm pártunk IX. kongresszusát. Jó érzéssel és nem titkolt büsz­keséggel töltenek el bennünket azok a nagyszerű eredmények, amelyek a Központi Bizottság határozattervezetében szerepel­nek, amiről 3 beszámoló is szólt, hiszen azokban benne van me­gyénk dolgozóinak erőfeszítése, becsületes munkája is. Nagy biztonságot ad számunk­ra, hogy pártunk töretlen, követ­kezetes politikát folytat, amely­nek megvalósításáért egész né­pünk szorgalmasan dolgozik. Szi­lárd meggyőződésünk, hogy csak ez a politika lehet a jövőben is az újabb sikereink legfőbb biz­tosítéka. A kongresszusra való készülésünk során megyénkben is sikeresen zaj­lottak le a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit és módosí­tott szervezeti szabályzatterveze­tét tárgyaló, majd ezt követően az alapszervezeti vezetőséget új­jáválasztó taggyűlések, járási, városi pártértekezletek, valamint a megyei pártértekezlet. Nagy­szerű érzés volt tapasztalni — a legkisebb alapszervezettől a me­gyei pártértekezletig — azt a ko­moly megfontoltságot és felelős mérlegelést, ami mind a helyi, mind a)z országos kérdésekkel kap­csolatosan a beszámolókból és hoz­zászólásokból kicsengett. Sok észrevétel, javaslat hangzott el, amelyeket számba vettünk és munkánk során figyelembe ve­szünk. Párttagságunk kifejezésre jut­tatta, hogy teljes egészében he­lyesli pártunk eddig folytatott politikáját, egyetértését fejezte ki e politika továbbfolytatását jelentő IX. kongresszus irány­elveivel és kész az előrehaladá­sunk érdekében újabb erőfeszíté­seikre. Tolna megye eredményei is megerősítik a Központi Bi­zottság beszámolójában el­hangzottakat. Megyénk mező- gazdasága a II. ötéves terv ideje alatt az országos átlag­nál is magasabb termelés- növekedést ért el. Az 1956— 60-as évek átlagához viszo­nyítva jelentősen emelkedtek a termésátlagok: cukorrépá­ból 32, búzából 29, kukoricá­ból 22, zöldségfélékből 8—12, őszi árpából 9 százalékkal. Az idei esztendő kivételével még nem sikerült előrelépni a napraforgó, a burgonya és a lucemaszéna termésátla­gainak növelésében. Ebben az évben magas termés­átlagokat takarítottunk be. Bú­zából 14,4, kukoricából — máju­si morzsádban számítva — 19— 20, cukorrépából 190, burgonyá­ból 72 mázsát kataszteri holdan­ként. Jó terméseket értünk el zöldségfélékből, közepesnél na­gyobbat borszőlőből, és az elő­ző éveknél jobb minőségű borra számíthatunk. Kedvezők a kilá­tásaink a jövő évre nézve is. Az őszi vetést befejeztük. Kenyér- gabona vetéstervünket némileg túlteljesítettük. Az őszi vetésű növényeink fejlődése kielégítő. Van lemaradásunk miég az őszi munkák végzésében, de a követ­kező év jó gazdasági megalapo­zottságát figyelembe véve mégis bizakodóéin nézünk a jövő elé. A II. ötéves terv ideje alatt megyénkben a mezőgazdasági termékek felvásárlása az orszá­gos 29 százalékos növekedésnél jóval nagyobb, 40,8 százalékos volt. Kedvező jelenség, . hogy a felvásárolt termékekből az ex­porthányad évről évre növek­szik. A felvásárlás eddigi eredményei alapján az ez évi felvásárlási tervünknek is jelen­tékeny túlteljesítésével számo­lunk. A II. ötéves terv idején termelőszövetkezeteink többsége gazdaságilag, szervezetileg és po­litikailag megszilárdult. Közös vagyonúk több mint másfélsze­resére — ezen belül a tiszta és a beruházott vagyonuk ennél is nagyobb arányban — növekedett. 1962-höz viszonyítva 1965. végéig a halmozatlan termelési értékük 23,4, a gazdálkodási eredményük 15,5 százalékkal nőtt. Az egy dolgozó tagra a kö­zösből származó részesedés ez idő alatt megyei átlagban 10 973 forintról 14 032 forintra gyarapodott. Termelőszövet­kezeteink fejlődése ez évben is töretlen. A jó termésered­mények alapján a termelő­szövetkezeti tagok közösből származó jövedelme nagyobb lesz az előző évinél, számí­tásaink szerint eléri a 15—16 ezer forintot. Csökkent a gyenge termelő- szövetkezetek száma és a mér­leghiányuk összege. Mindezek el­lenére sem lehetünk megeléged­ve a gyenge termelőszövetkeze­tek fejlődésével. Az erősen dom­bos, erodált területeken gazdál­kodó termelőszövetkezeteink a kedvezőtlen természeti és köz- gazdasági adottságaik miatt, a jelentős állami támogatás ellené­re sem tudnak megfelelő ered­ményeket elérni, amelyhez nem egy esetben a gyenge vezetés és a szakapparátus gyenge munkája is hozzájárul. Termelőszövetkezeti dolgozóink nagy megelégedéssel fogadták a felvásárlási árak emelését és a szociális problémáik rendezésé­ben tett első lépéseket. Bizalom-, mai tekintenek a pártunk által kezdeményezett intézkedések elé, várva, hogy az új gazdaságirá­nyítási rendszer bevezetésével ezeket további lépések követik. Megyénk termelőszövetkezeti dol­gozói nevében csak üdvözölni tudjuk a kongresszus által meg­hirdetett agrárpolitikai és szo­ciális kérdések soron következő megoldását. Meggyőződésünk, hogy azok további nagy lehető­ségeket biztosítanak közös gaz­daságaink gyorsabb fejlesztésé­hez. A termelőszövetkezeti pa­rasztság szociális kérdéseinek rendezése pedig a paraszti múm­ia és a parasztság társadalmi megbecsülését növeli és kedve­zően hat a termelőszövetkezeti dolgozók életkörülményeire és munkakedvére. Tolna megye, jellegét tekintve mezőgazdasági megye, de emellett az ipar súlya — ha nem is az ál­talunk kívánt ütemben — évről évre növekszik, részben a meg­lévő üzemeink bővítéses rekonst­rukciója révén és egyes üzemek­nek a fővárosból letelepítése, va­lamint új üzemek létesítése útján. A II. ötéves terv időszaka alatt az ipari bázis növekedé­se és iparunk termelési ter­vének teljesítése következmé­nyeképpen megyénk ipari ter­melése közel megkétszerező­dött. Ezen belül megyénk szo­cialista ipara 1965-ben három­szorosát termelte exportra, mint 1960-ban. örvendetes, hogy az exportter­melésbe a minisztériumi ipar mel­lett a kisipari szövetkezetek és a tanácsi ipar is egyre jobban be­kapcsolódik. Végül, az utóbbi években jelentős fejlődés követke­zett be a megye építőiparában is. Az ipar fejlődése lehetővé tet­te, hogy az iparban foglalkozta­tottak évenkénti emelkedése a korábbiakhoz képest kissé meg­gyorsuljon. Ez a növekedés azon­ban csak enyhített a megye ilyen irányú gondjain, de problémáin­kat korántsem oldotta meg. A nyugdíjba menők helyére lépőkön kívül évenként körülbelül 1500 fiatal igényel új munkahelyet. Emellett folyamatosan megoldás­ra vár mintegy tízezer — főleg női munkaerő — munkába állítá­sa. Ezenkívül 7—8 ezer főre tehe­tő azoknak a száma, akik nap mint nap megyénkén kívüli mun­kahelyekre járnak dolgozni. Pártunk VIII. kongresszusán el­fogadott vidéki ipartelepítési programmal összefüggésben Tolna megye ipari fejlődése a II. ötéves terv időszakában valamelyest meggyorsult. Ennek ellenére azok közé az iparilag elmaradott me­gyék közé tartozunk, ahol a II. öt­éves terv ideje alatt a legkeve­sebb előrelépés történt. Bíztató számunkra, hogy a Köz­ponti Bizottság határozatterveze­te és a beszámoló is a vidék ipa­rosításának továbbfolytatását ja­vasolja a kongresszusnak, amivel mi a magunk részéről a legtelje­sebb mértékben egyetértünk. Bí­zunk abban, hogy megyénk e té­ren az eddigieknél nagyobb figye­lemben részesül. . Megyei pártbizottságunk a megye általános fejlesztésének meggyorsítása és az égető fog­lalkoztatottsági gondjaink le­küzdése érdekében a megye gyorsabb iparosítását szabta meg legfontosabb feladatá­nak. Ehhez kérünk mi na­gyobb segítséget kormányunk­tól, az Országos Tervhivatal­tól és a tárcáktól. Úgy érzem, azt sem hallgathatom el, hogy a legtöbb támogatást ed­dig is elsősorban az Országos Tervhivataltól, a Kohó és Gép­ipari, valamint a könnyűipari tár­cáktól kaptuk. Megyénkben az iparosításon kí­vül a másik állandóan visszatérő kérdés a járási székhelyeink fej­lődésének jelenlegi helyzete. Egy­re inkább számolnunk kell azzal a ténnyé), hogy a városiasodási fo­lyamat a nagyobb településű köz­ségeinkben, járási székhelyeinken is fokozatosan végbemegy. Ezért egyre élesebben vetik fel azokat a különbségeket, amelyek a város és nagyközség járási székhelyek kö­zött a beruházás, a költségvetési besorolás és legfőképpen a lakás- építkezés terén fennállnak. Tud­juk, hogy népgazdaságunk erőfor­rása véges, mégis azt javasoljuk, hasznos lenne vizsgálat táagyává tenni a járási székhelyek fejlesz­tési lehetőségeinek gyorsabb meg­teremtését. Végül, még a párt határozatai­nak a végrehajtásáról szeretnék szólni. Kétségtelenül helyes a ha­tározattervezet azon megállapítá­sa, hogy pártunk vezető szerepe elsősorban a helyes politika foly­tatása, végrehajtása alapján ér­vényesül. E politika konkrét fel­adatait pártunk határozatai szab­ják meg. Mi, Tolna megyei kommunisták* az elmúlt négy év során mindig arra törekedtünk, hogy megvaló­sítsuk pártunk VIII. kongresszu­sának és a Központi Bizottság határozataiból megyénkre háruló feladatainkat. Ezen az úton értük el eredményeinket. Az eredmé­nyek eléréséhez jelentős mérték­ben hozzájárult pártszer veink és pártszervezeteink javuló munká­ja, melyek egyre nagyobb ön­állósággal és mind helyesebben oldják meg feladataikat. Politikai munkánk gyakori hi­bája volt,.hogy nem mindig for­dítottunk kellő gondot a határo­zatok megértetésére, a végrehaj­tás módjának egységes, értelmezé­sére. Esetenként a határozatok le- vitele volt lassú. Nem egyszer a végrehajtás ellenőrzése is csorbát szenvedett. Eltökélt szándékunk, hogy ezen változtatunk. Megyei pártbizottságunk a jövőben nagyobb gondot fog fordítani a határozatok egy­séges értelmezésére és a vég­rehajtás egységes gyakorlatá­nak biztosítására, valamint a végrehajtás menetközbeni el­lenőrzésére. Gyorsítani fogjuk a határozatok levitelét. Ebben nagy segítséget adna számunkra, ha a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság több határozatát a megyei párt- bizottságokon kívül megkapnák a járási és városi pártbizottságok is. Tisztelt Kongresszus! Mi, a Tolna megyei kommunis­ták küldöttei, megyénk kommu­nistái, megyénk dolgozói nevében a legteljesebb egyetértésünket fejezzük ki pártunk eddig foly­tatott politikájával és annak to­vábbfolytatását jelentő határozat- tervezetével, a Központi Bizott­ság két beszámolójával és a köz­ponti revíziós, valamint ellenőr­ző bizottságok jelentésével. Egyetértünk Központi Bizottsá­gunknak a nemzetközi helyzetre vonatkozó állásfoglalásával, kül­politikájával, a nemzetközi mun­kásmozgalomhoz fűződő kapcso­latával, az egységbontókkal szem­beni határozott fellépésével. A IX. kongresszusnak, az Egyesült Államok vietnami agresszióját el­ítélő nyilátkozatával. Egyetértünk a szocializmus felépítésére moz­gósító nemzeti egységpolitika to­vábbfolytatásával. Népünk világ­nézeti, erkölcsi egységének erő­sítésére irányuló nevelő munká­val, hogy a munkásosztály világ­nézete minél előbb uralkodó le­gyen társadalmunkban. Egyetértünk a III. ötéves terv célkitűzéseivel és az ezzel egy­idejűleg bevezetésre kerülő gaz­dasági mechanizmusunk reform­jával. Valamint azzal, hogy a la­kosság életszínvonala a népgaz­daság fejlődésében elért eredmé­nyek alapján emelkedjen a jövő­ben. Végül egyetértünk, hogy pár­tunk vezető szerepének növelése érdekében tegyük hatékonyabbá a pártirányítást, hogy az a min­dennapos operatív gyámkodás he­lyett elvi, valóban politikai irá­nyítás legyen, hogy nagyobb kö­vetelményeket támasszunk min­den kommunistával szemben. Javasoljuk, hogy a IX. kong­resszus emelje határozattá a be­terjesztett dokumentumokat, amelyeket mi a magunk részéről örömmel. megszavazunk. Nagy lelkesedéssel, és azzal az eltökélt­séggel megyünk haza a kongresz- szusról, hogy minden erőnkkel (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents