Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

f TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1366. december (Folytatás a 3. oldalról.) és tudásunkkal dolgozni fogunk pártunk IX. kongresszusa hatá­rozatainak maradéktalan végre­hajtásáért megyénkben. Engedjék meg, hogy arról biz­tosíthassam a megválás tandó Központi Bizottságunkat, hogy a Tolna megyei kommunistákra ez­után is bizton számíthat. A jövő­ben is becsülettel teljesíteni fog­juk kommunista kötelességünket a szocializmus teljes felépítésé­ért folyó harcban. A következő felszólaló Nagy János rudabányai alapszervezeti párttitkár volt, majd Ilié Verdet a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága állandó elnök­ségének tagja tolmácsolta pártja, s a Román Szocialista Köztársa­ság minden dolgozójának üdvöz­letét. Rámutatott: a román—ma­gyar barátság erősítése szempont­jából nagy jelentőségűeknek bi­zonyultak a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság párt- és állami veze­tői között az utóbbi években tör­tént látogatások és találkozók. Újabb testvérpártól* köszöntötték a kongresszust Ezután Giacomini Agostino, San Marino Kommúnista Pártja Központi Bizottságának tagja ar­ról beszélt, hogy a IX. kongresz- szus következetesen kifejezésre juttatja, hogy a párt az összes forradalmi szocialista erők egy­ségére törekszik. Enrique Lister, a Spanyol Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja többek között a következőket mondotta: — E napokban van a nagy madridi csata harmincadik évfor­dulója. E csatában részt vettek a szabadság önkéntesei, akik hat­van országból jöttek. Köztük volt a magyar nép több mint ezer fia és ezeknek csaknem fele spa­nyol földben nyugszik, köztük a legendás Lukács tábornok; Zalka Máté. Itt, ebben a teremben, sze­retett Münnich Ferenc elvtár­sunkkal, a legidősebb veteránnal együtt, jelen van egy része azok­nak. akik a harcok során életben maradtak. Szóljon nekik és raj­tuk keresztül a többieknek is szívből jövő harcos üdvözletünk! Felszólalása befejező részében a kínai vezetők szovjetellenes, egységbontó cselekedetét ítélte el. Ezután Ernest Decosterd, a Svájci Munkapárt Központi Bi­zottságának tagja szólalt fel. Kívánjuk, hogy kongresszusuk gyümölcsöző legyen, hogy erősít­se a szocializmust Magyarorszá­gon, és egyre nagyobb sikereket elérve, haladhassanak mindnyá- mk közös célja, a kommunizmus felé, — mondotta, majd hangsú­lyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt minden eredménye jelentős segítséget jelent a Svájci Munkapártnak. Felszólalása befejező részében a nemzetközi munkásmozgalom egységének szükségszerűségéről szólott. Ezután Henning Nilsson, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizott­ságának tagja következett. Bevezetőben hazája dolgozóinak helyzetével foglalkozott. — Az állandóan emelkedő árak megnehezítik a kis jövedelmű nép­rétegek helyzetét, — mondotta, majd arról beszélt, a Svéd KP a jövő évben lesz 50 éves. Szólott a közelmúltban eredményesen befe­jezett nehéz választásokról. Ezután kijelentette: — további fontos feladatunk „a harmadik vi­lág” szabadságmozgalmainak fo­kozott támogatása. Növelnünk kell az “berséget a Nyugat-Németor­szágban állandóan növekvő fasisz­taveszély miatt. George Jeffares, az ír Dolgozók Pártja Központi Bizottságának tagja átadta pártjának testvéri üdvözletét, majd elmondta, hogy az ír nép az idén emlékezik meg az angol imperializmus elleni fel­kelés 50. évfordulójáról. Nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy Írország min­dig fenntartotta semleges állás­pontját. Nem tagja a NATO-nak és a köztársaságban nincsenek ka­tonai támaszpontok. — A vietnami népnek a nemzeti függetlenségért folytatott harca Írország népében is együttérzést és csodálatot keltett, — jelentette ki. A vietnami nép elleni ameri­kai agresszió állandóan növekszik, s ezáltal fokozódik a világbékét fenyegető veszély. Kétségtelen, hogy az USA nem merne tovább haladni ezen a bűnös és veszélyes úton, ha az imperialistaellenes erők, mindenekelőtt a nemzetközi kommunista mozgalom nem len­ne megosztva. Ha a Kínai Kom­munista Párt ilyen veszélyes hely­zetben az SZKP ellen irányítja tá­madásait, ez csak az imperialis­táknak használ. Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet után Méhes Lajos elnökletével folytat' a munkáját a kongresszus. Az einök bejelen­tette, hogy eddig 116-an jelent­keztek . felszólalásra, s közülük 45-en szólaltak fel. A kongresz- szus elnöksége nevében indítvá­nyozta, hogy még három felszó­lalásra jelentkezőnek adjon szót a kongresszus, majd a vitát zár­ja le. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Ezután dr. Bakos Zsigmond, a VI. kerületi Pártbizottság első tit­kára szólalt fel, aki a párt agi- tációs és propagandamunkájá­nak kérdéseivel foglalkozott. Megjegyezte: mint gyakorlati pártmunkás, azt tapasztalja, hogy az ideológiai munka ugyan fejlődött, de e fejlődés sok vonat­kozásban lassú és nem kielégítő. Szóvá tette, hogy a pártoktatás jelenlegi rendszere nem nyújt semmiféle továbbképzési lehető­séget azok számára, akik koráb­ban — esetleg hosszú évekkel ezelőtt — magasabb szintű ideo­lógiai képzettséget szereztek. Pár­tunk nem engedheti meg magá­nak — hangoztatta — hogy leg­felkészültebb tagjainak ismere­tei egy meghatározott ponton megrekedjenek, vagy hogy fejlő­désük kizárólag személyes lehe­tőségre legyen bízva. Ezután Szabó Elek, a Vörös Csillag Traktorgyár pártbizottsá­gának titkára Kispest kommunis­tái nevében szólalt fel. A vitában utolsónak Szviridov Ivánná, az ófehértói Búzakalász Tsz elnöke kapott szót. — A termelőszövetkezetek megerősödése — mondotta töb­bek között — nemcssik az állam pénzügyi támogatásán múlik, ha­nem a vezetők és a tagság kap­csolatán, a politikai munkán is. Igen fontos, hogy a termelőszö­vetkezeti pártszervezetek céltuda­tos hatékony politikai nevelő munkát végezzenek, de ezt nehe­zíti, hogy éppen a gyenge terme­lőszövetkezetek egy részében ala­csony színvonalú a pártalapszer- vezet irányító munkája. Befejezésül a gazdaságirányí­tási rendszer 'reformjáról beszélt, amelytől — mint mondotta — a termelőszövetkezetek is igén sok problémájuk megoldását várják. Az elnöklő Méhes Lajos beje­lentette, hogy a Központi Bizott­ság, a Központi Revíziós Bizott­ság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság beszámolója, valamint a szervezeti szabályzat módosítása feletti vita befejeződött. Felkérté azokat a küldötteket, akik hozzá­szólásra jelentkeztek, de nem kaptak szót, hogy hozzászólásukat írásban juttassák el a megválasz­tandó Központi Bizottsághoz. Szünet után Komócsin Zoltán­nak, a Politikai Bizottság tagjá­nak elnökletével folytatódott az ülés. Komócsin Zoltán bejelentette, hogy Biszku Béla, Horváth And­rás és Nógrádi Sándor elállt a zárszótól, mert a szervezeti sza­bályzat tervezetével, továbbá a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság je­lentésével kapcsolatban választ igénylő probléma nem merült fel. Ezután nagy taps közben Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre, s mondott vitazáró beszédet. (Kádár elvtárs beszédét lapunk vasárnapi számában közöljük.) A Központi Bizottság első tit­kárának hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszéde után ha­tározathozatal következett. A kongresszus a Központi Bi­zottság bzszémolóját. Kádár Já­nos vitazáró beszédét és a be­nyújtott határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak egyhangúlag elfo­gadta a kongresszus Biszku Béla előadói beszédét és a párt szer­vezeti szabályzatának módosítá­sát. Egyhangú határozattal fogadta a kongresszus a Központi Reví­ziós Bizottság jelentését. A Központi Ellenőrző Bizott­ság jelentését a kongresszus szin­tén egyhangúlag fogadta eL Az elnöklő Komócsin Zoltán ezután a Központi Bizottság, a kongresszus elnöksége és a kül- döttesoportok megbízatása alap­ján javaslatot terjesztett elő ar­ra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa kü­lön nyilatkozatban is ítélje el az Egyesült Államok vietnami ag­resszióját. A nyilatkozattervezet­hez — amelyet a kongresszusi küldöttek előzetesen kéjhez kap­tak — módosító javaslat nem érkezett A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának nyilatkozata az Egyesült Államok vietnami agressziójáról Ueoayid Brezsnyev — GhiUano Pajetta, Arturo Cotombi és Frederico Bru ' olasz küldöttekkel tMTI-Cotó — Vigovszki felv.) A nyilatkozat a következőket mondja. A Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusa kifejezve a magyar kommunisták, a szocia­lizmust építő magyar nép érzé­seit és akaratát, a leghatározot­tabban elítéli az Amerikai Egye­sült Államok Vietnam elleni bű­nös háborúját, s testvéri inter­nacionalista szolidaritásáról biz­tosítja az agresszió ellen véde­kező hős vietnami népet. Az amerikai imperialisták viet­nami agressziója korunk egyik legszégyenteljesebb háborúja. Az Egyesült Államok kormánya fel­rúgva az 1954. évi genfi egyezmé­nyeket, sárba tiporva a nemzet­közi jog elemi normáit, fegyveres erőszakkal avatkozik be a viet­nami nép belső ügyeibe, a kom­munista terjeszkedés megfékezé­sének hazug ürügyén több száz­ezres haderővel megszállta és pusz­títja a tőle sok ezer kilométer tá­volságra eső Dél-Vietnamot, el­fojtja a dél-vietnami nép szabad­ságharcát, bombázza a Vietnami Demokratikus Köztársaság terü­letét. Az amerikai szoldateszka barbár vietnami tettei, ártatlan emberek ezreinek és tízezreinek brutális legyilkolása kimeríti a népirtás nemzetközi bűntettét A Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusa úgy véli, hogy a Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületének ez évi júliusi bukaresti nyilatkoza­ta jogosan mutatott rá a Viet­namban folyó háború egyre ve­szélyesebb jellegére. Az utóbbi hónapiak eseményei teljes mér­tékben igazolták e nyilatkozat megállapításait. Az Egyesült Ál­lamok kormámya nem törekszik a vietnami kérdés békés és igaz­ságos megoldására, ellenkezőleg, miközben békeszólamokat han­goztat, szélesíti a vietnami ag­ressziót. Az Egyesült Államok kalandor vietnami politikája nemcsak Délkelet-Azsáa békéjét veszélyezteti, hanem a világbé­két is. — A világ békeszerető százmillióit csodálattal tölti el a vietnami nép hősies harca, amelyet az amerikai agresszorofc ellen, sza­badságáért. hazája egyesítéséért, a haladásért folytat. Ezt a küz­delmet támogatják a szocialista országok, minden haladó, a bé­ke ügyét szívén viselő ember. Világszerte mind szélesebbé és erőteljesebbé válik a vietnami nép harcát segítő mozgalom. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság népié egységesen átl a megtámadott vietnami nép oldalán. Pártunk és népünk lehetőségeihez mérten tá­mogatja a vietnami nép harcát, s politikai, diplomáciai, gazdasá­gi és katonai jellegű segítséget ad számára. A magyar nép határozottan tá­mogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság négy- és a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front ötpontos követelését. Az Egyesült Államoknak haladéktala­nul meg kell szüntetnie a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság bombázását, ki kell vonni saját és csatlósai fegyveres erejét Dél- Vietnam területéről, a dél-vietna­mi nép egyetlen törvényes kép­viselőjének kell elismernie a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontot, meg kell szüntetnie min­dennemű beavatkozást Vietnam belügyeibe és hiánytalanul meg kell tartania az 1954. évi genfi egyezményeket. A vietnami kér­dést csakis ezeknek a követelések­nek a teljesítése alapján lehet megoldani. A Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusa szükséges­nek tartja erősíteni a harcot az amerikai imperialisták vietnami agressziója ellen. Mindazoknak, akik felelősséget éreznek népük és a béke sorsáért, össze kell fog- niok az amerikai agresszorok meg­fékezésére, a háború terjedő és mind jobban fenyegető tüzének eloltására. A szocialista országok, a kommunista és munkáspártok akcióegységének megteremtésével a világ minden békeszerető hala­dó erejének a tömörítésével le kell fogni az imperialista agresszorok kezét! Ez napjaink legfontosabb feladatai Vietnam népe igaz ügyért har­col, győzni fog! Ezután határozathozatal követ­kezett. A kongresszus a benyújtott nyilatkozattervezetet egyhangúlag határozattá emelte. A IX. kongresszus pénteki ta­nácskozását az elnöklő Komócsin Zoltán zárta be. Dobi István, a Népköztársaság elnöke Molomzsanc mon­gol küldöttel tanácskozik U Thant újabb öt évre vállalta a főtitkári tisztet New York (MTI). A Biztonsá­gi Tanács pénteken zárt ülést tartott, s ezen egyhangú döntést hozott, amelynek értelmében ajánlja a közgyűlésnek, hogy U Thantot újabb ötéves időtartam­ra válassza meg a világszerve­zet főtitkárának. A tanács egyidejűleg felhívás­sal fordult U Thant főtitkárhoz is. s ebben hangoztatja, hogy „a világszervezet legmagasatosafob céljait szolgálná, ha a főtitkár piosztján maradna”. Nem sokkal a Biztonsági Ta­nács zárt ülése után U Thant hivatalos formában bejeién tette, hogy eleget tesz a felhívásnak és elvállalja újabb öt évre a fő­titkári tisztséget.

Next

/
Thumbnails
Contents