Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
f TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1366. december (Folytatás a 3. oldalról.) és tudásunkkal dolgozni fogunk pártunk IX. kongresszusa határozatainak maradéktalan végrehajtásáért megyénkben. Engedjék meg, hogy arról biztosíthassam a megválás tandó Központi Bizottságunkat, hogy a Tolna megyei kommunistákra ezután is bizton számíthat. A jövőben is becsülettel teljesíteni fogjuk kommunista kötelességünket a szocializmus teljes felépítéséért folyó harcban. A következő felszólaló Nagy János rudabányai alapszervezeti párttitkár volt, majd Ilié Verdet a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága állandó elnökségének tagja tolmácsolta pártja, s a Román Szocialista Köztársaság minden dolgozójának üdvözletét. Rámutatott: a román—magyar barátság erősítése szempontjából nagy jelentőségűeknek bizonyultak a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép- köztársaság párt- és állami vezetői között az utóbbi években történt látogatások és találkozók. Újabb testvérpártól* köszöntötték a kongresszust Ezután Giacomini Agostino, San Marino Kommúnista Pártja Központi Bizottságának tagja arról beszélt, hogy a IX. kongresz- szus következetesen kifejezésre juttatja, hogy a párt az összes forradalmi szocialista erők egységére törekszik. Enrique Lister, a Spanyol Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja többek között a következőket mondotta: — E napokban van a nagy madridi csata harmincadik évfordulója. E csatában részt vettek a szabadság önkéntesei, akik hatvan országból jöttek. Köztük volt a magyar nép több mint ezer fia és ezeknek csaknem fele spanyol földben nyugszik, köztük a legendás Lukács tábornok; Zalka Máté. Itt, ebben a teremben, szeretett Münnich Ferenc elvtársunkkal, a legidősebb veteránnal együtt, jelen van egy része azoknak. akik a harcok során életben maradtak. Szóljon nekik és rajtuk keresztül a többieknek is szívből jövő harcos üdvözletünk! Felszólalása befejező részében a kínai vezetők szovjetellenes, egységbontó cselekedetét ítélte el. Ezután Ernest Decosterd, a Svájci Munkapárt Központi Bizottságának tagja szólalt fel. Kívánjuk, hogy kongresszusuk gyümölcsöző legyen, hogy erősítse a szocializmust Magyarországon, és egyre nagyobb sikereket elérve, haladhassanak mindnyá- mk közös célja, a kommunizmus felé, — mondotta, majd hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt minden eredménye jelentős segítséget jelent a Svájci Munkapártnak. Felszólalása befejező részében a nemzetközi munkásmozgalom egységének szükségszerűségéről szólott. Ezután Henning Nilsson, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja következett. Bevezetőben hazája dolgozóinak helyzetével foglalkozott. — Az állandóan emelkedő árak megnehezítik a kis jövedelmű néprétegek helyzetét, — mondotta, majd arról beszélt, a Svéd KP a jövő évben lesz 50 éves. Szólott a közelmúltban eredményesen befejezett nehéz választásokról. Ezután kijelentette: — további fontos feladatunk „a harmadik világ” szabadságmozgalmainak fokozott támogatása. Növelnünk kell az “berséget a Nyugat-Németországban állandóan növekvő fasisztaveszély miatt. George Jeffares, az ír Dolgozók Pártja Központi Bizottságának tagja átadta pártjának testvéri üdvözletét, majd elmondta, hogy az ír nép az idén emlékezik meg az angol imperializmus elleni felkelés 50. évfordulójáról. Nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy Írország mindig fenntartotta semleges álláspontját. Nem tagja a NATO-nak és a köztársaságban nincsenek katonai támaszpontok. — A vietnami népnek a nemzeti függetlenségért folytatott harca Írország népében is együttérzést és csodálatot keltett, — jelentette ki. A vietnami nép elleni amerikai agresszió állandóan növekszik, s ezáltal fokozódik a világbékét fenyegető veszély. Kétségtelen, hogy az USA nem merne tovább haladni ezen a bűnös és veszélyes úton, ha az imperialistaellenes erők, mindenekelőtt a nemzetközi kommunista mozgalom nem lenne megosztva. Ha a Kínai Kommunista Párt ilyen veszélyes helyzetben az SZKP ellen irányítja támadásait, ez csak az imperialistáknak használ. Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet után Méhes Lajos elnökletével folytat' a munkáját a kongresszus. Az einök bejelentette, hogy eddig 116-an jelentkeztek . felszólalásra, s közülük 45-en szólaltak fel. A kongresz- szus elnöksége nevében indítványozta, hogy még három felszólalásra jelentkezőnek adjon szót a kongresszus, majd a vitát zárja le. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Ezután dr. Bakos Zsigmond, a VI. kerületi Pártbizottság első titkára szólalt fel, aki a párt agi- tációs és propagandamunkájának kérdéseivel foglalkozott. Megjegyezte: mint gyakorlati pártmunkás, azt tapasztalja, hogy az ideológiai munka ugyan fejlődött, de e fejlődés sok vonatkozásban lassú és nem kielégítő. Szóvá tette, hogy a pártoktatás jelenlegi rendszere nem nyújt semmiféle továbbképzési lehetőséget azok számára, akik korábban — esetleg hosszú évekkel ezelőtt — magasabb szintű ideológiai képzettséget szereztek. Pártunk nem engedheti meg magának — hangoztatta — hogy legfelkészültebb tagjainak ismeretei egy meghatározott ponton megrekedjenek, vagy hogy fejlődésük kizárólag személyes lehetőségre legyen bízva. Ezután Szabó Elek, a Vörös Csillag Traktorgyár pártbizottságának titkára Kispest kommunistái nevében szólalt fel. A vitában utolsónak Szviridov Ivánná, az ófehértói Búzakalász Tsz elnöke kapott szót. — A termelőszövetkezetek megerősödése — mondotta többek között — nemcssik az állam pénzügyi támogatásán múlik, hanem a vezetők és a tagság kapcsolatán, a politikai munkán is. Igen fontos, hogy a termelőszövetkezeti pártszervezetek céltudatos hatékony politikai nevelő munkát végezzenek, de ezt nehezíti, hogy éppen a gyenge termelőszövetkezetek egy részében alacsony színvonalú a pártalapszer- vezet irányító munkája. Befejezésül a gazdaságirányítási rendszer 'reformjáról beszélt, amelytől — mint mondotta — a termelőszövetkezetek is igén sok problémájuk megoldását várják. Az elnöklő Méhes Lajos bejelentette, hogy a Központi Bizottság, a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója, valamint a szervezeti szabályzat módosítása feletti vita befejeződött. Felkérté azokat a küldötteket, akik hozzászólásra jelentkeztek, de nem kaptak szót, hogy hozzászólásukat írásban juttassák el a megválasztandó Központi Bizottsághoz. Szünet után Komócsin Zoltánnak, a Politikai Bizottság tagjának elnökletével folytatódott az ülés. Komócsin Zoltán bejelentette, hogy Biszku Béla, Horváth András és Nógrádi Sándor elállt a zárszótól, mert a szervezeti szabályzat tervezetével, továbbá a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentésével kapcsolatban választ igénylő probléma nem merült fel. Ezután nagy taps közben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre, s mondott vitazáró beszédet. (Kádár elvtárs beszédét lapunk vasárnapi számában közöljük.) A Központi Bizottság első titkárának hosszan tartó, nagy tapssal fogadott beszéde után határozathozatal következett. A kongresszus a Központi Bizottság bzszémolóját. Kádár János vitazáró beszédét és a benyújtott határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak egyhangúlag elfogadta a kongresszus Biszku Béla előadói beszédét és a párt szervezeti szabályzatának módosítását. Egyhangú határozattal fogadta a kongresszus a Központi Revíziós Bizottság jelentését. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentését a kongresszus szintén egyhangúlag fogadta eL Az elnöklő Komócsin Zoltán ezután a Központi Bizottság, a kongresszus elnöksége és a kül- döttesoportok megbízatása alapján javaslatot terjesztett elő arra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa külön nyilatkozatban is ítélje el az Egyesült Államok vietnami agresszióját. A nyilatkozattervezethez — amelyet a kongresszusi küldöttek előzetesen kéjhez kaptak — módosító javaslat nem érkezett A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának nyilatkozata az Egyesült Államok vietnami agressziójáról Ueoayid Brezsnyev — GhiUano Pajetta, Arturo Cotombi és Frederico Bru ' olasz küldöttekkel tMTI-Cotó — Vigovszki felv.) A nyilatkozat a következőket mondja. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa kifejezve a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép érzéseit és akaratát, a leghatározottabban elítéli az Amerikai Egyesült Államok Vietnam elleni bűnös háborúját, s testvéri internacionalista szolidaritásáról biztosítja az agresszió ellen védekező hős vietnami népet. Az amerikai imperialisták vietnami agressziója korunk egyik legszégyenteljesebb háborúja. Az Egyesült Államok kormánya felrúgva az 1954. évi genfi egyezményeket, sárba tiporva a nemzetközi jog elemi normáit, fegyveres erőszakkal avatkozik be a vietnami nép belső ügyeibe, a kommunista terjeszkedés megfékezésének hazug ürügyén több százezres haderővel megszállta és pusztítja a tőle sok ezer kilométer távolságra eső Dél-Vietnamot, elfojtja a dél-vietnami nép szabadságharcát, bombázza a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. Az amerikai szoldateszka barbár vietnami tettei, ártatlan emberek ezreinek és tízezreinek brutális legyilkolása kimeríti a népirtás nemzetközi bűntettét A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa úgy véli, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ez évi júliusi bukaresti nyilatkozata jogosan mutatott rá a Vietnamban folyó háború egyre veszélyesebb jellegére. Az utóbbi hónapiak eseményei teljes mértékben igazolták e nyilatkozat megállapításait. Az Egyesült Államok kormámya nem törekszik a vietnami kérdés békés és igazságos megoldására, ellenkezőleg, miközben békeszólamokat hangoztat, szélesíti a vietnami agressziót. Az Egyesült Államok kalandor vietnami politikája nemcsak Délkelet-Azsáa békéjét veszélyezteti, hanem a világbékét is. — A világ békeszerető százmillióit csodálattal tölti el a vietnami nép hősies harca, amelyet az amerikai agresszorofc ellen, szabadságáért. hazája egyesítéséért, a haladásért folytat. Ezt a küzdelmet támogatják a szocialista országok, minden haladó, a béke ügyét szívén viselő ember. Világszerte mind szélesebbé és erőteljesebbé válik a vietnami nép harcát segítő mozgalom. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság népié egységesen átl a megtámadott vietnami nép oldalán. Pártunk és népünk lehetőségeihez mérten támogatja a vietnami nép harcát, s politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai jellegű segítséget ad számára. A magyar nép határozottan támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság négy- és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ötpontos követelését. Az Egyesült Államoknak haladéktalanul meg kell szüntetnie a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását, ki kell vonni saját és csatlósai fegyveres erejét Dél- Vietnam területéről, a dél-vietnami nép egyetlen törvényes képviselőjének kell elismernie a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Frontot, meg kell szüntetnie mindennemű beavatkozást Vietnam belügyeibe és hiánytalanul meg kell tartania az 1954. évi genfi egyezményeket. A vietnami kérdést csakis ezeknek a követeléseknek a teljesítése alapján lehet megoldani. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa szükségesnek tartja erősíteni a harcot az amerikai imperialisták vietnami agressziója ellen. Mindazoknak, akik felelősséget éreznek népük és a béke sorsáért, össze kell fog- niok az amerikai agresszorok megfékezésére, a háború terjedő és mind jobban fenyegető tüzének eloltására. A szocialista országok, a kommunista és munkáspártok akcióegységének megteremtésével a világ minden békeszerető haladó erejének a tömörítésével le kell fogni az imperialista agresszorok kezét! Ez napjaink legfontosabb feladatai Vietnam népe igaz ügyért harcol, győzni fog! Ezután határozathozatal következett. A kongresszus a benyújtott nyilatkozattervezetet egyhangúlag határozattá emelte. A IX. kongresszus pénteki tanácskozását az elnöklő Komócsin Zoltán zárta be. Dobi István, a Népköztársaság elnöke Molomzsanc mongol küldöttel tanácskozik U Thant újabb öt évre vállalta a főtitkári tisztet New York (MTI). A Biztonsági Tanács pénteken zárt ülést tartott, s ezen egyhangú döntést hozott, amelynek értelmében ajánlja a közgyűlésnek, hogy U Thantot újabb ötéves időtartamra válassza meg a világszervezet főtitkárának. A tanács egyidejűleg felhívással fordult U Thant főtitkárhoz is. s ebben hangoztatja, hogy „a világszervezet legmagasatosafob céljait szolgálná, ha a főtitkár piosztján maradna”. Nem sokkal a Biztonsági Tanács zárt ülése után U Thant hivatalos formában bejeién tette, hogy eleget tesz a felhívásnak és elvállalja újabb öt évre a főtitkári tisztséget.
