Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-25 / 304. szám
ÖH-y iétn; ^a^badítát A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁWAi; EGYESÜLJETEK I " XVI. évfolyam, 304. szám ÁRA: 1 FORINT Vasárnap, 1966. december 25. Emlékezés és előretekintés írta: PethŐ Tibor az Országos Béketanács alelnöke Negyvennyolc órára élné-' múltak a fegyverek Vietnam-' ban. Az. átmeneti - tűzszünet a béke és a szeretet ünnepén alkalmat ad arra, hogy a békéért küzdő emberek visszapillantsanak á megtett útra és előre tekintsenek a jövőbe. Ilyen elmélkedés közepette az emlékezetben felvillannak a régebbi múlt képei is, azok a karácsonyi napok, amikor 25 esztendővel ezelőtt a Moszkva előtti nagy síkságon a szovjet haderők először mértek súlyos csapást a hitlerista betolakodókra, elhárították a Moszkvát fenyegető veszedelmet és-300— 400 kilométerrel vetették vissza a német háborús gépezet legjobb csapatait. A negyedszázaddal ezelőtti ess-’ mények felidézése minden-. „ esetre ' nemcsak emlékezés, hanem figyelmeztetés az iy háború . .megszállottjain; éppúgy, mint a békéért- dő néptömegeknek.- -Akik borúlátóan'ítéli« az emberiség jövőjét, untaian arra. hivatkl hogy a nemzetközi békí galom 17 esztendős tevés sége ellenére ma ismét f es2 ség uralkodik a nagyhati mák viszonyában és a nagy^ háború veszélyével fenyőd imperialista akcióknak/fagyunk tanúi. Ez az oldr/jtés azonban nem fejlődőében vizsgálja a világ eseményeit, és lebecsüli a ténylegesen elért eredményeket. Nem kétséges, 21 esztendővel a hitlerista Németország megsemmisítő vereségé után. a német militarizmus és. expanzív revanspolitika erői újjászerveződtek a szövetségi köztársaságban. Kétségtelen az is, hogy több mint 15 esztendővel a koreai háború kirobbantása után a távol-keleti térségben az Egyesült Államok fegyveres erői ma ismét hadüzenet nélküli háborút folytatnak az indokínai félszigeten. Ha mindehhez még hozzávesszük a leszerelés megoldatlanságát, a gyarmati rendszer teljes felszámolását akadályozó politikai és gazdasági sakkhúzásokat, a nukleáris arzenál példátlan méretű felduzzadását, akkor valóban azt kell mondanunk, hogy a nemzetközi békemozgalom előtt éppoly nehéz feladatok állnak, mint akár másfél évtizeddel ezelőtt. A jelenlegi nemzetközi helyzet és a békéért folyó küzdelem központi kérdése az Egyesült Államok vietnami háborúja. A helyzetet 1966 végén az jellemzi, hogy az Egyesült Államok tovább fokozza katonai erőfeszítéseit, -másrészt, hogy jelentősen kiszélesedett a vietnami háború megszüntetését követelő ■ tömegmozgalom. Nap nap. után világszerte nagyszabású szolidaritási tüntetéseknek vagyunk tanúi, amelyeken a békéért harcoló erők még fokozottabb támogatásukról biztosították a hős vietnami népet. JjfegmoZdult „a másik AmeiMKOÍ’: is, erősödött az a moágalcűri, amelynek jellemző ivonáslft a katonai behívó/arandboA megsemmisítése/ a jílrtalékosok szolgálati kknj fése. A kö: intézetek ada vatalbän lévő nők népszerű: sem volt oly slacsó Lyndon B. Jól nsort hetyreál csakis a' tfkratikus' ék/ elége- kutató int hi- ikai el- soha- ty, mint n emui munkásmozgalom ak- létréhozása és olyásánöYek: aminkül ttpllftátü megmozdlilasannjk pedig nyilvánvaló, ’ ffol vietnami háború megszűnője-' lésének kérdésében rendkívül fontos szerepe van az amerikai békeharcosoknak.— akkor ez annak következménye, hogy a BVT-hez tartozó és a BVT-n kívüli amerikai szervezetek egyre több közös akcióban vesznek részt. A vietnami nép hősi küzdelmének leghatásosabb támogatása a nemzetközi békemozgalom részéről az egész világra kiterjedő, még az eddiginél is erőteljesebb megmozdulások szervezése, amihez elengedhetetlen a szorosabb együttműködés, a más alapokon álló, de a közös célért egyaránt harcoló szervezetekkel. Európában a fő kérdés az európai biztonság létrehozása. Ä helyzet alapvető jellemvonása, hogy 1— a bonni kormányváltozás ellenére — a nyugatnémet imperializmus változatlanul a fő veszélyt jelenti Európában. Ugyanakkor tény az, hogy minden országban erősödik a felismerés: haladéktalanul hozzá kell kezdeni az európai biztonsági rendszer megteremtéséhez. Az európai biztonság problematikájába új elemeket vitt De, Gaulle francia elnök látogatása a Szovjetunióban és Koszigin szovjet miniszterelnök decemberi látogatása Franciaországban. Ezenkívül a BVT ez év júniusi genfi ülésén javasolták, az európai biztonság Magna Charta-jának kidolgozását, másrészt határozott programot adott a Varsói Szerződés Tanácskozó Testületének júliusi bukaresti értekezlete. Kétségtelen, hogy az utóbbi időszakban olyan események történtek tehát, amelyek az enyhülés folyamatának fontos elemeit hozták magukkal és általában az európai helyzet pozitív megváltozásának irányában hatnak. A fejlődés, amely most kezdetét veszi, nemcsak ezt a íjiíujjö»£t érdekli, ha- "hozzáj árulást je- :özi biztonság- jlődést meg- •á*“tény, hogy az iuHsfXu nemzetek tudatára írednek politikai és kulturális egyéniségüknek és hogy gazdasági erejükre és politikai személyiségük érzésére támaszkodva felteszik maguknak a kérdést, miképp tudnának hozzájárulni eredeti módon földrészünk jövőjének alakításához. 1966 karácsonya nehéz hely- ’zetben köszöntött rá az em- íefiségre. A 48 óra lejárta után ismét eldördülnek a fegyverek Vietnamban, hullnak a romboló bombák a ■ VDK városaira és falvaira. Feszült a helyzet a Közép- Keleten és aggodalomra okot adó jelenségek mutatkoznak a latin-amerikai térségben is. Mégis, az ellentmondásos és bonyolult helyzetben a nemzetközi békemozgalom eredményei bizalommal töltik el az emberiséget. A békés együttélés eszméje és gyakorlati politikája a nehézségek ellenére is továbbfejlődött. Előtérbe került az európai biztonság ügye, előrelépés történt a kozmikus térség atommentesítésének kérdésében és fokozódott az Egyesült Államok diplomáciai elszigetelődése. Hazánk céltudatos béke- politikája újabb eredményekre vezetett. Nőtt Magyarország tekintélye, politikánk megbecsülést és újabb barátokat szerzett nekünk. Népünk követendő útját kijelölte az MSZMP IX. kongresszusa: „A cél, amely felé eredményesen törünk: népünk, nemzetünk további fel- emelkedése, hazánk felvirágoztatása, békénk biztosítása”.
