Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

2 ÍOLTÍA SIEGTET NEfOJSAG 1966. december S3. A termelőszövetkezeti tagok új nyugdijrendelete A termelőszövetkezeti tagok je­lenlegi nyugdíjrendszere 1958. január 1-én lépett életbe. Ez nagy jelentőségű intézkedés volt: az 1960-ban bevezetett öregségi és munkaképtelenségi járadékkal együtt javította a termelőszövet­kezeti tagság szociális helyzetét, s különösen a szocialista átszer­vezés éveiben elősegítette a ter­melőszövetkezetek fejlesztését. A jelenlegi rendszer alapján kifize­tésre kerülő nyugdíjak és jára­dékok egy évre számított összege meghaladja az egymilliárd forin­tot. A Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusának határo­zata szerint létre kell hozni a mezőgazdasági termelőszövetkeze­ti tagok olyan új nyugdíjrendsze­rét, amely alapelveiben és rend­szerében azonos a bérből élőké­vel. Az erről szóló törvényerejű rendelet tervezetét a Miniszter- tanács legutóbbi ülésén megtár­gyalta, elfogadta, s az Elnöki Ta­nács elé terjesztette. Az Elnöki Tanács pénteki ülé­sén alkotott törvényerejű rende­let megállapítja, hogy a paraszt­ságnak a nagyüzemi társas gaz­dálkodásban elért, fokozatosan javuló eredményei lehetővé te­szik a termelőszövetkezeti tagok­ról való gondolkodás továbbfej­lesztését. A törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról szóló kormány- rendelet és SZOT-szabályzat a nyugdíjak megállapításánál figye­lembe veszi a termelőszövetkeze­ti tag munkában eltöltött ideiét, szakképzettségét, a közös munká­ért kapott részesedést, s ennek megfelelően nagyobb nyugdíjat biztosít azoknak, akik többet és jobban dolgoztak. Megszűnik tehát a termelőszö­vetkezeti tagok nyugdíjrendszeré­ben az egyenlősdi, ami abban ■nyilvánult meg, hogy nyugellátá­sukat személyi jövedelmüktől függetlenül minden esetben havi 900 forint átlagos jövedelem alap­ján kellett megállapítani. A törvényerejű rendelet gon­doskodik az alacsony ösiszegű ré­gi nyugdíjak emeíléséről is. Öregségi nyugdíj A termelőszövetkezeti tagok közül öregségi nyugdíjra azok a férfiak jogosultak, akik 65. évü­ket és azok a nők, akik 60. évü­ket betöltötték és legalább 10 nyugdíjévük van. Az öregségi nyugdíj összege tíz nyugdíjév esetén a termelőszö­vetkezeti tag havi átlagjövedel­mének 33 százaléka; 10—25 nyug­díjév esetén — évi 2 százalékos növekedéssel — az átlagjövede­lem — 63 százalékáig emeilkedik; 25 nyugdíjéven felül minden to­vábbi nyugdíjév után a terme­lőszövetkezeti tag átlagjövedel­mének 1—1 százalékával nő, de nem lehet több átlagos jövedel­mének 70 százalékánál. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 400 forint. Rokkantsági nyugdíj A rokkantsági nyugdíjhoz szük­séges nyugdíjevek száma a bér­ből és fizetésből élő dolgozók nyugdíjrendszeréhez hasonlóan az életkortól függ. A korábbi jogszabályok a rok­kantságnak csak két csoportját ismerték, ezzel szemben az új nyugdíjrendszerben három rok­kantsági csoport szerepel, tehát e nyugdíjak mértékében jobban érvényesülhet a munkaképesség csökkenésének fóka. A jogosultsághoz szükséges nyugd újévek esetén a rokkantsági nyugdíj: A 3. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem 33 százalé­ka, de legalább havi 400 forint: A X, osóBwtban a havi átlag­jövedelem 38 százaléka, de leg­alább 430 forint; Az 1. csoportban a havi átlag­jövedelem 43 százaléka, de leg­alább 470 forint A rokkantsági nyugdíj összege a szükséges nyugdíjéven felül minden további nyugdíjév után — a huszonötödik nyugdíjévig bezárólag — a havi átlagjövede­lem 2—2 százalékával, a huszon­ötödik évet követően pedig min­den nyugdíjév után a havi át­lagjövedelem 1—1 százalékával nő. Az Ü2emi baleset következté­ben megrokkant termelőszövetke­zeti tagok a felsoroltakn ál maga­sabb összegű rokkansági nyug­ellátásban részesülnek. A baleseti rokkantsági nyugdíj­ra az a termelőszövetkezeti tag is jogosult, aki nyugdíjévét nem szerzett. Baleset! járadék, kártalanítási segély Ha a termélőszövetkezett tag munkaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség követ­keztében csőikként, de nem rok­kant, baleseti járadékra jogosult. Ennek négy fokozata van. Az új jogszabály meghatározza ezekben a fokozatokban a baleseti jára­dék kiszámításának módját és legkisebb összegét. A kártalanítási segély azt a termelőszövetkezeti tagot illett meg, aki üzemi baleset, vagy fog­lalkozási betegség következtében keresőképtelenné vált. Ennek a siegélvnek a havi összege az átlag­jövedelem 65 százaléka. Nyugdíjévek Nyugdíjévként azokat a nap­tári éveket kell számításba venni, amelyekben a férfi termelő­szövetkezeti tag 150, a női tsz- tag 100, tízórás munkanapnak megfelelő munkát végzett a kö­zös gazdaságban. Ha a termelő­szövetkezeti tag egy naptári év­ben ennél kevesebb ideig vett részt a közös munkában, munka­idejét nyugdíjhónapokra kell át­számítani oly módon, hogy a fér­fiak 13, a nők pedig 8 tízórás munkanappal szereznek egy-egy nyugdíjhónapot. Egy naptári év­ben természetesen csak egy nyugdíjévét lehet szerezni. A nyugdíjév megszerzéséhez több munkanapot jelenleg azért nem lehet előírni, mert a tagok jelentős részének foglalkoztatása nem biztosítható egész éven át, A 150 tízórás munkanap egyéb­ként csaknem 190 nyolcórás munkanapnak felel meg. A bér­ből és fizetésből élők számára 60 vasárnapot és fizetett ünnep­napot, ezenkívül a munkaviszony­ban eltöltött évekkel növekvő, de legalább 12 nap fizetett szabad­ságot biztosítanak a rendelkezé­sek. A jogszabály ezenkívül fi­gyelemmel volt arra is, hogy he­lyes és szükséges, ha a mező- gazdasági termelőszövetkezeti ta­goknak évente legalább 50 mun­kanapjuk van háztáji földjük megművelésére, hiszen az onnan származó termékek feltétlenül szükségesek az ellátásukhoz. Munkaviszonyban, kisipari szö­vetkezetben és a kisipari nyug­díjbiztosításban eltöltött időt is számításba kell venni. Az 1967. évet megelőző nyug­díjévek kiszámítása változatlan marad. Továbbra is azt a naptári évet lehet nyugdíjévként figye­lembe venni, amelyben a ter­melőszövetkezeti tag férfi leg­alább 120, nő legalább 80 munka­egységet teljesített. Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy azok a családtagok, akik belépnek a termelőszövet­kezetbe, az ezt követően egy éven belül kérhessék « család­tagként a közös munkában töl­tött idejük beszámítását nyugdíj­idejükbe. Erre akkor van lehető­ség, ha a családtag a beszámí­tásra kért évben az akkor előírt, a nyugdíjév megszerzéséhez szüksé­ges legkisebb munkamennyisé­get teljesítette és a nyugdíj­járadékot — nyugdíjosztálya sze­rint — visszamenőleg megfizeti. Ilyen módon legfeljebb 5 évet. le­het beszámítani. Azok a családtagok akik 1967. január 1. előtt léptek be a ter­melőszövetkezetbe, ezzel a lehe­tőséggel 1967. december 31-ig él­hetnek. Hegszakítás a nyugdíj évek között Ha a nyugdíjévként figyelembe vehető idők között egyhuzamban 5 évet meghaladó megszakítás van — ugyanúgy, mint a bérből és fizetésből élők nyugdíjrendsze­rében —, a megszakítást meg­előző időt nem lehet számításba venni. Ez a rendelkezés is előnyösebb, mint a korábbi volt. Annak az értelmében ugyanis már két évet meghaladó megszakítás esetén fi­gyelmen kívül kellett hagyni a korábban szerzett nyugdíjeveket Nyugdíjosztályok. A nyugdíj alapja A termelőszövetkezeti tagot a jövedelemelosztás sajátosságai miatt és nyugdíja megállapításá­nak egyszerűsítése céljából min­den naptári év elején — előző évi személyi jövedp3"ne alapján — nyugdíjoszíályba kell sorolni. A személyi jövedelem összege a zárszámadásban az illető tag ja­vára a közös munka alapján ki­mutatott részesedés. Amennyiben a termelőszövetkezeti tag családi, részes stb. művelést is folytatott, figyelembe kell venni az ebből el­ért jövedelemnek a tag munkájá­val arányos részét is. A jogszabály 21 nyugdíjosztályt állapít meg. A legalacsonyabb osztályban a nyugdíj alapjaként figyelembe vehető jövedelem havi 900, a legmagasabb osztályban pe­dig havi 5000 forint. A nyugdíj összegét azokra a nyugdíjosztályokra meghatározott jövedelmeknek az átlaga alapján számítják ki, amelyekbe,a terme­lőszövetkezeti tag az irányadó idő­szakban tartozott. Irányadó idő­szakként a nyugdíjazás évét meg­előző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításá­ig terjedő időt veszik számításba. Az általános szabályoktól elté­rően annál a termelőszövetkezeti tagnál, akinek folyamatos a tagsá­ga 1967. január 1-től egészen nyug­díjának megállapításáig, csak az új nyugdíjosztálya szerinti .jöve­delmet veszik figyelembe. Az új nyugdíjrendszer a terme­lőszövetkezeti szakmunkásokra is kiterjeszti azt a kedvezményt, amelyet az ipari szakmunkások él­veznek. Az előírt feltételek fenn­állása esetén jogukban áll, hogy tényleges személyi jövedelmük he­lyett a szakmájukra iránvadó át­lagos kereset figyelembevételét kérjék, ha ez számukra kedve­zőbb. Házastársi pótlék. Hozzátartozói nyugellátások Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjas házastársi pótlékban részesüljön, amennyi­ben házastársa 60. életévét betöl­tötte, vagy rokkant és nincs havi 360 forintot meghaladó keresete, jövedelme, nyugdíja. A házastársi pótlék összege — a bérből és fi­zetésből élőkéhez hasonlóan — ál­talában havi 100 forint. A. már nyugdíjban vagy Jára­dékban részesülőknek igényelniük kell az új rendelkezések alapján járó házastársi pótlékot. Az özvegyi nyugdíj legkisebb összege havi 300 forint, a félárváé havi 150, a szülötten (teljes) ár­váé pedig havi 300 forint. Öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék Az új nyugdíjrendszer változat­lanul hagyja az öregségi, munka­képtelenségi és özvegyi járadékra vonatkozó szabályokat. Az egyéb feltétetek fennállása esetén a nyugdíjra nem jogosult termelő­szövetkezeti tag férfiak 70. a nők pedig 65. évük betöltése után, vagy teljes munkaképtelenségük esetén az eddigivel azonos összegű jára­dékot kapják. Az új rendelkezés annyiban tér el az eddigi szabályozástól, hogy az öregségi és munkaképtelenségi járadékosok 65. évüket betöltött, vagy rokkant feleségük után havi 40 forint házastársi pótlékot kap­hatnak. A nyugellátások folyósítása A termelőszövetkezetben tag­ként ooiigozo nyugdíjasom és já­radékosod, amennyiben fizüoai munkát végezned, nyugdíjadat, illetve járaoedukat a közös mun­káiból származó jövedelemre va­ló tekintet nélkül megkapják. A nem fizikai munkát végződ nyug­díja vagy járadéka csak. addig folyósítnató korlátozás nélkül, amíg a nyugdíjas, járactójtos tel­jesítménye a naptári évben nem haladja meg a 120 munkanapot. Ha a nem fizikai munkát végző termelőszövetkezeti tag eninéi több munkanapot dolgozott, a nyugdíj, járadék folyósítása az óv végéig szünetel. A régi nyugellátások emelése Az 1967. előtt megállapított öregségi és rokkantsági nyugdí­jakat havi 400 forintra, a gondo­zási pótlékkal kiegészített rok­kantsági nyugdíjakat havi 470, az özvegyi nyugdíjakat havi 300, az özvegyi járadékokat havi 200, a félárvák ellátását havi 150, a szülötten (teljes) árvák ellátásét padiig havi 300 forintra kell emel­ni. Ettől eltérően emelik azokat a nyugellátásiakat, amelyeket leg­alább 10 évi munkaviszonyban töltött idő és ezen felül szerzett termelőszövetkezeti nyugdíjévek figyelembevételével állapítottak meg. Az így megállapított öreg­ségi és rokkantsági nyugdíjaikat 10 százalékkal, de legfeljebb 750 forintra, az özvegyi nyugdíjakat ugyancsak 10 százalékkal, de leg­feljebb havi 400 forintra, a fél- árvák ellátását 10 százalékkal, de legfeljebb 200 forintra, a szülöt­ten (teljes) árvák ellátását ugyan-' csak 10 százalékkal, de legfeljebb havi 400 forintra kell emelni. A szülői nyugdíjakat ugyan­úgy emelik, mint az özvegyi nyug« díjakat. A nyugdíjakat és járadékokat a nyugdíj folyási tó igazgatóság külön kérelem nélkül felemeli, tehát ezzel kapcsolatban a nyug­díjasoknak és járadékosoknak nincs teendőjük. A járulék fizetésének rendszere A magasabb színvonalú nyug­díjrendszer bevezetése szükséges­sé tette a járulékfizetési rend­szer megváltoztatását is. A ter­melőszövetkezetek a közös gaz­daságban végzett munka utáni részesedés címén felosztható jöve­delműk után egységesen 7,5 szá­zalék társadalombiztosítási járu­lékot fizetnek, amely a nyugdíj- járulékon kívül a betegségi és a baleseti biztosítási díjat is magá­ban foglalja. A 7,5 százalékos társadalombiztosítási járulékon felül, a termelőszövetkezetek sa­ját alapjukból fedezik a tagokat a jogszabályok szerint megillető betegségi, terhességi-gyermekágyi segélyeket, ami a közös munka után felosztható részesedés továb­bi 2,5 százalékát jelenti. A termeiőszövelkezeti tagok a nyugdíjosztályuknak megfelelő jövedelmük után — ugyanúgy, mint a bérből és fizetésből élők — progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. A termelőszövetkezetek és a tagok tehát ugyanolyan mértékű társadalombiztosítási terheket vi­selnek, mint a bérből és fizetés­ből élő dolgozók és munkálta­tóik. Az új nyugdíjrendszer hatályba lépése Az új nyugdíjrendszer intézke­dései 1967. január 1-én, az új rendszerű járulék fizetésére vo­natkozó rendelkezések pedig 1968. január 1-én lépnek életbe. Ennek megfelelően a termelő­szövetkezeti nyugdíjrendszer ha­tálya alá tartozók nyugellátását már 1967. január 1-étől kezdődő­en az új rendelkezések szerint állapítják meg és folyósítják. A járulékokat viszont mind a ter- mettőszövefkezeitek, mind a ter­melőszövetkezeti tagok az 1967. évre vonatkozóan még a régi ren­delkezések szerint fizetik. (MTI), Első a BIZTONSÁG! Csúszós úton csökkentett sebességgel vezessen ! (25) /

Next

/
Thumbnails
Contents