Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-25 / 304. szám
2 ÍOLTÍA SIEGTET NEfOJSAG 1966. december S3. A termelőszövetkezeti tagok új nyugdijrendelete A termelőszövetkezeti tagok jelenlegi nyugdíjrendszere 1958. január 1-én lépett életbe. Ez nagy jelentőségű intézkedés volt: az 1960-ban bevezetett öregségi és munkaképtelenségi járadékkal együtt javította a termelőszövetkezeti tagság szociális helyzetét, s különösen a szocialista átszervezés éveiben elősegítette a termelőszövetkezetek fejlesztését. A jelenlegi rendszer alapján kifizetésre kerülő nyugdíjak és járadékok egy évre számított összege meghaladja az egymilliárd forintot. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata szerint létre kell hozni a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok olyan új nyugdíjrendszerét, amely alapelveiben és rendszerében azonos a bérből élőkével. Az erről szóló törvényerejű rendelet tervezetét a Miniszter- tanács legutóbbi ülésén megtárgyalta, elfogadta, s az Elnöki Tanács elé terjesztette. Az Elnöki Tanács pénteki ülésén alkotott törvényerejű rendelet megállapítja, hogy a parasztságnak a nagyüzemi társas gazdálkodásban elért, fokozatosan javuló eredményei lehetővé teszik a termelőszövetkezeti tagokról való gondolkodás továbbfejlesztését. A törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról szóló kormány- rendelet és SZOT-szabályzat a nyugdíjak megállapításánál figyelembe veszi a termelőszövetkezeti tag munkában eltöltött ideiét, szakképzettségét, a közös munkáért kapott részesedést, s ennek megfelelően nagyobb nyugdíjat biztosít azoknak, akik többet és jobban dolgoztak. Megszűnik tehát a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendszerében az egyenlősdi, ami abban ■nyilvánult meg, hogy nyugellátásukat személyi jövedelmüktől függetlenül minden esetben havi 900 forint átlagos jövedelem alapján kellett megállapítani. A törvényerejű rendelet gondoskodik az alacsony ösiszegű régi nyugdíjak emeíléséről is. Öregségi nyugdíj A termelőszövetkezeti tagok közül öregségi nyugdíjra azok a férfiak jogosultak, akik 65. évüket és azok a nők, akik 60. évüket betöltötték és legalább 10 nyugdíjévük van. Az öregségi nyugdíj összege tíz nyugdíjév esetén a termelőszövetkezeti tag havi átlagjövedelmének 33 százaléka; 10—25 nyugdíjév esetén — évi 2 százalékos növekedéssel — az átlagjövedelem — 63 százalékáig emeilkedik; 25 nyugdíjéven felül minden további nyugdíjév után a termelőszövetkezeti tag átlagjövedelmének 1—1 százalékával nő, de nem lehet több átlagos jövedelmének 70 százalékánál. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 400 forint. Rokkantsági nyugdíj A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjevek száma a bérből és fizetésből élő dolgozók nyugdíjrendszeréhez hasonlóan az életkortól függ. A korábbi jogszabályok a rokkantságnak csak két csoportját ismerték, ezzel szemben az új nyugdíjrendszerben három rokkantsági csoport szerepel, tehát e nyugdíjak mértékében jobban érvényesülhet a munkaképesség csökkenésének fóka. A jogosultsághoz szükséges nyugd újévek esetén a rokkantsági nyugdíj: A 3. rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem 33 százaléka, de legalább havi 400 forint: A X, osóBwtban a havi átlagjövedelem 38 százaléka, de legalább 430 forint; Az 1. csoportban a havi átlagjövedelem 43 százaléka, de legalább 470 forint A rokkantsági nyugdíj összege a szükséges nyugdíjéven felül minden további nyugdíjév után — a huszonötödik nyugdíjévig bezárólag — a havi átlagjövedelem 2—2 százalékával, a huszonötödik évet követően pedig minden nyugdíjév után a havi átlagjövedelem 1—1 százalékával nő. Az Ü2emi baleset következtében megrokkant termelőszövetkezeti tagok a felsoroltakn ál magasabb összegű rokkansági nyugellátásban részesülnek. A baleseti rokkantsági nyugdíjra az a termelőszövetkezeti tag is jogosult, aki nyugdíjévét nem szerzett. Baleset! járadék, kártalanítási segély Ha a termélőszövetkezett tag munkaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében csőikként, de nem rokkant, baleseti járadékra jogosult. Ennek négy fokozata van. Az új jogszabály meghatározza ezekben a fokozatokban a baleseti járadék kiszámításának módját és legkisebb összegét. A kártalanítási segély azt a termelőszövetkezeti tagot illett meg, aki üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében keresőképtelenné vált. Ennek a siegélvnek a havi összege az átlagjövedelem 65 százaléka. Nyugdíjévek Nyugdíjévként azokat a naptári éveket kell számításba venni, amelyekben a férfi termelőszövetkezeti tag 150, a női tsz- tag 100, tízórás munkanapnak megfelelő munkát végzett a közös gazdaságban. Ha a termelőszövetkezeti tag egy naptári évben ennél kevesebb ideig vett részt a közös munkában, munkaidejét nyugdíjhónapokra kell átszámítani oly módon, hogy a férfiak 13, a nők pedig 8 tízórás munkanappal szereznek egy-egy nyugdíjhónapot. Egy naptári évben természetesen csak egy nyugdíjévét lehet szerezni. A nyugdíjév megszerzéséhez több munkanapot jelenleg azért nem lehet előírni, mert a tagok jelentős részének foglalkoztatása nem biztosítható egész éven át, A 150 tízórás munkanap egyébként csaknem 190 nyolcórás munkanapnak felel meg. A bérből és fizetésből élők számára 60 vasárnapot és fizetett ünnepnapot, ezenkívül a munkaviszonyban eltöltött évekkel növekvő, de legalább 12 nap fizetett szabadságot biztosítanak a rendelkezések. A jogszabály ezenkívül figyelemmel volt arra is, hogy helyes és szükséges, ha a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagoknak évente legalább 50 munkanapjuk van háztáji földjük megművelésére, hiszen az onnan származó termékek feltétlenül szükségesek az ellátásukhoz. Munkaviszonyban, kisipari szövetkezetben és a kisipari nyugdíjbiztosításban eltöltött időt is számításba kell venni. Az 1967. évet megelőző nyugdíjévek kiszámítása változatlan marad. Továbbra is azt a naptári évet lehet nyugdíjévként figyelembe venni, amelyben a termelőszövetkezeti tag férfi legalább 120, nő legalább 80 munkaegységet teljesített. Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy azok a családtagok, akik belépnek a termelőszövetkezetbe, az ezt követően egy éven belül kérhessék « családtagként a közös munkában töltött idejük beszámítását nyugdíjidejükbe. Erre akkor van lehetőség, ha a családtag a beszámításra kért évben az akkor előírt, a nyugdíjév megszerzéséhez szükséges legkisebb munkamennyiséget teljesítette és a nyugdíjjáradékot — nyugdíjosztálya szerint — visszamenőleg megfizeti. Ilyen módon legfeljebb 5 évet. lehet beszámítani. Azok a családtagok akik 1967. január 1. előtt léptek be a termelőszövetkezetbe, ezzel a lehetőséggel 1967. december 31-ig élhetnek. Hegszakítás a nyugdíj évek között Ha a nyugdíjévként figyelembe vehető idők között egyhuzamban 5 évet meghaladó megszakítás van — ugyanúgy, mint a bérből és fizetésből élők nyugdíjrendszerében —, a megszakítást megelőző időt nem lehet számításba venni. Ez a rendelkezés is előnyösebb, mint a korábbi volt. Annak az értelmében ugyanis már két évet meghaladó megszakítás esetén figyelmen kívül kellett hagyni a korábban szerzett nyugdíjeveket Nyugdíjosztályok. A nyugdíj alapja A termelőszövetkezeti tagot a jövedelemelosztás sajátosságai miatt és nyugdíja megállapításának egyszerűsítése céljából minden naptári év elején — előző évi személyi jövedp3"ne alapján — nyugdíjoszíályba kell sorolni. A személyi jövedelem összege a zárszámadásban az illető tag javára a közös munka alapján kimutatott részesedés. Amennyiben a termelőszövetkezeti tag családi, részes stb. művelést is folytatott, figyelembe kell venni az ebből elért jövedelemnek a tag munkájával arányos részét is. A jogszabály 21 nyugdíjosztályt állapít meg. A legalacsonyabb osztályban a nyugdíj alapjaként figyelembe vehető jövedelem havi 900, a legmagasabb osztályban pedig havi 5000 forint. A nyugdíj összegét azokra a nyugdíjosztályokra meghatározott jövedelmeknek az átlaga alapján számítják ki, amelyekbe,a termelőszövetkezeti tag az irányadó időszakban tartozott. Irányadó időszakként a nyugdíjazás évét megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig terjedő időt veszik számításba. Az általános szabályoktól eltérően annál a termelőszövetkezeti tagnál, akinek folyamatos a tagsága 1967. január 1-től egészen nyugdíjának megállapításáig, csak az új nyugdíjosztálya szerinti .jövedelmet veszik figyelembe. Az új nyugdíjrendszer a termelőszövetkezeti szakmunkásokra is kiterjeszti azt a kedvezményt, amelyet az ipari szakmunkások élveznek. Az előírt feltételek fennállása esetén jogukban áll, hogy tényleges személyi jövedelmük helyett a szakmájukra iránvadó átlagos kereset figyelembevételét kérjék, ha ez számukra kedvezőbb. Házastársi pótlék. Hozzátartozói nyugellátások Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjas házastársi pótlékban részesüljön, amennyiben házastársa 60. életévét betöltötte, vagy rokkant és nincs havi 360 forintot meghaladó keresete, jövedelme, nyugdíja. A házastársi pótlék összege — a bérből és fizetésből élőkéhez hasonlóan — általában havi 100 forint. A. már nyugdíjban vagy Járadékban részesülőknek igényelniük kell az új rendelkezések alapján járó házastársi pótlékot. Az özvegyi nyugdíj legkisebb összege havi 300 forint, a félárváé havi 150, a szülötten (teljes) árváé pedig havi 300 forint. Öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék Az új nyugdíjrendszer változatlanul hagyja az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékra vonatkozó szabályokat. Az egyéb feltétetek fennállása esetén a nyugdíjra nem jogosult termelőszövetkezeti tag férfiak 70. a nők pedig 65. évük betöltése után, vagy teljes munkaképtelenségük esetén az eddigivel azonos összegű járadékot kapják. Az új rendelkezés annyiban tér el az eddigi szabályozástól, hogy az öregségi és munkaképtelenségi járadékosok 65. évüket betöltött, vagy rokkant feleségük után havi 40 forint házastársi pótlékot kaphatnak. A nyugellátások folyósítása A termelőszövetkezetben tagként ooiigozo nyugdíjasom és járadékosod, amennyiben fizüoai munkát végezned, nyugdíjadat, illetve járaoedukat a közös munkáiból származó jövedelemre való tekintet nélkül megkapják. A nem fizikai munkát végződ nyugdíja vagy járadéka csak. addig folyósítnató korlátozás nélkül, amíg a nyugdíjas, járactójtos teljesítménye a naptári évben nem haladja meg a 120 munkanapot. Ha a nem fizikai munkát végző termelőszövetkezeti tag eninéi több munkanapot dolgozott, a nyugdíj, járadék folyósítása az óv végéig szünetel. A régi nyugellátások emelése Az 1967. előtt megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat havi 400 forintra, a gondozási pótlékkal kiegészített rokkantsági nyugdíjakat havi 470, az özvegyi nyugdíjakat havi 300, az özvegyi járadékokat havi 200, a félárvák ellátását havi 150, a szülötten (teljes) árvák ellátásét padiig havi 300 forintra kell emelni. Ettől eltérően emelik azokat a nyugellátásiakat, amelyeket legalább 10 évi munkaviszonyban töltött idő és ezen felül szerzett termelőszövetkezeti nyugdíjévek figyelembevételével állapítottak meg. Az így megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjaikat 10 százalékkal, de legfeljebb 750 forintra, az özvegyi nyugdíjakat ugyancsak 10 százalékkal, de legfeljebb havi 400 forintra, a fél- árvák ellátását 10 százalékkal, de legfeljebb 200 forintra, a szülötten (teljes) árvák ellátását ugyan-' csak 10 százalékkal, de legfeljebb havi 400 forintra kell emelni. A szülői nyugdíjakat ugyanúgy emelik, mint az özvegyi nyug« díjakat. A nyugdíjakat és járadékokat a nyugdíj folyási tó igazgatóság külön kérelem nélkül felemeli, tehát ezzel kapcsolatban a nyugdíjasoknak és járadékosoknak nincs teendőjük. A járulék fizetésének rendszere A magasabb színvonalú nyugdíjrendszer bevezetése szükségessé tette a járulékfizetési rendszer megváltoztatását is. A termelőszövetkezetek a közös gazdaságban végzett munka utáni részesedés címén felosztható jövedelműk után egységesen 7,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizetnek, amely a nyugdíj- járulékon kívül a betegségi és a baleseti biztosítási díjat is magában foglalja. A 7,5 százalékos társadalombiztosítási járulékon felül, a termelőszövetkezetek saját alapjukból fedezik a tagokat a jogszabályok szerint megillető betegségi, terhességi-gyermekágyi segélyeket, ami a közös munka után felosztható részesedés további 2,5 százalékát jelenti. A termeiőszövelkezeti tagok a nyugdíjosztályuknak megfelelő jövedelmük után — ugyanúgy, mint a bérből és fizetésből élők — progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. A termelőszövetkezetek és a tagok tehát ugyanolyan mértékű társadalombiztosítási terheket viselnek, mint a bérből és fizetésből élő dolgozók és munkáltatóik. Az új nyugdíjrendszer hatályba lépése Az új nyugdíjrendszer intézkedései 1967. január 1-én, az új rendszerű járulék fizetésére vonatkozó rendelkezések pedig 1968. január 1-én lépnek életbe. Ennek megfelelően a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer hatálya alá tartozók nyugellátását már 1967. január 1-étől kezdődően az új rendelkezések szerint állapítják meg és folyósítják. A járulékokat viszont mind a ter- mettőszövefkezeitek, mind a termelőszövetkezeti tagok az 1967. évre vonatkozóan még a régi rendelkezések szerint fizetik. (MTI), Első a BIZTONSÁG! Csúszós úton csökkentett sebességgel vezessen ! (25) /
