Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-21 / 300. szám
ISCe. tfecemher rr, TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 VÉLEMÉNY Az ember és a természet küzdelme talajvédelmi szempontból A dunántúli dombok kisebb vagy nagyobb kiemelkedései a negyedkorból visszamaradt tektonikai erők maradványai. A negyedkorból visszamaradt földkérgen kialakult különböző növényzetek segítették elő a talajképződményt. A későbbi időben, amikor az ember is megjelent a földön, az ott talált növényzetet felhasználta saját céljaira. Megkezdődött az emberi beavatkozás a természet által évmilliókkal korábban folytatott tevékenységbe. Fokozódott az élettani tevékenység, ami elősegítette a termőtalaj kialakulását. Ez a folyamat napjainkban is megtalálható, vagy negatív, vagy pozitív irányba. Az eróziós folyamatok is állandóak, az idő folyamán voltak, vannak és mindig lesznek. A geológiai erózióval és annak szünet nélküli munkájával mindig kell számolni, mert ez az éghajlati tényezők hatására állandóan tart. Az állandó geológiai eróziónak bizonyos talajfelfrissítő hatása van, az altalajtól való tápanyag- utánképzés következtében. A geológiai erózió által okozott talajkopás igen változó lehet. Az emberi beavatkozással előidézett ún. gyorsított erózió, a geológiai eróziónál is nagyobb lehet. Az erózió ellen csak úgy tudunk védekezni, ha a csapadékot a lehető legnagyobb mértékben megfogjuk és a talajba szivárogtatjuk. Amit nem lehet megkötni, azt kártevés nélkül elvezetjük. Csak jó mórzsás szerkezetű talaj képes a leesett csapadékot bevenni. A felületi vízképződést meg kell •szüntetni. Ahol ezeket a feltételeket biztosítottuk, ott a talajvédelem alapelveinek nagymértékben eleget tettünk ésk nagy utat tettünk az erózió elleni védekezés érdekében. Több évtizedes megfigyelések, mérések, vizsgálatok segítségével értékelem ki a talajpusztulások nagyságát, a rendelkezésre álló adatok alapján. A kiértékeléshez három üzemet vettem alapul, ahol az éghajlati viszonyok, talaj adottságok azonosak: Értény, Koppány.szántó, Ko- csola. * A három üzem talajösszetétele lösz alapkőzeten alakult ki, egy kisebb hányada meszes pannon1. mérés 1 kh 116 t = 469,80 kg Ha 1 mázsa humuszt 100 forintnak veszem, akkor a 3 katasztrális December 20-án az SZMT székházában tartotta alakuló ülését a Tolna megyei könyvtárbizottság, amelynek tagjait Pacsai László, az SZMT központi könyvtárának vezetője tájékoztatta a feladatokról. A bizottság egyik és legfontosabb feladata a megyei könyvtárkultúra színvonalának emelése. El kell érni, hogy a könyvtárak a nevelés központjaivá váljanak. Ennek érdekében több helyen egységesítették a könyvtárakat, így például Simontornyán, Mázán, Dalmandon, Dombóváron már egyesített könyvtárak vannak. A tervek szerint még több községben fogják a cél érdekében egyesíteni az állami és a ' szakszervezeti könyvtárakat. üledék, 1963. szeptember 8-án az értényi határban 72 milliméter csapadék esett, a csapadékból 45— 50 milliméter, 4—5 milliméter átmérőjű cseppek, 8.30—9.40 óráig estek le, A felhők egy része déli irányból 50—60 km/óra szélsebességgel, a másik felhőrész nyugati irányból, szél nélkül indult. A felhők összecsapása felhőszakadáshoz vezetett, 10—15 perc alatt mindenütt folyott a víz, a buszkerekeket ellepte az i^apos víz. Ezeket a ritka jeleneteket megörökítettem. Délután 15.30-kor ismét 22—27 milliméter eső esett, de nem olyan intenzitással. Az erősen felázott talaj ismét erős károsodásnak volt kitéve, így a talajpusztulást a helyszínen lehetett fényképezni és megfigyelni. A megfigyelt terület az értényi Búzakalász Mezőgazdasági Tsz területe. Az úgynevezett méhesi táblán három helyen végeztük el az eróziós kár felmérését. 1. mérés 1 kh területen 116 tonna 2. mérés 1 kh területen 192 tonna 3. mérés 1 kh területen 565 tonna összesen 3 kh területen 873 tonna A tábla legmélyebb pontján, 600 négyszögöl területen átlagosan 0,45 méter vastag iszapot találtunk 975 köbméter, vagyis 170 tonna hordalékot. Az első két mérést 14%-os lejtőn, a harmadik mérést 28%-os lejtőn végeztük. A károsult terület tarlóhántás volt növényzet nélkül. Az iszapot vizsgálatra az OMMI talajosztályához küldtük, melynek eredményét az alábbi táblázat mutatja: Iszap- Kö- Ca—Cö3 ősz- Felréteg töttszes vehecm ség humusz tő POs- K2O mg/100 g talaj 0—10 34 6,5 0,85 0,7 4,1 10—20 36 4,8 1,1 0,3 3,8 20—30 36 7,8 0,9 0,9 5,2 30—40 38 8,1 1,2 0,6 6,1 A vizsgálati adatok alapján megállapítható, hogy nemcsak a talaj termőképessége csökkent, de a vízbefogadó képessége is tönkrement. A vizsgált terület tápanyag- vesztesége: hold vizsgált terület tápanyagvesztesége 352 570 forint. A mezőtásképpen. A vizsgált terület mellett 3 katasztrális hold területen ősziárpaA megyei könyvtárbizottságon túlmenően a közeljövőben Tolna megye húsz nagyobb ipari üzemében létesülnek könyvtárbizottságok, amelyeknek feladata lesz a rendszeresen olvasók táborának növelése, a könyvek propagálása, s nem utolsó sorban a könyvtár munkájának javítása. Cél az, hogy a könyvtár legszorgalmasabb olvasóiból, az irodalom népszerűsítésében tapasztalatokkal rendelkezőkből, az üzem dolgozóiból és a szocialista brigádok képviselőiből alakuljanak ezek a bizottságok. Ez az összetétel biztosítja, hogy szinte valamennyi olvasóréteg képviselve legyen a bizottságban. A megyei bizottság alakuló ülésén megvitatta és jóváhagyta az 1967. évi munkatervét. vetés van, melynek várható termése 14 mázsa/katasztrális hold. Várható össztermése 42 mázsa, a betakarítatlan terményt 80 százalékos jégkár érte, a veszteség 33,60 mázsa, melynek pénzértéke 6048 forint. Ha figyelembe vesszük az eróziós kárt, akkor látjuk, hogy 58-szor nagyobb, mint a jégverés által okozott kár. Az eróziós károk ellen bizonyos mértékben lehet védekezni, de a jég ellen nem, mégsem tesszük meg mindazt, amit megtehetnénk, még nem késő. 1966. évi megfigyelések A koppányszántói határban az A—4-es táblában, hegy-völgy irányba vetett kukorica 12,1—17 százalékos lejtőn ÉK-i kitettségű, sok helyen a B. szintig lekopott sekély termőrétegű talajról van szó. Június 24-én 20 órakor 25 mm/ óra intenzitású zápor esett, mely erősen megnyitotta a sorok között az eróziós barázdákat. Július 8-án 20 milliméter eső a már megnyitott eróziós barázdákat mosta tovább. Ezen a területen méréseket végeztem, 1 katasztrális hold területen 118 tonna termőtalajt találtam. Nem vizsgáltam a terménybetakarításig a lemosás mennyiségét. Ugyanebben az idő tájban a kocsolai Vörös Csillag Úgynevezett Farkasszérű-dűlőbén a lejtőre merőlegesen vetett 18 000—20 000 növényállományú vegyszeres gyomirtásban részesített kukorica sűrű sorai ellenálltak a nagy intenzitású esőnek, lemosást két helyen találtam, amit gépnyomok idéztek elő. A két egyszerű példa ismét azt igazolja, hogy a talajvédelemben részesített területek igen meghálálják a jó gazda előrelátását, sokat tehetünk az egyszerű agrotechnikai eljárásokkal — rétegvonalas szántás, vetés, növényápolás, a gépek, fogatok közel a rétegvonal irányában járatása. A 15 százalékos lejtős területek állandó növénytakaróval való fedése mind üzemi feladat, nem kerül külön kiadásba, csak gondolni kell rá. A legyengült, erodált területek talajvédelmének velejárója a talajjavítás. Azokon a területeken, ahol a szervesanyag-tartalom nem éri el a két százalékot, azok a területek már sem teljes biológiai élettel nem rendelkeznek, sem a vízbefogadó képességük nem jó, elvesztették a morzsás szerkezetüket, amit csak szervesanyag-hoz- záadással lehet pótolni. Ezeknek a területeknek tápanyag-egyensúlyát helyettesíteni az állandó pillangós virágú növények termesztésével, háromévenként istállótrágyázással érhetjük el. Az üzemek jól képzett szakemberei előtt nem új dolog az erózió elleni harc, csak be kell indítani. Egy évtized alatt a kukoricatermést 10 mázsa májusi morzsolttal tudták emelni, de ha a talaj termőereje, a leesett csapadék mind a termelést szolgálja, még eredményesebben végezhetik szép feladatukat. Kovács József főagronómus, Tamási 1. mérés 116 tonna P203 = 2,90 kg K2Ö = 22,27 kg 2. mérés 192 tonna P203 = 4,80 kg KaO = 36,86 kg 3. mérés 565 tonna P2Ö5 = 14,13 kg K2Ö = 108,48 kg 4. mérés 117 tonna PjOj = 29,25 kg KaO = 224,64 kg Humuszveszteség: 2. mérés 1 kh 192 t = 777,60 kg 3. mérés 1 kh 565 t — 2278,30 kg összesen 3 kh 873 t = 3525,70 kg gazdaságot érintő elemi kárt okozó tényező, az erózió mellett a jégkár, ezt veszem összehasonlíKönyv tár bizottság alakult Tolna megyében Wú zenészek Tolnán A Szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola fiókjaként működő Tolnai Zeneiskolában színvonalas zeneoktatás folyik. Bajor Klára már hat éve hegedül. Varga Istvánná irányítása mellett harminchármán tanulnak har monikázni. Közülük három: Péhm Anna, Szántó József és Hajdú István. Császár András bácsi a hegedűsöket és a gitárosokat tanítja. Sehu-> bért László három éve tanul ezen a hangszeren. Foto; Bakó .lend
