Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-21 / 300. szám

1956. december ZI.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Tagfelvétel tag jelöltség nélkül

Nyereséggel zárja az évet a Simontornyai Bőrgyár

A megszilárdult munkafegyelem elősegítette az éves terv teljesítését

Közel két éve annak, hogy módosították a Munka Törvénykönyvét. E módosításnak kettős célja volt: egyrészt megfelelő eszközt adni a vezetés kezébe a munka helyes megszervezéséhez, a helyes létszámgazdálkodás kialakításához, s a szilárdabb munkafegyelem kialakításához, másrészt pedig sürgetni az egyenlősdi felszámolását úgy, hogy a rendelkezések különbséget tegyenek a fegyelmezett és a fegyelmezetlen, a kiváló munkát végző és a selejt- gyártó, a munkahelyéhez hű dolgozó és a vándormadár között.

A legtöbb üzemben helyesen éltek a módosítás adta lehetőségekkel. Ezt bizonyítja a Simontornyai Bőrgyár példája is.

Ez év elején, amikor a gazdasági vezetés megkapta az éves tervmutatókat egyöntetű volt a vélemény:

csak úgy tudnak eleget tenni a növekvő feladatoknak, ha fegyelmezett munkával, a munkaidő teljes kihasználásával dolgoznak.

Ennek érdekében számos belső intézkedést tettek.

Mindenekelőtt kidolgozták a vállalat új munkarendjét, amelyet azután tudatosítottak a dolgozókkal. E munkarend számos olyan új rendelkezést tartalmazott, amely mind a munkafegyelem javítását célozta. így többek között eltörölték a munkakezdéskor, és a munkavégzéskor használt csengetőkartonok kezelését. Helyette a kezdési időponttól függően különböző színű igazolványokat rendszerítettek. Ezeket az igazolványokat késés esetén a portás elveszi és az illető munkás közvetlen főnökének adja át, aki természetesen felelősségre vonást alkalmaz az illetővel szemben.

Uj vonásként jelentkezik az is, hogy az első fokú fegyelmi jogkört leadták a főművezetőknek. S mint az elmúlt hónapok tapasztalatai bizonyítják jól bevált e módszer. A főművezetők, helyesen és következetesen, éltek jogaik gyakorlásával. Egyetlen esetben

sem kellett felsőbb utasításra fegyelmit elrendelni, és egyetlen első fokú fegyelmi határozatot sem kellett hatályon kívül helyezni.

Az elmúlt két év fegyelmi ügyeinek elemzésekor az első és legszembetűnőbb jelenség az, hogy szinte szám szerint megegyezik a fegyelmik statisztikája. 1965-ben 50, 1966-ban 51 fegyelmi ügyet

tárgyaltak a gyárban. Mindkét évben 4—4 munkást bocsátottak el, többségükben lopás miatt. A legtöbb fegyelmit az igazolatlan hiányzások miatt kellett elrendelni.

Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a gyárban megszilárdult a munkafegyelem. Az előző években — a Munka Törvénykönyv módosítása előtti időszakról van szó — több fegyelmi eljárást kellett lefolytatni a gyárban, mint az elmúlt két évben.

Javult a munkaidő kihasználása is. Míg 1965-ben négy esetben kellett fegyelmileg eljárni, a munkaidőt önkényesen megrövidítők ellen, addig ebben az évben csupán két alkalommal. Figyelembe véve, hogy a gyárnak több mint 1300 dolgozója van, elmondhatjuk, hogy többségük becsületes munkát végző, szorgalmas, munkahelyéhez hű dolgozó.

Bizonyítja ezt az, hogy a fegyelmi vétségeket zömmel olyan dolgozók követték és követik el, akik 1—5 év közötti idejüket töltik az üzemben. A legritkább esetben fordul elő, hosv egy régi törasigárdatag lazítja a munkafegyelmet.

Végeredményben tehát elmondhatjuk, hogy a Simontornyai Bőrgyárban helyesen éltek a módosított Munka Törvénykönyv adta jogokkal.

Sokat tettek, fáradoztak kitartó tudatos szervezéssel, türelemmel a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. S az eredmény nem maradt el. A Simontornyai Bőrgyár teljesítette, sőt túlteljesítette 1966. évi tervfeladatait, amelynek eredményeként nyereséggel zárja az évet.

SZIGETVÁRI LÁSZLÓ

N

éhány esztendeje rendkívüli és különleges eseménynek számított a pártban a tagjelöltség nélküli tagfelvétel. Az elmúlt hetekben ülésező IX. kongresszus úgy döntött, hogy pártunkban megszüntetik a tagjelöltséget. A legjobbak ezentúl tagjelöltség nélküli felvétellel kerülnek a pártba. Talán ez a leglényegesebb módosítása a szervezeti szabályzatnak. Ez a módosítás az élet változásaival számolva keletkezett.

őszinte, szenvedélyes, sokoldalú érdemi viták zajlottak erről a kongresszust megelőző taggyűléseken. Mi indokolja, helyes-e az, ha a {Jártba a jövőben tagjelöltség nélkül kerülhetnek be a felvételre jelentkezők? Talán a néhány éve különlegesnek számító közvetlen tagfelvétel 'elvonatkoztatott felfogása is zavaróan hatott, bár a párttagság túlnyomó többsége helyeselte a javaslatot.

A kongresszus választ adott a kételyekre. Ennek ellenére itt-ott még most is tapasztalható, hogy szóbeszéd tárgya, mi legyen, hogy legyen. Hát már ilyen köny- nyen be lehet jutni az élcsapatba? — ilyen kérdezgetést is hallottam.

Mindenkire kötelező a párt alaptörvénye. Az aggályoskodók- nál nem is ennek vitatásáról van szó. Helytelen lenne, ha leintés- sel próbálnánk elintézni a kételyeket. Már csak azért sem egyszerűsíthető le a válaszadás, mert lehetnek és vannak — ha kis számban is — a párttagságra meg nem felelő, nem ide való emberek. Ha hiányzik a meggyőződés, a körültekintés, ilyenek bekerülhetnek a tagjelöltség megszűnte után is. Az arányaiban nem nagy számú, de mégsem jelentéktelen törlések ugyancsak figyelmeztetnek.

A tagjelöltség megszüntetése egyáltalán nem jelenti azt, hogy könnyen be lehet jutni. Nem csökkennek, sőt, növekszenek a követelmények a belépni szándékozókkal szemben. Hangsúlyozta ezt kongresszusunk, a beszámolókban és felszólalásokban is elhangzott. A tagjelöltség szervezeti rendszerének feleslegessé válását együtt kell nézni a pártHáV ha Elég a mélyszántással is helyen volnánk. A tükör ismét árulkodott. Ami itthon súlyos szépséghiba a mélyszántásban, az ott Dunaújvárosban, az elnöki tanácskozás tükrében más módon ügyan, de mégis szépséghibaként jelentkezik. Feltűnt néhány világfi elnök. Kitűnően értenek a szemfényvesztéshez, s úgy viselkednek, mintha nekik kizárólag minisztertől felfelé tudna bárki is valamit mondani. Érdekes volt elnézni őket. Mindent tudók. Az előadások szüneteiben nem vegyültek el a többiekkel, „ök a Janik” — mondta róluk igen találóan az Sz-i elnök. A „Janis” magatartás kévviseli a mélyszántásban is az elmaradást. E körben egy sikamlós, pikáns vicc árfolyama sokkal magasabb, mint a tudós professzor előadása. Legyen vicc, legyen tréfa, de mindent a maga helyén, és a maga idejében.

A vita ebéd után kezdődött és estig eltartott. A. széttárta dunaújvárosi utcákról az elnökök ebéd után nyomban visszasiettek a bárba. Egymás után kértek szót. Dr. Bélák Sándor nem kis izgalommal várta, hogu miként fognak előadására reagálni. Jól. okosan és értő módon reonnltnk. Imponáló biztonsággal szóltak hozzá az előadás témájához. Érezni lehetett, otthonosan mozognak benne. Nem. túlzás, hogy az elnöki tanácskozás tükrében Tolna megye szövetkezeti mozgalma mutatta meg magát teljes nuxli- sáagal, a tsz-toaokhoz illő méltósággal és komolysággal.

SZEKUUTY PÉTER

taggá nevelődés magasabbra emelt mércéjével. Soha nem vezet jóra, ha a gondolatoknak csalt az egyik felét értjük meg. Ez a politikában sokszor torzuláshoz vezethet.

Megismerhetők a mai körülmények között tagjelöltség nélkül is a felvételre jelentkezők. Gondoljunk csak arra, hogy mennyire így volt ez az utóbbi években. Párttagságunk a párton- kívüliekkel együtt él, köztük, velük tevékenykedik. így tudhatják és tudják is, hogy a jelentkező mit tett a közösségért, milyen magatartása, nézetei és felfogása. Ezután sem a központi szerveken múlik, hogy milyen emberekkel gyarapszik a párt, hanem elsősorban és főként az alapszervezeteken, a párttagságon. A pártalapszervezetekben működő kommunisták tudhatják legjobban, hogy a felvételre jelentkezővel erősödik-e, vagy gyengülne pártunk. A taggyűlés az illetékes fórum az elbírálásra. Persze, ne legyen soha formális a tagfelvétel. Mindenütt nagyobb gonddal, körültekintéssel döntsenek. Megyénkben nemrégiben két pártszervezetnél is kérdés és vita nélkül, mechanikusan vették fel a tagjelölteket, akikről utána derült ki egy bejelentés kivizsgálásakor, hogy méltatlanok a tagfelvételre.

S

zervezeti intézkedések is születtek a kongresszuson a szervezeti szabályzat felvételi módosításakor. A párt alaptörvénye előírja, hogy az ajánló három éve párttag legyen és — a kongresszusi tervezetben javasolt rövidebb idővel szemben — két esztendős közös tevékenység alapján javasolhat csak az ajánló a taggyűlésnek felvételre. Sokszor zavart okozott, hogy a már tagjelöltként érkezőt nem ismerték, így ennek híján nehézkes volt felvétele. Az elmúlt évek tapasztalata szerint akkor szokott probléma lenni a tagjelöltek tagfelvételével, amikor rövid ideig dolgozott munkahelyén és nem volt meg a közös tevékenység. Az új szervezeti szabályzat segít ebben is.

Magasabb mércét szabott a IX. pártkongresszus a párttagok elé, a pártba kerülőkkel, az ajánlókkal szemben. Noha eddig is követelmény volt a pártmunka, most félreérthetetlen fogalmazásban bekerült a párt alaptörvényébe is, hogy „a párttag cselekvőén vegyen részt a társadalmi életben.” Szélesedett a pártmunka fogalma, mert tisztázódott, hogy pártmunkának tekintendő a társadalmi élet bármely posztján végzett tevékenység. (Egyik szekszárdi pártszervezetnél félreértették. Nem minden tevékenyA Rostkikészítő Vállalat du- naföldvári kendergyárának bútorlapüzeme egyre több országba exportálja termékeit. Ebben az évben mintegy ezer köbméter bútorlapot szállítottak külföldre az üzem termékeiből. A különböző vastagságú bútorlapokat elsősorban Görögországba, Ciprusba, Belgiumba és az NDK-ba exportálták. Az exporttermékek kiváló minőségét bizonyítja, hogy egyetlen reklamáció sem érkezett az év folyamán a megrendelők részéről. Bár az üzemnek nincs előre meghatározott exportterve, mégis szinte biztosra vehetőj hogy 1967-ben is jelentős meny- nyiségben lesz exportmegrendelése.

*

A másik jelentős exporttermelő a Dunaföldvári Faipari

ség pártmunka, hanem a tisztségekről, a társadalmi munkáról van szó!)

A tagjelöltség megszűntével egyidejűleg megnövekedett felvételi követelmények azt is jelentik, hogy védjük a pártot az oda nem valóktól. Vezető párt á Magyar Szocialista Munkáspárt. Kerülve az oktalan gyanakvást és bizalmatlanságot, nem érdektelen hangsúlyozni, hogy véletlen, sodródó emberek karrieristák is kopogtathatnak a párt ajtaján. Az önkéntes harci szövetséghez tartozik, hogy a legtettrekészebb. legtudatosabb, legáldozatosabb emberek, a legjobb hazafiak nagy családja. Éppen ezért, legyen türelmük pártszervezeteinknek arra, hogy elősegítsék, meg is várják, míg megérik a vonzódó a párttagságra.

Előkészíteni azt is jelenti, hogy a közösségi tevékenység felmutatása mellett tudja a felvételre jelentkező; mit tűzött célul a párt, mi a párttag kötélessége, mire szövetkezik, mit vállal a belépéskor.

Helyretesszük a párttag helyenként akadozó megbecsülését, értelmezését megtisztítjuk a torzulásoktól. Ezzel együtt fontos, hogy ne éljen senki hamis illúziókban a jogok felől. Olyan „kiváltságaik” vannak a kommunistáknak, hogy kiemelkedő szerepük van a társadalmi életben. Mit jelent ez? A kongresszuson erről így beszéltek: „Ez a kommunisták dicső küldetése, büszkesége, egyben terhe.” A felvételre jelentkezők is így lássák ezt, együttesen a dicső küldetést és terhet. Nem előny és nem hátrány kommunistának lenni, hanem önkéntes vállalkozás céljaink elérésére, önmagunk és a világ megváltoztatására.

kyf índig fontos volt és maradt

* * a kommunisták számára a párt erősítése. Nem elsősorban létszáma teszi erőssé a pártot, hanem eszméje, tudatossága, befolyása, harcának eredményei. Ugyanakkor fontos tennivaló a pártépítésben a tagfelvétel, az állandó frissítés, fiatalítás, utánpótlás. Toborzással, formális határozathozatallal nem erősödünk.

Döntésének meghozásakor épített a IX. kongresszus a sok párt- szervezetnek, az ország félmilliónál nagyobb kommunista családjának érettségére, körültekintő nevelő munkájára. Épített arra. hogy a tagjelöltség nélküli tagfelvétel még jobban szolgálni fogja pártunk erősödését.

A tagjelöltség megszűnéséről elfogadott döntés nem csökkenti, hanem -fokozottabban növeli a taggyűlések, a párttagság tagfelvételi felelősségét.

SOMI BENJAMTNNÉ

Ktsz ebben az évben Angliába, Svédországba, Dániába és Hollandiába szállította termékeit. A zsúrasztalok és fali vitrinek sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy évről évre nagyobb mennyiségű megrendelést kap a ktsz. Sajnos az adott körülmények között — a kapacitás növelésére helyszűke miatt nincs lehetőség — azonban e megrendeléseknek csak egy részét tudják visszaigazolni. Jelenleg az év utolsó exportszállítmányán dolgozik a ktsz. Ami az 1967-es tervet illeti, annyit már tudnak, hogy jövőre is jelentős megrendelések lesznek, elsősorban nyugati országokból.

A tsz-ek töbsége jó közepes. Önkényes fantáziával ezekhez a közepes gazdaságokhoz soroltam azokat az elnököket, akik figyeltek ugyan, de nem jegyzeteltek. Az otthoni gazdag tsz-einkkel párosítottam össze viszont azt a húszegynéhány elnököt, aki figyelt is, jegyzetelt is és délután a vita során a legokosabb dolgokat mondta. A száznál több elnök így együtt más szempontból is izgalmas és felettébb elgondolkoztató tükre a megye ter- pielőszövetkezeteinek. Soha még nem éreztem ennyire nyilvánvalónak és kézenfekvőnek, hogy az elnökök egyénisége, jelleme, magatartása, modora, esze, fellépése mennyire meghatározója egy-egy közös gazdaság fejlődésének, ösz- szességében pedig az egész megyére érvényes pozitív fejlődés létrejöttének. A napi politika állandóságát, tartósságát és kiegyensúlyozottságát érzékeltette például a sok, több év óta ismerős arc. Vége a fluktuációnak? Általában még nem, de nagy a javulás.

Kétségtelen, hogy Péti János, a Tolna megyei tsz-elnökök doyenje, ezt az elsőbbséget tőle elvitatni nem lehet, hiszen tizenhét év óta elnök, de megnyugvást jelentő élmény, hogy több éves szolgálat és nagyüzemi gyakorlat van már a legtöbb elnök háta mögött. S mennyi tapasztalat. Óriási tartalékok gyülemlettek itt fel, ha jól meggondoljuk, az új gazdasági mechanizmus gyakorlati alkalmazásához is. Máskor talán nem, de most. hóm együtt vagyunk, h '

eszébe jut az embernek, hogy kétségbeejtő, mennyire rohannak az évek. Itt vannak ezek a tegnap még lobogó fiatalemberek, mára már öt-tíz, tizenöt éves elnöki szolgálattal. Ugyanazok, de mégis mások. A tartás, a fellépés más. Megnyerő, tekintélyt parancsoló, szóval érzi az ember, hogy Báli Zoltán, Lakos József, Heimann Ferenc, Horváth István — és a többiek — úgy is vezetők lettek, hogy fellépésük, megjelenésük minden szempontból alkalmas arra, hogy mindenütt kellő súllyal és megfelelő tartással képviseljék termelőszövetkezetüket, a minisztériumokban ugyanúgy, mint esetleg a külföldi üzleti partner társaságában. Valahogy nem tudom a kettőt elválasztani: súlya van a termelőszövetkezeteknek, mert súlya lett az elnököknek. Vagy fordítva? Mindegy, a kettő elválaszthatatlan. Kibontakozhattak. Ehhez kedvez és kedvezett a napi gyakorlati politika. Ott volt az elnökök között ezen a napon Horváth József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője és Tolnai Ferenc, a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Réai ismerősként üdvözölték egymást a szak- csi, az alsónyéki, a döbröközi, a szedresi és még vagy kilencven elnökkel. Stabilizálódás az egész vonalon. Kezdenek régiek lenni termelőszövetkezeti elnökeink a szó jó értelmében. S ha valaminek, hát ennek is része van abban, hogy olyanok a -"omiében a termésátlagok, hogy nz ország színe előtt nincs szé- ^nkezni való.

Hade in Dunaföldvár