Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-18 / 298. szám
IMG. december 18. ÍOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 v Vendégváró várak Néhány éve Tolna megyébe is eljutott az idegenforgalom szele, itt is meglebbentette az országvilág megismerés izgalmát, szépségét. Az emberek azzal kezdtek foglalkozni, hogyan, s mit mutassunk meg az idegennek, mivel fogadjuk szép megyénkbe érkező külföldi és hazai turistákat. Az első teendő, persze itt is mint világszerte, szálloda, szállodák építkezése a kívánatos, azután az idegenforgalmi hivatal, hogy gazdája is legyen az ország-világ látásnak... Ma már ott tartunk, hogy van olyan idegenforgalmi hivatalunk, amelyet már kezdenek megszokni, véleményére hallgatni, elismerik, épült turistaszálloda a megyeszékhelyen, amelyben hat hónap óta éjszakára szinte egyetlen üres ágy sem maradt, a vendéglátóipar a városban, a megye falvaiban is már kezd úgy tevékenykedni, mint az kívánatos. Tulajdonképpen az a helyzet, hogy van mit mutassunk a megyénkbe látogató idegennek. A Sárköz, a Kapos és Koppány menti falvak, Sióagárd, Gemenc, a Duna-mente és még felsorolni is sok a nevezetességeket, mindmind felejthetetlen élményt kínál... A várak is. A Tolna megyei várak, amelyek mindegyik hazánk történetében jelentős helyet vívott magának. A várak közül is a legjelentősebbek: Simontor- nya, Ozora és Dunai öld vár az első a sorban, amelyek várják a látogatókat Az elmúlt hetekben arra kerestünk választ, hogy a Tolna megyei nagy, többé-kevésbé épségben lévő várak ma mennyire alkalmasak a látogató fogadására, mit hoz a jövő e düledező történelmi ereklyék számára. A jelen talán kicsit szomorít», de a jövő annál biztatóbb. Elsősorban is azáltal, hogy olyan emberek foglalkoznak a várak ügyével, mint dr. Gyugyi János, a megyei tanács elnökhelyettese, Berta Kálmán, az idegenforgalmi hivatal vezetője, Horler Miklós az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség vezető munkatársa, az érdekelt községek tanácsi és pártvezetői. A Tolna megyei várak ügye jó kezekben van, az első lépések, amelyek folytatása révén országos idegenforgalmi nevezetességgé válnak a Tolna megyei várak, már megtörténtek. Október és november hónapokban két alkalommal is a témáról a legérde- keltebb szervek képviselői meghatározták a teendőket. A simontomyai vár ügye tulajdonképpen már nem ügy. A feltáró munkát jórészt már elvégezték, a leletek tudományos feldolgozása folyik. Tehát ennek befejezése után kapunk végleges választ a vár történetének részleteiről is. A kőművesek, iparosok jó tervek alapján hozzáfogtak a vár teljes felújításához. Ezek szerint a község jelentős kulturális központjává válik a vár, mert itt kap helyet a könyvtár, a vár- és helytörténeti múzeum, a kőtár és egy ajándékbolt. Ezenkívül egy vár-borozó is épül a helyreállított hatalmas vár pincerendszerében. És a hárommillió forintnyi felújítási munka befejező részeként, 1968- ban a községi tanács majd kezeOzorai Pipó vára lésbe veszi, ekkor parkosítja is Az idegenforgalmi hivatal veze- a vár környékét. És lehet fogad- tőjének kezdeményezésére tani a vendégeket. nácskozást tartottak a községben Pillanatnyilag ä vár fűtésének amikor is a község vezetői, a műmegoldása körül van némi vita. velődési otthon vezetője, a járási Do mint megtudtuk a megyei ta- tanács illetékesei, a megyei tanácsnál, támogatják azt az el- nács építési, művelődési és terv- képzelést, hogy a várnak köz- osztálya képviselői, az Országos ponti fűtést adjanak. Ugyanis a Műemlékvédelmi Felügyelőség központi fűtés beszerelése az im- képviselője, a moziüzemi válla- pozáns épületbe, megfelelő mó- lat, a szekszárdi múzeum, a búdon „álcázva” egyáltalán nem dapesti mezőgazdasági múzeum, lesz illúzióromboló. Ugyanakkor, a beruházási iroda, a földműves- ha a vár különböző termeit, he- szövetkezet és a Művelődésügyi lyiségeit fűteni akarnák, akkor Minisztérium képviselői vettek kéményeket kellene építeni... részt. A dunaföldvári várnál folyik Ezen a tanácskozáson az ozorai a feltáró munka. Ennek elvégzé- vár sorsát nagyvonalakban else után itt is hozzáfognak majd döntötték: ezek szerint itt lesz a restauráláshoz. A dunaföldvá- a község kulturális központja. A hatalmas vár, amely legnagyobb a dunántúliak közül, felújítása több mint ötmillióba kerül. Azonban a szép tervek, amely ellen sehonnan nem érkezett kifogás, nem valósulhatnak meg. Mind addig a várújjáépítés ügye nerrj kezdődhet el érdembelileg, amíg a termelőszövetkezet nem költözik ki a várból. Jelenleg ugyanis itt tárolják a tsz terményét, de az Egyetértés Tsz még bértárolást is végez a várban. A szakemberek aggasztónak tartják a vár állapotát, ugyanis minden pillanatban várható, hogy a túlterhelt födémek leszakadnak, elfordulhat az is, hogy a várfala fényképezve. kát szétnyomja a felhalmozott ri vár sok teendőt nem ád. termény súlya... Ugyanis ez a legkisebb, viszony- Tehát Ozorán elsősorban a tsz lag az épségben maradt torony- raktározási gondját kell megol- rész felújítása, a meglévő várfal dani. Csak ezután lehet a feltá- megerősítése különösebben sok rást megkezdeni, amely eltart pénzt nem kíván. Itt a tervek sze- minden bizonnyal legalább másrint egy helytörténeti és vármú- fél évig, ez alatt a vár felújítási zeumot, valamint eszpresszót épí- tervét elkészítenék, és a kiviteleiének a toronyba. Itt főleg or- zési tervtől számított három éven szágúton érkező vendégeket vár- belül a vár már fogadhatna ven- nak ide, de egy más elképzelés dégeket... A Tolna megyei várak szerint a hajókirándulások részit- helyreállítása, a közművelődés vevői a községnél majd megáll- szolgálatába állítása megkezdő- nak és itt pihennek... t dött. Bízunk abban, az építés, felAz ozorai vár helyreállítása tárás gyors ütemű folytatásának ügyében az első hivatalos lépé- lehetünk majd tanúi, sek két hónappal ezelőtt voltak. Pálkovács Jenő Allványerdőben a simontomyai vár. KLUBOK — FIATALOK yHaoeLadéii öttk&íi, oaqq itfjítsáqi ház? mikor Czakó Sándor, a decsi járási művelődési ház G7*- igazgatója a tanácsülésen beszámolt a művelődési ház munkájáról, ezt kérdezték tőle: „mi az tulajdonképpen: művelődési otthon vagy ifjúsági ház?” A kérdés jogos volt, mert szinte teljes egészében a fiatalok vették birtokukba a művelődési otthont. Itt nem küzdenek az ifjúsági vezetők azzal a problémával, hogy lehetne klubokat szervezni, ahol rendszeresen összejöhetnek a fiatalok. Decsen tért hódított a klubélet, és jelenleg ott tartanak, hogy bármelyik városban megirigyelhetnék őket. De vegyük sorra a dolgokat. A művelődési otthon keretén belül működik egy ifjúsági klub, ahol a fiatalok naponta összejönnek, beszélgetnek, zenét hallgatnak, játszanak. Kötött foglalkozást ebben az évben nem tartottak, illetve csak néhány alkalommal, aztán belátták: így nem megy. Sokan kiszivárogtak a teremből, amikor egy-egy komoly témára került sor. Czakó Sándor nem az érdektelenségben látja ennek az okát. Sokkal inkább abban, hogy a fiatalok összetétele nagyon vegyes, érdeklődési kör, olvasottság, műveltség tekintetében. Általános, mindenkit érdeklő előadásokat nehéz hosszú távon szervezni, és így is csak a felszínen kell maradjanak, mert a társaság csak egy része kíváncsi részletesebben a témára. — A fantáziát a szakklubokban látom — mondta Czakó Sándor, és eszerint is igyekszik szervezni a munkát. Az ifjúsági klubon kívül működik a gimnazisták klubja is, ahova jórészt másodikos, harmadikos, középiskolások járnak. Itt már komolyabb dolgokról is szó esik, a klubnak egész éves munkaterve van, amelyben előre meghatározzák, mivel foglalkoznak. A művelődési otthon vezetőinek a szórakoztatás, a kellemes időtöltés mellett az a céljuk, hogy ézekből a fiatalokból neveljék ki az utánpótlást a különböző művészeti csoportoknak. így közülük kerülnek ki az irodalmi színpad és színjátszó csoport tagjai is. A gimnazisták klubja öntevékeny, tudnak mit kezdeni az idejükkel. A jelenlegi program: nemrégiben kezdtek hozzá egy farsangi vidám műsor betanulásához. A fiatalabb korosztály kedveli a „saját” klubját, amely a „14 évesek klubja” elnevezést kapta. Itt is szervezett munka folyik. Rendszeresen tartanak foglalkozásokat, ahol az őket érintő legfontosabb problémákkal foglalkoznak. Szóba kerülnek filmesztétikai kérdések, a serdülőkor problémái, de gondolnak a nyolcadik osztályosok egyik legnagyobb gondjára, a pályaválasztásra is. A 14 évesek klubjának elsődleges feladata, hogy megismertesse a fiatalokkal a művelődési házat, a lehetőségeket és a művészeti csoportok felé fordítsa a tanulók érdeklődését. A foglalkozásokat szellemi vetélkedők színesítik és tervezik azt is, hogy a jó idő beálltával meglátogatnak egy laktanyát, ismerkednek a katonák életével, munkájával. Ezenkívül természetesen a játékra, szórakozásra is jut idő. Játékmestert, klubelnököt választanak maguk közül, aki irányítja, szervezi az összejöveteleket. !t legkisebbek sem maradnak magukra. Az ő otthonuk a „gyermekklub”. Itt természetesen csak játék, diafilmvetítés szerepel, általában vasárnap délelőttönként jönnek össze. A kicsinyek kedvelik, és a szülők is szívesen engedik el őket, tudva, hogy jó helyen van gyermekük. A felépítés lépcsőzetes. Egyik korosztály sem érzi egyedül magát, mindenki megtalálja az életkorának, érdeklődési körének megfelelő társaságot. A művelődési otthon vezetőinek az a célja, hogy az „általános” ifjúsági klub egyre inkább csak szórakoztató jellegű legyen, és ezenkívül természetesen mindenki megtalálja a neki legmegfelelőbb szórakozási formát, a különböző klubok keretében. Ezzel még közel sincs vége a decsi művelődési házban működő klubok felsorolásának. Egyre népszerűbb lesz a „Ki mit gyűjt” klub, ahova azok a fiatalok tömörülnek, akiknek a bélyeg, érem, szalvétagyűjtés a hobbyja. Ezeken kívül helyi néprajzi emlékeket is gyűjtenek. Pályázatot hirdettek „Decs története” címmel, mostanáig egészen szép anyag gyűlt össze. A gyűjtőket Németh Károly tanár patronálja, segíti a fiatalokat. Beléptek a dorogi „Ki mit gyűjt?’ nemzetközi klubba, onnan is sok érdekes, értékes anyagot kapnak. A közelmúltban alakult a „legújabb” klub, az „értelmiségiek klubja”. Ebben jórészt felnőttek, pedagógusok, orvosok és más munkaterületen dolgozó értelmiségiek képviseltetik magukat. A művelődési otthon vezetőinek az volt a célja, hogy így kimozdítsa az értelmiséget az eddigi passzivitásból. A klub szervezése kedvező visszhangra talált, kellemes, hangulatos légkörben folyt le az első találkozás. Közös téma bőven akad, és hetenként, kéthetenként egy-egy alkalommal szívesen elbeszélgetnek egymással az őket érintő legérdekesebb kérdésekről. A fiatalok tehát megtalálták maguknak a megfelelő szórakozási formát, elégedettek, és tudnak mit kezdeni az idejükkel. A decsi példa mutatja, hogy mennyire van értelme a klubok szervezésének. Itt már jóval túljutottak a kezdeten és az eredmények minden kétséget kizáróan bizonyítják: megérte a fáradságot. /I művelődési otthon munkatársai most azt a célt tüz- ték ki maguk elé, hogy az idősebbeket is megnyerik valamilyen formában. Szükség van erre, mert Decsen még sok az olyan középkorú, vagy idősebb ember, aki a bálok kivételével — még életében nem volt a művelődési házban. Azt szeretnék, ha legközelebb beszámolnak majd a művelődési munkáról, már ne kelljen az említett megjegyzést hallani ... D. KONYA JÓZSEF
