Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-18 / 298. szám
' da Vinoi u,jt. )LNA MEGYEI* m '«Mnouunu.eote^ NÉPÚJSÁG A-MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 298. szám ARA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1966. december 18. Az 1967. évi népgazdasági terv főbb előirányzatai Kiváló termelési eredményekkel párosultak a kiképzési sikerek Ünnepi munkásörgyűlés Pakson A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács — az ez évi munka tapasztalatait és várható eredményeit figyelembe véve — megtárgyalta és jóváhagyta az 1967^ évi népgazdasági tervet. 1966-ban a népgazdaság eredményesen fejlődött, érvényre jutottak a gazdálkodásban az MSZMP Központi Bizottságának 1964. decemberi és 1965. decemberi határozatai. A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség odaadó, szorgalmas munkájának eredményeként a fejlődés több területen gyorsabb volt a tervezettnél, az idei terv egyes fontos előirányzatait kedvezően túlteljesítik. Az ipari termelés emelkedése 1966-ban valamelyest meghaladta a tervezettet, az előzetes adatok szerint a tavalyinál 6—6,5 százalékkal magasabb. Az átlagosnál gyorsabban nőtt a vegyipar, a gépipar és az építőanyag-ipar termelése. cult az összhang a termelés és a szükségletek között: az ipar túlteljesíti mind a bel-, mind a külkereskedelem részére történő áruátadási tervéi. Több termékből azonban a nagy obb termelés ellenére "sem lehetett tel jesen kielégíteni a lakosság igényeit és az export konkrét szükségleteit. Az idén tovább javult a gazdálkodási és a munkafegyelem. 'A létszám növekedése az ipariban a tervezettnél kisebb volt, a termelés növekedésének körülbelül 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. A munkások és az alkalmazottak egy munkanapjára jutó termelés a tavaivihoz képest öt -százalékkal emelkedik. Az iparban az egy dolgozóra jutó átlag- kereset .8,3 százalékkal nő. Az előző évieknél valamelyest nagyobb mértékben csökken/t a költségszint. Kedvezőek a mezőgazdaság eredményei: a termelés 5—6 százalékkal haladja meg a tavalyit. A tervezettnél magasabb volt a kenyérgabona, a burgonya, a cukorrépa és a kukorica átlagtermése és ez részben pótolja a tavaszi 'ár- és belvizek sújtotta vetések kiesett termését. Az idén is si- , ‘került saját termésből fedezni az ország kenyérgabona-szükségletét. A tavalyinál lényegesen több és jobb gyümölcs és zöldség termett. Ennek ered mén veként javult a lakosság ellátása, s az idénvcikkek ára mintegy 10 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság az idén 6500 traktort, a 8500 pótkocsit, 1680 gabonakombájnt és 1 millió 700 ezer tonna műtrágyát kanott. 21 ezer 400 holddal nőtt aZ öntözött terület. Az építőipar termelése körülbelül 5—6 százalékkal haladja meg a tervezettet, s teljesítménye a múlt évihez képest 8—9 százalékkal nőtt. Az építőiparban a munka termelékenysége a számítottnál nagyobb mértékben, átlagosain 8 százalékkal emelkedik. A közlekedés 1966-ban kielégítette a népgazdaság megnövekedett szállítási igényeit. A fejlesztés és a javuló szervezés eredményeként nem volt fennakadás az áruszállításban. A beruházásokra ez évben körülbelül 47 miUiliárd forintot fordítottak, ez 6—7 százalékkal több a tavalyinál. Nagyobbrészt a terv előírásainak megfelelően megtörtént a legfontosabb létesítmények üzembe helyezése. Elkészült — többek között — a Pécsi Hőerőmű 50 mW teljesítményű IV. sz. gépegysége, az évi 1 millió köbméter kapacitású Hajdúszoboszlói Földgázüzem, a Szombathelyi Forgácslapüzem, a Pápai Kenyérgyár, a siófoki Európa-szálló, a csepeli és a tatabányai áruház. Több, ez évi üzembe helyezésre tervezett beruházás befejezése azonban áthúzódik a következő esztendőre. További erőfeszítések szükségesek a beruházások kivitelezésének meggyorsítására és a gazdasági hatékonyság javítására. A tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett a reálbér és a lakosság reáljövedelme. A reálbér az előirányzott 1.4 százalék helyett 2—3 százalékkal, a reáljövedelem pedig a tervbe vett 3.7 százalék helyett mintegy 5 százalékkal nő 1966-ban. A februári ár- és bérintézkedések következtében egyes kategóriák — nagyrészt az alacsonyabb fizetésűék — 1967-ben el kell érni, hogy a nemzeti jövedelem 3,5—4 százalékkal emelkedjék. Ez lehetővé teszi, hogy a lakosság fogyasztása mintegy 3,5 százalékkal, ugyanakkor az állóalapok ("termelési eszközök, lakóházak, oktatási, egészségügyi és hasonló célokat. szolgáló épülelrk és felszerelések, közművek, . stb.) bővítésére fordított összeg mintegy 8— 10 százalékkal nőjön az ez évihez képest. A beruházások jövő évi előirányzata 48,5—49,5 milliárd forint, az idei várható teljesítésnél 6—7 százalékkal magasabb. A A terv az ipari termelésnek az 1966. évihez viszonyított 4—6 százalékos növekedésével számol. E növekedés jelentős része a kapacitások bővítéséből adódik. Az átlagosnál gyorsabban nő a vil- iamosesiergiá-ipar, a vegyipar, a tanácsi és a szövetkezeti ipar termelése; a szénbányászaté — az igényeknek megfelelően — csökken. A népgazdaság jövőre 30 százalékkal több földgázt használ fel, mint az idén, s 7—8 százalékkal emelkedik a villamosenergia-fo- gyasztás. Ezen belül az ipar 6, a közlekedés 12, a lakosság 13 százalékkal több villamos energiát fogyaszthat, mint 1966-ban. Az ipari termelés 1967. évi előirányzata magasabb, mint ameny- nyivel a harmadik ötéves terv kidolgozásakor számoltak. Az iparnak exportra körülbelül 4 százalékkal, a belkereskedelem részére 5—6 százalékkal, beruházási célokra pedig ugyancsak 5—6 százalékkal több terméket kell átadnia, mint ebben az évben. jövedelme az átlagosnál gyorsabban emelkedett, másoké stagnál, egyes rétegeké csökkent. Családi pótlékra 1 milliárd, nyugdíjakra ugyancsak 1 milliárd forinttal többet fizettek ki mint az előző évben. A számítottnál nagyobb a kiskereskedelmi forgalom, különösen megnőtt a kereslet az olyan áruk iránt, amelyeknek az árát leszállították. Jelentősen bővült a külkereskedelem forgalma, s eközben a tervnek megfelelően az export nagyobb mértékben' nőtt, mint az import. A termékek exportképessége egészében növekedett, de nem mindenütt kielégítő a javulás. 1966-ban 51 ezer lakás készült el, közülük 34 ezer magánerőből. 3870 óvodai hely, 500 általános iskolai és 230 középiskolai tanterem épült. A kórházak és gyógyintézetek 1500, a szociális intézetek 800 új ággyal gyarapodtak. Az orvosi körzetek szám? 100-zal, a szakorvosi rendelőórát száma 1250-nel nőtt. Az 1967. évi népgazdasági ter\ főbb előirányzatai az alábbiakat tartalmazzák. A paksi járási munkásőregy- ség szombaton délután tartotta kiképzési évzáró gyűlését. A századgyűlésen megjelent K. Papp József az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Karsai Ferenc a munkásőrség országos parancsnokának helyettese. Kerekes Miklós a megyei pártbizottság osztályvezetője, Palkovics István a munkásőrség megyei parancsnoka, a járási párt, és állami szervek vezetői. Ott voltak a munkásőrök ünnepi századgyűlésén a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet hadsereg magasrangú képviselői. Az ünnepi századgyűlésen Rév András az MSZMP paksi járási bizottságának első titkára töltötte be az elnöki tisztséget. A paksi munkásöregység parancsnoka Kemény József, értékelte az 1966. évi kiképzési évet. Elmondotta, hogy a kiképzési feladatok végrehajtása éppen úgy, mint népünk termelő munkája á párti- kongresszusra való készülés jegyében történt. — Az 1966-06 évben, éppen úgy mint a megelőző években a mun- kásőrők voltak a termelés élenjárói. A németkéri Haladás Termelőszövetkezetben 12 munkás őr dolgozik, átlagos munkaegység- teljesítményük 563 volt november közepéig A dunakömlődi tsz ben tizenöt munkásőr dolgozik, ségen felüli teljesítményt értek el. Ebben a tsz-ben több mint hatvan forintot ér egy munkaegység. Gilicz Mátyás, Ferenczi József, C. Nagy Antal termelőszövetkezeti munkásőrök éppen úgy a legjobbak közé tartoznak, mint Adorján Ferenc munkásőrökből álló brigádja a paksi téglagyárban, vagy mint Tolnai Ignác nagydorogi traktoros. A parancsnak értékelte a munkásőrök szocialista munkaversenyét. Elmondotta, hogy a versenybizottság szigorú volt. A munkásőrök teljesítették vállalásaikat. Az értékelés a legjobbak közül is a legjobbaknak ítéli a kiváló parancsnok jelvényt, és a kiváló munkásőr kitüntetést. I — A termelő munka kiemelkedő sikereivel párosultak a kiképzés nagyszerű eredményei is — mondotta a parancsnok. — A foglalkozásokon a munkásőrök 93 százaléka vesz részt, a l öki - képzést jó és megfelelő eredménnyel hajtották végre. A legutóbbi harcászati gyakorlaton bebizonyították a paksi munkásörök, hogy értik a fegyver használatát, rendkívül nehéz körülmények ellenére is tudják a korszerű hadászati módszereket alkalmazni. A paksi járási mun- kásőrszázad képes arra, hogy a társ fegyveres alakulatokkal közösen megvédje népünk alkotását. A paksi járási munkásőregy- ségnek K. Papp József elvtárr átadta a megyei pártbizottság, illetve a munkásőrség megyei parancsnokságának vándorserlegét. A paksi század ezzel harmadszor, immár véglegesen lett a serleg birtokosa, — Kiváló egységet köszöntem mindig jó dolog, különösen jó az olyan megbízatás, amikor háromszoros kiváló alegységet köszönthetünk — mondotta K. Papp József elvtárs. Majd a megyei pártbizottság nevében gratulált a kiváló munkához. Ezután kitüntetéseket adtak árt a legjobb munkásőröknek, majd a fiatal munkásőrök eskütételére, illetve az idős elvtársak búcsúztatására került sor. Ezután a munkásőrség kórusa, valamint a paksi konzervgyár műkedvelői adtak nívós műsort az ünnepelt munkásőrök tiszteleté*«. Este a munkásőrség országos parancsnoksága díszvacsorát adott a kitüntetett és megjutalmazott munkásőröknek, parancsnokoknak. Ünnepélyes század gyű lésen zárták az 1966. évi kiképzési évet a bonyhádi, a dombóvári, a tamási járási műnkásőregységek is. A szekszárdi járási, városi ünnepségre ma kerül sor. A hét közepén a munkásőrség megyei parancsnokságának törzse és a közvetlen alegységek tartottak ünnepi évzáró al egy séggy üléseket. Nemzeti jövedelem, beruházások terv előírja a beruházási eszközök összpontosított felhasználását és elsősorban a már folyamatban lévő legfontosabb beruházások befejezésére, illetve folytatására biztosít fedezetet. 1967- ben — más létesítményekkel együtt — üzembe keli helyezni a Dunameniti Hőerőmű 150 mW-oe gépegységét, a Forte Gyár új film- és fotópapirüzemét, a Dunaújvárosi Papírgyárat, a Székes- fehérvári Hűtőházat, a Budapesti 2. sz. Házgyárait. 1967-ban az ideinél kevesebb beruházást kezdenek el, s ezek többségét, is két éven belül be kell fejezni. Gépipari termékekből 5—6, építőanyagokból ugyancsak 5—6, vegyipari termékekből 9—10, könnyűipari cikkekből 6—7, élelmiszerekből pedig 2,5—3 százalékkal többet ad át az ipar a lakosság részére, mint 1966-ban. Az építőipar termelése 1966- hoz képest 6—7 százalékkal emelkedik; termelékenységét 5—6 százalékkal kell növelnie. A terv a termelés és a szükségletek összhangjának további javítását tűzi ki célul. Előírja a termelés összetételének javítását, a korszerű, keresett cikkek arányának növelését, a műszaki színvonal emelését, a technológia korszerűsítését és a termékek minőségének további javítását. A terv az iparban a termelékenység növekedésével, a költségszint további csökkenésével számol, A termelés emelkedésének (Folytatás a 2. oldalon.)
