Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-17 / 297. szám
TOLNA megye. VILÁG PEOLETABL&L EGYESOUEXEX i NüpySAB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP1A XVL évfolyam, 297. szám ARA: 60 FILLER Szombat, 1966. december 17. A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a Hanoi ellen intézett újabb támadásokról A Magyar Népköztársaság kormánya a nemzetközi helyzet alakulásáért növekvő aggodalommal értesült az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői agressziójának újabb fokozásáról, Hanoi bombázásáról. Az Egyesült Államok az intervenciók és agressziók sorazatá- ban, amelyet Dél-Vietnam népe és a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen hosszú idő óta folytat, minden eddigit felülmúló mértékben fokozta háborús bűncselekményeit, amikor Hanoi lakossága ellen terror táma dást intézett. Az Egyesült Államok hadserege a békés lakosságot irtja középületeket és lakóházakat rombol, kórházat és iskolákat dönt porba Az Egyesült Államok agresszív intézkedései durván sértik az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányába foglalt elveket, a nemzetközi jogot és a Vietnamra vonatkozó nemzetközi megállapodásokat. A föld egész kerekségén népek és kormányok az agresszió megszüntetését, a békés megoldás keresését követelik. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya ezekre a követelésekre az agresszió kiszélesítésével válaszol. Az agresszorok mérhetetlen felelősséget vettek magúkra a barbár támadás fokozásával; A délkelet- ázsiai helyzet súlyosbodása mellett tovább növelték a nagyobb méretű nemzetközi konfliktus veszélyét. A támadás hírére a magyar nép szolidaritásának sok megnyilatkozása újólag példázza, hogy népünk együttérzéssel és szeretettel tekint vietnami testvéreinkre, magáénak vallja igazságos harcukat. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe — a többi szocialista országgal, az egész haladó világgal együtt — követeli: az Amerikai Egyesült ÁHámok haladéktalanul szüntesse be agresz- szióját, vonja ki csapatait Vietnamból, tartsa tiszteletben a vietnami nép jogát, hogy idegen beavatkozás nélkül maga döntsön sorsáról. Az amerikai agresszió kiterjesztése arra kötelez bennünket, hogy még jobban támogassuk Vietnam igazságos harcát az agresszió ellen. Vietnam hős népe nincs egyedül. Igaz ügyét támogatják az egész világon a béke és haladás erői. Ez a hatalmas, igaz ügy győzni fog, Ezerötszáz család vesztette el otthonát Hanoi újabb bombázása során M[int a nyugati hírügynöfkségek jeleniák, Washington a nyilvánvaló tények ellenére továbbra is tagadni próbálja, hogy az amerikai légierő Hanoi lakónegyedeit bombázta. Az amerikai külügyminisztérium a bizonyítvány- magyarázás egyre újabb változataival áll elő. Mint az AFP jelenti, a Nhan Dán pénteki száma három fényképet közöl a VDK fővárosának bombázásáról. Az elsőn két gyerek látható egy kórházi ágyon, Családjuk a város központjában lévő tó mellett lakott. A bombázások során szüleik meghaltak. A második képen a város központjában lévő Nguyen Thiep utca lerombolt házai láthatók, a harmadikon pedig a szakszervezetek egyik épületének a bombázások által megrongált szárnya. Az Unitá, az Olasz Kommunista Párt lapja közli tudósítójának, Antanello Trombadorinak jelentését, aki beszámol arról, hogy a sűrűn lakott városnegyedekben ezerötszáz család vesztette otthonát a december 13-i és 14-i légitámadások során. A tudósító maga is felkereste a bombázások színhelyét. Ezzel szemben meglehetősen furcsán hangzanak az amerikai külügyminisztérium egymásnak ellentmondó magyarázkodásai. A New York Times pénteki vezércikkében megsemmisítő kritikával fogadja a bizonyítvány- magyarázást: „A Johnson-kormány kerülőit és kibúvóit semmi sem mutatja jobban, mint a Hanoi bombázása körüli zűrzavar, vagy éppen megtévesztés. Kérdezzük meg a new- yorkiakat, vajon ha városukat a Times Square-tői öt mérföldnyi- re körön belül nem bombáznák, de azon kívül igen, vajon mit mondanának, bombázták-e New York-ot”. A New York Times a Hanoi elleni bombatámadások politikai hatásával is foglalkozik. „.. .Hanoiban most a béketárgyalások perspektíváját is bombázták” — írja a lap. Tiltakozások Hanoi bombázása ellen A Hanoi ellen intézett barbár amerikai bombatámadást nyilatkozatban ítélte ej a kínai, a koreai és a lengyel kormány. Rómában és Moszkvában csütörtökön este tömeggyűléseken tiltakoztak az amerikai agresszió ellen. 56 angol munkáspárti képviselő táviratot intézett Johnson elnökhöz és ebben elítélte Hanoi bombázását. Párizsban a diákszervezetek röpcédulákon tiltakoztak a támadás ellen. Az Egyesült Államokban Martin Luther King a Nobel -békedi j as polgárjogi vezető követelte a háború azonnali befejezését. Johnson amerikai elnök csütörtökön este az amerikai tele- víziós kamerák kereszttűzében felavatta a nemzet karácsonyfáját Az elnök megnyomott egy gombot és ekkor kigyulladtak a Fehér Házban felállított 20 méteres karácsonyfa összes fényed. Az elnök ks-\csonyi beszéde már kevesebb örömet szerzett a nézőknek. »Senki sem tudhatja, mennyi ideiig fog tartani a vietnami háború — mondatta Johnson. Míg a ceremónia tartott, a Fehér Ház előtt fiatal tüntetők csoportja jelent meg és Hanoi bombázása ellen tiltakozott. Walter Ulbricht a nyugatnémet kormánynyilatkozatról Berlin (TASZSZ). Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke csütörtökön az NSZEP Központi Bizottsága 14. plénumán a Politikai Bizottság beszámolóját követő vitában felszólalva, kijelentette, hogy a Kiesinger- kormány külpolitikai koncepciója úgy hasonlít a korábbi CDU— CSU-kormány koncepciójához, mint tojás a tojáshoz. Megjegyezte, hogy a kormánynyilatkozatba egyes új árnyalatok és megfogalmazások csupán azt a célt szolgálják, hogy a Kiesinger-kor- mány kiutat találjon abból az elszigeteltségből, amelybe az NSZK jutott. Rámutatott: „A revans és a zabolátlan fegyverkezési hajsza politikájának kudarca, továbbá az a körülmény, hogy az SPD vezetősége lemondott egy saját, alternatív politikáról és növekedett az újnáci áramlatok befolyása, új helyzetet teremtett a Német Szövetségi Köztársaságban”. Szégyen — mondotta Walter Ulbricht — hogy mindössze két évtizeddel a hatalmas nemzeti katasztrófa után, az újnáci pártot beengedték a tartományi parlamentekbe. Bonn továbbra is igényt tart az európai békét és biztonságot fenyegető 1937-es határokra. Az új kormány átvette az előző kormánytól a kizárólagos képviseleti igényt, s a nemzetközi joggal szöges ellentétben igényt tart az NDK szívében lévő külön területre Nyugat-Berlinre. Ulbricht ezzel összefüggésben utalt rá, hogy az európai biztonságnak rendkívül fontos alkotóeleme a két német állam békés együttélése. A kölcsönös megértés elérésének lehetséges alapjaként Walter Ulbricht a következő minimális programot javasolta: törekedni kell, hogy nemzetközileg megállapodjanak az atomfegyverek bármilyen formájú terjesztésének eltiltásában; értekezletet kell szorgalmazni valamennyi európai állam biztonsága kérdésébén; meg kell teremteni a normális kapcsolatokat az NDK és az NSZK kormányai között: megállapodást kell kötni az NSZK és az NDK katonai költségvetésének 50 százalékos csökkentéséről; megállapodásra kell jutni, hogy a nagyhatalmak szavatolják mindkét német állam semlegességet. Beszéde végén Ulbricht felszólította a bonni kormány szociáldemokrata minisztereit és az NSZK lakosságát, hassanak oda, hogy Bonn szüntesse be a szennyes vietnami háború támogatását. Pusziul • es no AZ ERDŐ Természetesen nem magától, mert az ember — tervszerűen — beavatkozik ebbe a folyamatba. Az erdőgazdaságok, erdésze- tek a megyében sok ezer hold erdővel gazdálkodnak, „vetnek?’ és „aratnak”, azaz telepítenek újat és termelik ki, amely vágásra érett. Most, a téli hónapokban a kitermelés a fő munka. Motorfűrészek döntik le — szinte ka szólják — a megtermett törzseket* és darabolják fel a célnak, a gazdaságosságnak megfelelően ipari-* bánya- vagy tűzifává. A vágási helyekről lovas fogatok szállítják ki a rönköket, majd vontatók utaztatják tovább, az országút mellé, vagy olyan helyekre, ahonnan egész éven át lehet tovább fuvarozni. Dől a fa... Hómaim Aladár és Pálfi János, a hogy eszi erdészei motorfű részesei munka közben. Nincs az a fa, amely néhány másodpercnél tovább ellenállna a Stihl- fü résznek. Hasznos szerszám, csak rázós egy kicsit — mondják. Vontatók szállítják a rönköket az erdőből a diősberényi út nielleti rakodóra. Itt már méret szerint rakják, osztályozzák a rönköket, külön-külön rakásokba. Amíg az erdő annyira felnő, hogy ki lehet termelni, az erdésznek sokat kell bábáskodni felette. Amíg a magból kikel a csemete, amíg a csemete fává növekszik, sok-sok gondozásra van szükség és külön öröm, ha szépen sikerült az új telepítés. B. L
