Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-17 / 297. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. december 17. Franciaország a Kelet és a Nyugat közti feszültség enyhítésének politikáját köyeti Couve de Murville beszéde a NATO miniszteri tanácsának ülésén Párizs (MTI). A NATO minisz­teri tanácsának csütörtök esti ülé­sén felszólalt Couve de Murville francia külügyminiszter, aki han­goztatta: normalizálni kell a kap­csolatokat a különböző társadal­mi rendszerű államok között. A Kelet és a Nyugat viszonya kor­szerű vitatéma lett, és ez a világ­ban végbemenő mélyreható fej­lődés jele. Franciaország a maga részéről minden szükséges következtetést levont a nemzetközi helyzet ala­kulásából és a francia politika célja a keleti országokkal való együttműködés. Most már arról van szó, hogy ezekkel az orszá­gokkal összességében normalizál- ják a kapcsolatokat. „Franciaország nem azért lé­pett ki a NATO egyesített kato­nai szervezetéből, amely többé nem felel meg a világban fenn­álló helyzetnek, hogy azután a nemzetközi politika területén ki­alakított valamilyen formulát CsEifiénuek sorokban A Szovjetunió Legfelső Taná- barbár cselekményei ellen, teljes csának ülésszaka pénteken dél- egészében szolidáris a vietnami előtt folytatta munkáját a moszk- néppel. Hangsúlyozta, hogy a mai vai Kremlben. Tíz órakor a Sző- viszonyok között szükségesebb vetségi Tanács ült össze, hogy mint valaha a kommunista és folytassa a csütörtökön este már munkásmozgalom, a szocialista megkezdett vitát. országok, az egész antiimperia­* lista mozgalom egységének meg­A harmadik ötéves terv mező- szilárdítása, hogy útját állják az gazdasági céljait, a termelőszö- amerikai agressziónak, vetkezeti gazdálkodás alakulását és feladatát ismertette dr. Di- mény Imre kandidátus, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a TíT-ben rendezett országos ag rártudományi konferencia kere­tében. vállaljon magára” — hangoztatta Couve de Murville. A francia kormány egyetért a belga külügyminiszter javaslaté' val az atlanti szövetség szerkeze­tének átszervezéséről. Francior­szág a Kelet és a Nyugat közti feszültség enyhítésének politiká­ját követi. A német problémáról szólva Couve de Murville kifejezte azt a véleményét, hogy mind keleti, mind nyugati részről előnyben részesítik a fejlődést, még ha a szempontok nem is azonosak. Beszéde végén a francia kül­ügyminiszter rámutatott arra, hogy a nemzetközi feszültség eny­hítésének útjában komoly aka­dályt jelent az a háború, ame­lyet az Egyesült Államok folytat jelenleg Vietnamban. Ez a há­ború negatív hatást gyakorol szá­mos ország kapcsolatára, bele­értve az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatát is. Fran­ciaország ezt annál is inkább sajnálja, mert ennek a háború­nak első áldozata a vietnami nép. Pénteken a Külügyminisztéri­umban Szarka Károly külügymi­niszter-helyettes és J. C. Kakar, India budapesti nagykövete ki­cserélte a Magyar Népköztársaság és az India Köztársaság kormá­nyai között 1966. elején létre­jött légügyi egyezmény ratifiká­ciós okmányait. Ezzel a két or­szág közötti légügyi egyezmény hatálybalépett. A magyar—indiai légügyi egyezményt Kállai Gyulának, a Minisztertanács elnökének veze­tésével ez év februárjában In­diában járt magyar kormánykül­döttség látogatásakor írták alá. * A^dj akart aj különleges katonai DÍrtfetgon az államügyész kérte, hogy halálbüntetést szabjanak ki Omar Dhanira, a légierő egykori miniszterére. A bíróság kedden, december 20-án ül össze ítélet- hozatalra. • A Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság légügyi igaz­gatóságainak képviselői december 12—16 között tárgyalásokat foly­tattak Budapesten. A tárgyalások eredményeként pénteken aláírták az 1960. május 2-án Párizsban megkötött légügyi egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét. • Az An tara hírügynökség pén­teken azt jelentette, hogy Sukarno elnök a közeljövőben ellátogat az Egyesült Arab Köztársaságba és -Jugoszláviába. Sukamo Nasszer és Tito meghívásának tesz eleget. Az amerikai ■ vámhatóságok csütörtökön letartóztattak két francia állampolgárt, akiknél több mint kétmillió dollár értékű he­roint találtak. * Az ^ ABC című nagy példány- számú spanyol monarchista lap pénteki számában elismeri, hogy a szerdai „népszavazáson” számos helyen visszaélésekre került sor. A lap elmondja, hogy Galícia tartomány Prendse nevű járásá­nak falvaiban a szavazók csupán olyan lapokat kaptak, melyekbe már beírták az igent. Több he­lyen röplapokat osztogattak, a következő szöveggel: „Ha nem szavaztok, különböző büntetései-: várnak rátok, így az adók eme­lése, a fizetés csökkentése, stb.”. • Nlcolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára beszédet mondott a bukaresti pártértekez­leten. Ki jelentette, hogy a román r' > tiltakozik az amerikaiak vietnami Sorozatos merényleteit Szaud-Arábiában történt, vannak Az Ahram értesülései szerint Több száz letartóztatás Szaud-Arábiában az ellenállási s az elfogadottak közt mozgalom egész sor merényletet szudáni és jemeni állampolgárok követett el. A királyi palotában is, akik Szaud-Arábiában dolgoz­ás az angol vagy amerikai ellen- nak. A rendőrség nagy mennyisé- őrzés alatt álló támaszpontok ka- gű röpcédulát foglalt le, amelyet tonai létesítményeiben bombák az arab félsziget népi szövetsége robbantak. Az egyik bomba ^ le- nevében adtak ki. A királyi csa­rombolta azt a rijádd diadalívet, amelyet Azhari szudáni elnök lá­lád palotái körül megerősített őr- togatása alkalmából emeltek. Fej- állítottak fel. A hadsereg szál általános hírzárlatot rendelt, több fiatal tisztjét letartóztatták. Á Biztonsági Tanács rhodesiai vitája New York (MTI) Az Egyesült sában kijelentette, Anglia való1 Nemzetek Biztonsági Tanácsának színűleg szándékosan nyújtja el csütörtök esti ülésén Uganda a szankciókról folytatott vitát, képviselője bizonyos módosításé- Lord Maivem volt rhodesiai kát terjesztett be azokhoz a poli- miniszterelnök Rhodesia két leg- tikai jellegű javaslatokhoz, ame- nagyobb lapjának pen telei számá- lyeket az afrikai küldöttségek ban felhívta a Smith-kormány- nyújtottak be. Az ugandai módé- zatót, a rhodesiai válság meg- sítások nem érintik az afrikai szüntetése érdekében részben fo- küldöttségek által követelt tel- gadja el azokat az alkotmány- jes embargót, amelyet az angol jogi változtatásokat, amelyekben kormány elutasít Smith és Wilson a Tiger fedélze­Uganda képviselője felszól alá- tén megegyezett. Kiutasítottak három szovjet újságírót Kínából Az Uj Kína jelentése szerint Csen Vej-fan, a kínai külügy­minisztérium tájékoztatási osz­tályának helyettes vezetője pén­teken közölte Razduhoz ideigle­nes szovjet ügyvivővel, hogy a Pekingben akkreditált hat szov­jet újságíró közül háromnak de­cember 25-ig el kell hagynia Kí­nát. A kínai külügyminisztérium nem volt megelégedve a szovjet tudósítóknak a „nagy kínai pro­letár kulturális forradalomról” szóló beszámolóival. Csen Vej- fan a kínai lépést ezenkívül for­mailag azzal indokolta, hogy a Szovjetunióban csak három kínai tudósító van. Éles támadás Liu Sao-csi ellen Uj, minden eddiginél erőtelje­sebb és élesebb támadás indult Pekingben Lau Sao-csi, a KNK elnöke és Teng Hsziao-ping, a KKP főtitkára ellen. A Vörös Zászló-ban, a KKP elméleti fo­lyóiratában Csen Vo-ta, a „kul­turális forradalom” egyik fő irá­nyítója cikket tett közzé, amely szerint „a Mao elnök vezette pártközpont faradalmi irányvona­la elleni burzsoá reakciós vona­lait a tömegek felismerték és leleplezték, de a párton belül a burzsoá utat járó maroknyi cso­port tagjai és a minimális ki­sebbséget jelentő burzsoá reak­ciósok irányvonalát követő em­berek nem nyugszanak bele ve­reségükbe”. Tao Csu, a KKP KB-nak a „kulturális forradalom” időszaká­ban kinevezett új titkára — de­cember 13-án az egészségügyi dolgozók előtt elmondott beszé­dében egyértelművé tette, hogy a Vörös Zászló cikke Liu Sao- csire és Teng Hsziao-pingre vo­natkozik. Tao Csu kijelentette*; „A Liu és Teng képviselte bur­zsoá reakciós irányvonal, amely mérgezte az egész országot, le­lepleződött és bírálatot kapott”. Ez az első alkalom, hogy 6 legfelső kínai vezetés egyik tag­ja nyilvánosság előtt támadta meg Liu Sao-csiit és Teng Hsáao pinget Aláírták Varsóban a magyar- lengyel kulturális tervmegállapodást Varsó (MTI). Pénteken a len­gyel külügyminisztérium fogadó­palotájában aláírták a magyar— lengyel kulturális és tudományos együttműködés 1967—1968. évek­re szóló munkatervét. Az új munkaterv a két ország közötti tudományos, 'kulturális, közoktatási és művészeti együtt­működés további kiszélesítését irányozza elő. A két ország tudományos aka­démiái közvetlen megállapodás keretében fejlesztik kapcsolatai­kat és a tudósok cserelátogatá­sait. Szorosabb együttműködés ala­kul ki a lulbini Marie-Curie Sklodowska és a Debreceni Tu­dományegyetem, a krakkói mű­egyetem és a miskolci műegye­tem, a krakkói Jagelló tudo­mányegyetem és a pécsi tudo­mányegyetem, a gliwicei és budapesti műegyetem, valamint a gliwicei és veszprémi műegyetem között. A lengyelek az elkövetkező két­évijén többek között részit vesz­nek a budapesti Bartók-szeminá- riumon, a magyarok a „Varsói ősz” és a bydgoszczi „Régi zene fesztiválján”. Megállapodás tör­tént 1967. és 1968. évre egy-egy reprezentatív színházi együttes cseréjére. 1968-ban Magyarországon Ta- deusz Makowski, Lengyelország­ban pedig Mednyánszky László festőművészek kiállítását rende­zik meg. Az új megállapodás ér­telmében az irodalmi fordításo­kat kölcsönösen műfordítói ösz­töndíjakkal segítik elő. Százezer vezető továbbképzése A Magyar Szocialista Munkás- párt IX. kongresszusénak haibá- rozata megállapítja, hogy „A gaz­dasági reform a gazdasági veze­tőket a korábbinál nagyobb fel­adatok elé állítja. Tömegmére­tekben biztosítja... a vezetők fejlődését, tágabb teret ad a te­hetségek felismeréséhez és hasz­nosításukhoz megfelelő munka­helyen” Magyarországon lényegében a párt VIII. kongresszusának hatá­rozata óta foglalkoznak a vezetés személyi feltételeinek a vezetés­elmélet és a vezetési technika tudományos kérdéseivéL A gaz­dasági mechanizmus-munkálatok megindulásával egyidejűleg az érdeklődés megsokszorozódott és a különböző társadalmi egyesüle­tek, elsősorban az MTESZ, az üzemszervezési intézetek, oktatá­si intézmények felkarolták a té­ma gondozását. Elismerés illeti a téma hazad úttörőit, még akkor is, ha ez a munka nem volt men­tes a minden kezdetre jellemző gyermekbetegségektől. Nem új felfedezés, hogy a ve­7.ri"«nek mindenkor korszerűnek kell lenrto. A közelmúltban meg- r: n ű eze 11 vezetésíudotnányi kon­ferencia megfogalmazása szerint a vezetés akkor korszerű, ha a társadalom elé tűzött célok meg­valósítását szolgálja, ha támasz­kodik a tudomány eredményedre és kihasználja a társadalmi-gaz­dasági viszonyokban rejlő lehető­ségeket. Mivel a gazdasági fel­tételek és a lehetőségek állan­dóan változnak, a tudomány szinte óránként jelentkezik új eredményeivel, ezért elengedhe­tetlen, hogy vezetőinket rendsze­resen és intézményesen tovább­képezzük ily módon lehetővé te­gyük számukra a legkorszerűbb módszerek megismerését és al­kalmazását. A vezetői szakma speciális is­meretanyagát — a lélektant, a szociológiát, a döntésmatemati­kát, az információelméletet — részben meg kellett teremteni, részben alkalmazni kellett a gaz­dasági szervezetek speciális hely­zetére. A különböző tudományos intézetek mellett jelentős részt vállalt ebben a KGM Mérnöki Továbbképző Intézete, a Borsodi Vezető Továbbképző Iskola és a KPM parádi iskolája. Igaz, mind­három iskola más úton jár, a te­matika, a didaktikai módszerek nem azonosak és ez nem is baj, mert a kezdeti periódusban hasz­nos a kísérletezés, a tapasztalat­szerzés. Ma már azonban nem eléged­hetünk meg azzal, hogy a vezető­képzés- és továbbképzés a tár­sadalmi kezdeményezés keretein belül maradjon vagy egyes intéz­mények saját belátására bízva fejlődjék. Olyan minőségi válto­zásokat igénylő feladat megoldá­sa vár ránk, mint a gazdaságii mechanizmus reformja. Ez ket­tős értelemben is szükségessé te­szi, hogy a vezető-továbbképzés kilépjen eddigi, meglehetősen el­szigetelt helyzetéből: A közgazdasági viszonyok vál­tozása miatt, amely a döntési cé­lok és módszerek, továbbá az önállóság tartalmában okoz mi­nőségi változásokat; És az előbbiekből következően azért, mert most a vezetők nagy tömegeit kell továbbképezmi. Az eddigi tervlebontásos rend­szerrel szemben, a vezetők ön­állósága lényeges, új tartalmi elemekkel gazdagodik: Fel kell ismerni a gazdasági döntés szükségességét; előkészíteni és meghozni a dön­tést eddig — mivel rendszerint az irányító szervek döntöttek — a vállalatok nem mindig a kellő körültekintéssel végezték az elő­készítést; meg kell szervezni a döntés végrehajtását és az ellenőrzést; ki kell jelölni a célszerű fej­lesztési és üzletpolitika irányát; aktív piackutatásit kell végezni; a külső és belső információk, továbbá a rendelkezésre álló erő­források alapján önállóan kell el­készíteni a vállalat tervét; ugyancsak önállóan kell kiala­kítani a vállalat szervezetét, be­leértve a belső információáram­lást, annak megszervezését is; fontos feladat az ár- és bér­politika összehangolása a tervek­ben foglalt célokkal. Ez a vázlatos felsorolás is bi­zonyítja, hogy nem egyszerűen a vezetői önállóság mennyiségi kiterjesztéséről van szó, hanem jelentős minőségi változásokról. A vezetőd hatáskör és felelősség olyan elemekkel gazdagszik, ame­lyek az elmúlt másfél évtizedben a vezetői funkció körén kívül álltak. Ez azt is jelenti, hogy a reform megvalósításának sikere nagymértékben függ attól, hogy milyen mértékben tudunk össz­hangot teremteni az új gazdasági mechanizmus követelményei és a vezetők szemlelete valamint tár­gyi felkészültsége között.

Next

/
Thumbnails
Contents