Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-13 / 293. szám
1366. december 15. TOLNA MEGYEI NEPCJSAG 5 VÉLEMÉNYEK Szakszervezeti választások A mezőgazdasági termelés lényeges és alapvető feladata a talajvédő gazdálkodás TOLNA MEGYE ERODÁLT TERÜLETÉNEK talajvédelmi és talajjavítási problémáiról a Népújság keretében Bucsi Elek elvtárs olyan gondolatokat és állás- foglalásokat tett közzé, mellyel a me^ye területén dolgozó szakembereknek egyaránt fiaglalkoz- niok kell. Az ismertetett adatok és szakmai indokolások a mezőgazdasági termelés egy nagyon lényeges és alapvető feladatára fordították a figyelmet, mégpedig a talajvédő gazdálkodásra. E feladat, véleményem szerint nemcsak időszerű, de végrehajtásában és állandó gyakorlásában mindinkább nélkülözhetetlenné váló, fontos Szakmai teendő. Mi indokolja e sokszor vitatott kérdés mind gyakoribb jelentkezését, a talajvédő gazdálkodás elterjesztését és mindennapos gyakorlását? A mezőgazdasági termelés nagy- üzemesítése folytán — a benne rejlő lehetőségek feltárására — az elmúlt évek során a növénytermelési hozamokban mind eredményesebben igazolta célkitűzéseinket. Jó néhány termelőszövetkezeti gazdaságunk az átszervezés óta duplájára emelte a terméshozamokat; búzából, kukoricából, cukorrépából, burgonyából, takarmánynövényekből egyaránt. Termelőszövetkezeti gazdaságainak első éves terméseredményei 8—10 mázsás búzatermést, vagy 10—12 mázsás kukoricatermést eredménye7.tek. Ma, a jól gazdálkodó nagyüzemeink 18—20 mázsás búza, vagy 20—25 mázsás májusi morzsolt kukorica termésnél tartanák, es említsem a helyenként jelentkező 13C—180 q kh átlagtermés ű burgonyahozamot, melyet még tavaly elérhetetlen eredménynek tekintettünk. Ez elismerésre pnéltó eredmény, de a továbbiakban is gazdagon bíztató lehetőségeink kialakulásának az előfeltételei l megvizsgálva megállapítottuk, melyek voltak azok a tényezők, amik alapján ezt elértük. ' így: a korszerű agrotechnikai módszerek helyes alkalmazása, a talaj művelés gépesítésének hatása, a nagyhozamú növényfajták elterjesztése, melyek ma már zömmel uralják a szántóterületünket, a műtrágyázás eredményei, a műtrágyák évről évre emelkedő mennyiségeinek hatása, a növényápolás, növényvédelem helyes és célszerű alkalmazása, nem utolsó sorban termelőszövetkezeti parasztságunk szorgalmának eredménye. A tömören felsorolt előfeltételek együttes hatásán belül mégis szoros összefüggést kell közelebbről keresni a nagyhozamú növényfajták és azok nagyobb tápanyagigénye között. Hógy elégítettük ki ezt az igényt? Először úgy, hogy nagyobb mennyiségű műtrágyázást alkalmaztunk, majd úgy, hogy a termőréteg kialakításával tártunk fel a talajból tartalékokat, végül a növényápolás és növény- védelem során a gyomok időbeni elpusztításával takarítottunk meg jelentős tápanyagmennyiséget kultúrnövényeink számára. Szándékosan emelem ki külön a szerves trágyázást, annak szerepét és jelentőségét, mely megítélésem szerint nagyobb előrehaladást nem tudott elérni — objektív okok következtében. (Azokat nem itt kívánom felsorolni). Sajnos, üzemeink 8—Í0 éves szervesanyag-utánpótlási forgóval bajlódnak még napjainkban is. A szerves anyag szerepe a talajélet kialakulásában, a talai tápanyagtartalékainak feltárásában, a műtrágyák hatásfokának érvényesülésében, a talaj vízgazdálkodásában, a legalapvetőbb. Ha ez így van — már pedig ezt senki sem vitatja —, önmagából adódik a kérdés, hogy meddig lehet fokozni növénytermelésünk hozamait, a termőtalajok rendszeres és gyakori szervesanyag- utánpótlása, illetve már a termőtalajban lévő szerves anyag megőrzése nélkül, a termőréteg eróziós pusztulásának tétlen szemlélése mellett. A talaj termőrétegébe jutott szerves és szervetlen trágya1-; ugyanis hatásukat több éven keresztül fejtik ki, ezért azok le- mosódása a talajból anyagi veszteségként is jelentkezik. Először is azért, mert a műtrágyák is és az istállótrágyák is előállítási értékükön felül, a szállítás és a bedolgozás költségeit is figyelembe véve, komoly összeget képviselnek, melyét a’ férine- lésbe fektettünk bele. Másodszor nem áll rendelkezésre annyi műtrágya és szerves trágya, hogy azt másod-, vagy harmadévenként, esetleg évenként állandó jelleggel adagoljuk. Harmadszor a talaj mélyművelése is jelentős költségtöbbletet eredményez. Ezért a legnagyobb könnyelműség lenne a talaj termőrétegét és a benne lévő szerves és szervetlen hatóanyagokat kárba veszni hagyni az erózió által. Együttesen — mindezek — a termelési költség kedvező, vagy kedvezőtlen alakulására hatnak. Nyilvánvaló, hogy- e szakmai probléma elsősorban és döntően a dombvidéki gazdálkodásban jelentkezik egyre sürgetőbben. Ezért nagyon határozottan kell állást foglalni abban, hogy az elkövetkező évek eredményeinek takarékos gazdálkodásának a megoldása a talaj védő gazdálkodásban rejlik. ÍGY A MEGYEBEN MEGINDÍTOTT talajvédelmi és talajjavítási elgondolások időszerűek és azzal vita nélkül egyet kell érteni. Szakembereink vélemény- különbségének oka, tapasztalatom szerint elsősorban az, hogy a talajvédő gazdálkodástól teljesen különválasztják az esetenként A „Gyapjas lepke“ világcsúcsa Utött-kopott kétárbócos vitorlásán, lerongyolódva és borostásan hétfőn befutott a Sydney-i kikötőbe a 65 éves Francis Chichester brit hajós, az angol szigetországból 108 nap alatt, 20 000 kilométernyi utat hagyva maga mögött, érkezett vállalkozásának végcéljához, s ezzel a teljesítménnyel világcsúcsot állított fel. Amikor a viharoktól alaposan •megtépázott kétárbócos Gipsy Moth IV. (Gyapjas lepke) méltóságteljesen beúszott a kikötőbe, az ott horgonyzó vízi alkalmatosságok kürtjeinek fülsiketítő kórusa köszöntötte. A várakozók tömegében ott volt Sheila, a felesége. és Gües, a fia, Chichester augusztus 27-én vágott neki kalandos vállalkozásának az angliai Plymouthban. Úgy tervezte, hogy száz nap alatt ér el — megkerülve a Jóreménység fokát — Ausztráliába, A Gyapjas lepke azonban sokszor viharba került, a kormány elromlott, végül mégis minden jóra fordult, s Chichester, sértetlenül lépett partra Ausztrália földjén» szükségszerű talajjavítás tennivalóit. Lehet vita a talajjavítás technológiájában, gazdaságosságábar de abban nem, hogy esetünkben a Tolna megyei löszhátakról lepusztult termőréteg gyors kialakítására is szükség van. És ha ehhez a talajjavítás útján lehet eljutni, akkor talajjavítást kell végezni, még a sokszor vitatott löszön is. A tamási járás területén a korábbi évek során 2000 katasztrá- lis hold volumenében végeztünk talajjavítása munkákat, kísérletképpen. Ennek eredményeiből közöl Bucsi Elek elvtárs elgondolkoztató megfigyeléseket Pári és Tamási községekre vonatkozóan. Ennek a 2000 katasztrális holdas talajjavítási munkának összegezése során, a szakembereink körében folyó vita lezárásaképpen kívánom elmondani a következőket: A talajjavítási munka megindulása és a kísérletileg engedélyezett 2000 katasztrális hold javítása, a tenni akarás és a lelkes szakmaszeretet szorgalmas törekvéséből eredt. Az elért eredményeket sem lehet letagadni. Alapvető hiba volt azonban az, hogy előre kidolgozott és tudományos kísérleti megfigyelése!, nem követték az egyéb megfigyeléseket, adatgyűjtéseket. így a talajjavítás módszere és szükségessége, valamint gazdaságossága körül kialakult 'vitában nem születhetett egységes állás- foglalás. TOVÁBBÁ A KÍSÉRLETEK során a talajjavítási és talaj- védelmi munkák kellően összehangolva nem lettek, a talajjavított területeken következetes agrotechnikai eljárás nem követte —, a gazdaságok részéről — az elvégzett talajjavítási, talajvédelmi munkákat. A talajjavítási, talajvédelmi munkák során kialakított rétegvonalas műveléshez, melyre a nagyüzem a lehetőséget a táblákialakításokka! biztosította, nem álltak és ma sem állnak rendelkezésre a megfelelő munkagépek. Technikailag is igen sok a megoldatlan probléma, a munkagépek rétegvonalas üzemeltetése, a lejtőszögből eredő csúszási körülmények miatt. Hiányossága volt e munkának a korábbi évek során az is, hogy komplex tervek nem készültek, nem álltak rendelkezésre. A komplex terv elkészítése elengedhetetlen feltétele a talaj- védelmi, talajjavítási munkáknak, mert tartalmában a gazdaságossági számítások kaikul? tív alapon —, de megközelítő pontossággal adnak tájékoztatást a költségkihatásokról, egyéb lényeges mondanivalója mellett. Összegezve mindezeket a felsorolt* problémákat, véleményem szerint a talajvédelmi és talaj- javítási feladataink kivitelezése csak akkor lehet eredményes, ha széles körű összefogás alapján készítjük elő és végezzük mind azt, melyben az adott üzem szakemberei, a tudományos kutató- intézetek talajtani, gépkísérleti és üzemszervezési alapon érdekelve vannak. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a felsorolt szakterületek állásfoglalása ne a szubjektív vélemények alapján történjék, hanem a fejlődő mező gazdasági üzemeink igényeit kielégítve, konkrét kísérletekkel és vizsgálatokkal segítsenek hozzá r feladatok megoldásához. KOLOZS ISTVÁN mg. mérnök, a Tamási Járási Tanács VB mezőgazdasági osztályvezetői« előtt „Az elmúlt években jelentősen megnövekedett a szakszer- , vezetek társadalmunkban betöltött szerepe. Gyorsabb, rugalmasabb és szakszerűbb lett intézkedésük. Nőtt a szakszervezetek tekintélye, s ezzel párhuzamosan politikai szervezettsége”. E megállapításokkal a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa olyan légkört teremtett a szakszervezetek számára, amelyben az eddigieknél hatékonyabban érvényesüt a párt irányítása, s ezzel párhuzamosan a szakszervezetek önállósága. Ebben a légkörben kerül sor a közeljövőben a szakszervezeti választásokra. E választások jelentőségét az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés adja. Elsősorban azért, mert az új gazdasági rendszerben, a szakszervezetekre illetve választott vezetőire minden eddiginél felelősségteljesebb feladatok hárulnak. Nagyobb önállóságot, a dolgozók fokozottabb érdekvédelmét, a termelékenység fokozását, az önköltség csökkentését, a rejtett tartalékok feltárását és még sorolhatnánk tovább azokat a feladatokat;, amelyek megvalósításának elősegítését az újonnan megválasztásra kerülő szakszervezeti vezetőktől várjuk. Az új gazdasági mechanizmus minden eddiginél szélesebb alapokon nyugvó üzemi demokráciát jelent, amelyben a szakszervezeteknek az lesz a feladatuk, hogy elősegítsék a dolgozók véleményeinek, javas» latainak hasznosítását. Bizto* sítva ezáltal a kollektív részvételt a gazdálkodás irányításában és ellenőrzésében egyaránt. Nem kis feladatok ezek. A szakszervezetek azonban már nem egyszer bizonyították: lehet rájuk számítani a nagy és nehéz feladatok megvalósításában. A most sorra kerülő választásokon ei kell érni, hogy olyan dolgozók képviseljék egy- egy termelőegység kollektíváját, akik iránt kellő bizalom van és akik rátermettségükkel politikai éleslátásukkal kiérdemelték azt. A jó szakszervezeti vezető egyben jó közvélemény- formáló is. Ahhoz azonban, hogy e feladatának eleget tudjon tenni, szükséges az állandó önképzés. Akkor, amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa összegezte az tolót tünk álló feladatokat, egyúttal kihangsúlyozta e feladatok megvalósításában a szakszer vezetek jelentős szerepét. A most sorra kerülő szak» szervezeti választásoknak ez adja meg különös jelentőségek S lehet-e annál szebb és nemesebb feladat, mint áz egyes ember és az egész nép érdekében munkálkodni, tevékenykedni? Aligha. Különösen akkor nem. ^mikor ez a munkálkodás, tevékenykedés összhangban áll az egész nép érdekével. Sz. H, Zománcgyári újdonságok Újfajta zománcedények gyártását kezdték meg a 21 ománe-. ipari Művek bonyhádi gyárában. Háromféle méretben — 18, 20 és 22 cm-es nagyságban készül az úgynevezett ^két- célú” — főzésre és tálalásra egyaránt alkalmas edény. Az edények füle levehető, így maguk az edények könnyebben elrakhatók. kevesebb helyet foglalnak el. Ezek az edények mór kapha tők az üzletekben, a jövő évben választékuk bővítésére kerül sor. Ugyancsak a?; 1967-es programiban szerepelnek a több; újdonságok is. „Pi • acra kerülnek” a süllyesztett, fedővel, műanyag füllel ellátott, különféle, pasztellszínű edények. Előnyük, főzés közben gőz nem csapc- a tűzhelyre, a fogantyú nem me, legszik át. A mű- anyagnyeles tej- farralöból pen?; fut ki a tej. Ezek már kaphatók az üzletekben A süllyesztett fedős, műanyag iüllel és fogóval ellátott edények, valamint a „kifutásbiztos’' tejforraló és az új vonalú tea- kanna, a jövő évi programban szerepelnek.
