Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-02 / 259. szám
\ TOLNA HEGTE! NEfŰJSAG ■ 1966, november £ Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának beszámolója Folytatás az 1. oldalról) Az 1964. decemberi KB-határo- zat alapján tett intézkedéseink is eredménnyel jártak. A termelés megfelelően alakult, azonban a termelékenységből származó növekedés megyénk ipara termelésében az országos kétharmados hányadnál rosszabb. Nálunk az ipari termelés növekedésének csak fele származott a termelékenység emelkedéséből. Ez elsősorban az új, kezdő munkások kisebb teljesítményével függ össze. Megyénk állami iparában azonban az országos átlagnál jobb eredményt értünk el, mert itt a termelésnövekedésnek 79,1 százaléka származott a termelékenység növekedéséből. * A termelékenység mind a tanácsi, mind a szövetkezeti építőiparban emelkedett a II. ötéves tervben. Az egy munkásra jutó termelés 1965-ben a tanácsi építőiparban 12,5, a szövetkezeti építőiparban 23 százalékkal volt magasabb az 1960. évi szintnél és 2,8, illetve 3,6 százalékkal volt az előző évinél. A megye minisztériumi építőiparában az egy munkásra jutó termelés 1965-bén 2,0 százalékkal volt nagyobb az 1964. évi szintnél. A Politikai Bizottság 1965. december 21-i ülésén tárgyalta és határozatban rögzítette a Tolna megyei Pártbizottság jelentését a megye helyzetéről és továbbfejlesztésének irányelveiről. Pártunknak az iparilag elmaradott területek gyorsabb fejlesztésével kapcsolatos állásfoglalásával összhangban, a Politikai Bizottság a merve iparának továbbfejlesztésére a következőket fogadta el: •— tovább kell folytatni meglévő üzemeink korszerűsítését; e- be kell fejezni a Paksi Konzervgyár. a Simontornyai Bőrgyár és a! Bonyhádi Cipőgyár megkezdett rekonstrukcióját: h*- a Bonyhádi Cipőgyárba le kell telepíteni az Ifjúsági Cipőgyárat; f— a Tolnai Textilben és a Tolnai Selyemgyárban a rekonstrukcióval összefüggő profilrende- zést végre kell hajtani: vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy a Bonyhádi Zománegyár rekonstrukciója a III. ötéves terv során megvalósítható-e? A hátározat értelmében' a szolgáltatást kielégítő, az export-termékeket növelő, és az idegenforgalommal összefüggő népművészeti cikkeket gyártó helyi ipart is tovább kell fejleszteni. Felveti a határozat a Budapestről kitelepítésre tervezett üzemek közül néhánynak a megyébe telepítését. a lehetőségek szerint új üzemek létesítését, valamint a meglévő üzemek bővítését. (Például a Szekszárdi Mérőműszergyár, a kesztyű- és Orion-részle- gek továbbfejlesztése; a Bőrdíszmű új üzemének felépítése, a megye építőiparának fejlesztése, kapacitásának bővítése a technikai felszereltség növelése útján.) Megyénk iparfejlesztési feladatait alapvetően a harmadik ötéves terv célkitűzései és az .új gazdasági mechanizmus bevezetésével összefüggő tennivalók határozzák meg. A harmadik ötéves terv első két éve egyben az új gazdasági mechanizmus bevezetéséneik előkészítő időszaka is. Az 1968. január elsején életbe lépő új gazdasági irányítási rendszer kedvező hatást fog gyakorolni a népgazdaság fejlődésére, a terv megvalósítására. Mivel ennek a hatásnak a mértékét a harmadik ötéves terv készítésénél még nem lehetett látni, a terv csak az első három évre határozza meg a konkrét beruházási feladatokat. A hátralévő két évre vonatkozóan majd később, az áj irányítási rendszer kihatása alapián lehet meghatározni a további beruházásokat. Ez vonatkozik megyénkre is. ezért csak az első három év beruházásairól tudunk valamit mondani. Csak a lakás- és az útkorszerűsítési beruházások ‘ előzetes számait ismerjük, melyek' a II. ötéves terv szintjének felel-; nek meg. Ezekét mi alacsonynak > tartjuk, vitatjuk azt aj jakásmennyiséget, amit a járásij székhelyeken való felépítésre kaptunk. Az ipar eddig ismert beruházásai megközelítik a 600 milliót. Ez több, mint a II. ötéves terv megyei beruházása. Ebben még rfem szerepelnek a harmadik ötéves terv utolsó két évében induló beruházások. Előreláthatólag a foglalkoztatottság növekedése sem lesz kisebb, mint amennyi a II. ötéves terv időszakában volt. Biztató számunkra, hogy a Központi Bizottság kongresszusi irányelvei a vidék iparosításának továbbfolytatását javasolják a kongresszusnak. Ezen belül Tolna megye az eddigieknél nagyobb figyelemben részesül. A megye ipari fejlődése a III. ötéves tervben tovább gyorsul. Ez szerves része egész népgazdaságunk fejlődésének. Vele kapcsolatban néhány fontos körülményre szeretnénk a pártértekezlet figyelmét felhívni. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése, az áru- és pénzviszonyok ezzel együtt járó nagyobb szerepe a műszaki fejlesztés gyorsítását, az erre alapozott termelékenység fokozottabb emelését, általában a gazdaságos termelést állítja előtérbe. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni megyénkben sem. Emellett foglalkoztatottsági gondjaink is vannak, amiből következik, hogy az ipar fejlesztésében kétirányú tennivalóval kell számolnunk. Egyrészről mindent el kell követnünk az ipari foglalkoztatottság növelésével együttjáró fejlesztésért, másrészről nem mondhatunk le meglévő üzemeink műszaki fejlesztésének gyorsításáról sem, mert a korszerűtlen, drága termelésnek nincs jövője. Mezőgazdaság Megyénk mezőgazdasága az elmúlt négy évben jelentősen fejlődött. A II. ötéves terv idején az országos átlagnál magasabb termelésnövekedést értünk el. A 'felvásárlás az országos 29 százalékos növekedésnél lényegesen nagyobb, 40,8 százalékos volt. A többletf el vásári ás elsősorban a kenyérgabona, zöldség, bor, vágósertés, vágómarha, baromfi és gyapjú áruféleségekből történt. Kedvező jelenség, hogy a felvásárolt termékekből az exporthányad évről évre növekszik, elsősorban zöldségből és gyümölcsből, valamint az állatból és az állati termékekből. A tervidőszak alatt a szántóföldi növénytermelés szerkezetében jelentős változás történt. Növekedett a kenyérgabona, az ipari növények és a zöldségfélék vetéstél miete, csökkent az abrak- és szálas takarmány termőterülete. Az 1956—60-as: ’évékh'eüí vis'zónyífúá' jelentősen emelkedett a termésátlag cukorrépából (31,8 százalékkal). búzából (28,6 százalékkal), kukoricából (21,5 százalékkal), őszi árpából (9.1 százalékkal) és zöldségfélékből (8—12 százalékkal). Nem sikerült előrelépni a napraforgó, burgonya és a lucernaszéna termésátlagainak növelésében. Az abraktermő terület csökkenése miatt évente az országos készletből mintegy. 1200—1500 vagon abraktakarmányt kaptak megyénk termelőszövetkezetei. A szálas takarmány, különösen a pillangósok termőterületének csökkenése és alacsony termésátlaga következtében. kedvezőtlenül alakult az állatállomány növényi fehérjeellá- tása. A II. ötéves terv idején me- gyénk mezőgazdaságában növekedett az állatlétszám: a szarvasmarha-állomány 13,6 s?ázalékkal. ezen belül a termelőszövetkezeti közös állomány több mint kétszeresére emelkedett. A sertésállomány 17.6 százalék-, kai. a kocáé pedig 27,8'százalékkal növekedett. Hasonlóan alakult a juhállomány is. A törzsbaromfiállomány számottevően nem gyarapodott, de ezen belül a termelőszövetkezeti közös állomány közel tízszeresére emelkedett. A mezőgazdasági termelésben és a felvásárlásban bekövetkezett emelkedés elsősorban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek egészséges fejlődésének eredménye. A termelés technikai feltételeinek javításával, a vezetés színvonalnak emelésével, a szorgalmasan végzett munkával az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek többsége mindinkább szocialista árutermelő nagyüzemmé válik. Mindez pártunk helyes agrárpolitikáját bizonyítja, Pa. előző megyei pártértekezlet óta a termelőszövetkezeteink többsége gazdaságilag, szervezetileg és politikailag megszilárdult. Közös vagyonuk több mint másfélszeresére — ezen belül a tiszta és a beruházott vagyonuk ennél is nagyobb arányban — növekedett. Javult a munka minősége, fejlődött a termelési mód, növekedtek a gazdasági eredmények. Termelőszövetkezeteink egészséges fejlődésében, a mezőgazda- sági termelés nagyüzemi bázisának megteremtésében, gyarapításában jelentős szerepe van, hogy javult a szövetkezeti vezetés színvonala, a választott vezető testületek munkája. A szövetkezeti vezetők nagyobb része nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem a falu társadalmi életének is megbecsült vezetőivé, személyeivé váltak. Csökkent a gyenge termelőszövetkezetek száma és a mérleghiány összege is. A tsz-ek gazdálkodásának megszilárdítását nagymértékben elősegítette, hogy a patronáló üzemek, gépállomások és állami gazdaságok egyaránt nagyarányú politikai, technikai segítséget nyújtottak és különösen nagyszámú szakembert irányítottak át. A gépállomások betöltötték történelmi hivatásukat, erő- és munkagépeiket átadták a termelőszövetkezeteknek és átalakultak gépjavító bázisokká. Feladatuk, hogy jelenlegi körülményeiknek megfelelően, a tsz-ek gépeinek közép- és nagyjavításával segítsék elő a közös gazdaságok eredményes működését. A Politikai Bizottságnak megyénk helyzetéről és továbbfejlesztésének irányelveiről szóló határozata hosszabb távra megjelölte a mezőgazdaságunk fejlesztésével kapcsolatos főbb tennivalókat is. — A megye mezőgazdasági termelésében továbbra is a nagyüzemi. belterjes irányú fejlesztést kell szem előtt tartani, figyelembe véve a természeti adottságokat, a hagyományokat és az ipar fejlesztésének hatását. — A növénytermesztésben továbbra is alapvető feladat a kenyérgabona-, és kukoricatermelés fejlesztése az átlaghozamok növelése útján. — A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével összefüggően növelni kell a pillangósok területét és hozamát, a rét- és legelőgazdálkodás korszerűsítését. A megfelelő mennyiségű és minőségű szálas takarmányok biztosítása érdekében célszerűnek tartjuk az iregszemcsei tömeg takarmány-termesztési rendszer bevezetését mezőgazdasági üzemeinkben. — Az élelmiszeripar, a helyi fogyasztás és az exportigények növekedésével párhuzamosan indokolt a zöldségtermelés területének és átlagtermésének növelése. — A szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztése céljából tovább kell folytatni a szekszárdi történelmi borvidék megkezdett rekonstrukcióját. A szántóföldi művelésre alkalmatlan, erősen lejtős területeken a bor- és csemegeszőlő, a csonthéjas és bogyós gyümölcsök telepítését kell szorgalmazni. •— Az állattenyésztésünkben a sertés- és baromfiállományon belül az anya-, illetőleg a tojólétszám megtartása mellett nagyobb előrehaladást kell elérni a szarvasmarha-, valamint a juhállomány fejlesztésében és az állattenyésztés hozamának növelésében. Emellett nem szorulhat háttérbe a háztáji állatállománnyal való törődés sem, noha reálisan a háztáji szarvasmarha-állomány csökkenésével számolhatunk. Változatlanul nagy gondot kell fordítani a csökkenés ütemének lassítására. A mezőgazdaságban különös gondot kell fordítani a termelést növelő anyagi-technikai bázis jobb kihasználására, a gazdaságos termelésre és a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítására. A gépesítés terén legfontosabb a talajművelő és betakarító eszközök számszerű növelése, főleg az őszi betakarítás, valamint az állattenyésztés gépesítésének és a szállítás kapacitásának növelése. Továbbra Is központi kérdésként kell kezelni a megye dombos területein lévő, erősen erodált területek talajvédelmének és -javításának megoldását. A lakosság életkörülményei Hazánk gazdasági fejlődésével együttjáróan javultak megyénk lakosságának életkörülményei. Növekedett a munkában elhelyezettek száma. A II. ötéves tervidőszakban a megye lakosságának pénzbevételei közel 28 százalékkal, a munkaegység-részesedésből, valamint a mezőgazdasági termékek értékesítéséből eredő lakossági bevételek 23 százalékkal haladták meg az 1960. évi kifizetéseket. Az életkörülmények javulását mutatja, hogy a tervidőszakban a takarékbetét-állomány közel négyszeresére emelkedett és az egy lakosra jutó takarékbetét megközelítette az 1750 forintot. A megye kiskereskedelmi forgalma a második ötéves tervben országosan elért 29 százaléknál is magasabb, 31 százalékos növekedést ért el. E megnövekedett közszükségleti árumennyiségnek a fogyasztókhoz való megfelelő eljuttatásában benne van megyénk állami és szövetkezeti kereskedelmének javuló munkája is. Az áruforgalom emelkedése elsősorban az élelmiszereknél, tüzelő- és építőanyagoknál, gyógyszereknél, valamint a tartós, fogyasztási cikkeknél mutatkozott meg. Dolgozóink megváltozott anyagi körülményeit mutatja az, hogy a második ötéves terv alatt állami beruházásból 783, OTP-hitel- ből és magánerőből 4488 lakás épült. Ezenkívül még állami beruházásból 26 mezőgazdasági szakember kapott lakást. A harmadik ötéves terv idejére is hasonló lakásépítési lehetőségekbe] számolunk. Változatlanul kifejtésre kell juttatnunk, amit már eddig is többször megtettünk az illetékesek felé, hogy nem értünk egyet azzal az alacsony állami és szövetkezeti lakásszámmal, amit a járási székhelyek számára kaptunk. Szeretnénk leszögezni, hogy a .járási székhelyek fejlődésének lassúsága nemcsak Tolna megyei, hanem népgazdaságunk teherbíró képességéhez. kötött országos probléma. Bármennyire kevesell- jük is, a Tolna megyei járási székhelyek sem kapnak kevesebbet, mint az országban általában a járási székhelyek. Viszont Szekszárd ezen a téren utolsó helyen van a Jö|pbi megyei székhelyhez viszonyítva. Ugyancsak nem térhetünk napirendre a Dél-Dunántúl legnagyobb vasúti csomópontja, a 17— 18 ezer lakosú, jelentős mértékben munkáslakta Dombóvár várossá nyilvánításának az elutasítása felett. 1 . \ Dolgozóink életkörülményeinek változását tükrözi az egészségügy területén végbement fejlődés is. Emelkedett a lakosság átlagélet- kora, csökkent a halálozások száma. A társadalombiztosítás átfogja a városi és falusi lakosság túlnyomó többségét. Javult az orvosi ellátás színvonala. Egészségügyi intézményeink olyan nagyszerű új létesítményekkel bővültek, mint a modernizált megyei kórház, az új mentőállomás, és az új tbc-pavilon, valamint az épülő dombóvári kórház. ÍL Megyénk társadalmi, politikai helyzetének alakulása A párt politikájúnak eredményes végrehajtása erősítette megyénk dolgozóinak cselekvési egységét á szocializmus építésében. Megyénk dolgozói elfogadják a párt vezetését, irányítását, elismerik a munkásosztály vezető szerepét. Az ipari fejlődéssel együtt növekedett a munkások szama, nagyobb lett. társadalmi és poli tiikai befolyásuk. Szakmai és politikai képzettségük, politikai öntudatuk növekedésével egyre hozzáértőbben és nagyobb felelősséggel veszik ki részüket az ópítőmunkából. Élen járnak a közéleti tevékenységben, fegyelmezettségben és áldozatkészségben. Fokozódó aktivitásukat és növekvő öntudatukat bizonyítják a szocialista brigádmozgalom eredményei. Jelenleg a megyében 308 szocialista brigád küzd a szocialista cím megtartásáéi-V és. 624 brigád a szocialista cím elnyeréséért. Mindez bizonyítja, hogy a szocialista munkaerkölcs hordozót a munkások. A munkásosztály vezető szerepe megyénkben is. csakúgy, mint az egész országban. az élet minden területén érvényesül. Ez a következőkben fejeződik ki: pártunk vezetésével a munkásosztály nagy forradalmi céljának megvalósításán, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik ptegyénk egész társadalma. Erősödnek a munkásosztály hatalmát gyakorló és kifejező helyi állami szerveink. Megyénk állami és társadalmi életében legfontosabb posztokat a munkásosztály képviselői töltik be. A termelőszövetkezetek nagyüzemi fejlődése, a gépesítés fokozása. a korszerű termesztési, tenyésztési eljárások bevezetése, szövetkezeti tagok jövedelmének növekedése, a szociális helyzetében történt előrelépés megváltoztatta a parasztság életét és munkakörülményeit. Ezek kedvezően hatottak a termelőszövetkezeti parasztság tudatának, gondolkodásának fejlődésére. Fejlődött a parasztság politikai öntudata. Elmosódóban van a régi vagyoni különbségekből származó rétegeződés. Az emberek megítélése a termelőszövetkezetben, egyre inkább a közösség számára végzett munka alapján történik. Egyre ritkábban fordul elő a múltra, a régi kisparaszti gazdálkodásra való hivatkozás a közössel szemben. A termelőszövetkezeti parasztság fokozatosan leszámol a múlttal és a mában, él. Mindjobban szilárdul a termelőszövetkezeti parasztság egysége. Értelmiségi dolgozóink többségükben magukévá tettek a mun(Folytatás a 3. oldalon)
