Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-02 / 259. szám
T9fig. november g. . ..... , ... .,.v. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG.............................................. . . . ... 3 A z MSZMP Tolna megyei Bizottságának beszámolója (Folytatás a 2. oldalról) fcásosztály politikáját, tevékenységükkel elősegítik a szocializmus építését. Megyénk értelmiségi dolgozóinak létszáma örvendetesen növekszik. Dolgozóink növekvő egysége szerves része az egész magyar nép szocialista alapokon kibontakozó egységének. Szövetségi politikánkban a jövőben is a nemzeti egység erősítését, a gyakorlatban kipróbált elveinek következetes érvényesítéséit tartjuk Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt egész tevékenységét az alkotó marxizmus—leniniz- mus eszméire építi. A szocializmus teljes felépítésének szerves része a társadalmi tudat szocialista átalakítása, a marxista eszmék uralkodóvá tétele a tömegek gondolkodásában. Az emberek tudatának szocialista átformálása szívós osztályharc. Ez a harc a munkások, parasztok és értelmiségiek millióinak, az egész nép eszének és szívének meghódításáért folyik. A VIII. kongresszus óta fejlődött a párt ideológiai tevékenysége. Ez azonban nem volt töretlen. A kongresszust követő első időszakban, amikor a gazdasági építőmunljában a II. ötéves terv feladatainak végrehajtását állítottuk első helyre, a pártszervezetek erejüket erre összpontosították. Ennek az lett a következménye, hogy az ideológiai nevelő munka háttérbe szorult, a szocialista tudat és erkölcs fejlődése elmaradt a szocialista építés növekvő követelményeitől. A Központi Bizottság felismerte ezt a helyzetet, 1965. márciusi ülésén irányelveket fogadott el, amelyekben megjelölte a legfontosabb ideológiai feladatókat. Ezt követően a Politikai Bizottság határozatot hozott a tájékoztatás megjavításáról. E határozatok ráirányították a figyelmet a politikai, eszmei munkára. A párt politikájának talaján alkotó viták bontakoztak ki, színvonalasabb és gyakoribb tájékoztatókat tartottunk. Ezek nagy segítséget adtak a helyes álláspont kialakításához, az eszmei egység erősítéséhez. Ideológiai munkánk fejlődése mégsem mondható kielégítőnek. Az alapvető feladat népűnk világnézeti, erkölcsi egységének erősítése, eszmei harc a polgári, kispolgári nézetek és magatartás ellen. Ezért nagyobb gondot kell fordítanunk a szocialista, kommunista világnézet és a párt politikájában testet öltő marxizmus— leninizmus megértésére, elsajátítására, a marxizmus— leninizmus védelmére mindenféle torzítás, vagy elhajlás ellen. A párt ideológiai tevékenységének fő területei a napi politika, a propaganda- és agfitációs munka, a Központi Bizottság elméleti, politikai kérdésekben hozott határozatainak ismertetése, magyarázása. Különösen az ideológiái irányelvek, majd a tájékoztatás megjavításáról hozott határozatok óta pártbizottságaink, pártszervezeteink munkájában mind több helyet kap az elméleti kérdések magyarázása, összekapcsolása területük jelenlegi és távlati feladataival. Elértük, hogy többet és jobban politizálunk. Ezt a politizáló légkört nagymértékben ösztönzi és elősegíti pártunk Központi Bizottságának az a helyes gyakorlata, hogy mielőtt nagy fontosságú kérdésekben döntene, azokat nyilvános vitára bocsátja, kikéri a párttagság véleményét. (Például a termelőszövetkezetek helyzete, a szem előtt. A mi számunkra, Tolna megyei kommunistáik számára, ez abban jelentkezik, hogy fokozatosan mozgósítjuk megyénk dolgozóit, a munkásokat, a termelőszövetkezeti parasztokat, az értelmiségi dolgozókat, a kisiparosokat és más dolgozó kisembereket a szocialista építő- munka megyei feladatainak megvalósítására; Megóvjuk a párt szövetségi politikáját minden torzításitól, fellépünk a helytelen nézetekkel és gyakorlattal szemben. mechanizmus, a III. ötéves terv, a kongresszusi irányelvek, a módosított szervezeti szabályzat.) A tájékoztató munka javításában jelentős szerep hárult a sajtó munkatársaira is. A Tolna megyei Népújság dolgozói — ha meg is jelentettek néha pontatlan, vagy nem kellő igénnyel megírt cikket — alapvetően jól oldották meg feladataikat. Az aktívabb tudatformáló elméleti-politikai ■ munka, a párttagság és a széles közvélemény tájékoztatásának javulása segített abban, hogy megyénk dolgozói követik a pártot, cselekvőén támogatják a párt politikájának megvalósítását. Ennek tanú- bizonysága, hogy a kongresszusra való felkészülés időszakában sok dolgozó kongresszusi felajánlást tett és azt becsülettel teljesítette. Megyénk dolgozódnak növekvő politikai öntudatára vall, hogy nagy érdeklődéssel kísérik á nemzetközi helyzet alakulását, mélységesen elítélik az amerikai imperialistáik Vietnam elleni barbár agresszióját, aggódással figyelik a nemzetközi kommunista mozgalomban lévő vita alakulását. Az ideológiai munka kezd a tömegpolitikai tevékenység szerves részévé válni. A dolgozók széles tömegei világosabb választ kapnak a legfontosabb, őket érdeklő kérdésekre. Csőikként az elméleti zavar. Kevesebb eltérés mutatkozik a munkásosztály, a párt vezető szerepe, a munkásparaszt szövetség, . a szövetségi politika, a békés egymás mellett élés és több más kérdés értelmezésiében. Fokozódik a kínai vezetők nézeteinek, magatartásának elítélése. Növekszik azoknak a száma, akiknél a marxizmus— leninizmus meggyőződéssé, világnézetté válik. Megnövekedett a törekvés a magasabb szintű ideológiai-politikai műveltség megszerzésére (marxista középiskola, esti egyetem). A világnézeti, politikai nevelő munkával a felsorolt eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek. Találkozunk a világnézeti nevelő munka elhanyagolásával, a polgári és kispolgári életfelfogásnak, erkölcsnek, ízlésnek tett engedményekkel, a kritikátlansággal és közönnyel a kaDitalista társadalommal, az imperialista propaganda behatolási törekvésével szemben. Az ellenséges tevékenvség állandó leleplezésével fokoznunk kell a politikai éberséget. Fel kell lépni a. liberális magatartást tanúsítókkal szemben. E munkát nem szabad kampányként felfogni. hanem a párt. egész propaganda- és apitáeiós munkája szerves részének kell tekinteni. Az eszmei, politikai harc erősítése mellett határozottabban kell fellépnünk egész társadalmi életünkben, a kispolgári erkölcs, szemlélet és életmód me anvil vaníliása, továbbá a szerénytelenség, az anyagiasság, a jogtalan előnyök megszerzése, az erkölcstelen életmód ellen. Különösen fontos a párt és a. kommunisták erkölcsi tisztaságának védelme. E problémákra annál is inkább szükséges ráirányítani a figyelmet, mert az utóbbi években erősödött a kispolgári erkölcs hatása a párttagok egy részénél. Egyes vezetők, túlértékelve saját személyüket, a vezetésük alatt álló dolgozók eredményeit nem átallják kisajátítani és saját maguknak tulajdonítani. Ezek az emberek úgy megtanulták az „én” szót, hogy elfelejtik azt kimondani, hogy „mi”. Még ennél is szélesebb körben jelentkeznek az olyan erkölcsi problémák, mint az iszákosság, a családi élet rendezetlenségei, a gyermeknevelés és az idős szülőkről való gondoskodás elhanyagolása, stb. Az ilyen dolgok hatnak a közvéleményre, és nagyon komoly politikai károkat okoznak. Ha az ilyen vezető egyúttal párttag, magatartásával rontja a párt hitelét, belegázol a többi kommunista becsületébe. Ideológiai tudatformáló munkánk fontos területe a kulturális tevékenység. Ennek is, miként egész társadalmi életünknek, világnézeti alapja a marxizmus— leninizmus. Oktatásügyünk központi feladata az ifjúság szocialista emberré nevelése, az iskolareform végrehajtása. A párt VIII. kongresszusa után hozzáláttunk az oktatási reform bevezetéséhez. Növeltük a gyakorlati foglalkozásban, a szakmai előképzésben részt vevő általános és középiskolai tanulók számát. Megkezdtük a szakközépiskolai hálózat kiépítését. A felsőoktatási intézményekben meghosszabbítottuk a szakmai gyakorlatot. Az iskolák új tantervek és tankönyvek alapján dolgoznak. Szélesítettük azokat az oktatási formákat, amelyek lehetővé teszik a dolgozó fiatalok és felnőttek továbbtanulását (levelező oktatás, esti iskolák). Megyénkben is jelentős előrelépés tapasztalható az iskolareform megvalósításában. Gyakorlatilag teljessé vált az általános iskolai tankötelesek beiskolázása. A nyolc osztályt elvégzők aránya az 1962-es 70,67 százalékról 89,3 százalékra emelkedett. Szakrendszerű oktatásban részesül általános iskolásaink 88,6 százaléka. A gyakorlati foglalkozások eredményesnek bizonyultak, minden osztott iskolában bevezetésre kerültek. (20 iskolában ipari, 61 iskolában mező- gazdasági jellegű gyakorlati oktatás folyik). Meggyorsult az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának folyamata, a tanulás és a munka egységesebbé vált, nőtt a munka becsülete. Erősödött a közösségi szellem, amiben jelentős szerepük van az általános iskolákban működő úttörőcsapatoknak. Az iskolai nevelőmunkában elfogadott elvvé vált, hogy az iskola szocialista ifjúságot neveljen. A nevelésben érvényesül a jelenségek materialista magyarázata. Az iskolai oktató-, nevelőmunka eredményedben komoly szerepe van pedagógusainknak. A reform során maguk is fokozatosan átalakulnak, növekszik szocialista tudatosságuk; fejlődik világnézetük, politikai tudásuk. Ifjúságunk neveltsége, erkölcsi arculata, morális helyzete komoly változáson ment át, viszont kedvezőtlen vonások is vannak. Iskolai nevelésünk nem mindig életközeli, a tanulók felkészítése a negatív jelenségekkel szemben többször elmarad. A világnézeti nevelésben helyenként megtorpanás. stagnálás van. Nevelőink a tankönyvek materialista ismeretanyagát rém mindig tudják kellő hőfokú kommunista meggyőződéssé érlelni. Minden iskolatípusban fokozni kell a szocialista nevelőmunka hatékonyságát. valamennyi nevelési tényező összhangját. A nevelőmunka hatékonyságának növelésében továbbra is kiemelt feladat a tantestületek eszmei- politikai. pedagógiai egységének kialakítása, szilárdítása. A dolgozók műveltségi szín- vQnalának az emelésében, á szocialista tudatformálásban a közoktatás mellett jelentős szerepe van a népművelésnek. Különösen pozitív a népműveléssel foglalkozó szervek, és szervezetek tevékenysége a termelési, szakmai ismeretek terjesztésében. Figyelemre méltó a különböző tanfolyamok, előadássorozatok, akadémiák, kulturális seregszemlét kiállítások, filmvetítések érdekében végzett munka. A klubélet megszervezésében, a könyvterjesztésben és a társadalmi ünnepségek megrendezésében is vannak eredmények. A népművelő munkában elért pozitív eredmények mellett több hiányosság is van. Gyakran nem A párt tevékenysége, politikai befolyása, szervezeti élete az előző kongresszus óta egészségesen fejlődött. Pártunk a megyében is betölti forradalmi hivatását. Töretlenül érvényesíti a VIII. kongresszus és a Központi Bizottság irányvonalát. A Tolna megyei pártszervek és pártszervezetek munkájában érvényesülnek a pártélet lenini normái. Erősödött a párt szervezeti, ideológiai, cselekvési egysége. A párt taglétszáma megyénkben 1966. június 30-ig elérte a megye lakosságának több mint négy százalékát. Javult a párttagság összetétele, a munkások aránya nőtt, a termelőszövetkezetekben működő pártalapszervezetek taglétszámában nem történt változás, A községi alapszervezetek létszáma a végrehajtott szervezeti intézkedések következtében 46 százalékkal nőtt. Az értelmiségi dolgozó párttagok száma közel kétszeresére, ezen belül a műszaki és agrárértelmiségieké több mint kétszeresére nőtt. Pozitívan alakult a párttagság iskolai végzettsége. Amíg 1962- ben nyolc általánosnál kevesebbet végzettekből állt a párttagság 51 százaléka, 1966-ban ez az arány 41 százalék. Jelentős fejlődés van a párttagságon belül a pártiskolai Végzettségben. 1962-höz viszonyítva az egyéves pártiskolát és esti egyetemet végzettek száma közel négyszeresére emelkedett (a párttagság 4,7 százaléka), öthónapos pártiskolát és marxista középiskolát végzett a párttagságnak 12,2 százaléka. Minden évben a párttagságnak körülbelül fele vesz részt alsófokú pártoktatásban. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a demokratikus centralizmus elvén épül fel. A párt minden vezető szervét alulról felfelé demokratikusan és titkosan választja. Az így választott vezető szervek tagjai egyenjogúak. vezető munkájukat kollektiven végzik. Az utóbbi években azzal is növekedett a demokratizmus a pártban, hogy a Központi Bizottság a legfontosabb határozatok kidolgozása, meghozatala előtt kikéri a párttagok véleményét, így a párttagság is részt vesz a párt politikájának kialakításában és végrehajtásában. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével növekszik a pártszervezetek önállósága és felelőssége, mert nő a területük gazdasági önállósága. A demokratikus centralizmus elve és gyakorlata egybefogja a párt soraiban uralkodó széles demokratizmust a következetes centralizmussal, a szigorú pártfegyelemmel. A nagyobb demokratizmus nem ment fel egyetlen párttagot sem az alól, hogy hatja át a marxista világnézeí terjesztésére irányuló törekvés. Nem mindig ad megfelelő választ a napjainkban felmerülő problémákra. Előfordul, hogy a „kényesnek ígérkező” kérdéseket megkerüli. Nem fordít megfelelő gondot az igények felkeltésére, s ezért nem tud érdeklődést támasztani a népművelő tevékenység iránt. A népművelési . munka feladat tai: világnézeti nevelő tevékenység fokozása, a népművelő munkához szükséges anyagi és tárgyi feltételek biztosítása, valamint a munka formáinak, módszereinek fejlesztése. a felsőbb szervek határozatait végre kell hajtani. Az alsóbb szervek önállóságának kiterjesztése sem mehet a felsőbb szervek határozatai kötelező végrehajtásának rovására. A pártszervezetek önállóan döntenek a helyi kérdésekben, de határozataik nem lehetnek ellentétben a felsőbb pártszervek határozataival, a párt politikájával. Egészében úgy értékeljük, hogy a párt határozatainak értelmezése és végrehajtása körül rend van. Mégis úgy látjuk, hogy a centralizmus továbbfejlesztése, erősítése terén legtöbbet a párt- határozatok következetes érvé- nyésítéséúér tehetünk. Mtiííkánk fogyatékossága, hogy nem mindig fordítottunk kellő gondot a határozatok megértetésére, a végrehajtás módjának egységes értelmezésére. Nem egyszer a végrehajtás ellenőrzése is csorbát szenvedett. A megyében működő pártszerveknek és szervezeteknek nagyobb gondot kell fordítaniuk a párthatározatok széles körű ismertetésére, a végrehajtás módjának alapos kidolgozására, a végrehajtásra és a menetközbem ellenőrzésre. Jelentősen fejlődött megyénk pártszerveiben és pártszervezeteiben a kollektív vezetés. Megyénk pártszervezeteiben a kollektív vezetés elsősorban a párt választott testületéinek a munkájában valósul meg. Választott testüle- teink üléseiket rendszeresen megtartják. A döntések, a határozatok meghozatallá előtti vitákban a választott testületek tagjai többségükben részt vesznek, általában ■ helyes határozatokat hoznak. Mégsem mondható, hogy ezen a téren már minden rendben van. Több alapszervezetühk- ben előfordul, hogy egyedül a titkár dönt olyan kérdésben is, amelyben a vezetőségnek kellene kollektiven határozatot hozni. De találkozni lehet a másik véglettel is, a kollektivitás túlhajtásá- val. Azzal, hogy a kollektivitás mellett elsikkad az egyszemélyi felelősség. A kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség a pártmún- kának egymást kiegészítő elemei. A pártvezetés helyes elvének, gyakorlatának megsértése az, ha egyik előtérbe kerül a másik rovására. Ezért a jövőt illetően a kollektív vezetés elvének további betartása mellett, főként a mindennapi pártmunkában, a határozatok végrehajtásában erősíteni kell a személyi felelősséget. A párt számára vezető szerepének biztosítása, politikájának megvalósítása érdekében nélkülözhetetlen, hogy a különböző vezető posztokon alkalmas káderek legyenek. Éppen ezért a párt nem adhatja ki kezéből a (Folytatás a 4. oldalon) ■ III. Az ideológiai és kulturális munkáról ív. A párt helyzete, a vezető szerep erősítésének néhány kérdése
