Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-02 / 259. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSP^T TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA J$S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 259. szám ÁRA: 60 FILLÉR Szerda, 1966. november 2. ■a Pártunk politikája találkozik megyénk dolgozóinak támogatásával Tanácskozik a megyei pártértekeslet Tegnap délután két órakor kezdte meg tanácskozását a megyei pártértekezlet, a pártbizottság székházában. A megye kommunistái nagy figyelemmel kísérik a tanácskozást, hiszen megválasztott küldötteik megbízásokat kaptak; vegyenek részt a vitában, mondják el területük kommunistáinak véleményét, vállaljanak részt a soron következő feladatok megoldásában. De nemcsak a kommunisták, a pártonkívüliek érdeklődése is kíséri a tanácskozást. Hiszen az egész megye lakosságát érintő kérdések is napirenden vannak és megszokták már, hogy a kommunisták vezetésével. a hozott határozatok végrehajtásában tevőlegesen részt vegyenek. A megyei pártértekezlet megválasztotta az elnökséget, amelyben helyet foglalt Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjai, állami és tömegszervezeti vezetők, az üzemek, tsz-ek, vállalatok, értelmiségiek küldöttei. A munkabizottságok megválasztása után Balt Zoltán elvtársat, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagját választották a pártértekezlet elnökévé. Báli elvtárs megnyitó szavai után K. Papp József elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára mondott vitabevezetőt, az írásos beszámoló kiegészítéseként. A bevezetőben ismertette a nemzetközi helyzetet, néhány politikai kérdésről és a közvetlen tennivalókról beszélt. Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának beszámolója Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársnők! Elvtársak! Pártunk legmagasabb szintű tanácskozására a soron következő IX. kongresszusra készülünk. Mint ismeretes, a VIII. kongresszus megállapította, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait. Kitűzte célul a . szocialista társadalom teljes felépítését. A pártnak ez a politikája a gyakorlatban eredményesnek bizonyult. Az elmúlt négy évben előreléptünk a szocializmus építésében. Szocialista rendszerünk, államhatalmunk, a proletárdiktatúra erősödött. Az ország gazdasága gya-. rapodott, az emberek életviszo-, nyai javultak. Ezek a belpolitikai eredmények, párosulva az ugyancsak helyesnek bizonyult szocialista külpolitikai törekvéseinkkel, növelték hazánk tekintélyét a világban. Az eredmények elérését elsősorban népünk szorgalmas munkája, továbbá a nemzetközi helyzet. s a nemzetközi erőviszonyok kedvező alakulása tette lehetővé. A szocialista országok politikai, gazdasági és katonai erejüknek íokozódásával, aktív nemzetközi politikájukkal növekvő befolyást gyakorolnak az emberi társadalom fejlődésére és a világesemények menetére. Feltartóztathatatlanul halad előre a nemzeti felszabadító mozgalom. Súlyosbpdik, az imperialista világ válsága, amelyből agresszivitása fokozásával próbál kiutat keresni, mind ez ideig nem sok sikerrel. Az erőviszonyokat nem tudja a maga javára fordítani. Agresszív tevékenységének növeléséhez nem kis segítséget jelent a kínai vezetők ismert kalandor, szakadár politikája. A Tolna megyei Pártbizottság a megye kommunistáival együtt a VIII. kongresszus által kitűzött politika gyakorlati megvalósításában, a dolgozók széles körű mozgósításában a központi határozatok, és a végrehajtásukra irányuló megyei határozatok megvalósítását tartotta szem előtt. Megyénk dolgozói magukévá tették a szocializmus felépítésének ügyét. Az eredményeket és a javuló életviszonyokat látják. és változatlanul készek érte szorgalmasan dolgozni. Ezért azt várják pártunk IX. kongresszusától, hogy az eddig követett politika alapvető, fő irányvonalát hagyja jóvá. Nagy biztonságot ad számunkra. bogy olyan politika megvalósításán munkálkodunk, amely Tolna 'megyére vonatkoztatva ‘ egyet jelent megyénk gazdaságának gyarapodásával. a dolgozók életviszonyainak fokozatos javulásával, kulturális színvonalának emelkedésével. Ezért találkozik ez a politika megyénk dolgozóinak egyetértésével, cselekvő támogatásával, ami kifejeződik abban is, hogy megyénkben a politikai helyzet szilárd és a Tolna megyei dolgozók követik a pártot. é * Meggyőződésünk, hogy ez a politika a jövőben is a szocializmus felépítését, egész dolgozó népünk, benne megyénk dolgozói felemelkedését, életkörülményei további javításának ügyét szolgálja, Ha ennek a politikának az alapján, helyesen tűzzük ki a megyei tennivalókat, akkor azok megvalósítására sikerrel tudjuk mozgósítani megyénk minden becsületes dolgozóját. Ehhez szükséges, hogy alaposan felmérjük megyénk négyéves fejlődését, mert enélkül nem lehet a megyei feladatokat helyesen kitűzni. L Megyénk fejlődése Ipar Az elmúlt négy évben Tolna megye gazdasága jelentékeny fejlődésen ment keresztül. A párt VIII. kongresszusán elfogadott vidéki ipartelepítési programmal összefüggésben, Tolna megye ipari fejlődése a II. ötéves terv időszakában valamelyest meggyorsult. Ez idő alatt az iparban közel ötszázmillió forintos beruházás történt. Ebből létesült a Mechanikai Mérőműszerek Gyára szekszárdi gyáregysége, s a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat szekszárdi telepe. Jelentősen bővült a Paksi Konzervgyár, a Tolna megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat. Elkezdődött az Orion tamási telepének építése, nagyrészt befejeződött a Sirnontornyai Bőrgyár rekonstrukciója és a Pécsi Kesztyűgyár dombóvári telepének létesítése. Tovább bővült megyénk helyi ipara, a tanácsi és a szövetkezeti ipar. Az ipar fejlődése lehetővé tette, hogy a megye iparában foglalkoztatottak számának emelkedése a korábbiakhoz képest kissé meggyorsuljon. A megye ipara a II. ötéves terv végén 4566 fővel, (31,2 százalékkal) több dolgozót foglalkoztatott, mint a tervidőszak elején. A‘ foglalkoztatottság növekedésének ütemé a tanácsi és a szövetkezeti iparban volt a leggyorsabb. Ez a növekedés enyhített ugyan a megye ilyen irányú gondjain, de problémáinkat csak részben oldotta meg. A nyugdíjba menők helyére lépőkön kívül évenként körülbelül 1500 fiatal igényel új munkahelyet. Emellett folyamatosan megoldásra vár mintegy tízezer személy, főleg női munkaerő munkába állítása. Megyénk ipari fejlődését mutatja az ipar termelésének alakulása, amely a II. ötéves terv időszakában az országos 47 százalékos növekedésnél lényegesen nagyobb volt, közel megkétszereződött. A termelésnövekedés legnagyobb volt nyersselyem-szövetből, gyiimölcskonzervből, szénbrikettből és zománcedényből. Megyénk szocialista ipara 1965-ben háromszor termelt többet exportra, mint 1960- ban. Különösén örvendetes, hogy az exportra való termelésbe a minisztériumi ipar mellett a kisipari szövetkezetek és a tanácsi iparvállalatok is egyre jobban bekapcsolódnak. Lényeges fejlődés következeit be a megye építőiparában. A tervidőszak folyamán tovább bővült a már meglévő tanácsi és szövetkezeti építőipar kapacitása. 1965. január 1-i hatállyal új megyei ÉM- építőipari vállalat kezdte meg működését. Pártunk Központi Bizottsága az 1963-as és 1964-es decemberi üléseken megvizsgálta a II. ötéves terv időarányos teljesítésének állását és megfelelő határozatokban jelölte meg a terv hátralévő éveire vonatkozó legfontosabb tennivalókat. Ezek végrehajtásából több feladat hárult megyénk ipari üzemeire is. Az 1963. decemberi párthatározatból fakadóan a Bonyhádi Cipőgyárnak új technológiát kellett bevezetnie, a Bonyhádi Zománcgyárnak pedig új gyártmánytípus kikísérletezését és sorozatgyártását kellett biztosítania. Ezeket a feladatokat mindkét vállalat teljesítette. (Folytatás a 2. oldalon)
