Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
2 tolva megyei vepííjsag 1366. november 23. káspárt n°2 AVtMS' <T° Kdd ' Ja ra6ÍdóV1NemeSaTiv^ ódától tertSfak ^ 15 ^ áilalában ^.amerikaiak által moly valutáris és gazdasági' vóí2. A Magyar Szocialista Mun- dar elvtárs. A “ eur°Paj szocialista országok sággal küzd Anglia, megtorpant kaspart Szervezeti Szabályzata- 6. A KözDonti Ri»ot+«áo 1 atert ellen szervezett hidegháborús a konjunktúra a nyugat-európai S& SÄf“ Miör^ ^fTnLS0,aiLZi ‘ÄtÄ P K5Z3. A Magyar S„r,.,,„a M„„. S^St? javáha- K& “ÄS az első, noki emelvényre, s terjesztette negyedik elő a Központi Bizottság referáicáspárt Központi Revíziós Bi- ^ ái elsői nSki emZényrl s t^jeszt^ H<Ä Andrlf E'°adÓ: második: bm-madik és negyedik elő a Horvath András elvtars. napirendi pontot együttesen vi- túrnál. országokban. Növekszik a munkanélküliség az Egyesült Államokban, Angliában., Olaszországban, Franciaországban. Általános jelenség a tőkés országokban, hogy a növekvő terheket teljes mértékben áthárítják a munkások, általában a dolgozóik vállára, ennek nyomán fokozódik a sztrájkmozgalom. Tavaly csupán az Egyesült Államokban mintegy négyezer sztrájk volt, amelyben másfél millió ember A vezető tőkés államokban is vett részt Ezek a megmozduláKádár János bevezetőben han- határozattervezetben és a szerve- donéziában a mén növekednek a gazdaság nehéz- so!'c egyre gyakrabban párosulgoztatta hogy az elmúlt négy zeti szabályzatra vonatkozó elő- bérében kirobbant vá^w^w!’ sé®*. Az Egyesült Államok aak a monopóliumok hatalma el, esztendőben partunk a VIII. terjesztésben figyelembe vettük, munisták és más haladó^emberek ^Mségwtésének mind nagyobb l«ni politikai fellépéssel és je» Kádár János előterjesztette o Központi Bizottság beszámolóját imperialista froml. Egyes európai kapitalista államok, közöttük NATO-áila- mok, kezdik az amerikai háborús tervek szolgálatánál és kockázatánál hasznosabbnak találni a normális kapcsolatokat, a békés egymás mellett élést a szocialista országokkal. kongresszus határozatai alapján másokat a napi munkában keli tömeges kmészárltsn'a°Jrészét emésztik fel; a fegyverke- lentős hatást gyakorolnak a tőes azok szellemében tevékenyke- hasznosítanunk. rialistákkal szemben ker- Kb^ zési kiadások. Növekszik az ál- kés államok belpolitikai életére, dett és történelmi küldetésének , rtanstatcKai szemben korábban megfelelően vezette a magyar nép A kongresszus fórumáról me- egyesült indonéz nép megosztása, országépítő munkáját Anyagilag leg szavakkal köszöntötte a szó- a példátlan nemzeti tragédia, gyarapodott az ország, javultak a ciahs„ta munkaverseny kezdetné- Mély fájdalommal tölt el ben- dolgozók életkörülményei, erő- nyez°it és résztvevőit, mindazo- nünket indonéz elvtársaink, a södött a szocialista társadalmi kat’ akjk alkotó munkával, tét- legjobb hazafiak sorsa. Meggyő- rend, növekedett hazánk, a Ma- tekkel támogatják pártunk politi- ződésünk, hogy az indonéz nép gyár’ Népköztársaság nemzetközi ka.iät, majd így folytatta: forradalmi erői újra rendezik sotekintélye. - a Központi Bizottság azt & ismét fo^ots tényezői A kongresszusi előkészületekről kéri a kongresszustól hogy ér- ~szn®k a nemzeti íelemélke1 ie a végzett műnké, mm-. a nemzetközi murikáteÁ vietnami agresszió karunk egyik legszégyenteljesebb háborúja szólt ezután, s kiemelte, hogy a tékelje a végzett munkáimmal’- déséípt és a nemzetközi munkát;- Az imperializmus lehetőségei- vietnami Ky-kormányhoz frataggyűléseken és a pártértekezle- xista—leninista elméletünk alap- 0i;ztály ügyéért, vívott itnperia- nek korlátozódása és mélyülő vál- sonló kreatúráival és csatlósaival, teken, amelyeken a '--ngresszusi ján elemezze, összegezze és hasz- hstaéllenes küzdelemnek. sága egyrészt kapcsolatok kereokmányokat tárg- >s újjá- nosítsa pártunk gyakorlatának tá- Az imperialisták gyarmati sésére, az úgynevezett „fellazító- Mind szélesebben bontakozik választották a v. ct, a pasztalatait. Javasoljuk, a kong- r®nüszere és új, álcázottabb leigá- si” taktika kísérleteire, másrészt ki a hős vietnami népet támopárttagságnak töt, 90 szá- resszus hagyja jóvá, fejlessze to- z° törekvései ellen küzdő népek- kalandor lépésekre sarkallta a zaléka vett részt és mintegy 160 vább pártunk munkájában mind- nek vezetőiknek az újonnan legagresszívebb monopol töltés kö- ezer hozzászólás hangzott el. azt, ami annak állandóságát és felszatbaduH; országoknak sziá- röket. A vezető tőkés hatalom, az erejét adja, változtassa meg azt, rn°l'niuik kell azzal, hogy szabad- Egyesült Államok kormánya miA tagság egyetértését fejezte amit az idő, a változó helyzet új saSak csak akkor lesz teljes és litarizálja az országot, lábbal tiki a párt politikájával s an- követelményeinek megfelelően ^lÁrd, ha tovább fejlesztik a pórja a nemzetközi kapcsolatok Népünk, a szolidaritás érzését®, nak folytatását, következete- meg kell változtatni. Párttagsá- forradalmi erők egységét, együtt- törvényeit, nyílt agressziókat ksö- áthatva, egységesen áll megtámasebb megvalósítását igényelte. gun-k, munkásosztályunk, dolgozó működését, ha a belső és a vet el. Ennek legsúlyosabb for- dott, hősiesen harcoló vietnarná népünk azt várja a kongresszus- nemzetközi problémák megoldó- mája a Dél-Vietnam népe elleni testvéreink oldalán. Támogatjuk A párttagságtól és a társadalmi tói. hogy határozza meg az élőt- sában az imperializmus elleni háború és a Vietnami Demokra- a Vietnami Demokratikus Köztestületektől nagyszámú javaslat tünk álló időszakra szocialista " * ' érkezett a Központi Bizottsághoz, építőmunkánk céljait, a céljaink- Ezeket megvizsgáltuk, a megfele- hoz vezető utat, feladataink meglő javaslatokat a kongresszusi oldásának módját, • Növekedtek a szocializmus ■ — béke *' gató világméretű mozgalom, amelynek soraiban ott vannak az amerikai nép haladó és békeszerető emberei is. es a Nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta: — A világban ma az alapvető ellentét először a kapitalizmus és a szocializmus, a nemzetközi burzsoázia és a nemzetközi munkás- osztály, másodszor az imperializmus és a gyarmati rendszer megsemmisítéséért küzdő népek, harmadszor a fegyverkező és háborús terveket kovácsoló mono- poltőkés-militarista körök és a békéért küzdők közötti ellentét. Ezeknek az erőknek a harca határozza meg a nemzetközi hely-, zet alakulását. — Pártunk VIII. kongresszusa óta tovább növekedtek a szocializmus és a béke erői. Közöttük döntő jelentősége van a szocialista országoknak. A szocialista országok gazdasági fejlődésének jellemzői: 1350. és 1965. között a Szovjetunió ipari termelése négyszeresére növekedett. Ugyanebben az időszak- banban a szbcialista országok ipari termelése 510 százalékra növekedett, miközben az összes nem szocialista ország ipari termelése 225 százalékra. Az ütem tekintetében álljuk a versenyt a legfejlettebbekkel is, mert amíg 1950- től a Közös Piac országaiban az ipari termelés évi növekedése 7,2 százalék volt, addig a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetében tömörült szocialista országok ipari termelése évenként 10.9 százalékkal növekedett. A világ területének 26 százalékán szocialista országok vannak, amelyek 1965-ben a világ ipari termelésének már 38 százalékát adták. A szocialista világrendszer 14 országának gazdasági — és természetesen katonai — ereje nemcsak abszolút mértékben, hanem a tőkés országokhoz viszonyítva is hatalmasabb lett. Nem hallgat- ei azonban azt sem; hggy erői jelenleg a szocialista világrendszer megnövekedett és legyőzhetetlen erejét megosztja, teljes érvényesülését gátolja az egység hiánya. A kínai vezetők jelenlegi, egységbontó politikája — bármi legyen is szándékuk — gyakorlatilag az imperialistákat segíti. A szocialista országok. egységének időleges megbomlása az imperialistákat taktikai lehetőséghez juttatta, de nem változtat azon, hogy történelmileg korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka. ' A Szovjetunió, majd a szocialista világrendszer létrejöttével megszületett a világon az az erő. amelyre támaszkodva a gyarmati elnyomás alatt sínylődő népek megindíthatták győzelmes szabadságharcukat imperialista le- igázóik ellen. A második világháborút . köveiden, aZ egykori gyarmati területek helyén 60 új. független állam született. Ötven évvel ezelőtt a föld területének 77 százalékán az imperialisták gyarmati elnyomása alatt éít a föld lakosságának 66 százaléka, ma a földterület 4 százalékán állnak fenn még „klasszikus’’ gyarmatok, s lakosságuk a tötd lakosságának 1 százaléka. Kádár János ezután az imperialisták új, leplezett neokolonia- lista módszereiről szólt, majd kiemelte: — Az újonnan függetlenné vált országokban napirendre kerül a társadalmi fejlődés kérdése, az. hogy a kapitalista. vagy a nem kapitalista utat választják-e.’ A belső feudális, burzsoá és militarista elemek és az imperialistáik -nem egy helyen szövetkeztek a társadalmi fejlődés megakadályozására és ott, aihol a haladó erők nem voltak elég szervezették, vagy éberek, nem tudták megakadályozni a reakció ideiglenes felülkerekedését. Ennék szembetűnő példáig.. InKádár János elvtárs a Közpo nti Bizottság beszámolóját mondja közös harc érdekeiből indulnak ki, ha országukban a néptöme- gékre, nemzetközileg pedig igaz és önzetlen barátaikra, a szoeda- Hsta világrendszer országaira támaszkodnak. Tisztelt Elvtársak! A tőkés Világon belül jelentős változások mennek végibe. Bár a vezető tőkés országok gazdasági éS katonai ereje növekedett, tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága. Az egyes tő- kés országok egyenlőtlen fejlődése következtében gyengül az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepe az imperialista táborban. Éleződtek az egyes tőkés országok egymás közötti ellentétei és mélyreható politikai válságba kerülték az amerikai vezetés alatt álló katonai és politikai szövetségek. Széthullott a bagdadi paktum, meggyengült a távolkeletd imperialista szövetségi tákolmány, a SEATO. A ciprusi válság kapcsán; a görög-török ellentétek fík-us Köztársaság eftetü agress- sziók sorozata. Az amerikaiak vietnami agressziója korunk egyik legszégyenteljesebb háborúja, amellyel az amerikai kormány a népirtás nemzetközi bűntettét követi el. Az amerikaiak, saját bevallásuk szerint, csupán az idén több bombát dobtak Vietnamra, mint a második . világháború alatt az egész csendes-óceáni hadszíntérre. Az amerikai . imperialisták vietnami agressziója mélységesen felháborítja a .világ népeit, s még a tőkés országok, sőt az USÁ- val szövetséges országok kormányai is igyekeznek elhatárolni magukat attól, a közvélemény előtt. Az Egyesült Államok kormányának elszigetelődésén nem változtatnak sem képmutató békefrázisai, sem az a manőver, hogy Manilában „tanácskozott". az egész világon jól ismert, a déltársaság és a Dél-Vietnami Nemzet Felszabadítási Front igazságos követeléseit és harcát. Politikai, diplomáciai, gazdasági és védelmi eszközökkel segítjük az agresszió ellen küzdő vietnami né-« pet. Azt tartjuk; hogy Jy‘minden népnek erkölcsi kötelessége Vietnam megsegítése, és mindazoknak, akik felelősséget éreznek népükért és a békéért, össze kell foguiok as amerikai agresszorok megfékezésére, a háború tüzének eloltására. A szocialista országok élenjárnak. az amerikaiak Vietnam® agressziója ellem harcban, segítik és segítem, fogják Vietnam népét De ez még nem minden, amit megtehetünk, A kínai vezetők ellenzik, mi azt valljuk, hogy feltétlen szükség van. a Vietnamnak nyújtott közös segítségre, a szocialista országok összehangolt fellépésére, az amerikai agresszió elleni akcióegység létrehozására. Az USA kormányának szóvivői azzal kérkednek, hogy Vietnam nem tudja legyőzni az Egyesült Államokat A vietnami hazafiak kemény csapásokat mérnek az ellenségre és megmondották, hogy sohasem adják meg magukat a hódítóknak, az amerikai imperialisták sohasem fogják legyőzni őket Ki flogják űzni a betolakodókat, megvédik nemzeti függetlenségüket, kivívják jogukat, hogy Dél-Vietnam népe szabadon és maga rendelkezzék sorsáról. Az amerikaiak minden haditechnikai fölényük ellenére eddig is képtelenek voltak legyőzni a szabadságszerető, hős vietnami népet, erre ezután sem lesznek képesek. A vietnami föld és a vietnami nép szabad lesz, mert igazságos és hősi harcában támogatja őt minden szocialista ország, a haladás minden ereje, minden tisztességes és békeszerető ember az egész világon. Az amerikai kormány, miközben folytatja és fiokozza vietnami! agresszióját, képmutatóan gyakran beszél a békéről és a háború politikai megoldásáról. Ennek az útja azonban csak egy lehet: az (Folytatás a 3. oldalon)
