Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
1966. november 2». TOLNA MEGTEI NEPŰJSAG 3 (Folytatás a 2. oldalról) sítása, hogy maga döntsön sorsá- túl, politikai, gazdasági és kulturól. Az USA kormánya csak en- rális kapcsolataink szüntelen fej- 1954-es genfi egyezmény tiszte- nek a nemzetközi egyezményeken lesztésére törekedtünk valameny- letben tartása, a Vietnami De- alapuló, a nemzetközi jog tiszte- nyi szocialista országgal. E törek- mokratikus Köztársaság bombá- letben tartását jelentő rendezés- vésünk eredményeként az utóbbi zásának feltétel nélküli megszün- nek az elfogadásával bizonyít- években szorosabbá vált politikai tetése, az amerikai csapatok ki- hatja, hogy valóban békét akar, vonása Dél-Vietnamból, a dél- s minél előbb teszi ezt, annál vietnami nép ama jogának bizto- jobb az Egyesült Államoknak is. tunk ezen elvek alapján fejleszti gazdaságban dolgozók részaránya kapcsolatait Ázsia, Afrika, Latin- 52 százalékról 32 százalékra csökÁz európai béke kérdése Elvtársak! Az európai békét súlyosain veszélyezteti az Atlanti-óceán két partján elhelyezkedő, két leg- agresszívebb monopoltőkés csoport, az észak-amerikai és a nyugatnémet politikai, gazdasági és katonai ölelkezése. S ez nem csupán az európai szocialista országok, de valamennyi európai ország biztonságát fenyegeti. együttműködésünk, szélesedtek és növekedtek gazdasági és kulturális kapcsolataink csaknem minden szocialista országgal. A szocialista országokkal fennálló és fejlődő kapcsolataink és testvéri együttműködésünk segítettek bennünket. külpolitikai törekvéseinkAmerika haladó erőivel. Az utóbbi négy évben kormányunk nagy számban bonyolított tőkés országok képviselőivel hivatalos, diplomáciai látogatásokat, tárgyalásokat — folytatta. — Kölcsönös előnyökkel járó gazdasági, továbbá kulturális megállapodásokat kötöttünk és hajtottunk végre. Fejlesztettük idegenforgalmunkat és jelentős személyforgalmat valósítottunk meg nyugati tőkés unai wi. cn. v cöcmA- »arwivunuiin. ubal'1 tvnco azai feladataink megoldá- országokkal is, hogy ily módon is kell döntenie, hogy tovább foly- sában. A jövőben is minden tatja-e veszélyes, a német érdé- erőnkkel azon leszünk, hogy tokeket is sértő, zsákutcába vezető vább erősödjenek hazánk és vámpolitikáját, amely elszigeteli nemcsak a szocialista Európától, hanem az európai országok többségétől, vagy hajlandó konstruktív módon hozzájárulni az európai béke biztosításához, A Varsói Szerződés politikai A béke és az európai biztonság tanácskozó testületének bukaresti jelentős tényezője az erős német munkás-paraszt állam, a szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaság, amelynek eredményei, s aktív békepolitikája nagy nemzetközi elismerést váltott tó. Bonnból újabban olyan nyilatkozatok hangzanak el, hogy rendezni óhajtják kapcsolataikat, a diplomáciai kapcsolatokat is, az európai szocialista országokkal. Ezt a törekvést értékeljük. A szocialista országokban azonban jelenleg jogos bizalmatlanság él Nyugat-Németország iránt. A bizalmatlanság eloszlatásának feltétele, hogy a Német Szövetségi értekezletén közös álláspontot alakítottunk ki, s azt nyilatkozatban rögzítettük. A Központi Bizottság úgy véli, hogy fokozni kell erőfeszítéseinket a bukaresti nyilatkozatban megfogalmazott program, az európai béke és biztonság megvalósításáért. A Magyar Népköztársaság a beszámolási idő alatt is tettekkel bizonyította sok államközi tárgyaláson és találkozón, hogy kész előmozdítani az európai államok közötti megértést, a gazdasági és kulturális együttműködést, mind a mennyi szocialista ország kapcsolatai, ideértve Kínát és Albániát is, amely országokkal kapcsolataink ma nem kielégítőek. Kapcsolataink, szocialista elveink és céljaink azonosságára az önállóság és szuverénitás tiszteletben tartására, a kölcsönös előny biztosítására és a kölcsönös elvtársi segítség elvére épülnek, ezek alapján fejlődnek népeink javára. Fejlődnek kapcsolataink az úgynevezett harmadik világ országaival is. A szocialista országok politikájának elvi alapja a nemzeti függetlenségért és önálló fejlődésért küzdő népek és országok kapcsolatában az a lenini tanítás, amely a társadalmi felszabadulásért küzdő nemzetközi munkásosztály és a nemzeti függetlenségért küzdő gyarmati népek egymásra utaltságát és szövetségét hirdeti. Ez az elv ma a szocialista országok által a gyarmati rendszer, az imperializmus ellen küzdő népeknek, újonnan felszabadult Köztársaság kormánya ismerje el kétoldalú kapcsolatok, mind az ál- országoknak nyújtott önzetlen sea második világháború után kialakult nemzeti határokat, hagyjon fel a két német állam létének anakronisztikus tagadásával. Á Német Szövetségi Köztársaságban ma üldözik a haladó erőket, viszont szabadon működnek a revansista és újfasiszta erők, amelyek a legutóbbi tartományi lám csoportok kapcsolatainak vonalán. Valljuk, hogy, noha különböző társadalmi rendszerű államok léteznek, a béke megszilárdítása érdekében lehetséges és szükséges lépéseket tenni Európa népeinek, országainak kollektív . biztonságáért. gítségben, és az irántuk tanúsított igaz barátságban realizálódik, nyilvánul meg gyakorlatilag. Párelőmozdítsuk a népek kölcsönös jobb megismerését, barátságát, a béke ügyét. A különböző társadalmi rendszerű országokkal fennálló kapcsolatainkban törekedtünk a nemzetközi kommunista mozgalom nagy moszkvai tanácskozásain közösen kialakított elveknek megfelelően, a VIII. kongresszus határozatait követve, a békés egymás mellett élés elvét megvalósítani. A jelenlegi világhelyzetben a forradalmi marxista—leninista elmélet és gyakorlat megköveteli az imperialista agressziók, az aknamunka és a „fellazítási” tevékenység, a szocialista országok megosztására irányuló minden kísérlet határozott visszautasítását. Pártunk, kormányunk ezt teszi, de ugyanilyen forradalmi álláspont küzdeni a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósításáért. A Központi Bizottság, a kormány ennek megfelelően és eredménnyel dolgozott. A kongresszus erősítse meg ezt a teljességében marxista, szocialista külpolitikai irányzatot és gyakorlatot. Külpolitikai céljaink A párt első titkára ezután leválasztásokon már képviselethez is zánk külpolitikájáról, népköztárA fionnialic+Q *7 jutottak. A szocialista országok ellen diverzáns, kém- és terrorista szervezetek, emigráns ügynökségek, uszító rádióállomások működnek az NSZK-ban és mélázik az európai légkört, zavarják az országok normális kapcsolatait. E jelenségek felszámolása saságunk növekvő nemzetközi tekintélyéről szólt. Kiemelte: Külpolitikai kapcsolataink közül különösen jelentős számunkra a Szovjetunióhoz, valamint a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanélkül a bonni politika felelősei «ácsához csatlakozott szocialista nem várhatják, hogy a szocialista országokkal, közvetlen szfcvetse- országok őszintének tekintsék a geseinkkel való legszorosabb kapcsolatok normalizálására és együttműködés fejlesztésére vonatkozó kijelenté- tése. Tovább erősítjük kapcsolatainkat a szocialista országokkal A magyar nép a szocialista tár- két, hogy fokozott figyelmet for- sadalmat építi, békét kíván. Ez dítsunk országunk védelmi képes népünk boldogulásának egyetlen ségére. A Varsói Szerződés kere Tisztelt Elvtársak! A haladás minden erejével együtt küzdünk az imperialisták agresszióinak visszaveréséért, most mindenekelőtt az agresszió ellen hősiesen küzdő Vietnam testvéri népének hatékony megsegítéséért. Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a népek barátságának megvalósulásáért, a tartós és egyetemes békéért. Támogatunk ápolása és fejlesz- minden kezdeményezést, amely ezeket szolgálja: az általános leszerelésre, az atommentes övezetek megteremtésere, az atomfegyver elterjedésének megakadályozására, az atomfegyverek betiltására és megsemmisítésére irányuló javaslatokat. Mindezt bonyolult helyzetben tesszük. De a legbonyolultabb külpolitikai helyzetben is van megbízható iránytűnk, amely a jó utat mutatja: kent. Adatok bizonyítják, hogy nálunk a földbirtokosok és kapitalisták kisajátításával a kizsákmányolás megszűnt, társadalmunkban csak dolgozó osztályok vannak. Majd később, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek létrehozásával a szocialista átalakulás a népgazdaság minden területén végbement. Az osztályviszonyok- ban beállott jelentős változások a társadalom fejlődésének eredményei, egyben további átalakulásnak, a szocialista társadalom teljes felépítésének új alapjai és feltételei. Munkásosztályunk az utóbbi négy évben odaadó munkájával nagymértékben hozzájárult a népgazdaság fejlesztéséhez, a döntő folyamat, a társadalom szocialista átalakításának élén haladt, helytállt, mint társadalmunk vezető osztálya. A munkásosztály vezető szerepe mind hatékonyabb módon érvényesül, mégpedig elsősorban abban, hogy a párt útján a munkásosztály kormányoz, gyakorolja a hatalmat, másodszor, hogy ma már a társadalom nagy többsége magáévá tette a munkásosztály forradalmi célját, a szocializmust, s ennek felépítésén dolgozik, végül harmadszor, hogy az állami és társadalmi élet területén mintegy negyedmillió emberével a munkásosztály közvetlenül tölti be a vezető funkciókat. A párt 1958-ban, tízezrek bevonásával átfogóan megvizsgálta a munkásosztály helyzetét és megfelelő határozatokat hozott. A határozat végrehajtásának eredményeként növekedett a munkások politikai, társadalmi szerepe, anyagi és kulturális helyzete. A beszámolási időszakban a Központi Bizottság ellenőrizte ennek a ma is érvényes határozatnák végrehajtását és a gyakorlatot, — ahol erre szükség volt — kijavította és továbbfejlesztette. A párt gyár Népköztársaság szuverenitását. 2. Küzdünk a szocialista országok egységének és ösz- szeforrottságának erősítéséért, politikai, gazdasági és katonai súlyának növeléséért. 3. Szoli- — az egész társadalom érdekédárisak vagyunk a tőkés országokban élő munkástestvéreinkben — mindenkor elsőrangú feladatának tekinti a munkások nek a demokratikus szabadság- helyzetének, életkörülményeinek és biztos útja. Ezen az úton járva a legjobb segítőként és önzetlen barátként, mindig maga mellett tudja a hatalmas Szovjetuniót. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai bensőségesek és valóban testvériesek. Világnézetünkből következik, internacionalista elveinknek és nemzeti érdekeinknek egyaránt megfelel, ezért ápoljuk és erősítjük szüntelen tovább a magyar—szovjet barátságot és együttműködést az élet minden területén. Erőfeszítéseket tettünk és kell tennünk a továbbiakban is, hogy erősítsük a szocialista országokkal közös politikai, gazdasági és katonai szervezeteinket. A Varsói Szerződés jelentősége a nemzetközi béke és biztonság szempontjából felbecsülhetetlen. Mindaddig, amíg az imperialisták folytatják a fegyverkezési hajszát, fenntartják agresszív katonai blokkjaikat, a világ békéjének biztosítéka az az erő, amelyet a Varsói Szerződés képvisel. A nemzetközi feszültség, az imperialista hatalmak nyílt agressziós politikája arra kényszerít bennüntében hazánk védelmi ereje szüntelen fejlődik, s hozzájárul a szocialista világ közös védelméhez." A Központi Bizottság, kormányunk eddig is arra törekedett, hogy hozzájáruljon a KGST munkájának fejlesztéséhez. Az eredmények ismertek; a szocialista országok hosszú lejáratú szerződéseken alapuló, biztonságot adó és növekvő áruforgalma népgazdaságunk fejlődésének nélkülözhetetlen eleme, ezenkívül van közös olajvezetékünk, energiarendszerünk, vagonparkunk, működik a közös bank. Mi figyelembe véve gazdasági kapcsolataink politikai jelentőségét és szocialista jellegét, támogattuk, részben kezdeményeztük az érdekeltséget bejelentő tagállamok két- és többoldalú közös vállalkozásainak, mint például az eredményesen működő Interme- tallnak a létrehozását is. Szocialista együttműködésünk fejlesztéséért, s azért, mert közösen sok feladatot oldhatunk meg kevesebb ráfordítással, a Magyar Népköz- társaság a jövőben is támogatja a KGST-együttműködést, annak továbbfejlesztését. A Szovjetunióhoz, a Varsó Szerződés és a KGST-tagországokhoz fűződő szorosabb kapcsolatainkon az összehangolt magyar nemzeti és osztályérdekek, a marxista—leninista elmélet, a proletár internacionalizmus, melyek alapján kidolgoztuk külpolitikánkat. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának céljai változatlanok, e tevékenység alapjául szolgáló elvek: 1. Minden imperialista törekvéssel szemben védjük nemzeti függetlenségünket, a Majogokért, a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmeivel. 4. Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmak harcait a régi és új gyarmatosítás, az imperialista elnyomás és agresszió ellen. 5. Fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika, Latin-Amerika független országaival. 6. Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országqk békés egymás mellett élésének megvalósításáért. 7. Egész nemzetközi tevékenységünk középpontjában változatlanul a világháború kirobbantásának elhárítása áll az egész békeszerető' emberiség erejének összefogásával. Bármennyire is bonyolult és veszélyekkel terhes a nemzetközi helyzet, harcunk reményteljes, mert végső óráit éli a gyarmati rendszer, válságban van a kapitalista világ, van erős szocialista világrendszer, és a leghaladóbb erők között ott van független, szabad, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság. Munkásosztályunk társadalmunk vezető osztálya Tisztelt Elvtársak! Áttérek társadalmi fejlődésünk és az osztályviszonyok alakulásának tárgyalására, a belpolitikában elért erdményeink ismertetésére. a lehetőségek szerinti rendszeres javítását. Tisztelt Elvtársakl Népi államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, azzal, hogy a magyar parasztság a szocializmus útjára lépett, céljaiban, tartalmában, tehát minőségileg erősödött a munkás-paraszt szövetség, következésképp az utóbbi években tovább erősödött államunk politikai alapja. A munkás-paraszt szövetség állandó erősítése pártunk mindenkori feladata. Ehhez most új, minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel rendelkezünk. Tudnunk kell azonban, hogy a munkás-paraszt szövetség erősítése nemcsak a szándékon és a politikai kijelentéseken múlik, hanem mindenekelőtt népgazdaságunk^ arányos fejlesztésének megfelelő gazdaságpolitikát is kíván, és a két alapvető dolgozó osztály érdekeinek helyes összehangolását követeli meg. Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése a két dolgozó osztály, a munkások és parasztok közös érdekeinek megfelelően, és a kettős feladatnak, az átszervezés és a termelés egyidejű emelésének sikeres megoldásával ment végbe. A legmesszebbmenőkig igyekeztünk parasztságunknak megkönnyíteni az elhatározó lépést: demokratikus megoldást Kongresszus! Kedves kedett. A munkások és alkalmazottak összlétszáma 1 630 000-ről kereken 3 400 000-re, több mint biztosítottunka termelőszövetke- ketszeresere nőtt. A mezőgazda- zetek vezetésében, bevezettük a ■ sági tenneloszovetkezetek tagjai- földjáradékot, az öregségi járulé- nak szama 10 ezerről egymillió- kot, a társadalombiztosítást, elter- ötvenezerre növekedett. A kisipari jesztettük azt a részesedési rend- A társadalmunk osztalyszerke- termelőszövetkezetek taglétszáma szert amelv a tudást és a szorosi zetében végbement mélyreható 8 ezerről 192 ezerre emelkedett, mat ’dtíazzl mtodfzek eredm^ változás számszerűen merhető. Az A kisarutermelők száma viszont nyteként megszilárdultak a 1949-es állapothoz képest 1966-ig 2 millió 322 ezerről 142 ezerre litmus alapjai a magyar falun, a kővetkezőképpen alakult a csökkent. Az ország gyorsütemű Parasztságunk megtaláita a helyét neiyzet: > t- --------*—--- ‘---------a közös gazdaságban, becsülettel A szocialista iparban dolgozók ^ nagyarányú iparosodásának száma 521 000-ről 1 480 000-re, megfelelően 1949 óta az összes csaknem'a háromszorosára növő- dolgozók számán belül a meződolgozik és jobban él, mint koráb- CFolytatás a 4. oldaloaú
