Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-01 / 258. szám
ií/úo. november 1. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Munkához látott az új vezetőség Szeptember utolsó hetében vá- mérhető a fentiek szerinti mun- iasztottákmeg a dombóvári MÁV- kakezdés, részt vesznek a rendez- forgalomnál az új pártvezetésé- vényeken, számba veszik, nol get. Mivel eddigi társadalmi párt- tartanak a versenyvállalások a titkának a vasúti csomópont forgalmi tervmutatók teljesítése pártbizottságának titkára lett, új terén, alapszervi titkár került a közel száztagú ' pártszervezet élére. Az. első párttaggyűlést október Milánkovics György oktató tisztet 25-én tartották, amikor az^edőző (aki a vasúti „ranglétrának” szín- vezetőségválaszto taggyűléstől káté valamennyi fokát megjárta) P°tt főbb helyi tennivalók és a választották meg egyhangú biza vezetőség munkaterve szerint lommal a héttagú pártvezetőség megbeszélték a párttagság terme- titkárává. lési, nevelési, mozgósítási feladatait, a pártmegbizatásokat is. Kollektív munkával látott az új Megválasztotta a párttaggyűlés a vezetőség tennivalóihoz. Elkészí- tíz pártcsoport-vezetőt, melynek tették saját munkatervüket, mely- során három új, képzettebb pártben rögzítették a taggyűléstől csoportvezetői megbízatásra is kapott és a MÁV-forgalom saját sor kerül. A rugalmasabb mun- helyzetéből adódó konkrét tenni- kastílushoz tartozóan, itt vita valóikat. Október 1-i vezetőségi előzte meg a megegyezést: a jö- ülésükön nemcsak a vezetőségi vőben, az eddigiektől eltérően, tagok reszortjait határolták el, nem havonta, hanem szükség sze- hanem arról is beszélteK, ki mi- rint, de legalább negyedéven- re ügyeljen a hozzá tartozó terű- ként hívja össze a pártvezet5- leten. ség a pártbizalmiakat. A döntés A termelési felelős számára a szerint — a vasútnál úgyis ke- kongresszusi verseny nyilvános- vés szabad időt figyelembe véve ságának tennivalóit, a szakszer- — több ideje juthat így a párt- vezettel való együttműködés rend- bizalminak a párttagság mozgó- szerességét, az akadályok elhárí- sítására. A jövőben e megbeszé- tásának segítését, az ifjúsági léseken a túlzott részletezés he- felelős segítésére a mozgalmassá lyett a főbb politikai tennivalókra vált KISZ-élet nevelési tevékeny- koncentrálnak, ségét boncolgatták, a pártoktatás , , . . . .. r TT „ _ . ,. segítésére pedig megbeszélték az A dombóvári MÁV forgalom uj oktatás beindításakor aktuális yezetosege es kommunista kollek- főbb tavalyi tapasztalatokat. hozzákezdett a választás ,, ,, után a politikai munkához. EgyNemcsak elhatároltak a rész or- ^geg törekvésük; minden párttokát, hanem ugyanakkor ügyel- tag f^bet tegyen és egyénileg tek az összhangba hozásra is. segítse a pártonkívüliekkel együtt, Hozzákezdett a vezetőség ege- hogy a dombóvári MÁV-forgalom sze. és az egyes vezetőségi tagok- ne csak reményteljes várományo- is a munkához. Észrevehetően le- sa legyen az élüzem címnek. Személyi változás a Dombóvári Járási Tanács vezetésében r. • " • ’ • * ‘ • . \ ’ 73' . . ' Tegnap délelőtt rendkívüli ülést tisztségre Gyuricza Istvánt, a párt tártott a Dombóvári Járási Ta- járási bizottságának titkárát ja- nács Végrehajtó Bizottsága. A*z vasolta. Az előterjesztést a végülésen Szabópál Antal a megyéi rehajtó bizottság: megszavazta, tanács vb-elnöke bejelentette, Gyuricza István beiktatása után, hogy Sajgó Ferenc betegségére apparátusi értekezleten Sajgó Fe való tekintettel felmentését kér- renctől a megbecsülés és szeretet te a járási tanács vb-elnöki tiszt- jeléül ajándékokkal és virágcsok- ség alól. A vb a lemondását el- rokkal búcsúztak volt munkafogadta. A megüresedő elnöki társai. Az anyagiasság több oldalról T-Tol a határ? Mikor anyagias évről évre megújuló nyári és egyforma. Annyi fizetést kap az *-*- valaki, s mikor nem? So- őszi kenyérgabona-, napraforgó-, egyik, mint a másik. Sőt, sokan kan úgy gondolj ált, nagyon nehéz erre választ találni, s szinte lehetetlen a határvonalat meghúzni. Egyáltalán: kit, mikor marasztalhatunk el azzal, hogy anyagias, még pontosabban, jellembeli fogyatékosság-e, ha valaki az. A formulákban gondolkodó ember kukorica-betakarítási versenyét, ma még azt állítják, hogy ez a Indulás előtt rendszerint nagyobb helyes, mert ha az ötletgazdag pénzösszegeket helyeznek kilátás- mérnök több fizetést kapna, ak- ba a verseny legjobbjainak. Ez kor ez bántaná a másik, az im- nem titok, sőt, az lenne a baj, ha mel-ámmal dolgozó mérnök öntitokban tartanák. Előre közlik, hogy a legjobb eredményt elérő kombájnos 1500, avagy 2000 fokész a válasszal, szerinte, aki so- rint jutalmat kap. Minden tokát akar keresni, az minden to- vábbi nélkül ezt úgy is felfog- vábbl nélkül anyagias, más szó- hatjuk, hogy ilyen esetben éppen érzetét, kivételezést, feszültséget teremtene és ellentéteket szülne. Jobb a békesség. Rendben van. De vigyük most végig a gondolatot. Arról van tehát szó, hogy az immel-ámmal dolgozó, a tárva!, kispolgár, kapitalista voná- a jól értelmezett anyagiasságra vadalomnak kevesebbet adó mér- sokkal. Vajon igaz ez így? Nem! apellálunk, arra, ami a szocializ- nők, tehenész, vagy agronómus. Hamis, álforradalmi demagógia, a mus építése szempontjából has^- vagy szerelő, vágj' esztergályas, vagy műszerész nem rövidülhet meg, hiszen nem tehet arról, hogy az nem rendelkezik a kollégájához hasonló vitalitással, képességgel, bonyolult valóság vizsgálatától nos. Ezzel is, a teljesítménybérvaló teljes elszakadás, a dolgok rel is. Az éjszakai műszakban vulgáris leegyszerűsítése jelenlegi dolgozó traktorosok ebben körülményeink között azt állítani, időszakban a mélyszántás meg- hogy aki sokat akar keresni, az gyorsítása érdekében vállalják az szorgalommal, anyagias ember. Ha ez így igaz éjjeli műszakot? Népgazdasági k--s,s h kötetes ezt » .volna, akkor ennek a fordítottját érdekeket tartanak kizárólag szem méltányolni’Tényleg is el kellene fogadni, azt, hogy előtt? Is, is. Általában igen. De kivételezés ^ L _ f _ szocialista jellemvonás megelé- egyénileg, valljuk meg őszintén, megrövidíteni? Igaz ez? L új gedrn a kevéssel, a kicsivel és jórészt azért kaphatok a farasz- ga2dasáei ne(.hani?miK elveinek kapitalista beütés a sok, a több tóbb, kimerítőbb éjszakai mun- fsmereLében kimondhatiuk- ez igénye. Képtelenség ezt így el- kára, mert ennek fejében mű- Miért^n -^rt ét L°!,ad?ÍI.ne? lehet ^ nem> szakonként pótlékot, plasz- akkor alkalmazzuk Y lehető bad. Létezik ugyanis a társada- forintot kapnak. legrosszabb hatásfokú klvételelom szempontjából nagyon is A kombájnosok, a traktorosok zést, amikor nem teszünk kite hasznos, pozitív anyagiasság. nem mQndj^k ugyan, de mi vol- lönbséget. Tudniillik, amikor egy- A mi társadalmunkban az em- na akkor, ha mondanák, hogy mi formán keres mindkét mérnök, bérekét származási, faji, vallási szépen, tempósan eldolgozgatunk, akkor világos, hogy itt a lehető kategóriák szerint megkülönböz- meg vagyunk elégedve a havi tegelítélendőbb kivételezéssel éltetni nem lehet és nem is szabad, ezerötszázzal, mert mi nem va- lunk szemben, hiszen ebben a Az előnyös, avagy a hátrányos gyünk anyagias emberek, minket helyzetben az a mérnök kap kihelyzet nem attól jön létre, hogy nem érdekel a pénz. Vagy mi óméit fizetést, aki ímmel-ammal kinek milyen a családfája, kizá- volna akkor, ha a különböző Nyilvánvaló, hogy a rólag attól, hogy tehetségéből, tu- munkahelyeken az anyagi érdé- l°vot>en ennek a fordítottja kell, dásából, szorgalmából ki, mit és kéltség elvét visszájára fcirdíta- oogy érvényesüljön. Ha ugyanis mennyit ad a társadalomnak. El- nák és elkezdenék hangoztatni, egy munkahelyen egyforvileg ez a perdöntő, még akkor hogy az ösztönző módszereket ki- 5-50 v^sJPennyi szerelő is, ha a valóság nem mindig tá- zárólag a pénzéhes emberek ve- ^racere, akkor ez jogtalan ki- masztja még alá. Minőségben és szik igénybe, akik örökké többet 3 ros*zab^’ul dolgozok mennyiségben egyformán ad min- akarnak. Szóval, ezzel úgy nézne ez 32 orf\°ór denki? Nem! Egyetlen olyan ki a dolog, mintha szégyen volna - set>b skalán mozog, akicor munkahelyTincs, ahol nem Teheí a többet akarás, a tébbet tenni * *•» kivételezés az megkülönböztetni a jó, a jobb, a tudás. Képtelenség? Igen. bár tdÄom még jobb dolgozókat, a hanyago- némelyik munkahelyen találko- k bbő, Utóbbiból "sokkai kát. a lustákat. A régi kategóriák zunk olyan emberrel, aki komi- ha^a sz^Sk SOkX szerint tehát nem teszünk kite kus büszkeséggel ezt az elvet Látszólag ezeknek a' részletek- lönbséget ember és ember kozott, vallja és úgy hangoztatja, mint- nek kevés közük van az anyagias- de amiben különböznek egymás- ha ez lenne az öntudat csúcsa. Sághoz. Pedig sok közük van Pedig hát ez rendszerint nem ma- hozzá. Hogyan? Miként? Úgy, tói az emberek, abban nemcsak munkában, szo^gMombfí tehet- Sas szintű öntudatot jelez, hanem----- - • , , . mezőgazdaságban egyrehatásosabs egben, helytállásban. Szóval ab- egeszen mást. Sovargast az egyen- ban érvényesül az anyagi érdé Kon Kn/rir «V! mim lzi mif rlí ufón nrmrfir Ló i .u _ ' . -i /• i i ban, hegy ki mire képes, ki mit és mennyit produkál. S ez nem lősdi után, avagy lustaságot, ké- kéltség elve. Érdekes kísérő jelen- nyelemszeretetet. Helyenként ség, hogy ezzel együtt azoknak a csupán szerencse dolga. Részben egyesek azért próbálják leegysze- száma is nő, akik gondterhelten alkalmasság, rátermettség, de jó- » , , , felteszik a kérdést: hová jutnak- - rusitem 32 anyagiasságot, hogy a modszen?kkel> JlassM ezen a címen hátba támadhassák már külön kell mindenért fizetni. azt a maradéktalanul helyes el- Bedig itt nem erről van szó, nem részt a szükséges tapasztalatok, ismeretek megszerzése az előfelrendet. Az emberek szívesebben ről tud. A szoros együttlét a hozása. A gazdasági dolgokhoz tétele S aiplkor most itt tartunk. ye(. amely a munka mennyisége a tőlünk idegen és káros kapita-------_ i-----------------------1--------lista vonások ujjaeleszteserol. Az a nyagi érdekeltségnek ugyanis ép nézzük például a kombájnosok nyúltak először a község vezetői. A termelőszövetkezet vezetőivel egyetértésben a majorközpontokat alakítják ki, s ezek köré a beszélnek a még meglévő hibák- munkában és a magánéletben is, ról, mint az eredményekről. S a az emberekben kialakított egy hibák emlegetése nem úgy törté- olyan jó tulajdonságot, amely, nik, hogy emberek magukat ki- azt hiszem, csak ilyen helyeken vonják köréből, hatásából. Tud- figyelhető meg. Ezen a települő- legszükségesebb munkaerőt tele- ják, hogy a közösség sok minden- Sen mindenki tud írni, olvasni, pitik csak. De ezeknek aztán itt re képes. Itt a sárközi falvakban Itt minden családnál rádió szól, megadnak mindent: villanyt, vi- a közösségi életnek évszázadok- három család már tv-t vett, de zet, utat, lakást. Egyébként az útra visszamenő múltja van. A kö- lényegében e három tv az egész hiány adja a legtöbb gondot. így zös ellenség — a természet — településé. Az események, állami ősz táján járhatatlanná válnak a gyakran tette egyformává az em- és párt vonatkozásában, itt ép- dűlőutak. Régi-régi vágya min- bereket. Ilyen után a bajból is pen úgy, olyan frissen, és mély- den nyéki embernek, hogy az csak közösen voltak képesek, rehátóan élnek, mint a legna- egész határt átszelő két-három egymást segítve, újból felmelked- gyobb üzemben. Talán azért is, kövesutat építsenek. Akkor a iámért az emberek szeretnek poli- nya már eleve közelebb kerül a tizálni, pontosabban: van idejük faluhoz. Akkor kevesebb gép sza- arra, hogy az élet folyását ne kad, akkor gyorsabbá válik a meés minősége szerint ember és ember között igenis különbséget pen äz a lényege, hogy"valamit, akar tenni. valamiért. És aki sokat ad, elsősorban ő kapja a többet. Mély- U a egyszer egyformák va- ségesen, és teljes egészében meg- 99*-* gyünk, akkor legyünk egy- egyezik a szocialista elvekkel ez formák”. Ma még elég gyakran A faluban országos hírű önkéntes tűzoltótestület van. Egyik fiatal őrmesterével beszélgettem. A fiú Szekszárdon dolgozik, de minden héten egy délután siet haza, hogy részt vegyen a foglalkozáson. A faluban termelőszövetkezeti parasztokból alakult mun- kásőr-szakasz is van, mondanom sem kell, hogy a nagy árvíz idején, a száj- és körömfájásos járványkor nagy szolgálatot tettek a köznek. Az emberek itt büszkék az olyan társukra, akik a lakosságért valamit tesznek. csak két kezükkel irányítsák, hanem meg is vitassák. Ez a vita formájában való beavatkozás lehet tán időtöltés, de amikor öthat ember már arról beszél, hogy a faluban most csaknem kétszer annyi a sertés, mint az egyéni gazdálkodás idején, hogy most nem kell a család aprajának, öregének szakadásig a főidőn dolgoznia — ez már tulajdonképpen politizálás. És legfőképpen annak zőgazdasági munka. Mcst olyan kalappal köszönnek Alsónyéken, amilyen van. Fog- szoritva dolgoznak éjjel-nappal a traktorosok, vetnek, szántanak. Akárkivel beszéltünk, tapasztalhattuk : az emberek itt szeretnek dolgozni. Érzik a munka ízét. Felismerték a munka ember- és tartom, hogy a Betekints-pusztán faluformáló hatását. Tulajdonkép- éppen úgy harcolnak a másik ki- pen Alsónyéken a községpoütikai Betekints-pusztán tizenkét csa- tcbb, távolabb lévő tanyacsopor- munka a faluból már kiterjedt a Iád él. Ez a puszta a tsz állattenyésztésének egyik központja. Akik itt dolgoznak, a tsz-ből élnek. Az itt lakó 12 család amolyan patriarchális jegyeket magában hordó közösségben él. Az természetes, hogy mindenki mindentok érdekeiért, mint a tanácsházán, vagy éppen a pártszervezet taggyűlésén. Az alsónyéki legnagyobb politikai kérdés természetesen a külterületi élet állandó javítása, illetve a tanyai emberele faluba tanyavilágra is. Pörböly felé kellene még jobban irányítani. De úgy hiszem, ez már nemcsak alsónyéki ügy. (Folytatjuk) Pálkovács Jenő a felfogás, bár eddig nem érvé- , . , . , , . nyesült társadalmi mértékben haliam, e demagog, hangulat- kellőképpen, keltő kijelentést. De vajon egyformáik vagyunk-e? Nem! Ha- J)e hát akkor van kárhoztat- sonló, mindenben azonos feltété- ni v3*b anyagiasság, vagy lek között, ugyanabban az istái- nincs? Van! ^tlen szóban megfogalmazhatjuk: ott kezdődik. lóban a termelőszövetkezet egyik tehenésze a maga standján 9 literes fejési átlagot produkál, a másik 10 litert. Különbözik egymástól a két ember? Ebben a szituációban igen, de még menynyire. Az ipari üzemben az egyik mérnök immel-ámmal ledolgozza a nyolc órát, s utána rohan haza: vagy szórakozni, vagy kártyázni, vagy bélyeget gyűjteni, mert esetleg a bélyeggyűjtés sokahol bárki is úgy keres sokat, hogy ennek arányában nem ád vissza a társadalomnak megfelelő mennyiségben és minőségben szellemi, avagy fizikai munkát. Ott kezdődik az anyagiasság, aho) munkahelyére a különböző beosztásban lévő dolgozó a fizetéséért nem dolgozni, hanem pihenni jár. C-tt kezdődik, ahol egész havi és teljes fizetést igé, , . ,, . nyel magának, ennek ellenében kai jobban mgatja a fantáziáját, ^onfcan csak ötven negyvei1 mrnt az üzemi problémák meg- vagy h-sz százalékos hatásfokú oldása. Ugyanabban az üzemben munkát ád Követel; a száz szi. a másik mérnök örökké magas Mlékot> de cssréb<. ^ kis ré. hőfokon dolgozik, kifogyhatatlan ^ szolgálja vissza ott kezdőa hasznos ötletekből, szóval a tehetségének a maximumát adja és dik az anyagiasság, ahol emberek, szorgalom és munka nélkül jegoi nem nézi a nyolc órát. Egyforma vindikálnak maguknak a szorgal- ez a két mérnök? masokéhoz hasonló és nagyságú Az anyagi elismerés vonatkozá- jövedelemre, sában ma még gyakran teljesen SZEKUL1TY PÉTER
