Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-27 / 280. szám

T Varga Imre: FÉL ÉV UTÁN MINDEN MÁS — Ahogy leszálltam, tudod Jo­jó, az állomáson, felszakadt a madzagvonat füstje, és meglát­tam a szülőfalum, te... brr! Tu­dod, széles, álmos térség, latyak mindenhol, süppedt házak, csut­kakúpok és dülöngélő kerítések. És a főutca, ahogy még a gróf űrék idejében volt, sárga uradal­mi és fehér jobbágyházakkal, az a négv darab egyemeletes ház, merthát ugyebár járási székhely vagyunk, brr, te... máris ásífoz- tam. És semmi, semmi. Iszonyú két hét volt. A srácok oda. Volt aki haza se dugta az orrát. A harmadik már felséges nejét ci­pelte ölben haza, az ki sem moz­dult. Unalom az ennedik hatvá­nyon. Csak az az egy mozi. Av­val az ecetesuborka ANGYALOK FÖLDJÉ-vel Miii? Hogy az nem is olyan? Jó, jó. Jojó. Akkor nem. És akkor odalibbent a tisz­telt volt tanárom, Jantvik tanár úr, és hosszasan elmesélte: kubai novellákat kell. fiúkám, fordítani, mert az a' klafa náció, és spanyo­lul tanulni, mert a dél-nmerikai mozgalmak satöbb, satöbb. és képzeld; Jojó, a gimiben még most is csak tviszte'tek. igaz. már a tanarak is három fázisban járják c!o akkor is ... Kínomban nyeríteni szerettem volna, ennyire m u c s a az én . yilá°közepének hitt szülő­városom. Te, Jojó. úgy voltam vele valamikor még. amikor a tanyáról kezdtem bejárni a gi- mibe, hogy ott van a világ kö­zepe, ez a föld leeértelmesebb helye. De ha szétnézek itt, és látom ezt a megyei tanácshá­zai, miegyebet, valahogy az ott­honi egyszerre ellaposodik. Ér­te? El-la-po-so-dott. Tánvér pap­rikás krumpli lett. Érted, Jojó? — Jan?! Nem azért mondtam, mert á'házak ócskák. Az. embe­rek. flén. léén. áz, emberek. Hogy mi van ott? Mindjárt, min^iárt, TTj szomszédunk van, orvos. Dok­tor Laczkovich. Igen, igen. El­leniem hozzáiuk. mepthát ugye- ! ár kollegák leszünk. Na, csak ez nevess, Joió. csak\ne nevess! ..lert most első éves vagyok, — rt csak kollegája leszek. És nt láttam, kisöreg? Az a passzi- ia, hogv vénséges téesz-mamá­kat kezel szívességből, ingven, az sztk-án kívül is. Éiiele sincs. Ááá, Joió, koszi! Amikor bedob­tunk három barackot, akkor kezdte baitogatni: „Egyre vigyázz nagvon. kis Fehér Deske, nehogy p o t á t o r legyél!” Ja. persze, ez neked magas. mucika! Aki iszik, azt hívták, tudod, potátor- nak. Tessék? Hogy ne nézzelek le? Mert történész létedre te is tudsz latinul. Nem érdekes ak­kor. Inkább az. mért haevt.a ab­ba az< élettani kutatásait? Mert láttam kinyomtatott' dolgozatait. Ezt nem1 értem.. És most légoisz- tollvak lövöldöz? a verebeket. És ... kész. Hát ebből nekem ele­gem van. Joióka. Akár a zsíros kosztokból, meg a jóféle büdös pálinkából. Brr. .— Igen. igen. Rajta láttam meg leginkább a laposságot, Szűcs Évikén. Ugyanolyan, mint féléve volt. Sőt hogy most má» keres is, határozott pulykaöntudata is kialakult. Mert adminisztrátor lett, ide Süss. a földszpvnél! Ne haragudj rám. Jojó, de neked mindent elmondok. Mert te ... Igazán nem fázol? Bemehetímk valahová ... Sióval el kellett mennem hozzáiuk. Lássam, mi­lyen ó? ruhát hozott neki ajé- zuska. És ormi kotlett a tésztáié­ból. amit ő készített. Persze, ner- sze. Raita láttam meg leginkább a laposságot. A kamibon kijelen­tette* szó sincs róla. akkor nem, enged be, amikor a tatáik e1- mennek a nagybácsihoz d'sznó- vágásra. Mert ő nem elvan Értsem P“?. Mikor azt feleltem erre. megártom, és nőm szeretőm avkor eóvszerre bőgni kezdett. jZrro aztán begorombnit.am. Ke­gyetlen lettem. Kifejtettem neki, hogy mire jöttem én rá. A nagy szerelmekhez tudniillik mindig kell a közös munkahely, vagy az utca, vagy az egy házban lakás. Tehát ővele már vége a meccs­nek. Akkor karatyolni kezdett, hogy olyan zaccos vagyok, akár a többi fiú. Pedig ő hűségesen várt, és nem puszilkózott senki­vel. Különben ezt gyónja fülbe az eleki káplánnak, de ne nekem! És hidd el, iszonyúan restelltem akkor a kapuban, a hátamon is futkosott a hideglelés, hogy ta­valy augusztusban még é n ri- mánkodtam ennek, hogy... — Jó, elismerem, csak hence­gek itt neked. Elismerem, jó? Művelt hölgy vagy te, persze, tudód, hogy Illyés Gyula írta ezt. Na, nem hiába vagy magyarsza­kos. Látom, módfelett tájéko­zott vagy. Még az ÉS-t is fa­lod. Tájékozott vagy, n-na! Mondd az a pinduri szád is ... olyan tá­jékozott? ... Pardon, akkor erről nem beszélünk, Jó, kedves Jojó, nincs napirenden. De mit tegyek, mondd, ha iszonyúan unom azt a nőt?! És unom azt a halálosan lapos községet is. És én akkor megyek oda, ha ... Érted? Ö, fél év múltán mennyire másnak lát­szik a világ, az ég és a házak, az élet ás minden, minden! Ő, én olyan kriptában, amilyen az, én... — Pardonnez moi, mademoi­selle Jolán Becskereki, tisztelt magyar—történelem szakos böl- csina, mii pardon! Ha maga eny- nyire telve vagyon hittel, kis­asszony, ám higgyen. Ha maga felbuzdulja jött vissza nemes Kúnágotá járói, akkor buzogjon csak, kedves Jojó! De etlgém nem érdekel tovább az a világ. El­süllyedt. És én most szakadtam el tőle. Engem csak ez a város érdekel. És engem csak a te... nyiroknedveid érdekelnek, ’t-te ... Engem csak a te osculum linquis- ticumod izgat, t-te... Miii? Hogy nem beszélünk? Na ne viccelj! Te, itt a kapu alatt, és aztán... Beugrunk, te, Virághoz. Bedo­bunk két duplát. Jojó! Hová mész? Nqm olyan egyszerű ez, te! Ne szaladj, Jaj, ne szaladj! Tóth Dezső: is ktszelfiinJ/i Négy esztendő művészeti sikerei • * a Átalljuk be, nem beszélünk ” kellő mértékben művészeti életünk sikereiről. S ez bizonyos fokig érthető. Igaz, hogy akinek a kisujja körme beszakadt, hosz- szú ideig azt érzi, s akinek a foga fáj, nem jó közérzetéről be­szél, mégha egyébként kitűnő kondícióban is vám. Sok szerh- pontból természetes, hogy a köz- a csak illusztrációképen, tetőül idézve. irodalmunk venebb, gazdagabb problémaköre, témavilága szem­mel láthatóan életünk valóságé emlékez- példányszámok. Különösen verses­köteteknél feltűnő, hogy míg öt- színesebb ele- hat évvel ezelőtt 800—1200 pél­azdas-abb’ lelt danyban jelentek meg, ma gyak- azdagabb lett, ran 6_8_10 ezres példány­számban látnak napvilágot. De hoz igazodik. Felveti a szocialista a mf§növekedett e^dek’ tudat, erkölcs, életforma kérdé- |°des hívja eleire országszerte az seit; az elavult polgári-kispolgári szlpP^d°kat, kisen a életvitelt a szocializmus adta le- Rádl°’ Televmc> mennyiségben eleiben, a sajtóban kulturahs, bőségekkel szembesíti (mint pl. színvonalban gyarapodó irodalmi művészeti eletunk fogyatékossá- Fejes Endre: Ro2sdatemető, Fe- m£s?raÁ gairol több szó esik, mint élért kete G la; Az orvos halála ™ ” Filmművészetünk az utóbbi években hagyta maga mögött át­meneti „szürke” periódusát, s a Párbeszéd a regényei). Tükrözi hazai közönség érdeklődése, és és segíti azt a történelmi átalaku- szam™ nemzetközi elismerés bi­list, amely a falu világában hoffl. a kibontakozás ut­eredményeiről. S az is igaz: az God náhör* ~ Magányos utazás’ eredmények egyoldalú felsorakoz- K^zsván Grandpierre Emil! tatasa megnyugváshoz, a kérdé­sek önelégült elleplezéséhez is ve­zethet. ~ „ , . . , . . .. me-v véete E<zzeÉö&szefüggésben iára ldPett. E területre jellemző: De a nehezsegek számon tarta- me»y vegDe. tszzei osszeiuggesoen , - alkotások -hirH-nk- pw­sa ha tartós egvoldalúsáeba me- folyóirataink, napisajtónk hasab- f..., az aiKotasoK tucttait esz Ä SÄlSi X Jmn érdekes szcíiográtiai iroda- kozeikbe" - hoz* ni, azok kerültek a hazai és nagy- a nemzetközi érdeklődés hat, s nem tudom, hovatovább l°m bontakozott ki, s nem egy r d . nem fenyeget-e bennünket is ez ^etekké^s kereketek^(FéL középpontjába, amelyek a mi mai a veszély? Ha művészeti eletunk Kötetemre is^ KereiteateK ireja — __ ___ v alamely fogyatékossága kerül Géza: Sarjadás, Galgóczi Erzsé- szóba, túl gyakran találkozni a beJ,’ kegyetlen ^sugarak,^ stb.h kritika olyan hangsúlyával, T'” ' T " amelyről érezni: hiányzik mö- güle az eredmények ismerete, a fejlődés fényeinek számontartása, a bizalomnak az a tárgyi alapja, amely megóv a téves általánosí­tásoktól. Gyakori az olyan vita. amelyben csaknem mindenki tá­jékozottnak bizonyul a hibák, életünkről adtak őszinte, szocia­lista elkötelezettségű, s épp en­Darvas József: Orosháza, Myés Gyula: Ebéd a kastélyban című könyve arra bizonyíték, hogy a szociográfia a tegnap és ma tör­ténelmi érdekű összevetésévé is képet (Húsz óra, Párbeszéd, Sod­rásban, Nehéz emberek, Hogy állunk, fiatalember?). A múltban játszódó filmjeink közül" ugyan­szélesedhet. A parasztság meg- csak azok vájtak ki amelyek ös­szetett erkolcsi-pohtikai kérdé­sekre az egyértemű válaszadás változott helyzetével — s ugyan­akkor irodalmunk életközelségé­vel — »függ össze, hogy nem egy igényével feleltek (Hideg napok), gyengeségek és tévedések fel- l'egeny a parasztig életet ábra- nySbb^ett a^ár^dabni kap- sorolásakor, de alig akad, aki zolva nemzeti erdeku keresztmet- JÁ, , elemzése ^vén és hasonló otthonosslfeo'al sorolná szetef ad. Galambos Lajos: Isten .. , : . emzfse> nasomo ounonossagt>ai sorolna reaémve a fordulat zosseg viszonyának tortenelmileg fel azt, ami jo, azt ami érték. oszl csillaga c. regényé a fordulat k k ét fejtá-e«, Sokszor meglepő elmélettel, te- evet megelőző idők magyar tar- _ Szegénvlegénvek) * remtünk szerves kapcsolatot sadalmarol nyújtott — egy ter­egyes negatív jelenségek közt, de melőszövetkezet alakulása kap- A magyar drámaírás ilyen rendszeresen adósak maradunk a csan — széles képet. Sánta Fe- eredményekkel nem dicse­nozitív teljesítmények szerves fene: Húsz órája ugyancsak a kedhet, bár értékes alkotások, sí - összegezésével. Nem beszélve ar- u világának ábráziolása révén keres művek itt is születtek, ról, hogy mennyivel nagyobb hév- az elmúlt húsz esztendőnek jó- Színházaink repertoárja azonban vei továbbítjuk rossz tapasztala- formán minden ellentmondását gazdag, sokszínű volt. Átdolgoeá- tainkat (vagy adjuk tovább má- ™frkol,ta, dsszf szerencsésen sok, színrealkalmazások bővítet- , . ... , , . felreerthetetlenu 1, egyszersmind tek klasszikus drámái értékein!: sokét), mint hirdetjük, ha valami társadalmunk fejlődésének dina- választékát az utóbbi években, megelégedésünkre, örömünkre mikáját is. , A külföldi drámairodalom vál­szolgál. Irodalmunk egyre növekvő tozatos anyagának szocialista és eszmei-művészi erővel vizsgálja a haladó, antifasiszta, humanista Nélkülözhetetlenül szükséges közelmúlt történelmét. Bírálja a elkötelezettségű drámák adták a tehát, hogy beszéljünk az ered- Horthy-rendszer üres, értéktelen gerincét. ményekről is, nem egy másfajta világát, keresi a ma felé mutató S kell beszélnünk zenei éle- egyoldalúság hanem a helyes ön- erkölcsi és politikai értékeket, tünk_ sikereiről, többek közt Áz idei irodalmi Nebel-díj A svéd akadémia egy szakasza Izrael gyűjtötte össze. No- ez évben két zsidó történelmi útjának, velláit héber nyelven írót tüntetett ki a melyet egy magasabb írja, bennük részint legnagyobb nemzet- transzcendens törvény a kelet-európai zsidó- közi díjjal; az egyik igazgat. A poroszlók ság életét rajzolja if- Nelly Sachs, költőnő, és hóhérok eszközei e júkori emlékei alap- a másik Samuel Jo- törvénynek, mely ró- ján, részint az Iz- seph Agnon, novellis- luk is ítél. E távlat- raelben folyó mai ta. Egyikük sem tett ban az események életet. De mindig az szert nemzetközi hír- szimbolikus értelmet ősi zsidó tradíciók névre, a megtisztelés nyernek, s jelentésük vonalán halad, teljes- így tulajdonképp a egyaránt kiterjed a seggel bennük él, s zsidó népnek szól, s múltra és jelenre, a történelem fordula- a választás nyilván sőt a jövőre is, bár- tatban ő is, mint azért esett éppen e mit hozzon. Az igazi Nelly Sachs, a „kivá­két íróra, mert mind- történés „titkosan fo- lasztott nép” történe- ketten kizárólag né- lyik, s csak az isteni tének egy-egy részét pük életének és sor- szem sugározza be”, látja. De ő már szem- sának szentelték élet- bekerül a modern művüket. Samuel Joseph Ag- időkkel, s úgy látja, Nelly Sachs Német- nPn a Qaliciai Bu- hogy a zsidóság éle­országban születettes csac községben szü- tének változásai a nőtt fel, sikerült meg- letett 1888-ban, tál- hagyományok alavjait menekülnie a halál- mudtudós családból, ingatják meg. Annyi- táborok borzalmai- Hithű zsidó maradt ra benne él a zsidó­maga is, húszéves, ko- ság problémaköré­,, mint Németh László: Irgalom c..hazai és nemzetközi «usiuensís ismeret, a pontosabb, reálisabb »regénye. — mint pl. Cse- aratott, új magyar operákról helyzettudat érdekében. És csak res Tibor: Hideg napok, Bóka (Petrovics: C’ est la guerre, Szó - a legutóbbi évek termését szem László: Alázatosan jelentem c. kolay: Vérnász, Mihály András előtt tartva, neveket, példákat is művei — az elkerülhetetlen ön- Együtt és egyedül) és azokról az ____ vizsgálatot: kutatja rétegek, ti- eredményekről, amelyeket képze­p us|o>k erkölcsi felelősségét. A művészetünk, különösen a monu- nemzeti élet folytonosságára kér- mentális szobrászat, a grafika, az dező önvizsgálat jegyében szem- illusztrációs művészet területén besítette az utolsó magyar ne- s az iparművészet számos ágában gyedszázad történelmének drámai ért el. fordulatait Darvas József: Részeg Ugyancsak meg kell •emlékez- eső-je; ugyanezzel a történelmet nünk arról, hogy az utóbbi évek- tudatosító szándékkal vezette vé- ben mennyire előtérbe került a gig alakját felszabadult életünk szocialista művészeti örökséé küzdelmes fqrdulóin Nemes (Derkovits, Dési Huber, s a szc- György (Egyetlen pillanat), Len- cialista képzőművész csoport gyei József (Elévült tartozás) anyagainak kiállítása; a szociá- rendíthetetlen szocialista meg- lista irodalom hagyományának győződéssel oldja fel a tegnap feltárása); hogy mennyire tágult nem egyszer keserű tapasztala- művészeti életünk szemhatára és tait. \ a XX. századi szocialista és pol­írónkra hasonlóképpen a Sári értékeknek mennyivel gaz­rában a cionista moz- ben, hogy munkái, az ból, s versei „a n tirium utáni” távlat- galomhoz csatlako- olvasók és kritikusok ból tekintik a zsidó- zott, s kivándorolt szerint, a zsidóság ság sorsát Nem pa- Palesztinába. 1912— hngvományainak és naszkodik,' nem emel 1923 közt Berlinben életformáinak alános élt, s a jeles hebrais- ismerete nélkül alig ta Martin Buberrel a érthetők vádat, s nem szól megbocsájtásról. Ami galíciai chasszidista most történt, csak hitirányzat irodalmát VÁUTCONYI NÁNDOR társadalom kérdéseivel való dagabb választéka áll ma a kö lépéstartás jellemző. Az a köz- zönség rendelkezésére, mint. ko- életi költészet hozta meg a szó- rábban; hogy egész szellemi éle- cialista líra elismerését, s vált tünk mennyi _ közéleti — köztük joggal a legnépszerűbbé, amely a művészeti — kérdést feszegető ma bonyolult viszonyai közt is vitától pezseg, meg tudja ragadni aktuális for- Dehát e cikk korántsefh teljes- radalmi feladatát: Garai Gábor, ségre törő „eredménylista”. Szc- Simon István, Váci Mihály köl- rény és alkalmi emlékeztető csu- tészete. A neveknek, címeknek— pán: bizonyos fogyatékosságokkal amelyeket nyilván soká lehetne küszködő művészeti életünk meg­sorolni —, nem önmagukban van ítélése során tartsuk Szem a jelentősége, együttesen illuszt- előtt sokkal jelentősebb eredmé- rál.iátk azt a legfőbb eredményt, nyeit. így a problémákat is más­hogy nagymértékben megnöveke- ként fogjuk látni. S állandóan dett irodalmunk realizmusának eszünkbe jut majd, amiről oly érvénye, hogy minden eddiginél sokszor megfeledkezünk: szocia- elevenebb kaocsolatot tart a lista művészeti életünk szolgálata társadalmi fejlődés menetével. S nemcsak a hibák bírálatát, de végül is ez az, amit a közönség legalább ugyanannyira az ered- növekvő érdeklődése honorál: je- menyek ismeretéi és propagá- lentősen emelkedtek az átlag- lását is jelenti.

Next

/
Thumbnails
Contents