Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-27 / 280. szám
1 1966. november 27. TOLNA MEGYEI NEpOJSAG 5 i V y HÁZÉPÍTÉS TÉGLA NÉLKÜL Szekszárd szenzációja az, ami néhány hót óta a Mészáros Lázár utcában történik. Sak a nézője, a napnak szinte minden órájában jönnek az érdeklődők, iskolások csoportosan, idős nénik bottal tipegve a város végéről és olyanok, akik itt remélnék lakást kapni. Van is mit nézni, csodálni. Egy hónappal ezelőtt még csak az alapok álltak, a pincefödém volt készen. És ma már áll a négyemeletes épület. Eontják a toronydarut, hoay pár nap múlva már a szomszéd épületnél állion és ott emelgesse a bárom-négvtonnás paneleket, térelerpeket. És hoay bárom hét múlva az utolsó födémelemeket emeljék a helyükre, a negyedik emeleten. Menetrendszerűen járnak a hatalmas trélerek a 6-as úton, hozzák Dunaújvárosból a két ház alkatrészeit. Az ötven nao alatt — eny- nvit irányoztak elő a két, egyenként harminc lakásos ház „összeállítására” — pontosain 34 652 tnázsányi betonelemet, ajtót, ablakot. csővezetéket, villanyzsinórt. fürdőkádat és tükröt és més ki tudná felsorolni hánvféle alkatrészt -hoznak el a dunaújvárosi éoületelemgvárból. Persze nem ömlesztve, hiszen az ajtó és ablaktokok be vannak szerelve a panelekbe, a fürdőszoba, WC- kagyló és konyhaszekrény, villanytűzhely, sőt még a fürdőkád és a törülközőtartó 'is a végleges helyén van a térelemben. A toronydaru csak a helyükre emeli az elemeket — csaknem millimé- ternyi pontossággal, összehegesz- tik a kiálló betofivasakat, eltömítik a „fugákat”. Ezután a belső munkák következnek, a vakolat kijavítása, a fűtésszerelés, a parkettázás, a vezetékek összekötése. Tavasszal pedig — költözhetnek az új lakók. A két panelház felépítésével az új, modern építőipari technológia tör be a szekszárdi lakás- építkezésekhez. Amit az építőiparról, fejlesztéséről szóló központi bizottsági határozat úgy jelölt -meg, hogy ezt az iparságat szerelő jellegű iparrá kell alakítani. A két Mészáros Lázár utcai ház az első. Jövőre és a következő években követik a többiek. Talán egész házsorok, mind Dunaújvárosban. Az építőipari szakemberek szerint ez a technológia a jövő lakásépítési módszere. És ha Szekszárdon is napirendre kerül a tömeges lakásépítés — márpedig erre egyre biztatóbbak a kilátások, mivel a város gyors ipari fejlődés előtt áll — ez csak a paneles módszerrel oldható meg. A régi, hagyományos technológiával átlagosan egy építőmunkás évente egy lakást épít fel. Az Egy elavult felvétel az építkezésről. Itt még a harmadik emeletnél tartanak, de a klisé lassabban készült, mint a ház. Ténylegesen már a negyedik emelet is kész Pillanatkép a házgyár nagycsarnokából újjal kettőt-hármat. A réginél a munkák nagyobbik részét végzik a szabadban, így az időjárás nagymértékben akadályozhatja az építést. A „házgyári” módszernél a munkáknak csak egytizede készül a szabadban, a többi zárt, fűthető helyen — a gyárban, vagy a már összeállított épületben — így ez az építkezés egész éven át végezhető. Ä téglafalazásnál töméntelen mennyiségű vizet visznek be az épületbe, a falaknak hónapokig kell'száradni. Itt, ha elkészül a lakás, már tökéletesen száraz. A Dunaújvárosi Épületelemgyár egyik üzeme a házgyár. Egy régi előregyártó csarnok átalakításával, bővítésével hozták létre két évvel ezelőtt. A százhatvan méter hosszú csarnokban készülnek a panelek, térelemek, előregyártott lépcsők, lépcsőházak, egyszóval minden, ami a házhoz kell. Molnár Gábortól, a vállalat termelési osztályvezetőjétől tudjuk meg, hogy a gyár évi kapacitása kilemcszáz lakás, illetve kilemc- száz lakáshoz szükséges elem. Naponta tehát három lakást állítanak elő. Az üzem azonban mindössze 125 munkást foglalkoztat. Ez önmagában is érdekes szám, még szembetűnőbb azonban, ha a munkások szakma szerinti összetételét nézzük. Kőműves mindössze három van. Nem azért, mintha kőműves szakmunkás kellene a „lakás- gyártáshoz”, inkább csak akkor van szükség a szakképzettségükre, ha változás van a technológiában, átáLlás másfajta elemekre, ez esetben külön betanítás nélkül tudják a munkát végezni, helyesebben, megmutatni a segédmunkásoknak. Mert itt különben alig van szakmunkás. A dolgozók többsége nő. Darukezelők, gépkezelők, vakolok. A falak belső vakolása is gyárilag készül, azonban csak két-három milliméternyi vakolatot kennek a falakra, többre nincs szükség, mivel a salakbeton panel felülete sima. Betanított munkások végzik a térelemek szerelését is, az ajtó- és ablaktokok beszerelését a panelbe „épített” vaktokra. Az elemek a tárolószínbe kerülnek — itt hatvan-hetven lakáshoz elegendő panelt és térelemet tárolnak, innét szállítják őket a helybeli építkezésekhez, Székesfehérvárra, Pétre és most már Szekszárdra is. Jelenleg kétféle típust állítanak elő. A másfél szobásat és a két és félszobásat. Ez utóbbit szállítják Szekszárdra is. Készülnek azonban a tervek az új típuscsa- lád kialakítására is, köztük a A kivitelezőnél — az ÉM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál — júniusban tudták meg, hogy megbízást kapnak a két panelház felépítésére. Az új technológia bevezetése hatalmas előkészítő tevékenységet igényelt, gyorsított ütemben készítették el a terveket, a szervezési intézkedéseket, majd műszaki tanácskozáson beszélték meg az összes érdekelttel a tennivalókat. Kapcsolatba léptek az Építéstudományi Intézettel, tapasztalatcserére mentek a dunaújvárosi építővállalathoz és a fehérváriakhoz, megtudni, hogy milyen problémák merülhetnek fel, mire kell különösen vigyázni. Megállapították többek közt, hogy igen fontos a minőségi átvétel, csak teljesen hibátlan panelt lehet beépíteni. A kivitelezéshez a panelépítkezésben jártas művezetőket állították be. (A vállalat már dolgozott panelekkel, de nem lakás-, hanem irodaház-építkezésen.) Még az összeszereléshez kijelölt kubikosbrigádot is elvitték egy napra tapasztalatcserére. Pontos, napra kidolgozott ütemterv szerint indult meg az építkezés. Az ütemterv betartása igen fontos, hiszen itt nem lehet elcsúszás, mert egy-egy fennakadás az egész ütemtervet felboríthatja, nagy károkat okozva. Pedig volt néhány váratlan akadály. Voltak, akik már az ütemterv szerinti indulásban is kételkedtek. Mégis, a program szerint november elsején nemcsak megérkeztek az első panelek, hanem helyűkre is kerültek. Aztán jöttek a Aiok a daruval. Napokat kellett állni a meghibásodott daru miatt. A hátrányt behozták. Dolgoztak éjjel, dolgoztak vasárnap. Az ütemterv szerint november 26. és december 1-e között kell a darut lebontani és áthelyezni a másik épülethez. Két nappal előbb, november 24-én már a negyedik emeleti paneleket is elhelyezték, a daru befejezte itt a munkát. Könnyű lett volna igazolni a késést, hiszen a daru miatt legalább száz óra volt a kiesés. És az ebből eredő többletköltséget is jogosan lehet áthárítani a darut kölcsönző vállalatra. Az építőknek azonban nem igazoló papírra volt szükségük, ö'k — Büki László építésvezető, Bogdán Gyula és Merk Ferenc művezető, valamint Andrási Péter kubikosbrigádja — azt vállalták a kongresszusi versenyben. hogy december 20-ára áll a két panelház. És állni fog A sokféle akadály ellenére. A dunaújvárosi gyár szakemberei állapították meg, hogy a szekszárdiak minőségi munkája sokka1 jobb, mint amit eddig Dunaújvá rosban és Fehérváron tapaszta1 tak. Hamarosan megkezdődnek a szerelvényeket építenek be — a hézagok tömítése, a kazánok beépítése, majd néhány hónap múlva beköltözhetnek az első lakók. Milyenek lesznek az új lakások? Korszerűek, jól berendezhetők. Nemzetközi összehasonlítással állapították meg, hogy az elrendezés, a lakástérkihasználás az összehasonlítás alapját képező külföldi lakásokhoz képest is jobb. Néhány „hátrány”, ami a paneles technológiából következik: Nem lehet átalakítani. Aztán itt bizony bajban lesz, aki a falba szöget akar verni, hogy képet akaszthasson fel, mert • a beton nem engedi. Legfeljebb belövőpisztollyal, vagy ragasztással. Az építők majd csak az átadáskor „vizsgáznak”. Ha azonban évközi bizonyítványt kellene kiadni, minden bizonnyal jeles lenne. J. J. Indul a tréler nyolc-, tízemeletes házakhoz belső munkák, a központi fűtés szükséges elemekre. szerelése — itt is előregyártott t~. 'V födémelemet teszi a helyére a daru
