Tolna Megyei Népújság, 1966. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-02 / 259. szám

e TOLNA MECYE1 NÉPÚJSÁG 1966. november 2.' Tovább bővül a gépcserés 1 cl ^TitclS j r i i o r j megyénkben A gépjavító állomások egyévi mérlege A gépjavító állomásokon egy évvel ezelőtt bevezetett javítási rendszer tapasztalatairól, a további célokról tanácskoztak az állo­mások igazgatói, főmérnökei, párt- és szb-titkárai. A tanácskozá­son részt vett György József, a megyei pártbizottság mezőgazda­sági osztályának helyettes vezetője, Vajda István, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője, Zsigovics Fe­renc, a gépállomások megyei igazgatója, Horváth Géza. a MEDOSZ megyei titkára. A gép- és gépjavító állomások munkáját Zsigo­vics Ferenc értékelte. Az annak idején szántó-vető vállalatként létrehozott gépállo­mások tevékenysége a két évvel ezelőtt végrehajtott átszervezés UTOS, a DT—54-es és az U—28- as traktoroknál jelentkező vesz­teség. A javítóállomások műszaki gárdájának tehát tovább kell ke­óta lényegesen megváltozott; ma resni azokat a módszereket, ame- csak kisebb rész jut a hagyomá- lyekkel a veszteségeket kiküszö- nyos munkákra, a nagyobb részt bölhetik. a javító- és egyéb tevékenység A gépcserés javítás rövid idő öleli fel. A mezőgazdasági mun- alatt kedveltté vált a megyében, kák is jórészt a betakarításra te- . Kezdetként két állomás három tí- vőd -ek; elsősorban a kombájn- pust javított ebben a rendszerben, n era. Az idei nyáron vala- szeptember 30-ig összesen hetven n állomás túlteljesítette a traktort. A csereállomány ez alatt ko».—jnmunkák tervét. A múlt évben csak a Nagy dorogi Gépál­lomás haladta túl az egy kom­bájnra jutó ötszáz holdnál na­gyobb teljesítményt, az idén ezt az átlagot már a bölcskei és a teveli is túlhaladta. A nagy tel­jesítményű SZK-kombájnok tel­jesítménye — bár 6—7 éves gé­pek is vannak köztük — évről évre emelkedett, ugyanakkor a javítási költségek aránya az el­múlt évhez viszonyítva normál- holdanként 15 forinttal csökkent. Ezekben az eredményekben a kombájnosok kiválasztása, a jól szervezett' versenymozgalom, a nagyfokú műszaki segítség ját­szott közre. A nyári időszaknak viszont árnyoldala, hogy a traktorpark­nak mintegy negyven százaléka kihasználatlanul állt — emi­att például a Nagydorogi Gépál­lomás éves terve nem látszik biz­tosítottnak. Ezért a következő évet jobban meg kell alapozni, már az év elején megkötni a szerződéseket termelőszövetkeze­tekkel és más, különböző vállala­tokkal. Az idén a mezőgazdasági munkák mellett már fő tevé­kenységgé vált a műszaki munka, végleges formát öl­tött a szakosított, fixáras, gépcserés módszer. A szakosítás mennyiségben megoldotta a javítási feladatot, nem jelentkezett lényeges és hosz- szan tartó alkatrészhiány, a ter­melőszövetkezetek zöme elfogad­ta ezt a rendszert. Viszont, mint minden újnál, itt is jelentkeztek nehézségek. A javítóállomások 1965. decem­ber 1. és 1966. szeptember 30. kö­zött 797 erőgépet javítottak ki, a tervezett 840 helyett — ez a leg­több esetben abból adódott, hogy a termelőszövetkezetek felbontot­ták a szerződéseket. Pótkocsiból viszont a tervezettnél lényegesen többet kellett javítani. A tapasztalat szerint kedvezőt­lenül alakult az átfutási idő — mintegy 40 napos volt —, mert az állomások nem figyelték kellő gonddal, hogy a szerződés szerint adják-e javításra gépeiket a szö­vetkezetek, a javításra váró gé­pek sokat vártak a körzeti, és a kijavított gépek a szakosított ál­lomáson. Az átvételek-átadások többször meghiúsultak, elhúzód­tak. A javítások minősége sem volt mindig állandó, mivel javítás közbeni ellenőrzés, és a végátvétel nem volt eléggé szigorú. Sok kifogás merült fel a gépjavító vállalatoknál javított motorok el­len, de többször hangzott el jogos kifogás a bonyhádi, a várdombi, a gyönki javítóállomás munkája ellen. A fixáras javítás igen nagy ér­deklődést váltott ki, ebben a rendszerben négy gépállomás nyolc típus javításával foglalko­zik. Bár a költségek nem minde­nütt alakultak kedvezően, ennek ellenére is fenn kell tartani, és továbbfejleszteni ezt a rendszert. Általános tapasztalat, hogy a mo- torcserés főjavítások ráfizetéssel jártak. Különösen szembetűnő az az idő alatt három és félszer cse­rélődött. Ezzel a megoldással a nyári időszakban is folyamatossá lehetett tenni a javítást, az átfu­tási idő pedig gyakorlatilag nullá­ra csökkent. A kedvező tapaszta­latok alapján január 1-től min­den traktortípusra kiterjed ez a módszer, kivéve a Szuper-Zetor és a DT—54-es típust, amíg ezeknek a gépeknek meg nem teremtődik a cserealapja. Bonyhád hét UTOS-t, Bölcske 7 MTZ-t, Tamá­si 7 U—28-ast, 7 UE—28-ast, Vár­további javítására meg kell szi­gorítani a közbenső ellenőrzést, a végátvételt. A javítás mellett egyéb üzemágakat is fejleszteni kell. (A bonyhádi javító már ja­nuár 1-től épületgépészeti munká­kat is vállal, azonkívül berendez­kedik az állattenyésztési gépek ja­vítására, és átveszi a tűzoltó ké­szülékek javítását, ellenőrzését.) A jövő évtől még jobban kon­centrálódik a szakosítás. A bölcs­kei javítóállomás végzi egyedül az MTZ-javítást, a gyönki a lánctal­pas traktorokét. (Már szóbeli meg­állapodásra jutottak a nagydoro­giakkal, SZ—100-asok javítására.) A feladatok végrehajtásában a szakszervezettel együtt — nagy szerephez jutnak a pártszerveze­tek. A közelmúltban újjáválasz­tott pártvezetőségek máris komoly részt kérnek, vállalnak a felada­tokból. Eddig is, most is szószólói a versenymozgalomnak, a köve­telményekhez mind jobban igazo­dó munkavégzésnek. Mindemel­lett a párt- és a szakszervezetek adnak hangot egyre inkább annak a követelésnek is, hogy meg kell javítani a javítóállomások mun­kásgárdájának szociális körülmé­nyeit is. Várdombon még ma is csaknem lehetetlen körülmények között, egy régi felvonulási épü­letben étkezik százhetven ember. Gyönkön négy munkásnak domb 7 Zetor 25 K-t, 4 Zetor 301 hj egy öltözőszekrénye, és harminc­át, 7 RS—09-et tartalékol csere- állományként. Az átalakulásra, a megváltozott tevékenységre jellemző né­hány adat. 1962-ben 116 900 000 fo­rint termelési értékből 6 300 000 forint volt a javítás. 1965-ben 155 millióból már 74 millió. Az idei, szeptemberi mérleg­adatok szerint az állomások terven felüli nyeresége 6 693 000 forint. Egy évvel ezelőtt a javítóállo­másokon új premizálást vezettek be, amely osztatlan egyetértéssel találkozott. Az eddigi egyenlősdi helyébe a ténylegesen végzett munka szerinti premizálás lépett. Megoldatlan még a műszakiak és a végátvevők jutalmazása. Ellent­mondás van abban, hogy a szere­lők, a műhelymunkások a tényle­gesen végzett munka után, a vég­átvevők pedig a kijavított gépek mennyisége után kapják a prémi­umot. A következő év, és majd az új mechanizmus további feladatokat ró a gépállomásokra. Egyrészt, a javítási időt csökkenteni kell, ti­zenöt, illetve 23 napra. A minőség nak egy mosdója. De nem sokkal különb a helyzet az étkeztetés te­kintetében Nagydorogon sem. — Amikor a szakmai munka szint­jét, a párt- és szakszervezet te­vékenységét, szervezettségét az ipari üzemek szintjére emeljük, jogos a kérés, hogy a szociális körülmények is feleljenek meg az ipari üzemek átlagos színvonalá­nak — hangoztatják párt- és szakszervezeti vezetők egyaránt. Amikor a gépállomások átszer­vezése megkezdődött, sokan meg- kondították a vészharangot. Az azóta eltelt idő viszont rácáfolt a pesszimistákra. Az új módszerek bevezetése nemcsak a létjogosultságot, hanem a fejlődést is biztosí­totta. Ám, megállásról még korántsem lehet beszélni. A jövőbeni elkép­zelések arra ösztönöznek, hogy még jobban kell gazdálkodni, a vezető gárdának mezőgazdászból üzletemberré kell válni, mert csak így tudja elérni a gazdasá­gos termelést, a nyereséges gaz­dálkodást. BI, Tolna megye székhelyén: Szek- szárdon november 5-én délelőtt, a kommunista veteránok találko­zójával kezdődnek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékünnepségei. A megyei párt- bizottságon kora délután fogadást adnak a kormánykitüntetettek ré­szére is. Délután a Felszabadulás téren és az alsóvárosi temetőben megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. Este a városi műve­lődési házban műsoros ünnepsé­gen emlékeznek meg az évfordu­lóról, amelyen dr. Péter Szigfrid a városi pártbizottság vb-tagja mond beszédet. A járási székhelyeken, a na­gyobb községekben is megemléke­zéseket tartanak. Az üzemek, a vállalatok ünnepségein megjutal­mazzák a kiváló dolgozókat. Bogyiszlón november 6-án, va­sárnap délután ünnepélyesen fel­avatják Tolna megye legkorsze­rűbb szélesvásznú filmszínházát, amelyet a MOKÉP és a községi tanács egymillió forint költséggel építtetett és rendezett be. I múzeumi hónap végén Ez évben is megrendezték Tol- hét, számíthat a nagyközönség ng megyében az immár hagyó- érdeklődésére, mányos múzeumi hónapot. Az A hónap végi értékelésnél az eseménysorozat véget ért októ- illetékesek számba vették a ta- ber 31-ével. Mi is történt tulaj- pasztalatokat, s a jövőt illetően donképpen a hónap során? A leg- ebből igyekeznek is levonni bizo- lényegesebb, amit meg -kell em­líteni az, hogy sikerült ezúttal is jelentősen előrébb lépni a megye régészeti, néprajzi, művészi érté­keinek közkinccsé tételében. Ez is volt a cél. A szekszárdi múzeum Szekszárd speciális helyzetéből gazdag anyaga csak holt kincs adódnak. Szekszárd és kömyeze- lenne, ha azzal nem ismerkedhet- te szőlővidék. A szüret, a hagyo- ne meg a nagyközönség. Ahhoz, mányos népünnepélyek ideje ép­nyos tanulságokat A látogatási arány elég magas fejlődést mutat. De amint a több éves tapaszta­lat igazolja, erős gátló tényezők is hatnak, olyanok, amelyek pen októberre esik. Ilyenkor az emberek nagyrésze ezzel vain el­foglalva. Nos. nyilván még na­gyobb látogatottsági arányokat lehetne elérni, ha más időpont­ban kerülne megrendezésre a mú­hogy a múzeum betölthesse a köznevelési funkcióját, mindenek­előtt az kell, hogy érdekes kiállí­tásokkal. előadásokkal várja a közönséget. Igaz, nem történtek világesemények a múzeumi hó­nap során, de az előadások, ki- zeuroi hónap. Foglalkoztak is e állítások méltán vonzották a témával, s igyekeznek alkalma- nagyközönséget. sabb időpontot választani. Ez ötezren nézték meg október- azonban nagy körültekintést igé­ben a szekszárdi múzeumban a nyel, hiszen számos tényezőt keli kiállításokat és hallgatták az elő- figyelembe venni, adásokat. Ez a szám természete- ismét felvetődött a múzeum sen jóval nagyobb, mint ameny- elnevezésének kérdése, 1951 óta nyien más hónapokban felkere- Balogh Ádám nevét viseli. Nem sík a múzeumot. Szabó Dezső fér kétség hozzá, hogy méltó név. neves festőművész kiállító- hiszen Béri Balogh Ádám mint sa éppúgy nagy sikert aratott, n Rákóczi Ferenc brigadérosa mint az ember évezredes fejlő- sorozatos győzelmeket aratott: dését bemutató régészeti kiállítás. Tolna megye területén, a labanc vagy a régi órák gyűjteménye. seregen, a” megyének kegyelettel Nemcsak Szekszárdon, hanem a kell őriznie emlékét. Ám a mú- megye más részeiben is került zeum alapítása Wo&insky Mór sor rendezvényre a múzeumi hó- nevéhez fűződik. Wosin.sky nem­nap során. Tehát nemcsak a me- csak Tolna megyében, hanem az gyeszékhely, hanem a vidéki kö- egész országban egyik úttörője zönség is kapott némi ízelítőt, volt a régészet kibontakozásának, Minden egyes rendezvémy-prog- e tudományág magas szintre ram megvalósult a múzeumi hó- emelésének. Munkássága, hírneve nap során. Például egyetlen elő- messze túlterjedt az ország hatá- adást sem kellett elhalasztani ér- rain is. Ezért felvetődött, hogy dektelenség miatt. Ez mindenek- nem lenne-e helyesebb róla el­előtt a jövő szempontjából tanul- nevezni a múzeumot, í ságos: a múzeum bátran tervez- B. P. A kétszázkilencvenkilencedik napon Hol kesdődik as öregkor ? 5. sok a szép lány. Talán a Kulcsár Mathilde jut az eszembe. Báró- Sára, még inkább a Tóth Csőre, hoz ment férjhez, noha ő maga avagy a Nevendős Erzsi. Sok a grófleány volt Illyés Gyula re- szép lány. „Tudnék választani, gényében — Ebéd a kastélyban, Annyi szép van, hogy tudnékkö- — már férfibakancsot viselt és zülük választani” — mondogatták viharkabátot, derekán kévekötő az öregek és kajánul, meg talán piros madzaggal,- de még magas éhesen cuppogtak is hozzá. Öre- lóról beszélt. „Egy paraszt sose gek? Nem is olyan biztos! tanul meg teniszezni. Alkata nem ^ falu központjában, a vegyes­alkalmas ra. Whistezm sem tanul Hegedűs Mihályné szol­gálja ki a vásárlókat. Minden van itt, ami manapság hozzátartozik rá most jobb kifejezést, csak egyetlen abból a sok ezer össze­tevőből, ami testet, lelket finomít. A Statisztikai Hivatal pontos és megcáfolhatatlan adatait olva­som, az átlagos életkor alakulá­sáról. Roppant érdekes. Hazánk­ban 1949-ben a férfiak átlagos életkora 48 év volt, a nőké 53 év. 1965-ben a férfiak átlagos élet­kora 63 év, a nőké 67 év. A fér­fiak tehát átlag 15 évet, a nők 14 évet kaptak 1949s óta a népi A fürdőszobaigény ugyanúgy nem rendkívüli, mint a tartós fo­gyasztási cikkekkel szemben meg­mutatkozó igény. Hogy hány tar­tós fogyasztási cikk van a falusi háztartásokban Alsónyéken, az önmagában véve nem érdekes: Jószerivel az ilyesmit felsorolni unalmas leltár lenne. A termelő- szövetkezetben a nehéz fizikai munkák zömét Alsónyéken is gé­pekkel végzik el. Ám a gépek száma is csak ott érdekes amúgy istenigazából, ahol látni lehet, hogy mióta ezek a gépek a mező- gazdaság átszervezésével polgár­jogot nyertek, mióta megvannak, azóta az emberek tovább marad­nak fiatalok. Láttam az ötven esztendősnek kinéző hetvenévese­ket és átéltem a megrendítő, fel ­emelő élményt: a szocializmus meg soha egy paraszt sem" — mondta, illetőleg állította Mathil­de. Na, de-hát ez a bárónő ak- falusi vegyesbolthoz. Árust- demokráciától. Ha jól meggondol­kor még kizárólag az elnyomón- CSOntenyvet, szöget, inge- juk, ez a lehető legtöbb, amit _____ ______ _ ___________ t óit, a testileg, lelkileg kora & hát terméí,zetesen rádiót, kaphat az ember. Földünkön még nem csupán több jót jelent, ha mosógépet, meg hűtőszekrényt is. ma is vannak országok, ahol a la- nem hosszabb életet; Az egyik polcon ott látjuk a tu- kosság átlagéletkora .30—33 esz- busokban árult „Habfürdő”-!', és tendő. Az átlagos életkor növe- ugyancsak a fürdéshez, a Fenyő kedéséről más dolog hallani, más fürdőtablettát. Nincs okunk meg- olvasni róla, és megint más látni megrokkant parasztot ismerte, másmilyent nem ismerhetett, mert másmilyen nem létezett. Nekünk azonban, Alsónyéken, 1966. őszén látnunk kellett, hogy a mai paraszt egészségesebb, fia­talabb, mint volt a tegnapi, pláne a felszabadulás előtti. Teniszezni? A fiatalok alkata — paraszt, vagy nem paraszt —, kivétel nélkül alkalmas rá. A községhez több külterületi település tartozik: Betekints; Nyéki-puszta, Csikó-major, Bogár­tanya, Szőlőhegy és hát a falu­lepődni azon, hogy veszik, viszik, azt. Feltehetően mégis az a leg- ^ Pörböly. A Szőlőhegy ki jó dolog, valósággal megifjodik kellemesebb, amikor az ember __ t őle, illatától az ember. A meg- birtokosként éli és élvezi a meg­fáradt idegeket mintha nyugtat- növekedett életkor nyújtotta plusz ná. A Fenyő-tablettát például fel esztendőket. Alsónyéken az el­keli oldani a fürdővízben és a múlt években az életkori meg­vételével a külterületeken min­denhol villany világít. Van fény,- van világosság, ám mégsem oly betűéhesek az emberek, mint aho­gyan általában hinni szeretnénk. a SSáfkoSs JéSn ,Sr«vÄe(. határoztok „a f.JlMésn«* «■ gSél“ SS, * Sr&SÄÄSSSfi Ak»U6wéki ember- különben a JgSSS^jSJt község vezet«. , föWmíves­tek. Ha szavazni kellene, hogy ki a falu szépe, ugyan kire esne a választás? Több embertől kérdez­tük ezt meg és mindegyik a homlokát ráncolta. Nehéz ügy, múltban is tudta, hogy mi a jó, venévest középkorúnak mondják, mi a kellemes. A kívánsága min- a hatvanéves még jó munkabíró, dig megvolt, csak a tehetsége nem. s valahol a hetven esztendő tájé- Ez a habfürdő hiába, nem tudok kán kezdődik az öregkor. szövetkezet dolgozói a betűéhség felélesztése érdekében, de az eredmény egyelőre még igen cse­kély. Legutóbb, egy vasárnap,

Next

/
Thumbnails
Contents