Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-13 / 242. szám
*966. október 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Az akarat egységes Pártértekezletet tartottak az Állami Építőipari Vállalat kommunistái Iskolaavató Lengyelben A felszabadulás után a lengyel!, egykori Apponyi-kastély a mezőgazdasági szakképzés fellegPártértekezletet tartott az ÉM. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat párttagsága október 12- én, Szekszárdon, a Közalkalmazottak Várköz utcai klubjában. Az értekezlet elnökségében helyet foglalt Bicskei Tibor, az ÉM. Főigazgatóság pártbizottságának küldötte is. A vitaindítót Kerekes Miklós, a megyei pártbizottság osztály- vezetője tartotta, miután első ízben került sor járási jogú párt- bizottság létrehozására. Az előadó a következőket mondta: — Lezajlottak az alap- szervezeti vezetőségválasztások. A kommunisták számba vették munkájuk eredményeit, amelyet az áttelepítés alatt álló vállalat ezer, meg ezer nehézsége közepette kellett elvégezniök. A párt- szervezetek jó munkát végeztek, de tevékenységük nem lehetett teljes értékű, miután a párttagok szétszórt munkahelyeken dolgoznak és csak működési területükkel volt intenzívebb kapcsolatuk. Hiányzott egy összefogó, irányító, ellenőrző pártszerv, — pártbizottság — amely a vállalat valamennyi érdekét szem előtt tartva, összehangolja az alapszervezetek munkáját, mozgósít és megfelelő ellenőrzést tud gyakorolni. Most, hogy véglegesen eldőlt a vállalat telephelyének kijelölése — kirajzolódott a fejlődés további menete — kerülhetett sor a pártbizottság létrehozására. A mai értekezletünk hivatott arra, hogy megválassza az ÉM. Tolna megvei vállalatának pártbizottságát. A továbbiakban a vállalat rohamos fejlődéséről beszélt, amelyet országosan is jó ideig a sereghajtók közt emlegettek korábban, jelenleg pedig a közepesen dolgozó építőipari vállalatok közé sorolható. Sokat javult a munkaszervezés, növekedett a termelékenység. Ennek következtében több lakás épült, a tervezettnél gyorsabban halad a dombóvári kórház és más objektum építése. Az időközönként jelentkező anyaghiány ellenére is a vállalat dolgozói becsülettel teljesítik kötelességeiket: 43 brigád küzd a szocialista brigád cím elnyeréséért, illetve megtartásáért. A dolgozók sikerrel tesznek eleget a kongresszus tiszteletére tett vállalásuknak, amely az anyagtakarékosságra és az építési határidők lerövidítésére irányul. Munkájukat támogatja a szak- szervezeti és a KISZ-bizottság, s ezért a munkáért nekik is elismerés jár. A továbbiakban foglalkozott a IX. pártkongresszus előkészületeivel, s az irányelvek jelentőségéről szólva, foglalkozott ideológiai, kulturális életünk problémáival, a fellazítási politikával, az új gazdasági mechanizmus elveivel és végül a párt belső helyzetének néhány kérdésével. Az új pártbizottság feladatairól szólva körvonalazta a sajátos helyzetből adódó tennivalókat. A vitában tizenkettőn kértek szót. A felszólalók közül többen elmondták, hogy helyeslik a pártbizottság létrehozását, mit várnak tőle, miben kérnek segítséget és a maguk részéről milyen támogatást adnak. Elmondta véleményét az igazgató, a parkettázó szakember, a művezető, az ügyintéző. Meleg taps kísérte Király János nyugdíjas építőmunkás felszólalását, aki a következőket mondta: „Régi dolgozója vagyok a vállalatnak. Sok nehézséget éltünk át az elmúlt évek alatt, gyakran változtak az igazgatók, a műszaki vezetők. Sokszor pirultunk a reklamációk miatt. Most egységes akarattal indultunk el a jobb úton, s ez is azt bizonyítja, együtt, összefogva jobban megy a munka.” Az ÉM. Főigazgatóságának képP viseletében felszólaló Bicskei Tibor után megválaszolták a felmerült kérdéseket, majd áttértek a második napirendi pont szerint a pártbizottsági tagok és a megyei küldöttek megválasztására. Az értekezlet 29 tagú pártbizottságot, 7 , tagú végrehajtó bizottságot, 3 tagú fegyelmi bizottságot és 4 küldöttet választott. Egyhangú szavazattal választotta meg a pártbizottság Varga Mihályt vb-titkárnak. várává vált. 1962-ig szakiskolaként működött, azóta a mezőgazdaság különböző ágazatainak számára képez szakmunkásokat. Időközben már szűkké váltak a festői környezetben álló iskola falai, újabb tantermekkel, létesítményekkel kellett bővíteni. Az új iskola avatására kedden került sor, amelyen részt vett Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, Tolnai Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese, Szűcs Lajos, a mezőgazdasági osztály vezetője György József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának munkatársa, Hegel József, az FM szakoktatási főosztályvezetője. Az új épületet Szabópál Antal adta át az iskola tantestületének, hallgatóinak. Avató beszédében arról beszélt, miért van szüksége a mezőgazdaságnak egyre több és több szakemberre. — Harmadik ötéves tervünk célja a mezőgazdaságban a terméshozamok, állati hozamok növelése, a falu és a város, a mező- gazdaság és az ipar közelebb hozása egymáshoz. Ezért kell kialakítani olyan jól képzett szakmunkásgárdát, amely helyesen tudja alkalmazni a mezőgazdaság legkorszerűbb módszereit. Emlékezzünk csak vissza; a mezőgazdaság átszervezése után mennyi gondot okozott a szakemberhiány. Ugyanakkor, az elmúlt évek során úgy erősödtek a szövetkezetek, növekedtek a terméseredmények, ahogyan egyre több, jól képzett szakember vett reszt a gazdálkodás irányításában. — Tolna megyében 1909-ben a2 állami gazdaságokban kötötték meg először a mezőgazdasági tanulószerződéseket, majd a következő évtől a termelőszövetkezetekben is megkezdődött a képzés. A mai napig több mint ezer fiatal, és háromezer-ötszáznál több felnőtt tett szakmunkásvizsgát a megyében. Az 1966—67-es tanévre 227 fiatal kötött szerződést különböző mezőgazdasági szakmákra és jelenleg négyszázötvenen tanulnak szakmát Lengyelben. — A megye párt- és állami vezetésében, az FM szakoktatási főigazgatóságában ennek alapján született meg a gondolat, hogy tovább kell fejleszteni a lengyeli szakiskolát. Az FM Szakoktatási főigazgatósága az anyagiakat biztosította, a megyei vezetés pedig a tervezői és építőipari kapacitást, így a vártnál hamarabb valósulhatott meg az elképzelés, az 1 200 000 forintos tanműhely és a 3 200 000 forintos iskola. De az elkészült létesítmények csak részei a teljes programnak. A vízvezeték-hálózat megépítésén, a tanári lakásokon kívül modern, gépesített konyha, önkiszolgáló étterem, központi fűtés, újabb tantermek és tornaterem építése szerepel még És emellett modem gazdasággá kell fejleszteni a tangazdaságot. — Csak dicséret hangján lehet beszélni az iskola tanárainak, dolgozóinak, diákjainak segítőkészségéről, hiszen évről évre 30—40 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették az iskola építését. — A Magyar Szocialista Munkáspárt megyej bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében azzal adom át az iskolaépületet a tantestületnek és a tanulóknak, hogy ne felejtsék; munkájuk, hivatásuk a mezőgazdaság további jövőjét, fejlesztését szolgálja. Munkájukra számít az ország népe — mondotta befejezésül Szabópál elvtárs. Interjú a párttitkárral Jó megértésben együtt A pártalapszervezetekben lezajlottak a vezetőségválasztások. A párttagság több helyen ismét bizalmat szavazott a régi titkárnak, másutt friss erők kerültek a vezetőségbe. A dombóvári járás tsz-pártalapszervezeteiben három helyen, köztük a kocsolai Vörös Csillag Tsz-ben volt titkárváltozás úgy, hogy a régi titkán is a vezetőségben maradt. Az újonnan megválasztott alapszervi titkár és elődje jó egyetértésben dolgoznak együtt. — Hogyan fogott munkához az új pártvezetőség? — tettük fel a kérdést Hilbert János elvtársnak, a kocsolai Vörös Csillag Tsz újonnan megválasztott párttitkárának. — Talán még korai is erről beszélni. Rövid út áll mögöttünk. Szeptember 21-én tartottuk a vezetőségválasztó taggyűlést, bár azóta sem ültünk ölhetett kézzel, idő kell a munkába lendüléshez. — A vezetőségválasztás előkészületeiből úgy látszott, Kocso- lán minden marad a régiben. Hogyan fogadta Pronik András elvtárs, a régi párttitkár, a változást? Nem sértődött meg a dolgok alakulása miatt? — Ez) elég fogós kérdés. Hogyan is válaszoljak? — Úgy, ahogy a valóságban van. — Őszintén szólva, Pronik elvtárs, éppúgy, mint jó magam, meg volt lepve. Nem gondoltuk, hogy így alakul a helyzet — válaszolt Hilbert elvtárs, majd gyorsan így folytatta: — Sértődésről nem tudunk, legalábbis nem tapasztaltuk. Pronik elvtárs ugyanis nem a sértődős fajtából való kommunista, önérzetes ember, akinek talán pillanatnyilag rosz- szul eshetett, hogy hatéves párttitkársága után, a tagság választása másra esett, de sértődésről szó sem lehet. — Hogyan foglalkoznak a vezetőségválasztó taggyűlésen elhangzott javaslatokkal? — A párttaggyűlés után megtartott pártvezetőségi ülésen foglalkoztunk a felmerült javaslatokkal, észrevételekkel. — Milyen javaslatok voltak, megemlítene közülük néhányat? — A vezetőségi ülésen például megbeszéltük, kinek milyen pártmunkát adjunk. A taggyűlésen idősebb párttagjaink szóvá tették, hogy úgy érzik, mintha róluk megfeledkeztünk volna. Itt van Tóth Józsi bácsi, veteránunk, aki a pártmunkában sokat segíthet nekünk. Mint nyugdíjas, állandó lekötöttsége nincs, ideje és szíve is van ahhoz, hogy pártmunkát végezzen. Neki szántuk pártmunkaként erősíteni a kapcsolatot a tömegszervezetekkel, amit ő szívesen vállalt. Pronik elvtárs, mint pártvezetőségi tag elvállalta az őszi vetések ellenőrzését. Segíti a traktorosok, a munkagépkezelők problémáinak megoldását. Kialakította, hogy egyenesen hozzá forduljanak gondjukkal, bajukkal. Aztán van még egy dolog ami a taggyűlésen vitatott volt. A fiatalok kérték, a tsz KISZ-szervezet megalakítását. Fiataljaink eddig a községi KISZ- hez tartoztak, de nem igen vehettek részt a KISZ-életben. A traktorosokat, növénytermesztőket, kertészeti dolgozókat annyira leköti a mindennapi munka, hogy nem igen tudtak alkalmazkodni a falusi KlSZ-rendezvé- nyekhez. Elsősorban ezért kérték a tsz KISZ-szervezet megalakítását, másrészt azért is, mert számolnak a tsz anyagi támogatásával. Elnökünk, Keller Ádám párton kívüli, de segíti a mozgalmi szervek munkáját. Anyagi támogatást ígért a fiataloknak, ami úgy gondoljuk, visszatérül. — A beszélgetés elején azt mondta Hilbert elvtárs, korai az új vezetőség munkájáról beszélni, s íme, hány jó példa van arra, hogy a pártvezetőség mennyire keresi a pártmunka új módszereit, s hogyan igyekszik tökéletesíteni a régieket. Bizonyosan van már elkénze- lés a párt erősítésére, a politikai munka javítására is? „ . Jobb minőségű, tisztább tej — Igen, ezekre is gondoltunk. Éppen a mai pártvezetőségi ülésünkön beszéljük meg — s ezen a tsz párton kívüli elnöke is részt vesz — milyen elképzelése van a pártvezetőségnek a tsz-tagok jobb tájékoztatására. Megbeszéljük a továbbiakban azt is, mikor kezdődjék meg a pártoktatás. — Engedjen meg a titkár elvtárs egy közbevető kérdést. Még csak most kezdenének hozzá a Vörös Csillag Tsz-ben a pártoktatás megszervezéséhez. — Dehogy! A pártok tatás előkészítése a régi vezetőség munkájához fűződik. Az új vezetőség jó megértésben, s velük együtt folytatja azt a munkát, amit ők elkezdtek. POZSONYI IGNÁCNÉ Uj, gépesített technológiát dolgoztak ki az Állatorvostudományi Egyetemen a fejő- és tejkezelő gépek tisztítására és fertőtlenítésére. A gépi fejes bevezetésekor a szakemberek azt várták, hogy a tej a korábbinál kevesebb baktériumot fog tartalmazni. A tapasztalatok szerint nem ez történt, sőt, sok helyen romlott a tej bakteriológiai minősége. Ezek a baktériumok a fogyasztókra nézve ártalmatlanok, de hatásukra a tej hamarabb megsavamyo- dik. Az Állatorvostudományi Egyetem élelmiszerhigiéniai tanszékén a fejő- és tejkezelőgépek, csővezetékek tisztítására kidolgozott új technológia mechanikai és kémiai eljárásból áll. Cirkulációs mosókészülókekkel megoldották a tisztítás, fertőtlenítés gépesítését is. Az új technológiát már több állami gazdaságban sikerrel alkalmazzák. Eredményeként a laboratóriumi vizsgálatok szerint a baktériumok száma a szokásosnak alig egytizedére csökkent. Ezzel hatékonyabbá vált á tej pasztörizálása is. (MTI). Májustól folyamatosan üzemel a Dalmandi Állami Gazdaság lucemaszárító üzeme. Éves tervük 2.45 vagon, de már eddig több mint 26# vagonnal elkészültek, ezenkívül, ha a minőségi szintet el tudják érni, 1# vagonnal exportra is készítőnek. I Fotó: Bakó Jenő
