Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-08 / 238. szám

1966. október 8. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG Á putritól az összkomfortig — vagy a zátonyig? A szalmával megrakott kocsi tetején pillantottam meg először Orsós Gábort. A világossárga szalmától éles kontrasztként ütött el a sötétbarna arcú em­ber. Ha más időben keresem, más munka közben találom. Dolog­időben semmiképpen sem a ház előtt heverészik az árnyas fa alatt. Leszáll a kocsiról, és szemtől szembe állok azzal a nagy­kónyi cigányemberrel, aki meg­unta a putriéletet, munkáján keresztül tisztességes lakásra törekszik. Az ember külsőleg éppen olyan, mint a többi ci­gány. Hosszú évek óta tisztes­ségesen dolgozik a nagykónyi termelőszövetkezetben, jövedel­mének egy részét összerakta, hogy megkezdhesse az építke­zést a tanács által kijelölt új lakótelepen. De ennek a cigány­embernek a felfelé vezető útja sok-sok görönggyel jár. A lakás­összkomfortról szőtt álma pél­dául éppen a teljes beteljesülés előtt jutott zátonyra. Amikor összegyűjtött pénzt és építőanyagot, az OTP felül­vizsgálta ügyét, és az érvény­ben lévő tarifák szerint 42 000 forint hitelt adott részére. Or­sós Gábor vállalta a hitelt, ab­ban a reményben, hogy végül is tisztességes lakásban élhet családjával együtt, mint a többi munkásember. Nyugodtan is vál­lalhatta, hiszen a tsz-ben biz­tos keresete van. A tamási termelőszövetkezeti társulás építőrészlege elvállalta a kivi­telezést, munkához is látott, ám a végső befejezés előtt megtorpant minden. Orsós Gá­bor összkomfortja ma is egy nagy kérdőjel. Vegyük sorjában a dolgokat. Busa József, a társulás mű­vezetője levélben a következő­ket közli az ügyről: „Az OTP a végszámla benyújtásáig visz- szatartott 8400 forintot. Ez nem számítana olyan esetben, ha a munkát generálkivitelező végzi. Mi csak meglévő anyagból tu­dunk építeni. Mit tegyen most az olyan építtető, mint Orsós Gábor, akinek az anyagot saját magának kell biztosítania, de nincs pénze, sőt, a végszámla elkészültéig kölcsönt sem tud kapni, amiből megvásárolhatná azt. Végszámla addig nincs, amíg teljesen el nem készült az épület, tehát addig a 8400 fo­rintot sem kaphatja meg. Az épület teljes befejezéséhez azonban még körülbelül 15 000 forint kellene. Ez tehát még a visszatartott hitelből sem fedez­hető, még mintegy 7000 forint mindig hiányzik. Ezzel a prob­lémával fordultunk már az OTP-hez, de a hiányzó 7000 forint pótkölcsön engedélyezé­sétől elzárkóztak”. Az ügyben természetesen el­jártunk. A nagykónyi tanács titkára, Retkes István ezt mondja: — Nem ismerem az ügyet Mindenesetre van egy olyan érzésem, hogy túllicitáljuk a cigányok megsegítését. Mi azon vagyunk, hogy segítsük őket, de .. Az illetőnek nyilván Protestáns papok békegyűlése Nagyszámú református és evan­gélikus lelkész, valamint körze i prédikátor jelent meg október 7-én délelőtt a Hazafias Népfront megyei székházában, hogy meg­hallgassa Zala Tamásnak, a Ma­gyar Nemzet szerkesztőjének kül­politikai tájékoztatóját. Az elő­adást követően felszólaló lelké­szek főként a vietnami agresszió problémájával foglalkoztak, aggo­dalmukat fejezték ki az Ameri­kai Egyesült Államok kormá­nyának világbékét fenyegető ma­gatartása miatt. nincs meg a szükséges munka­viszonya, ezért van baj az ügyével. Utánanéztünk a dolognak, kiderült, hogy a tsz-ben hat éve rendszeresen dolgozik. A munkaviszonnyal nincs baj, voltaképpen ezért is tudott hi­telt megszavazni részére az OTP. Bekopogtatunk az OTP ta­mási járási fiókjához. Dr. Szabó Kálmán fiókvezető. — Azonnal utánanézünk. Pillanatokon belül megjele­nik Meilinger József, Orsós Gá­bor aktéival. Ezekből kiderül, hogy az eredeti kölcsönt sza­bályosan, a rendelkezéseknek megfelelően szavazták meg, és semmi jogalap nincs arra, hogy akár a maximumként adható 50 000 forint erejéig folyósítsa­nak hitelt Orsós Gábornak, akár mást tegyenek. — De holtpontra jutott az ügy. Egy cigányemberről van szó, aki végre eljutott oda, hogy dolgozik, s emberi körül­mények közé törekszik. Nem véletlen, hogy állami rendelke­zés van nálunk a cigányok meg­különböztetett segítésére, hogy a putriból minél előbb kikerül­hessenek. Dr. Szabó Kálmán: — Benyújtották ugyan a vég­számlát, de ebben nincs benne a melegpadló, villany, stb., te­hát nem kész az épület, ezért nem is fogadhatjuk el. Kérem, nekünk három cigány több gon­dot okoz, mint 80 másik ügy­fél. Sajnos, nincs olyan jog­körünk, hogy ez esetben bár­mit is tehetnénk Orsós érde­kében. Talán a megyénél tud­nának valamit tenni. Gyerünk a tsz-közi társulás­hoz. Makovics Lajos művezető­vel sikerült beszélni: — Sajnos, mi nem tudunk tenni semmit, amíg nincs pénz, illetve anyag. Nekünk fedezet kell arra, hogy a végzett mun­káért megkapjuk a megfelelő járandóságot. Skerül beszélni Péti János országgyűlési képviselővel, a társulat elnökével is ebben az ügyben: — Talán a tsz tudna Orsós Gábornak segítséget adni elő­leg formájában, és akkor el­mozdítható lenne az ügy a holtpontról. — Az illetőnek nagy család­ja van, ez a megélhetését za­varná, még akkor is, ha a tsz meg tudná tenni. — Valami megoldást minden­esetre találni kell, mert nem véletlen, hogy ezzel a társa­dalmi problémával állami szin­ten ilyen széleskörűen foglal­kozunk. Mi a magunk részéről megtehetnénk — éppen az em­berség jegyében —, hogy elvé­gezzük a még vissza lévő mun­kát, és majd később fizet Or­sós, mert amikor kész a ház, megkapja az OTP-től a még visszalévő kölcsönrészletet, és gyűjt hozzá egy kicsit. De nincs miből elvégezni a munkát, mert nincs hozzá anyag, mi anyaggal nem rendelkezünk, forgótőkénk nincs. OTP Tolna megyei fiók, Metzger József technikus: — Voltam már Nagykónyi- ban ebben az ügyben. Sajnos, minket kötnek a jogszabályok, aszerint jártunk el, nem tehe­tünk semmit az ügyben. Eset- get, ha hozzájárulnának, ki- vehetjük a kalkulációból a padlózást és a villanyt, te­hát, ha késznek fogadjuk el az épületet, elkészülhetne a vég­számla és folyósíthatnánk a még visszalévő kölcsönt. — De ebből még csak a ki­vitelezőnél jelenleg is meglévő tartozását tudná kiegyenlíteni. A házat befejezni még mindig nem tudná. Péterfalvi Géza; — Nem lett volna semmi baj ha később kezd építkezni Or­sós Gábor és belekerül abba a bizonyos szociális akcióba. Vagyis, kamatmentesen kap hi­telt, ráadásul több adható, mint így. Indulótőke is keve­sebb kell hozzá. — Az újságíró közbevetése: — Vagyis: ha pénzének egy részét elkocsmázza, mint sok más cigány, előnyösebb helyzet­ben van, mint így. Mivel vál­lalta az áldozatot, tisztessége­sen gyűjtögette pénzét, nem, mint cigány, hanem mint egy­szerű állampolgár próbál el­jutni a lakás-összkomfortig, nem lehet rajta segíteni, Kaposi István, vezetőhelyet­tes: — Legjobb lesz, ha ismét ki­vizsgáljuk az ügyet, talán si­kerül valamilyen megoldást ta­lálni. Mindenki precízen járt el, a jogszabályok értelmében nem lehet senkit hibáztatni. A jog­szabályok értelmében nincs mód arra, hogy egy voltakép­pen jelentéktelen, de a társa­dalom szempontjából nagyon is jelentős ügyet rugalmasan el­intézzenek olyan emberek, akik felelős beosztásban vannak. Vagy mégis lehet megoldást találni, ilyen bonyodalmak után is? Czéh Lajos, az OTP megyei fiókvezetője, amikor tudomást szerzett az ügyről, kiadta az utasítást, hogy azonnal kell ke­resni valamilyen megoldást. BODA FERENC Elkészült az első húsz olajkályha Megkezdik a sorozatgyártást A Szekszárdi Vasipari Vállalat • mint arról már hírt adtunk — olajkályhagyártásra rendezkedett be. Az újfajta olajkályha fogyasz­tása alacsonyabb a jelenleg for­galomban lévőnél, hatásfoka azonban nagyobb, így gazdaságo­sabban lehet benne eltüzelni a fűtőolajat. Az alkatrészek gyártását már hónapokkal ezelőtt megkezdte a vállalat, azonban számos nehéz­séget kellett leküzdeni ahhoz, hogy megindulhasson a szerelés. Az olaj kályhagyártás ugyanis széles körű kooperációt tesz szük­ségessé, néhány alkatrész elké­szítésére a vállalat nem tud be­rendezkedni. „Bedolgozik” az olaj kályhagyártásba többek közt á Bonyhádi Zománcgyár, a Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, a Bonyhádi Vasipari Ktsz és a Hungária Műanyaggyár is. A napokban leszállítja az adagolóalkatrészeket a Bonyhádi Vasipari Ktsz, a jövő hétre pedig a Hungária Műanyaggyár ígérte az olajtartályhoz szükséges mű­anyag kupakok elkészítését. Ez­zel elhárulnak az akadályok a szerelés elől. Egy húsz darabból álió kísér­leti sorozatot a napokban fejez­tek be, ez a húsz ola^iályha a balatonszéplaki, télen is üzemelő bányászüdülőbe kerül. Ezekét a jövő héten szállítják el és szerelik fel. Ezután kerül sor a száz dara­bos nullszériára, majd az itt mu­tatkozó hibák kiküszöbölése után indul a sorozatgyártás. Úgy számítják, hogy az év vé­géig leszállítják a kereskedelem­nek az ez évre vállalt négyezer olajkályhát, a város iparának legújabb terméke tehát hamaro­san az üzletekbe kerül. Iskolaátadás Lengyelben (Tudósítónktól). Kedden adja át ünnepélyes keretek között Szű^s Lajos megyei mezőgazdasági osz­tályvezető a Lengyelen épült öt­tantermes új, korszerű iskolát a mezőgazdasági szakmunkástanuló- iskola tanári karának és tanulói­nak. A több mint hárommillió forintos költséggel határidőre és jó minőségben megépített tanügyi épület lehetővé teszi a tanulók kulturáltabb elhelyezését. A régi osztálytermek egy részét hálóvá társalgóvá alakítják át. Az új gazdasági mechanizmus propagandistáinak Személyi jövedelmek — vállalati nyereség AZ UJ gazdaságirAnyI- TÄSI rendszerben a termékárak jelentős része a piacon alakul ki, érzékeltetve az előállítók és a felhasználók értékítéleteit. A piacon kialakuló ár lesz a ter­melő és a szolgáltató tevékeny­ségben rejlő munkamennyiség társadalmi szükségességének ér­zékeny mutatója. Az ár — attól függően, hogy a terméket a piac mire becsüli — nagyobb vagy kisebb nyereséget tartalmaz majd. A jobb árú termékek minél ol­csóbb előállítása lesz a fő esz­köz arra, hogy a vállalat nyeresé­gét növelje. A vállalat tartósan csak ak­kor törekszik a termelés jövedel­mezőségének fokozására, ha ebből neki is jelentős haszna származ­hat. Ezért a vállalati önállóság növelésének eevütt kell járnia azzal, hogy a gazdasági egységek ez eddiginél közvetlenebbül és nagyobb mértékben élvezzék a jó gazdálkodás előnyeit, és en­nek ellenpárjaként — önhibájuk esetén — saját anyagi eszközeik­ből fedezzék rossz gazdálkodásuk esetleges hátrányos következmé­nyeit Mind a vállalati vezetőknek, mind a beosztottaknak anyagi ér­dekük fűződik majd ahhoz, hogy a vállalat nagy nyereséget érjen el. A nyereség meghatározott ré­szét a vállalatoknak továbbra is be kell fizetniük, de ez a befize­tési rendszer olyan lesz, hogy a vállalati munka eltérő hatékony­ságát erőteljesen tükrözi a válla­latnál '"'sszamaradó nyereségben. A jó ’^latnak sok pénze marad­hat. a rossznak kevés. A jó vál­lalat "vakrabban és lényegeseb­ben emelheti a béreket, többet fordíthat beruházásra, a rosszabb pedig alig emelheti az átlagos bérszintet, s beruházásaira is lé­nyegesen kevesebb jut. A dolgozók személyi jövedelme tehát érzékeli majd a vállalati kollektív munka hatékonyságát is. A vállalatnál maradó nyere­ségnek meghatározott része az úgynevezett részesedési alapba "kerül. Ebből a vállalatvezetés ki­egészítheti a személyi jövedelme­ket, év közben prémiumot, jutal­mat, év végén pedig nyereségré­szesedést fizet. Ebből fedezi a vállalati jóléti és kulturális ki­adásokat is. A RÉSZESEDÉSI ALAP nem­csak erre való. Ha a vállalat na­gyobb nyereséget ér el — amelyet előreláthatóan a következő idő­szakokban is tartani tud — ak­kor a részesedési alap egy részét felhasználhatja a vállalati bér- színvonal emelésére. A jobb vál­lalat tehát ugyanazért a munká­ért többet képes fizetni. A dol­gozók összes keresete a jelenle­ginél lényegesen nagyobb arány­ban függ tehát majd a vállalati nyereség alakulásától. A szocialista jövedelemelosztás fontos elve lesz, hogy a munka szerinti díjazás rendszere ne csak az egyéni munka különbözőségét éreztesse, hanem a vállalati, üze­mi kollektívák együttes tevékeny­ségének különbözőségét is. Igaz­ságos-e ez? Miért kapjon ugyan­azért a munkáért valaki az egyik gyárban többet, mint a másik­ban? Hiszen lehet, hogy a jobb vállalati eredmény elérésében semmi része sincs! Nem sértjük meg ezzel a munka szerinti el­osztás elvét? Nincs szó semmiféle igazság­talanságról. Teljesen indokolt, hogy a jobb vállalatnál á dolgo­zóknak többet fizessenek. Külön­ben is: joga van á dolgozónak a rosszabb gyárból a jobba átmen­ni. S gondoljuk meg: mi mutatja meg, hogy melyik munka ér töb­bet? Csakis a munka eredménye. Az eredmény pedig vállalati szinten jelentkezik árbevétel és nyereség formájában. Az a mun­ka ér többet, amelyikre több vál­lalati nyereség vetíthető vissza. Ennek megfelelően eltérő lehet természetesen a béreknek a vál­lalati nyereségtől való függősé­ge is. A betanított gépmunkás, kevés kivételtől eltekintve, keve­sebbet tehet a vállalati nyereség növeléséért, mint például a ter­melési vezető. Érthető lesz majd, ha az előbbi jövedelmét kisebb, utóbbiét nagyobb mértékben érinti a vállalati nyereség alaku­lása. így például a gépmunkás alapbérét minden esetben ki kell fizetni, függetlenül a nyereség­től. A vezetők jövedelme sokkal érzékenyebb lesz a jövedelmező­ségre. Veszteséges gazdálkodás esetén még az alapbérük teljes összegének kifizetésére sem szá­míthatnak. A SZEMÉLYI JÖVEDELMEK­NEK a vállalati nyereséghez való kapcsolása a jobb vállalatot még erősebbé, a rosszabbat még gyen­gébbé teheti. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy emelkedjék a jobban szervezett, korszerűbb technoló­giával dolgozó, keresettebb cikke­ket előállító gyárak termelési részaránya a népgazdaságon be­lül. Ezzel meggyorsulhat a munka társadalmi termelékenységének emelkedése, s az a folyamat, hogy a dolgozókat általában ott foglal­koztassák, ahol tevékenységük a legnagyobb vállalati és nemzeti jövedelmet eredményezi. DR. PIR1TYI OTTO

Next

/
Thumbnails
Contents