Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-08 / 238. szám
1966. október 8. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG Á putritól az összkomfortig — vagy a zátonyig? A szalmával megrakott kocsi tetején pillantottam meg először Orsós Gábort. A világossárga szalmától éles kontrasztként ütött el a sötétbarna arcú ember. Ha más időben keresem, más munka közben találom. Dologidőben semmiképpen sem a ház előtt heverészik az árnyas fa alatt. Leszáll a kocsiról, és szemtől szembe állok azzal a nagykónyi cigányemberrel, aki megunta a putriéletet, munkáján keresztül tisztességes lakásra törekszik. Az ember külsőleg éppen olyan, mint a többi cigány. Hosszú évek óta tisztességesen dolgozik a nagykónyi termelőszövetkezetben, jövedelmének egy részét összerakta, hogy megkezdhesse az építkezést a tanács által kijelölt új lakótelepen. De ennek a cigányembernek a felfelé vezető útja sok-sok görönggyel jár. A lakásösszkomfortról szőtt álma például éppen a teljes beteljesülés előtt jutott zátonyra. Amikor összegyűjtött pénzt és építőanyagot, az OTP felülvizsgálta ügyét, és az érvényben lévő tarifák szerint 42 000 forint hitelt adott részére. Orsós Gábor vállalta a hitelt, abban a reményben, hogy végül is tisztességes lakásban élhet családjával együtt, mint a többi munkásember. Nyugodtan is vállalhatta, hiszen a tsz-ben biztos keresete van. A tamási termelőszövetkezeti társulás építőrészlege elvállalta a kivitelezést, munkához is látott, ám a végső befejezés előtt megtorpant minden. Orsós Gábor összkomfortja ma is egy nagy kérdőjel. Vegyük sorjában a dolgokat. Busa József, a társulás művezetője levélben a következőket közli az ügyről: „Az OTP a végszámla benyújtásáig visz- szatartott 8400 forintot. Ez nem számítana olyan esetben, ha a munkát generálkivitelező végzi. Mi csak meglévő anyagból tudunk építeni. Mit tegyen most az olyan építtető, mint Orsós Gábor, akinek az anyagot saját magának kell biztosítania, de nincs pénze, sőt, a végszámla elkészültéig kölcsönt sem tud kapni, amiből megvásárolhatná azt. Végszámla addig nincs, amíg teljesen el nem készült az épület, tehát addig a 8400 forintot sem kaphatja meg. Az épület teljes befejezéséhez azonban még körülbelül 15 000 forint kellene. Ez tehát még a visszatartott hitelből sem fedezhető, még mintegy 7000 forint mindig hiányzik. Ezzel a problémával fordultunk már az OTP-hez, de a hiányzó 7000 forint pótkölcsön engedélyezésétől elzárkóztak”. Az ügyben természetesen eljártunk. A nagykónyi tanács titkára, Retkes István ezt mondja: — Nem ismerem az ügyet Mindenesetre van egy olyan érzésem, hogy túllicitáljuk a cigányok megsegítését. Mi azon vagyunk, hogy segítsük őket, de .. Az illetőnek nyilván Protestáns papok békegyűlése Nagyszámú református és evangélikus lelkész, valamint körze i prédikátor jelent meg október 7-én délelőtt a Hazafias Népfront megyei székházában, hogy meghallgassa Zala Tamásnak, a Magyar Nemzet szerkesztőjének külpolitikai tájékoztatóját. Az előadást követően felszólaló lelkészek főként a vietnami agresszió problémájával foglalkoztak, aggodalmukat fejezték ki az Amerikai Egyesült Államok kormányának világbékét fenyegető magatartása miatt. nincs meg a szükséges munkaviszonya, ezért van baj az ügyével. Utánanéztünk a dolognak, kiderült, hogy a tsz-ben hat éve rendszeresen dolgozik. A munkaviszonnyal nincs baj, voltaképpen ezért is tudott hitelt megszavazni részére az OTP. Bekopogtatunk az OTP tamási járási fiókjához. Dr. Szabó Kálmán fiókvezető. — Azonnal utánanézünk. Pillanatokon belül megjelenik Meilinger József, Orsós Gábor aktéival. Ezekből kiderül, hogy az eredeti kölcsönt szabályosan, a rendelkezéseknek megfelelően szavazták meg, és semmi jogalap nincs arra, hogy akár a maximumként adható 50 000 forint erejéig folyósítsanak hitelt Orsós Gábornak, akár mást tegyenek. — De holtpontra jutott az ügy. Egy cigányemberről van szó, aki végre eljutott oda, hogy dolgozik, s emberi körülmények közé törekszik. Nem véletlen, hogy állami rendelkezés van nálunk a cigányok megkülönböztetett segítésére, hogy a putriból minél előbb kikerülhessenek. Dr. Szabó Kálmán: — Benyújtották ugyan a végszámlát, de ebben nincs benne a melegpadló, villany, stb., tehát nem kész az épület, ezért nem is fogadhatjuk el. Kérem, nekünk három cigány több gondot okoz, mint 80 másik ügyfél. Sajnos, nincs olyan jogkörünk, hogy ez esetben bármit is tehetnénk Orsós érdekében. Talán a megyénél tudnának valamit tenni. Gyerünk a tsz-közi társuláshoz. Makovics Lajos művezetővel sikerült beszélni: — Sajnos, mi nem tudunk tenni semmit, amíg nincs pénz, illetve anyag. Nekünk fedezet kell arra, hogy a végzett munkáért megkapjuk a megfelelő járandóságot. Skerül beszélni Péti János országgyűlési képviselővel, a társulat elnökével is ebben az ügyben: — Talán a tsz tudna Orsós Gábornak segítséget adni előleg formájában, és akkor elmozdítható lenne az ügy a holtpontról. — Az illetőnek nagy családja van, ez a megélhetését zavarná, még akkor is, ha a tsz meg tudná tenni. — Valami megoldást mindenesetre találni kell, mert nem véletlen, hogy ezzel a társadalmi problémával állami szinten ilyen széleskörűen foglalkozunk. Mi a magunk részéről megtehetnénk — éppen az emberség jegyében —, hogy elvégezzük a még vissza lévő munkát, és majd később fizet Orsós, mert amikor kész a ház, megkapja az OTP-től a még visszalévő kölcsönrészletet, és gyűjt hozzá egy kicsit. De nincs miből elvégezni a munkát, mert nincs hozzá anyag, mi anyaggal nem rendelkezünk, forgótőkénk nincs. OTP Tolna megyei fiók, Metzger József technikus: — Voltam már Nagykónyi- ban ebben az ügyben. Sajnos, minket kötnek a jogszabályok, aszerint jártunk el, nem tehetünk semmit az ügyben. Eset- get, ha hozzájárulnának, ki- vehetjük a kalkulációból a padlózást és a villanyt, tehát, ha késznek fogadjuk el az épületet, elkészülhetne a végszámla és folyósíthatnánk a még visszalévő kölcsönt. — De ebből még csak a kivitelezőnél jelenleg is meglévő tartozását tudná kiegyenlíteni. A házat befejezni még mindig nem tudná. Péterfalvi Géza; — Nem lett volna semmi baj ha később kezd építkezni Orsós Gábor és belekerül abba a bizonyos szociális akcióba. Vagyis, kamatmentesen kap hitelt, ráadásul több adható, mint így. Indulótőke is kevesebb kell hozzá. — Az újságíró közbevetése: — Vagyis: ha pénzének egy részét elkocsmázza, mint sok más cigány, előnyösebb helyzetben van, mint így. Mivel vállalta az áldozatot, tisztességesen gyűjtögette pénzét, nem, mint cigány, hanem mint egyszerű állampolgár próbál eljutni a lakás-összkomfortig, nem lehet rajta segíteni, Kaposi István, vezetőhelyettes: — Legjobb lesz, ha ismét kivizsgáljuk az ügyet, talán sikerül valamilyen megoldást találni. Mindenki precízen járt el, a jogszabályok értelmében nem lehet senkit hibáztatni. A jogszabályok értelmében nincs mód arra, hogy egy voltaképpen jelentéktelen, de a társadalom szempontjából nagyon is jelentős ügyet rugalmasan elintézzenek olyan emberek, akik felelős beosztásban vannak. Vagy mégis lehet megoldást találni, ilyen bonyodalmak után is? Czéh Lajos, az OTP megyei fiókvezetője, amikor tudomást szerzett az ügyről, kiadta az utasítást, hogy azonnal kell keresni valamilyen megoldást. BODA FERENC Elkészült az első húsz olajkályha Megkezdik a sorozatgyártást A Szekszárdi Vasipari Vállalat • mint arról már hírt adtunk — olajkályhagyártásra rendezkedett be. Az újfajta olajkályha fogyasztása alacsonyabb a jelenleg forgalomban lévőnél, hatásfoka azonban nagyobb, így gazdaságosabban lehet benne eltüzelni a fűtőolajat. Az alkatrészek gyártását már hónapokkal ezelőtt megkezdte a vállalat, azonban számos nehézséget kellett leküzdeni ahhoz, hogy megindulhasson a szerelés. Az olaj kályhagyártás ugyanis széles körű kooperációt tesz szükségessé, néhány alkatrész elkészítésére a vállalat nem tud berendezkedni. „Bedolgozik” az olaj kályhagyártásba többek közt á Bonyhádi Zománcgyár, a Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, a Bonyhádi Vasipari Ktsz és a Hungária Műanyaggyár is. A napokban leszállítja az adagolóalkatrészeket a Bonyhádi Vasipari Ktsz, a jövő hétre pedig a Hungária Műanyaggyár ígérte az olajtartályhoz szükséges műanyag kupakok elkészítését. Ezzel elhárulnak az akadályok a szerelés elől. Egy húsz darabból álió kísérleti sorozatot a napokban fejeztek be, ez a húsz ola^iályha a balatonszéplaki, télen is üzemelő bányászüdülőbe kerül. Ezekét a jövő héten szállítják el és szerelik fel. Ezután kerül sor a száz darabos nullszériára, majd az itt mutatkozó hibák kiküszöbölése után indul a sorozatgyártás. Úgy számítják, hogy az év végéig leszállítják a kereskedelemnek az ez évre vállalt négyezer olajkályhát, a város iparának legújabb terméke tehát hamarosan az üzletekbe kerül. Iskolaátadás Lengyelben (Tudósítónktól). Kedden adja át ünnepélyes keretek között Szű^s Lajos megyei mezőgazdasági osztályvezető a Lengyelen épült öttantermes új, korszerű iskolát a mezőgazdasági szakmunkástanuló- iskola tanári karának és tanulóinak. A több mint hárommillió forintos költséggel határidőre és jó minőségben megépített tanügyi épület lehetővé teszi a tanulók kulturáltabb elhelyezését. A régi osztálytermek egy részét hálóvá társalgóvá alakítják át. Az új gazdasági mechanizmus propagandistáinak Személyi jövedelmek — vállalati nyereség AZ UJ gazdaságirAnyI- TÄSI rendszerben a termékárak jelentős része a piacon alakul ki, érzékeltetve az előállítók és a felhasználók értékítéleteit. A piacon kialakuló ár lesz a termelő és a szolgáltató tevékenységben rejlő munkamennyiség társadalmi szükségességének érzékeny mutatója. Az ár — attól függően, hogy a terméket a piac mire becsüli — nagyobb vagy kisebb nyereséget tartalmaz majd. A jobb árú termékek minél olcsóbb előállítása lesz a fő eszköz arra, hogy a vállalat nyereségét növelje. A vállalat tartósan csak akkor törekszik a termelés jövedelmezőségének fokozására, ha ebből neki is jelentős haszna származhat. Ezért a vállalati önállóság növelésének eevütt kell járnia azzal, hogy a gazdasági egységek ez eddiginél közvetlenebbül és nagyobb mértékben élvezzék a jó gazdálkodás előnyeit, és ennek ellenpárjaként — önhibájuk esetén — saját anyagi eszközeikből fedezzék rossz gazdálkodásuk esetleges hátrányos következményeit Mind a vállalati vezetőknek, mind a beosztottaknak anyagi érdekük fűződik majd ahhoz, hogy a vállalat nagy nyereséget érjen el. A nyereség meghatározott részét a vállalatoknak továbbra is be kell fizetniük, de ez a befizetési rendszer olyan lesz, hogy a vállalati munka eltérő hatékonyságát erőteljesen tükrözi a vállalatnál '"'sszamaradó nyereségben. A jó ’^latnak sok pénze maradhat. a rossznak kevés. A jó vállalat "vakrabban és lényegesebben emelheti a béreket, többet fordíthat beruházásra, a rosszabb pedig alig emelheti az átlagos bérszintet, s beruházásaira is lényegesen kevesebb jut. A dolgozók személyi jövedelme tehát érzékeli majd a vállalati kollektív munka hatékonyságát is. A vállalatnál maradó nyereségnek meghatározott része az úgynevezett részesedési alapba "kerül. Ebből a vállalatvezetés kiegészítheti a személyi jövedelmeket, év közben prémiumot, jutalmat, év végén pedig nyereségrészesedést fizet. Ebből fedezi a vállalati jóléti és kulturális kiadásokat is. A RÉSZESEDÉSI ALAP nemcsak erre való. Ha a vállalat nagyobb nyereséget ér el — amelyet előreláthatóan a következő időszakokban is tartani tud — akkor a részesedési alap egy részét felhasználhatja a vállalati bér- színvonal emelésére. A jobb vállalat tehát ugyanazért a munkáért többet képes fizetni. A dolgozók összes keresete a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban függ tehát majd a vállalati nyereség alakulásától. A szocialista jövedelemelosztás fontos elve lesz, hogy a munka szerinti díjazás rendszere ne csak az egyéni munka különbözőségét éreztesse, hanem a vállalati, üzemi kollektívák együttes tevékenységének különbözőségét is. Igazságos-e ez? Miért kapjon ugyanazért a munkáért valaki az egyik gyárban többet, mint a másikban? Hiszen lehet, hogy a jobb vállalati eredmény elérésében semmi része sincs! Nem sértjük meg ezzel a munka szerinti elosztás elvét? Nincs szó semmiféle igazságtalanságról. Teljesen indokolt, hogy a jobb vállalatnál á dolgozóknak többet fizessenek. Különben is: joga van á dolgozónak a rosszabb gyárból a jobba átmenni. S gondoljuk meg: mi mutatja meg, hogy melyik munka ér többet? Csakis a munka eredménye. Az eredmény pedig vállalati szinten jelentkezik árbevétel és nyereség formájában. Az a munka ér többet, amelyikre több vállalati nyereség vetíthető vissza. Ennek megfelelően eltérő lehet természetesen a béreknek a vállalati nyereségtől való függősége is. A betanított gépmunkás, kevés kivételtől eltekintve, kevesebbet tehet a vállalati nyereség növeléséért, mint például a termelési vezető. Érthető lesz majd, ha az előbbi jövedelmét kisebb, utóbbiét nagyobb mértékben érinti a vállalati nyereség alakulása. így például a gépmunkás alapbérét minden esetben ki kell fizetni, függetlenül a nyereségtől. A vezetők jövedelme sokkal érzékenyebb lesz a jövedelmezőségre. Veszteséges gazdálkodás esetén még az alapbérük teljes összegének kifizetésére sem számíthatnak. A SZEMÉLYI JÖVEDELMEKNEK a vállalati nyereséghez való kapcsolása a jobb vállalatot még erősebbé, a rosszabbat még gyengébbé teheti. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy emelkedjék a jobban szervezett, korszerűbb technológiával dolgozó, keresettebb cikkeket előállító gyárak termelési részaránya a népgazdaságon belül. Ezzel meggyorsulhat a munka társadalmi termelékenységének emelkedése, s az a folyamat, hogy a dolgozókat általában ott foglalkoztassák, ahol tevékenységük a legnagyobb vállalati és nemzeti jövedelmet eredményezi. DR. PIR1TYI OTTO