Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-08 / 238. szám

4

TOLNA MEGYEI VÉPÜJSAG

1966. október s.

A háztetők vándorai

Tűzbiztonság és a kémény — Légörvények — Viták

a lakók érdekében

Fekete szénnel a ház kapujára írt dátum: X. 7. — Itt járt a kéményseprő. — árulja el az ismeretlennek, titkosnak tűnő jel a háztulajdonosnak a hírt.

Ezt a praktikus, időt és papírmunkát megtakarító jelzést még előző munkahelyéről hozta magával tapasztalatként, és vezette be megyénkben is Agg Dániel, a Tolna megyei Kéményseprő Vállalat vezetője.

— Akinél baj van a fűtéssel, ilyenkor felkeres bennünket, de azt is tudja, hogy egy hónap múlva ugyanebben az időben jövünk.

Kéményseprők. Vidám, fekete vándorai a háztetőknek. Vidámak, mert mindenki arcán mosoly bujkál, amikor megpillantja fekete ruhás alakjukat, jellegzetes munkaeszközeiket. A gyermekkori babona kísért, és várjuk, hogy aznap, mert láttuk őket, valami különleges szerencse ér bennünket...

— Tiszta kémény és tűzbiztonság — szűkíti le a varázsos gondolatot prózai valósággá a vállalatvezető.

— Tavaly is sok kéménytűz- ről olvastunk, hallottunk ...

— Legtöbbjét a szabálytalanul a kéménybe épített gerendák okozták. Az 1963-as és az 1964-es tűzrendészeti rendeletek szigorú rendszabályokkal segítették a munkánkat. Idézek az 1964-es rendelet 33. paragrafusából: „A kéményfal külső szélétől bármilyen faszerkezet legalább 12 centiméterre lehet”.

— Sok helyen javították már ki a hibás kéményeket?

— Majdnem valamennyi ilyen kéményt jelentették a dolgozóink, ezután természetesen köteleztük a háztulajdonost a megjavítására. Előfordult, hogy vadonatúj házak kéményét kellett lebontatnunk és újjáépíttetnünk. Sokan csak akkor hisznek már nekünk, ha ég a ház.

— Egyéb veszélyek?

— Néhány évvel ezelőtt még előfordult, hogy az új típusú, lapos tetejű házak építésénél nem ügyeltek arra, hogy az előírásnak megfelelő távolságban építsenek kéményeket. KewHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimni.

4 KÍMREPÜLŐ I

írta : Pintér István

rek öt méter szükséges a rostélyfelülettől a kéményfejig. Anyagtakarékossági okok miatt ebből három maradt. így aztán, ha az alsó szinten beíűtöttek, füstgáz árasztotta el az összes felső lakásokat, vagy fordítva. Nem volt huzat, az égésterméknek mozgástér. Életveszély! Ahol ilyen hibákat észleltünk, ott már kijavíttattuk, vagy javíttatjuk ma is. Reméljük, hogy az új házak lakóinak már kevesebb gondot okoz a befűtés.

— Változások?

— Történtek, az évekkel ezelőtti építéseinkhez viszonyítva. Megértőbbek a tervezők, és az építők is. A takarékosság nem jelentheti gátját a megfelelő fűtési berendezések építésének. Régebben nem egy tervezőmérnökkel szálltunk vitába, és ha kellett, gyakorlati példával bizonyítottuk igazunkat. Légörvényes Szekszárd légtere, ezt pedig a helytelen házépítés fokozza. Ezért nem jó, ha emeletes, és lapos tetejű épületek kerülnek egymás mellé.

— Tehát vitáznak a lakók érdekében?

— Csak ha szükséges. Ha lehet, elkerüljük. A bonyhádi KISZ-lakótelep megépítésénél azonban nem volt könnyű dolgunk, amig elértük, hogy 45 újonnan épült háznak a kéményét lebontsák és szabályosra újjáépítsék. Úgyszintén egy szekszárdi bérházsomál, 12 kéményt kellett javítani.

— Hány kéményseprő tisztogatja a megye összes kéményeit?

— Egy híján hatvan. Több, mint negyven ebből szakmunkás.

— Nem kevés ennyi ember?

— Ha a munkánkat jobban

be tudnánk osztani, talán nem. Nagyobb problémát jelent az utánpótlás kérdése.

___________

— Volt, aki úgy szédült, hogy máshova ment dolgozni?

— Egy ember, hosszú évek óta. Alapos orvosi vizsgán esnek át a jelentkezők, de így is előfordult, hogy egy szorgalmas, igyekvő emberünket szinte ölben hozták le a többiek a magasból, úgy elsápadt. Pedig jó munkás lett volna belőle, de hiába. Vannak olyan hatvan évhez közelítő kéményseprőink, akik macskaügyességgel járnak a tetőkön, és másszák meg a legmagasabb kéményeket is.

— Említette a jobb időbeosztás kérdését. A megye lakossága hogyan segíthetne ebben a kéményseprőknek?

— Talán a legfontosabbal kezdem. Nagyon kérünk mindenkit, ha lehet, szerdán és szombaton jöjjenek hozzánk, és kérjék a szakembereinket, hogy elvégezzék az új létesítmények füstnyomáspróbáját. Nekünk idő- és pénzmegtakarítás, ha nem kell két egymást követő napon ugyanazon kis községbe ellátogatnunk.

— Már kérés?

— Sokszor elismételtük már, de most újból elmondom. Ha valaki új lakásba költözik, a lakhatási engedély kiadása előtt feltétlen keressen fel minket. Mennyi bosszúságot kerülhetünk el így! Kifestetik az új otthont, és ha baj van a fűtéssel, a tiszta falat kormozzuk össze, esetleg vésünk, gipszelünk. Mindezt könnyűszerrel megcsinálhatnánk az üres lakásban. Sok felesleges kiadástól kíméli meg a lakó önmagát, ha először hozzánk is ellátogat, mielőtt költözik ...

MOLDOVÁN IBOLYA

A Lajvér menti Vízgazdálkodási és T. Társulat

15—20 fős brigádot vesz fel.

Cím: Bonyhád, Somogyi u. 18. sz. (54)

VÄLLALAT, közü letek RÉSZÉRE azonnali szállításra MSZ szabványnak megfelelő

égetett meszet

sxállít

megállapított hatósági áron. Megrendelhető: Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat, Szekszárd, Marx Károly u. 11, Telefon: 22—83. (10)

*..a% emberért***

A szülőágyon fiatal anya fék- — Készítsenek elő vért1 Sok szik. Szinte eszméletlen, ötórás „B”-s vért! A szerencsétlenül járt vajúdás után szól a szülést ve- ember igen vérzékeny! zétő orvos a nővérnek: S a kórházban a baleseti sebé— Műtétre előkészíteni! szeten a nővér a transzfúziósS amikor félórával később a készülékbe már csatolja az első kismama felnyitja szemét, mo- üveg „B”-s vért. solygós, verejtékes arc hajol föléje, s nyugtató szóval mondja: — Fia született!

Minden tagja ernyedt az anyának, félelmetes bágyadtságot érez s nagy-nagy nyugodtságot. Mozdítaná a karját. Nem tudja. FáAz üzemben szájról szájra jár a hír: baleset történt! Súlyos baleset!

Dermedten néznek egymásra az emberek, amint meglátják a sérült viaszfehér arcát, s erősen

tyolos szemmel néz körül, szeme vérző karját. Ismét egy üzemi egy kis gumicsőre téved, amely- baleset, amelynek oka egyelőre nek végén a transzfúziós készü- meS ismeretlen, lékből árad a vér az ereibe. ,s az orvos megint szól a kórS a másik szobában, egy ha- házba: sonló műtőasztalon fekszik az új- ~ Nővér, készítsen megint vért* szülött. Karján ott a rögzítő kö- Sok „B”-s vért!..« tés, kis vénájában pedig a tű. , .. , *

S az életbenmaradást jelentő vér Vérvér.. 1 vér~ életet ott is árad az erekbe, amelytől mentő vér. A vér gyógyszer a lassan megszínesedik a kis arc. gyermeknek és a balesetet szen- • vedett felnőttnek egyaránt.

Élesen hasít az utca forgalmi Mesterségesen elő nem állítha- zajába a mentőautó szirénája, s ^o, semmi massal nem pótolható a viliódzó kék fény jelzi: félre az omberi vér. Ha nincs készen- félre! Életről van szó! ’ létben — tragédiát jelent.

Akik látják önkéntelenül is . Ma. mfr “W™ többen jelentmegtorpannak egy pillanatra. keznek, hogy mentsek az embe- , , , . rek eletet. S teszik mindezt onm„„,SulvOS, £aleSet tortent ~ kéntes elhatározásból, térítésmen- mondja valaki. tesen

S a mentőautóban az orvos már Emberségből — az emberért, mondja is az utasítást a kórház- Köszönet érte. nak: {szigetvára

Nyugatnémet lap az NSZK belső helyzetéről

Az NSZK-ban a családok egy- Metall, s válaszol: A vezetők át- harmada a létminimum alatt él. logos havi jövedelme az áruház- Ezt állapítja meg a Metall, a nyu- iparban 33 000, az autóiparban gatnémet fémipari szakszervezeti 15 500, a vülamosiparban 13 000, dolgozók lapja, legutóbbi számá- az acéliparban 12 500, a bankban ban. Ezeknek a dolgozóknak ke- pedig 11 500 inárka. De ezek a vesebb a bérük, mint amennyi nagy jövedelműek csak „szegény a létfenntartáshoz szükséges. „A árva gyerekek”, a 18 milliárdo- gazdasági csoda embere Erhard, kát forgalmazó üzemek tulajdonít elvakított a dicsőség, nyil- nosaihoz képest. E 18 uralkodó ván régen nem pillantott be a iparmágnás sorát 6000 millió statisztika adataiba” — jegyzi márkát forgalmazó Flick-kel meg a Metall. Azok elárulják, kezdjük. Ezt követi Krupp, Henle hogy meg mindig milyen mér- (Klöckner-konszern), Haviéi,

tékletesen kell élnie a népnek, Reemtsma, Thyssen, Wolff, Bosch, mert a „jóléti takaró” sok he- Schickedanz (Quelle-Versandhaus-konszern), Quandt, Henkel német (Pertü), Horten, Grunding, Sprinlyen vékony és kopott.

A kereken 20 millió ____„

c

salád egyharmadának havi 600 Her, Stumm, Oetker és az Ade- márkánál kevesebb összeg áll uauerrel sógorságba került Wer- rendelkezésére — közölte a szak- hahn-család.

szervezeti lap. De a nyugatnémet háztartások havi létfenntartási minimuma a lakás, az öltöz,Ezek a családok évente együttesen 46 milliárd márka forgalmat bonyolítanak le” — állítja a

ködés, az ellátás költsége és fémipari dolgozók lapja. Ezek egyéb kiadások, 663 márkára be- a-nnak a 200 legvagyonosabb, csülhetők. Száz 16—79 éves nyu- vállalataikban összesen évi 85 gatnémet állampolgár közül 61 milliárd marka forgalmat lebonem engedheti meg magának a nyaralást.

„De mi a helyzet »a felső fiz- ____ __ __

e

zer« jövedelmével” — kérdezi a nyolítják %

nyolító családnak felső rétegét alkotják, akik az egész 375 milliárd márkát kitevő nyugatnémet ipari forgalom egynegyedét bo— 139 —

— Ha megejti magán a végzetes karcolást, akkor már halott. Haszna lenne belőle másoknak, de Rowers most úgy érezte, hogy kihasználták, rútul becsapták — nem tartozik felelősséggel senkinek, csak saját magának. Amerika messze volt, nagyon messze. S közel a szovjetek ereje, amelyet — most értettp meg —, nem Ismert, s ezért lebecsült. Ezekben az órákban, amint egy szovjet hadbíró tábornok kérdéseire kellett válaszolnia, elátkozta azt a percet, amikor ilyen áron akart huszonötezer dolláros emberré válni. S bár látszólag könnyedén, minden fáradság nélkül válaszolt a kérdésekre, belül fáradt, nagyon fáradt volt. Nem így képzelte el a világhírt.

— Hogyan érezte magát az út során? — kérdezte az ügyész, akinek a bíróság elnöke

átadta a kérdezés jogát.

— Fizikailag jól, de idegeskedtem, s féltem — válaszolta némi megfontolás után Rowers.

— Mitől?

— Attól, hogy a Szovjetunió felett vagyok!

Ezt mondta. Hazudott. Amikor gépével húszezer méter magasságban repült szovjet terület felett, nyugodt volt, nagyon nyugodt. Mert azt hitte, semmi sem történhet. Most, utólag már tudja, hogy nyugtalanságra, idegességre több mint elegendő oka lett volna. S azt is tudja, hogy az amerikai fennhéjázás egyáltalán nem válna hasznára ez előtt a bíróság előtt;

Az ügyész tovább faggatta.

— Találtunk önnél egy mérgezett töt —

iiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiil,||||||||||||||||||||||||1|||||||||||||||||n(|i||||iii,|iHiiit

— 140 —

mutatott az ügyész a bűnjelek között a tárgyra. — Hogyan került ez önhöz?

— Parancsnokomtól, Kheiton ezredestől kaptam, mielőtt felszálltam volna, hogy öngyilkosságot kövessek el esetleges el fogatásom után, ha nem bírnám a kínzásokat.

— ön parancsot kapott, hogy kudarc esetén használja a tűt?

— Kifejezett parancsot nem kaptam — mondta Rowers, s ez ismét nem volt igaz. — Rámbízták, hogy használom-e a tűt, vagy sem.

— önnek azt mondták, hogy elfogatása esetén a Szovjetunióban megkínozzák?

— Nem emlékszem, hogy mondták volna, de ezt vártam.

— No, és mi történt? Megkínozták?

— Nem.

— Hogyan bántak önnél a nyomozó hatóságok?

— Igen jól bántak velem.

A tárgyalóteremben helyet foglaló amerikai tudósítók — Rowers felismerte őket a ruhájúkról — bosszúsan csóválták a fejüket. Nem ilyen választ vártak, ezt nem lovagolhatják meg tudósításaikban. Rowers azonban most nem azt akarta mondani, amit Amerikában várnak tőle. Lám, az ország, amelynek mindenható erejében úgy bízott, most tehetetlen. A sorsa az itteniektől függ. És nem sok kíméletet várhat tőlük. Rowers még a cellában, a tárgyalás előtt higgadtan átgondolva a várható eseményeket, tárgyilagosan megállapította magában,

— 141 —

hogy fordított esetben az amerikaiak nem lennének kíméletesek. Eszébe jutott McGrath, eszébe jutottak azok, akiket azért üldöztek, mert néhány rokonszenves mondatot ejtettek a Szovjetunióról. Vajon mit tettek volna azokkal, akik légikémként érkeztek volna?

Az első tárgyalási nap délig tartott, aztán Rowerset átvitték egy szobába.

— Mindjárt viszontláthatja a családját — mondta neki az ügyész, aki szintén elkísérte;

És máris nyílt az ajtó.

Rosa lépett be rajta, csinosan, illatosán, ápolton. Aztán az idősebb Rowers — a tárgyalóteremben elég messzire ült tőle, s így a Sa nem vehette szemügyre, most azonban meglepve állapította meg: az öreg jobban néz ki, mint valaha, valósággal sugárzóik.

Rosa megcsókolta a férjét. Az őröknek nem volt ellenvetésük, de árgus szemekkel figyeltek, nehogy valamit átadhasson neki. A pilóta — kedvezni akarva őreinek — gyorsan el is tolta magától a feleségét.

Amikor az apja kezet nyújtott neki. Rowers az örökre nézett, hogy elfogadhatja-e apja kezét. Egyikük — egy hadnagy, aki az őrök pa- pancsnokának látszott — Míg észrevehetően bólintott.

Az idősebb Rowers sokáig rázta a fia kezét

— Hazavárunk fiam! — mondta neki.

Francis elérzékenyült.

— Igen apám — mondta. — Ha mindennek vége lesz, hazautazom;