Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-08 / 238. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉFŰJSÁG 1966. október 8. Szovjet nyilatkozat a szovjet—kínai diákcsere felfüggesztéséről Ázsiai útja során Dél- Vietnamban is várják Johnsont Johnson ázsiai körútja során va­Moszkva (TASZSZ) A Szovjet­unió felsó- és középfokú szak­oktatásügyi minisztériuma pén­teken a következő nyilatkozatot juttatta el a Kínai Népköztársa­ság moszkvai nagykövetségéhez: Ez év szeptember 20-án a Kí­nai Népköztársaság felsőoktatási minisztériuma értesítette a pe­kingi szovjet nagykövetséget ar­ról, hogy a „kultúrforradalom- mal” kapcsolatban a Kínai Nép- köztársaság kormánya elhatároz­ta, szünetet rendel el a diákok és aspiránsok tanulmányában és javasolta, hogy a Kínai Nép- köztársaságban tanuló szovjet diákok 10—15 napon belül utaz­zanak vissza a Szovjetunióba. A minisztérium szükségesnek tartja, hogy sajnálkozását fejez­ze ki amiatt, hogy a kínai fél egyoldalú döntése miatt félbe­szakadnak az említett diákok ta­nulmányai. Ennek ellenére a minisztérium, a kínai fél dönté­sének figyelembevételével, utasí­tást adott minden szovjet diák­nak és aspiránsnak, akik a Kí­nai Népköztársaságban tanulnak, hogy október 10-ig térjenek visz- sza a Szovjetunióba. A kölcsö­nösség elve alapján a miniszté­rium felhívja a nagykövetség figyelmét, hogy a szovjet felső- és középfokú szakoktatósügyi mi­nisztérium, valamint a Szovjet Tudományos Akadémia úgy dön­tött: szünetet rendel el a szov­jet főiskolákon és tudományos kutatóintézetekben tanuló kínai állampolgárok oktatásában. A szovjet fél elvárja, hogy a szó­ban forgó kínai állampolgárok 1966. októberében elhagyják a Szovjetuniót. A Vietnammal kapcsolatban csütörtökön elhangzott két meg­nyilatkozással, Johnson amerikai elnök sajtóértekezletével és Brown angol külügyminiszter úgynevezett béketervével kapcso­latban sok tinta folyik a nyugati sajtóban. A kommentárok meg­egyeznek abban, hogy a szép sza­vaknak nem sok esélyük van a sikerre, amíg nem következik be változás a tettekben. A New York Times pénteken Johnson elnök ázsiai utazásáról vezércikkében így ír: egyik kéz­ben békeajánlatok — a másik­ban gyilkolás, gyújtogatás, a nö­vényzet megsemmisítése, rombo- bolás, bombázás. Az eredmény nyilvánvalóan az lesz, hogy ezek kölcsönösen megsemmisítik egy­más hatékonyságát. A Chicago Tribune szerint loszínűleg villámlátogatást tesz Dól-Vietnamban is. Ezt az AP véleménye szerint biztonsági okokból nem közük előre. A hír- ügynökség valószínűnek tartja, hogy Johnson egv-két órás láto­gatást tenne október 23-án. a manilai értekezlet előestéjén a Da Nang-i támaszponton, majd a VDK elleni bambatámadások kiindulópontjául szolgáló egyik repülőgép-anyahajó fedélzetén tárgyalna a katonai parancsno­kokkal. Az amerikai hivatalos szemé­lyiségek üdvözöltek Brown kez­deményezését. Ugyanakkor a moszkvai rádió megállapította, hogy az „új” javaslatok csupán a már ismert amerikai „béke­javaslatok” másolatát jelentik. millió és millió dél-vietnami ifjú rendíthetetlen elszántságát, hogy legyőzze az agresszorokat. Em­lékét elévülhetetlenül megőrzi az egész világ ifjú nemzedéke is, amely szakadatlanul kifejezésre juttatja növekvő felháborodását az amerikai imperialisták ellen, akik az igazi bűnösök a vietnami háborúban és napjaink gonosz­tevői. Megemlékezve Nguyen Van Troi, az ifjú hazafi halálának má­sodik évfordulójáról, felemeljük szavunkat, hogy leleplezzük az újabb őrült mesterkedéseket, amelyek az amerikai agresszorok vietnami szennyes háborújának fokozására és kiszélesítésére irá­nyulnak, és amelyeket mindig ha­zug békeszólamokba burkolnak, „feltétel nélküli tárgyalásokról”1 beszélve, ahogyan az Egyesült Államok most is megismételte az ENSZ közgyűlésén, hogy félreve­zesse az amerikai népet és a vi­lág közvéleményét Befejeződött Subandrio kihallgatása Kudarcra van ítélve az „ázsiai konferencia66 Mint a Reuter jelenti, Marta- dinata tengernagy, Indonézia Pa­kisztánba kinevezett nagykövete helikopter-szerencsétlenség áldo­zata lett; Három pakisztáni kato­natiszttel együtt Djakartából Nyu- gat-Jávára utazott. A főváros kö­zelében helikopterük lezuhant, mind a négyen szörnyethaltál;. Martadinata hosszú időn át hadi­tengerészeti miniszter volt. Az Antara arról tájékoztat, hogy elnöki rendelettel feloszlat­ták egész Indonéziában az 1959- ben megalakult nemzeti frontot. A djakartai különleges katonai bíróságon befejeződött Subandrio volt külügyminiszter kihallgatá­sa. Subandrio megismételte azt az álláspontját, hogy tavaly an­gol—amerikai intervencióra szá­mított. Csiménuek sorokban Három és fél hónapos szünet vokációt követtek él Kambodzsa után október 10-től, hétfőt >1 kezd- ellen. A határtól mintegy 15 ve újabb egyezmény lép életbe, kilométernyire egy kambodzsai amely a demokratikus Berlin és helység közelében aknát raktak le. Nyugat-Berlin közti határforgal- Az akna felrobbant, egy kambod- mat szabályozza. Az egyezmény értelmében sür­gős családi események alkalmá­val nyugat-berlini polgárok azon­nal felkereshetik az NDK fővá­rosában élő közvetlen rokonaikat Az egyezmény 1967, január 31-i hatállyal jár le. * Teljes sikerrel járt a csütörtöki párizsi közlekedési sztrájk. A metró forgalma gyakorlatilag tel­jesen szünetelt: a sok százból mindössze tíz szerelvény közle­kedett. Ez is csak azért volt le­hetséges, mert a metro még nem véglegesített alkalmazottai az elbocsájtástól félve nem merték követni a sztrájkfelhívást. Az autóbuszvonalakon a sztrájk a járművek kétharmadát béní­totta meg. * Véget ért az ENSZ fejlesztést alapjának egynapos megajánlási konferenciája. Az értekezleten 101 kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy önkéntes alapon 86,9 millió dol­lárt ajánl fel az ENS? 1967-re szóló nemzetközi fejlesztési prog­ramjára. A Pravda pénteki számában megjelent az Ecuadori Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának nyilatkozata. A nyilatkozat meg­állapítja. hogy az, ami Kínában „kulturális forradalom” címén történik, szemünk elé tárja a Kínai Kommunista Párt vezetői­nek hibás politikáját. A nyilatkozat tagadja, hogy a Mao Cc-tung elnök eszméi je­gyében a Kínában folyó „kultu­rális forradalomnak” valamilyen köze Is lenne a marxizmus— leninizmushoz. A Központi Bizottság elérkezett­nek látja az időt arra, hogy ösz- szehívják a kommunista pártok értekezletét a nézeteltérések és a szakadás megszüntetése céljából. * A kambodzsai kormány nvilat- kozatban tiltakozott amiatt, hogy a thaiföldi hatóságok újabb pro­zsait megölt, négyet pedig meg­sebesített. A nyilatkozat megállapítja, hogy thaiföld sorozatosan követi el provokációs agresszív cselek­ményeit a semleges Kambodzsa ellen. Szeptember 30-án nulla óra­kor megnyílt a spandaui fegyház kapuja Albert Speer és Baldur von Schirach előtt. Húszéves börtönbüntetésüket töltötték ki maradéktalanul az említett és vi­lághírűvé vált fegyintézetben. A hamburgi Spiegel folyóirat szerint Speer nem hajlandó ugyanarra a repülőgépre ülni, amely Schirachot Berlinből Nyu- gat-Németországba szállítja. A két náci vezető, Speer a fegy­verkezési miniszter és Schirach, a Hitlerjugend vezére mélysége­sen gyűlölték egymást, jóllehet a börtönben egymáshoz közel ke­rültek és váltak tegez» pajtássá. A világ legdrágább fegyintéze­tében már csak Rudolf Hess ma­rad és foglalja el az 1. számú zárkát, miután a 3. és 5. számú cellák lakóit már kiengedték. A fegyintézet a nyugat-berlini sze­nátusnak évi százezer dollárjába kerül. És már csak ez az egyet­len „nemzetközi Intézmény” ahol együttműködnek a francia, angol, amerikai és szovjet katonák. A négy onszág 30—30 katonája ha­vonta váltotta egymást az őrsé­gen. A 600 fogoly befogadóké­pességű Spandau börtönben ezek után csak egy embert őriznek. 1946. szeptember 30-án ítélték el Albert Speert és Baldur von Schirachot, mindkettőt húszévi fegyházra. Hess Rudolfot életfogy­tiglani börtönbüntetésre ítélték. A világ már megfeledkezett a három magas rangú náci vezető­ről. Ha fel akarjuk idézni a bör­tönfalak árnyékából a hétközna­pokba visszatérő figurákat, visz- sza kell emlékeznünk a XX. szá­Belgrád (MTI) A Rad, a jugo­szláv szakszervezetek lapja a Vietnamról összehívandó „ázsiai értekezletet” manővernek minősí­ti, amelynek az a célja, hogy le­hetővé tegye vagy a háború meg­hosszabbítását, vagy az ameri­kai feltételeknek megfelelő béke aláírását. A jugoszláv szakszervezeti lap úgy vélekedik, az Egyesült Álla­mok diplomáciája azért támogat­Két éve, 1964. október 15-én az imperialisták hóhérai kivégezték Nguyen Van Troi saigoni villany- szerelő ifjúmunkást, akit azzal a „bűnnel” vádoltak, hogy meg akarta ölni McNamarát, az USA hadügyminiszterét. De ki az igazi bűnös? A világ közvéleménye több ízben vála­szolt már erre a kérdésre: a bű­Dél-Karea és az Egyesült Álla­mok más „ázsiai barátainak” kezdeményezését, hogy „semlege­sítse az Egyesült Államok szem­pontjából kedvezőtlenül alakult EÍISZ-vitát”. Teljesen nyilvánvaló — mutat rá a Rád —, hogy a Fülöp-szige- teken való találkozás kudarccal végződik. Bumerángként üthet vissza, amely ahelyett, hogy erő­sítené az Egyesült ÁUamok mos­tani vietnami pozícióit, feltárja minden nyomorát és gyöngeségét. nos McNamara és klikkje, John­son és lakájai, az amerikai im­perialisták, akik jogtalan és ke­gyetlen agressziót folytatnak a dél-vietnami nép ellen, amely nemzeti függetlenségéért, a sza­badságért és a békéért harcol. Dicső élete és hősi halála Ngu­yen Van Troit halhatatlanná tet­te. Harcos példamutatása fokozta Híven tolmácsolva a világ de­mokratikus ifjúságának békevá­gyát, és szabadságra, független­ségre és demokráciára irányuló törekvéseit, a DÍVSZ ismét kife­jezésre juttatja harcos szolidari­tását Vietnam ifjúságával és né­pével elszánt hősi harcában, ame­lyet az amerikai agresszorok ei­len folytat hazája üdvéért és a béke megvédéséért Délkelet- Ázsiában és az egész világon. A DÍVSZ felhívja a világ demok­ratikus ifjúságát, hogy egyre na- gvobb mértékben támogassa Vi­etnam ifjúságát és népét, és kö­vetelje, hogy az Egyesült Államok vessen véget Vietnamban agresz- szív háborújának, azonnal és vég­legesen hagyja abba Észak-Viet- nam bombázását, vonja vissza Dél-Vietnamból az amerikai csa­patokat és csatlósainak a csapata­it, tartsa tiszteletben a dél-viet­nami nép nemzeti jogait, és is­merje el a Nemzeti Felszabadí­tás: Frontot, mint a dél-vietnami nép egyetlen jogos képviselőjét. ja a Fülöp-szigetek, Thaiföld. A DÍVSZ nyilatkozata Nguyen Van Troi ifjú dél-vietnami hazafi halálának évfordulóján HESS MÉG MARAD zad legnagyobb nemzetköm bűn- ta, Schirach a Hitlerjugend ve­perére, a háborús bűnösöket tár­gyaló nürnbergi törvényszék munkájára. A NÜRNBERGI PER Roosevelt, Churchill és Sztálin 1943-ban, a teheráni értekezle­ten döntötte el, hogy a háborús főbűnösöket a szövetséges kor­mányok közös határozata alap­ján állítják bíróság elé. A nürn­bergi per 1945. november 20-án kezdődött és 1946. szeptember 30-ig tartott. A hitleri háborús masinéria 21 legfelsőbb irányí­tója felelt milliók lemészárlásáért A vádlottak padjáról hiányzott Hitler, aki Berlin eleste előtt, a vezéri bunkerben öngyilkosságot követett el. Ugyanott végzett magával hírhedt propagandistája Göbbels, Himmler, a Gestapo és az SS-egység vezére, megmérgez­te magát, Bormann pedig eddig még fel nem derített körülmé­nyek között tűnt el Berlinből, amikor a szovjet csapatok már körülzárták a Harmadik Biroda­lom fővárosát. A hitleri rendszer többi csil­laga azonban vádlottak padjára került. Ott volt a kövér Göring és a sovány Hess, a Birodalom vezérének első és második szá­mú helyettese. A vádlottak pad­jára került Ribbentrop külüev- miniszter, Basen bér ff, a nemzeti­szocializmus elméleti embere. Streicher, az uszító propagandis­zetője, Albert Speer fegyverke­zési miniszter, Keitel vezérezre­des, Jodl tábornok, Funk és Schacht gazdasági vezetők, Frick igazságügyi miniszter, Papén és von Neurath nagykövetek, Rae- der és Dönitz tengernagyok, Sauckei, Franck és Seiss-Inquart gauleiterek, Kaltenbrunner SS- vezér és Fritsche, Göbbels pro­pagandaminiszter helyettese. Az óriásper folyamán osztá­lyozták a háborús bűnösöket. Há­rom csoportba osztották őket: a béke ellen elkövetett bűnökért, háborús bűnökért és az emberi­ség ellen elkövetett bűnökért vonták felelősségre a vádlottakat. Jackson fűügyész szerint nem a négy győztes nagyhatalom, ha­nem az emberi civilizáció nevé­ben ültették a vádlottak padjá­ra a náci rendszer vezetőit. 1946. szeptember 30-án tíz ha­lálos ítéletet hirdetett ki a bíró­ság. (A kötélhalálta ítélt Göring az utolsó pillanatban megmérgez­te magát, sikerült elrejtenie egy eiankálit tartalmazó fiolát). Nyolc vádlottat fegyházra ítéltek. Schacht, von Papén és Fritsche viszont szabadlábra került. MI TÖRTÉNT AZ ELÍTÉLTEKKEL? Mi történt a spandaui börtön­ben őrzött elítélteikkel? Dönitz tengernagy, a német tengeralatt­járó flotta nagymestere, 1956-ban elhagyta Spandaut. Letelt tízévi büntetése. Jelenleg tekintélyes nyugdíjas és nem mulasztja el az alkalmat, hogy részt ve­gyen az újabb náci szervezetek összejöyetelein. Neurath egyko­ri külügyminiszter húszévi bör­tönbüntetését csak részben ülte le, 1954-ben hazaengedték. Raeder nagy-admirális 1955-ben szaba­dult, Fűnk pedig, akire egyéb)- ként életfogytiglani büntetést mértek, 1957-ben hagyta el a börtönt. Időközben mindhárman meghaltak. Hitler „minden idők legnagyobb lángeszének” tartotta Albert Speert. Kezdetben a náci rend­szer fő építésze volt, majd 1942- ben fegyverkezési miniszter lett, azután, hogy a korábbi minisz­ter, Fritz Todt 1942. február 8-án repülőszerencsétlenségben életét vesztette. 1945-ben, amikor a hitleri rendszer bukása már mindenki előtt világossá vált, a „legnagyobb náci lángész” saját bevallása sze­rint meg akarta mérgezni csodá- lóját, Hitler „vezért és kancel­lárt”. Erről a szándékéról Speer csak egy évvel később értesítette a nyilvánosságot a nürnbergi nem­zetközi törvényszék tárgyalásán. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents