Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-06 / 236. szám
1866. október 6. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Közelebb a fogyasztókhoz Bonyhádi cipők Bonyhádon Azt hihetni az ember, hogy mi sem egyszerűbb, mint bonyhádi cipót Bonyhádon vásárolni. Hiszen ott a gyár, három percnyire a cipőbolttól, a boltos megmondja, milyen cipőt keresnek a vevők, a gyár pedig szállít... Hát nem is olyan egyszerű Tételezzük fel, hogy a gyár igazgatója a helybeli boltban Szeretne beszerezni egy pár bizonyos fajta, neki tetsző cipőt. Lehet, hogy az a cipő már az első árubemutatóén „kiesne", így gyártása szóba sem jöhetne. De tegyük fel, hogy ez esetben az elfogadottak közé kerül. Ekkor várni kellene a következő, negyedévi börzéig, míg a területileg illetékes nagykereskedelmi vállalat rendel abból a cipőből. Ha nem, akkor már nem kerül gyártásra. Ha a nagykor meg is rendeli, kérdés, hogy a helybeli bolt kér-e belőle. Ha igen, akkor be lehet menni a boltba és megvásárolni. Igen hosszú az útja annak, míg egy új cipőmodell a boltokba keiül. Havasi Ödön, a gyár modell- tervezője ma már az 1968-as belkereskedelmi mintakollekció Összeállításán dolgozik. Tehát már most kell (illetve kellene) előre látnia, hogy milyen lesz az 1968- as divat.(í) A gyér ugyanis még 1968. decemberében is azokat a cipőket gyártja, amelyeket most terveznek. A menetrend 1967 tavaszán bemutatják áz 1968-as mintakollekciót, mintegy százötven modellt. A szakemberek kiválasztanak belőle talán ötvenet, esetleg még kérnek tizenöt-húsz modellt, ezzel „eldöntik”, hogy a gyár milyen cipőket gyártson 1968-ban. 1967. őszén megrendezik a „börzét”, ekkor már a nagykereskedelmi vállalatok választják ki a jóváhagyott modellekből azokat, amelyekre megrendelést kötnek 1968, első negyedére. Ez a börze negyedévről negyedévre ismétlődik. Hogy közben esetleg a divat változik? — Lehet. Az is előfordulhat, hogy az első „szűrésnél” kiesett modellek lennének a kelendőbbek. A modell tervezéstől a gyártásig sóikkal rövidebb az út az exportnál. A legközelebbi „tőkés” kollekciót például október 28-án mutatják be, a kiválasztott modellek sorozatgyártása pedig december 5-én indul. A tőkés piacon g gyorsaság a fő, ott egyszerűen nem lehet eladni a divatjamúlt árut A verseny kényszerít. Mégpedig arra, hogy gyorsan alkalmazkodjék a gyár — és a külkereskedelem — a változó divathoz. Különben nincs export. Miért nem lehet ezt a módszert itthon is alkalmazni? Az évek óta kialakult gyakorlatot a tervszerűséggel indokolták. Mindenesetre fura tervszerűség az, ami akadályozza, hogy a termelés szorosan kövesse az igényeket. A gyárban az új mechanizmustól várják a javulást Azonban nemcsak várnak, hanem tesznek is. A közelmúltban megállapodás született a Tolna megyei Népbolt Vállalattal, hogy a gyár átadja a vállalat szekszárdi és bonyhádi boltjának a megmaradt mintacipőket. A bony, hádi bolt ötszáz, a szekszárdi pedig ezer párat kapott. Ezután pedig, havonta kétszáz pár mintacipőt kap a két balt. A bonyhádi üzlet kirakatában láthatók az új fazonú cipők. Hogyan vélekedik a megállapodásról Sárdi Károly boltvezető? — Igen jól jött nekünk e2 a megoldás. Az ötszá2 pár 210—220 modellből áll. Eddig eladtunk százötvenet, de bízom benne, hogy december 31-ig elmegy legalább nyolcvan százaléka az ötszáznak. Csak egy a kár, hogy a női cipők kizárólag 37-esek, A férficipők pedig 42-esek. így hát nem tudunk miniden érdeklődőt kiszolgálni... — A bonyhádi cipőknek nem kell reklám, azok jó minőség űék — mondja Fülöp Márton, a Nép- beit Vállalat áruforgalmi előadója, azok nem maradnak meg a raktárban. Ez az akció meg egyenesen előnyös. A megállapodásba ugyanis bevettük, hogy amelyik fazon tetszik a közönségnek, abból a gyár — függetlenül a jelenleg még érvényben lévő elbírálási rendszertől, börzéktől — közvetlen rendelésünkre hajlandó készíteni kis sorozatot. A további cél pedig: közös mintaboltot létrehozni. Így kerül majd szorosabb kapcsolatba a gyár, a kereskedelem, és a vásárlóközönség. (J. J.) Mezőgazdasági repülőbázis Kaposújlakon A Somogy megyei Kaposúj'akon, úgynevezett bázisrepülőteret létesített a Repülőgépes Növényvédő Állomás. A bázis dunántúli központja lesz a repülőgépes növényvédelemnek. Jelenleg itt képezik ki a légiközlekedési technikum most végzett diákjait a speciális mezőgazdasági repülőgép-szerelésre. Azonkívül itt készülnek fel a jövő évi munkára a mindinkább fejlődő növényvédő állomás új pilótái. A képen: Ismerkedés a speciális mezőgazdasági repülőgép, a P/L motorjával. Jámbor Tibor, Szalai Lajos szerelőtanuló Volt-e valaha második hold? Az Argentina északi részén talált kráterek és meteorit-repesz- darabok tanulmányozása folytán érdekes feltevésre jutottak a tudósok; körülbelül hatezer évvel ezelőtt egy nagy meteorit, amely a világegyetem mélyéből a Föld közelébe repült, bizonyos időre bolygónk természetes holdjává vált, majd a Földre zuhant. Argentina északi részén régóta találnak meteoritokot. A spanyolok lS76-ban 25 tonnás vas- meteoritra bukkantak itt. Az argentínai és az Egyesült Államokbeli tudósok azonban csak a legutóbbi években vizsgálták tervszerűen a kráterövezeteket. Kilenc meteoritkrátert, rengeteg meteorit-repeszdarabot találtak. A kráterek átmérője 20—115 méter, a repeszdarabok súlya 40 gramm — 30 kilogramm között változott. Egy helybeli paraszt, aki a kutatásban önként részt vett, 3 tonnás meteoritól ásott ki. Amikor a krátereket és a meteoritok megtalálásának színhelyét feltüntették a térképen, kiderült, hogy valamennyi egy keskeny, csaknem egyenes vonalban húzódó, körülbelül »0 kilométer hosszú sávban helyezkedik el. A sáv szélessége nem éri el a két kilométert. A sáv északkelet— délnyugati irányban húzódik. A végrehajtott nagyszámú kutatás azt mutatta, hogy valamennyi megtalált meteorit minden bizonynyal egyetlen óriási tömb repesz• darabja. Ezekből az adatokból jutottak a tudótok arra a gondolatra, hogy a meteorit igen kis szögben hatolt a Föld atmoszférájába, mint ahogy ez a Föld- körüli pályán haladó testek természetes lefékeződésekor történni szokott. D. L. Ax új mechanizmus propagandistáinak Árak és fogyasztás van Néhány termék, amelynek fogyasztása meglehetősen független az ártól. Ha a só háromszor annyiba kerülne, mint most, ugyanannyi fogyna; a gyufával sem nagyon tudunk takarékoskodni. A vállalatok is sok olyan terméket használnak fel, amelynek az ára alig hat ki az igénybevett mennyiségre. Ezek „rugalmatlan keresletű" cikkek. Ilyen viszonylag kevés van. A legtöbb click vagy szolgáltatás kereslete az árváltozás hatására csökken, vagy növekszik. így az árat fel léhet használni a fogyasztás szabályozására. Az állam az új gazdasági mechanizmusban is él majd ezzel a lehetőséggel. Bizonyos gazdaság- és társadalompolitikai célokat is megvalósít az árak szabályozásával. Egyes termékek fogyasztását alacsony árral szorgalmazni, másokét magas árral korlátozni fogja. Természetesen csak az olyan A sajátosságokkal számolva készültek fel a pártoktatásra Befejeződtek a szekszárdi pártszervezeteknél az 1966/67-es pártoktatás előkészületei. A városi párt-végrehajtóbizottság összesítette a számadatokat, megvonta a mérlegét annak, hogy mennyire sikerült a korábbi határozatok, elképzelések végrehajtása. Számoltak a sajátosságokkal, mely a megyeszékhelyen azt jelenti, hogy gondoskodniok kell az új üzemeknél a politikai képzésről, lehetőséget kell adni a sokféle megyei irányító szerv kommunistáinak és a különböző szintű gazdasági vezetőknek ideológiai továbbfejlődésük biztosítására. Mindezt úgy kellett tegyék, hogy ne hanyagolják el az eddigi pártoktatásban résztvevők, a többi párttag politikai oktatását sem. A számvetéskor megállapítható, hogy megnőtt a városban a kommunisták tanulási kedve (mintegy húsz százalékos növekedéssel, az idén ősszel a város párttagságának kétharmada kapcsolódik be), jelentősen gyarapodott a városban a képzettebb propagandisták száma. Elsősorban a magasabb ideológiai képzést és világnézeti tisztulást elősegítő tanfolyamokon tanulnak többen a korábbinál. Több mint ötezer a városi pártós tömegszervezeti politikai oktatásba jelentkezettek száma, ezeknek csaknem fele a pártoktatás résztvevője. Közel háromszázan tanulnak a marxizmus— leninlzmus esti középfokú iskoláján és az esti egyetemen. A ki lene ven három pártpropagandista közül hatvanba tan végezték el az esti egyetemet, vagy az ennél magasabb ideológiád képzettséget nyújtó szakosítót és pártfőiskolát. 77 pártoktatási előadónak van felső- vagy középfokú állami végzettsége. Szek- szárdon ez évben a korábbinál sokkal több párttag kapott olyan megbízatást, hogy a tömegszervezeti politikai oktatást vezesse. Az ez évi differenciáltabb, a sajátosságokkal jobban számoló előkészületek és a sok-sok képzett propagandista biztosítása nagyobb lehetőséget jelent a politikai oktatás színvonalának emeléséhez. A városa párt-végrehajtó bizottság mellett működő tíztagú oktatási albizottság tagjai mind a pártoktatás, mind pedig a tömegszervezeti oktatás ellenőrzésére megbízatást kaptak. Jó előkészítéssel várják a város pártalapszervezetei az 1966/67- es pártoktatási évad teljes beindulását termékek fogyasztását lehet az áron keresztül szabályozni, amelyek kereslete érzékeny az árakra, A termelési eszközöknél is célszerű alkalmazni a felhasználás áron keresztüli szabályozását Amiből kevés van, azt viszonylag magas áron kell adni. Amelyik termék termelésének bővítése nem ütközik nagyobb akadályokba, annak felhasználását alacsony árral ösztönözni lehet, ügyelve közben arra, hogy az alacsony ár mellett is érdemes legyen a termelést bővíteni. Eddig a termelési eszközök fel- használását az állam közvetlenül szabályozta egy sor anyagnál, gépnél, műszernél. A vállalatok felhasználási keretszámot kaptak. Kiutalás alapján meghatározták számukra, hogy miből mennyit vásárolhatnák. Az új gazdaságirányítási rendszerben a központi gazdálkodás alá vont termékek köre fokozatosan ugyan, de lényegesen csökken, A keretgazdálkodást termelő- esZköz-kereskedelem váltja fel. A.Z anyagok, gépek, műszerek stb. ára a piacon alakul ki. Vagyis, nemcsak az ár hat majd a fogyasztásra, hanem a fogyasztás Is az árra. A piacon kialakuló árban érvényesülnek a felhasználói értékítéletek. A keresett termékek ára viszonylag magas lesz, ami egyrészt termelésük fokozására, másrészt fogyasztásuk korlátozására ösztönöz, A kialakuló ár ideiglenes piaci egyensúlyt hoz létre, annak ellenére, hogy az előállítás és a szükséglet belső aránytalansága még fennáll. De az előállítás fokozására, a fogyasztás szűkítésére ösztönző magas ár, — ha a szükséges feltételek, mint például alapanyag, termelőkapacitás rendelkezésre állnak — rövid időn belül helyreállítja a termékek zöménél a termelés és a szükséglet belső egyensúlyát. A FOGYASZTÁSI CIKKEK körében eddig az állam igen széles területen élt az árarányokon keresztüli szabályozással. Sok terméknek alacsony az ára az önköltséghez képest. Ezek termelésénél eddig az állam egyenlítette ki a vállalatok ráfizetését. Más termékeiknél indokolatlanul magas az árszínvonal. Ebben lesznek bizonyos változások; Persze a tudatos állami gazdaságpolitikából vagy művelődés- politikából eredő dotációk nagy részét ezután is vállalnunk kell. Azonban ezeket is célszerűnek látszik felülvizsgálni. Lehetőség szerint meg kell szüntetni azokat a dotációkat, amelyek nem elsőrendű fontosságúak, amelyeket viszonylag csak szűk rétegek élveznek. A felvásárlási árak, egyes iparcikkárak szabályozásával az állam befolyásolni tudja a munkásság és a parasztság fogyasztási, életszínvonalbeli helyzetét. Sőt. egyes árak növelésével elősegíti egészen más termékek fogyasztását. Például a mezőgazdasági felvásárlási árak emelése növeli a mezőgazdasági üzemek állóeszköz-vásárlásait, mert most már a felvásárlási áf részben erre is fedezetet nyújt. Bizonyos ár- csökkentésekkel el lehet érni, hogy a csökkentett áruterméktő! egy vásárlóerőrész felszabadul és más termék felé fordul, (keresztrugalmasság). AZ ÁRAK ÉS A FOGYASZTÁS kölcsönhatásának színes, sokrétű kapcsolatával a jövőben sokat kell foglalkozni, nemcsak a központi gazdaságvezetésnek, hanem a termelő egységeknek is. Figyelmes tanulmányozással megállapíthatják, hogy termékeik árváltozása hogyan hat e termék keresletére, érdemes-e a termelést növelni, az árat csökkenteni. A vállalatoknál meghonosodik a piackutatás, s ezzel együtt jár az ármozgás hatásainak rendszeres kiszámítása és a kapott adatok felhasználása a gazdasági döntésekben. Dr. Pirityi Ottó
