Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-05 / 235. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. október 5. Legközelebb 1969. április 4-e alkalmából ítélik oda az Állami díjat és a Kossuth-díjat Soron kívül is kiadhatják — A kiválóak közül is a legkiválóbbak kapják — Dr. Ajtai Miklós nyilatkozata A jövőben háromévenként adományozzák a Magyar Népköztársaság Állami díját és a Kossuth- díjat — így módosította a közelmúltban az Elnöki Tanács az 1963. évi 36. számú törvényerejű rendeletet, amely egyebek között úgy intézkedett, hogy ezeket a kitüntetéseket évente a felszabadulás évfordulója alkalmából adják ki. Az Elnöki Tanács ezenkívül úgy döntött, hogy a Magyar Népköztársaság kiváló, illet-- • ve érdemes művésze .címeket ezután á művelődésügyi miniszter javaslatára adományozzák. Dr. Ajtai Miklós, az Állami díj és ' Kossuth-díj bizottság elnöke ebből az alkalomból válaszolt a Magvar Távirati Iroda munkatársának- kérdéseire. — Milyen meggondolások tették szükségessé a korábbi gyakorlat megváltoztatását? — Az Áliami. és Kossuth-díj bizottság alaposan átgondolta és megvitatta a díjak adományozásának rendiét, s sok év tapasztalata alapján teljes egyetértésiben javasolta a törvényerejű rendelet módosítását. ■ — Az Állami díj és a Kossuth- .díj a szocializmus építésében kiemelkedő munka és tudományoskulturális alkotások megbecsülését jelenti. E kitüntetések viselőit népünk tisztelete veszi körül. — Bizottságunk úgy vélte, hogy az Állami és a Kossuth-díjak színvonalának, erkölcsi súlyának megőrzése és növelése érdekében célszerű e díjakat ritkábban odaítélni, mert ez jobb lehetőséget nyújt az alaposabb megfontolásra és előkészítésre. — Az elmúlt időben a szocialista építés és a szocialista kultúra kiemelkedő alkotásainak elismerésén túl az Állami és a Kos- suth-díjaknak volt egy történelmi igazságot szolgáltató funkciója is: kiváló tudósok, nagy művészek egész életművét jutalmazta. Olyanokét is, akik a felszabadulás előtti időkben és azóta is kieimelkíván tartani. Nem a díjak száma a lényeges tehát a további munkánkban, — mint ahogy eddig sem ez volt — hanem az, hogy mennyi olyan méltó alkotást találunk, amely kitüntetésre érdemes. A szocializmus építése hazánkban együtt jár a műszaki, a tudományos, a művészi alkotó munka fejlődésével, ami azt is jelenti, hogy egyre több olyan kiemelkedő alkotás kerül majd a bizottság elé, amelyeknek a díj odaítélését nyugodt lelki- ismerettel javasolhatjuk. — Mi történik, ha a három« éves időszak közben születik olyan rendkívül jelentős alkotás, amely Állami vagy Kos- suth-díjra érdemes? — Az Elnöki Tanács új törvényerejű rendelete módot ad arra. hogy ilyen esetekben a bizottság javaslatot terjesszen elő a díj soron kívül történő adományozására. Kivételes esetben bizottságunk élni is fog ezzel a lehetőséggel. Itt említem meg, hegy az egyéb díjak évenkénti adományozásának rendszere nem változott meg és hozzátehetjük, hogy az Állami ■ és Kossuth-díjak három évenként történő adományozásával ezeknek a díjaknak az erkölcsi értéke is tovább nő. — Mikor ítélik oda legközelebb az Állami és Kossuth-dí- jakát, s hogyan készítik ezt elő? — Bizottságunk javaslatának megfelelően erre legközelebb 1969. április 4-e alkalmából kerül sor. A javaslatokat 1968. november 30-ig kell majd előterjeszteni. Előterjesztésre továbbra is mindazok a szervek és személyek jogosultak, akiknek ez az eddigi rendelkezések szerint jogukban állt. Ebben á módszerben tehát változás nincs, s emiatt úgy gondolom, nem szükséges az illetékes szerveket és személyeket felsorolnom. — Megjegyzem, hogy az Állami és Kossuth-díj bizottság nem fog 1968. végéig várni munkájával, hanem állandó figyelemmel kíséri a tudományos élet, a művészetek és az alkotó munka területén mindazt, ami számot tarthat arra, hogy a legközelebbi adományozásnál napirendre kerüljön, s a vélemények megvitatása céljából évente ülésezni fog. Ez is előmozdítja, hogy — mint már említettem — a bizottság az eddiginél is alaposabb tanulmányozás és előkészítés alapján tegye meg javaslatait. — Mi tette szükségessé, hogy a művelődésügyi miniszter hatáskörébe utalják a kiváló és érdemes művész címek odaítélésére vonatkozó javaslatok előterjesztését? — A több mint 60 tagból álló Állami és Kossuth-díj bizottság munkájában részt vesznek különböző területeken dolgozó nagy- tekintélyű szakemberek, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, hivatalos szervek, intézmények vezetői, s természetesen közöttük vannak a művészetek különböző ágazatainak legkiemelkedőbb reprezentánsai is. Mégis a dolog természete szerint az Állami és Kossuth-díj bizottság többsége olyan tudósokból. mérnökökből és más szakemberekből áll, akik a kultúra barátai ugyan, de nem tekintik magukat a kulturális élet szakértőinek. Ezért — szintén teljes egyetértésben — maga a bizottságunk kezdeményezte, hogy a kiváló és érdemes művész címek odaítélését helyesebb lenne az Állami és Kossuth-díjaktól függetlenül az erre hivatott szakszerv keretében előkészíteni. Ennek alapján döntött az Elnöki Tanács úgy, hogy ezeknek a javaslatoknak az előterjesztése a jövőben a Művelődésügvi Minisztériumhoz tartozzék. (MTI). Lesotho független Kiiencvenévi angol védnökség után október 4-től független ország Basuto-föid a nem egészen egymillió lakosú és kevesebb mint 12 000 tnégyzetmérföld területű új afrikai állam. Basuto-föld a fajgyűlölő Dél-Afrika területén belül helyezkedik el. Semmiféle kijárata nincs a tengerhez, vagy más független afrikai ország határához. A független Lesotho nem rendelkezik semmiféle iparral. Mezőgazdaságilag is fejletlen. Munkaképes lakosságának csaknem 50 százaléka a dél-afrikai aranybányákban és ültetvényeken dolgozik. A munkások által hazaküldött pénz alkotja Basuto-föld nemzeti jövedelmének legnagyobb hányadát. A nemzeti függetlenség megadását előkészítő tárgyalásokon az ellenzéki kongresszuspárt követelte, a függetlenség kikiáltása előtt tartsanak népszavazást annak eldöntésére, hogy melyik párt vegye át a hatalmat. Azonban az angolok valósággal rákén yszerí tették Basuto-földre a függetlenséget és ezzel együtt a Leabua Jonathan vezette konzervatív nemzeti párt uralmát; Jonathan, Lesotho miniszterelnöke hivatalosan elkötelezte kormánya politikáját a dél-afrikai fajgyűlölő rezsimnek. Meglátogatta a nemrég meggyilkolt Verwoerd dél-afrikai miniszter- elnököt és megállapodott vele az együttműködést illetően. A szovjet sajtó kommentárjai megállapítják, hogy Basuto-föld rendkívül bonyolult helyzetben érkezett el függetlensége kikiáltásának napjához. A bonyolult helyzet háttere ;— állapítja meg a Pravda, — hogy Basuto-föld Lesotho néven formálisan függetlenné válik ugyafl, de népe nem szabadul meg attól a függő helyzettől, amelyben a Dél-Afrikai Köztársaság fajüldöző urai tartják. Cseménuek SOROKBAN A Pravda keddi számában közli, hogy a szudán kommunisták dokumentumot adtak ki. Ebben megállapítják, hogy a kommunista világmozgalom helyes álláspontra helyezkedett a kínai szakadárokkal szemben. Kialakulóban vannak a kedvező feltételek, hogy összehívják a kommunista és munkáspártok értekezletét a kommunista világmozgalom egységének megszilárdítása céljából. * Kedden Teheránban véget ért az Interparlamentális Unió 55. értekezlete. Az értekezleten határozatot fogadtak el a regionális biztonság erősítésének módszereiről. • Keiden délelőtt Moszkvában a Munka Palotájában megnyílt a KGST-tagállamok és Jugoszlávia szakszervezeti központjának értekezlete, hogy megvitassa, milyen szerep és milyen feladatok hárulnak a szocialista országok szakszervezeteire az új tervezési rendszer és a gazdasági reformok végrehajtásában. A magyar szakszervezeti küldöttséget Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára vezeti. • Indira Gandhi miniszterelnök kedden négynapos hivatalos lá- látogatásra Nepálba érkezett. A miniszterelnök asszonyt elkísérte Szingh külügyminiszter. * Tegnap délelőtt elutazott Magyarországról a mongol parlamenti küldöttség, amely Szand- zsin Bata, a nagy népi hurál elnöksége elnökhelyettesének vezetésével baráti látogatást tett hazánkban. A delegáció Budapestről Varsóba utazott. * A Román KP Központi Bizottságának meghívására hétfőn Bukarestbe érkezett a Norvég KP küldöttsége. kedően tevékenykedtek népünk felemelkedéséért, kultúrájáért. Ily módon ezek a kitüntetésék nem egy esetben mulasztásokat is pótoltak. Úgy ítéljük meg, hogv az Állami díj és a Kossuth-díj ezt a szerepét betöltötte. — Az elmúlt egy-két év gyakorlata azonban azt mutatta, hogy a díjak évenkénti osztásának rendszere bizonyos vészéiv- iyel fenyeget, nevezetesen azzal, hogy az Állami és a Kossuth- díjak súlya, erkölcsi tekintélve. jelentősége csökkenni fog. A háromévenkénti adományozás alkalmas arra. hogy ezt a veszélvt elkerüljük, alaposabban mérlegeljünk és valóban olvan személyek kitüntetésére tegyünk javaslatot, akiknek alkotása, tevékenységük színvonala megüti azt a magas mércét, amelvet ezekkel a díjakkal fémjelezni kívánunk. • — Annyit jelent-e ez, honi' a jövőben csökken a díiak száma, vaoni.s háromévenként kevesebb dli kerül kiosztásra, mint az eddini gyakorlat szerint három- év alatt összesen? — Ilvesmi — természetesen — egyáltalán nem szerepelt meggondolásainkban. Nincsenek semmiféle keretszámok, korlátozások a díiak adománvozásánál. A dolog lénveffe — ismétlem — a díjak erkölcsi súlyának, jelentőségének emelése, ez az egyetlen cél. amit az Elnöki Tanács rendelet-módos ít*5»-a szem előtt tart. — Ha az Attami és Kossuth- díjak legközelebbi osztására a bizottság több javaslatot tud majd előterieszteni. mint eddig három év alatt együttvéve, örömmel teszi maid ezt. de akkor — és csakis akkor —. ha a kitüntetésre javasolt tévékorvtorr alkotás m0"- ü+i azt a mértéke*' amelvet a dí* c.o-1 /"t; s* 1 -o Ál 0,1-, ír Az-.t-yoTI TVWi»Cf akar óvni és kellő színvonalon Jelenleg megállapítható az a törekvés, amely növelni akarja a vállalatoik jogkörét a forgalom területén, mégpedig elsősorban a fogyasztási, élelmiszer- és helyiiparban, ahol a vállalatoknak a direktív mutatok érvényessége mellett is nagyobb lehetőségük van arra, hogy a piac szükségleteire reagáljanak. A munkatermelékenység dirék- tív mutatóinak megszüntetésével, s az önköltségek csökkentésével, valamint a munkatervmutatók lényeges korlátozásával növekszik a vállalat jogköre a dolgozók létszámának megállapításában, 3 bérezés- és általában a vállalatokon belüli irányítás területén. A beruházási területen szükségesnek tartják a központ erősebb befolyásának biztosítását a vállalatok döntésében, oly módon, hogy a beruházások hatékonyságával kapcsolatos teljes felelősségüket hangsúlyozzák A vállalatok* jogköre azonban fokozódik a beruházási akció kiválasztásával és elsősorban azzal, hogy bővül a termelés újításává’, korszerűsítésével, ésszerűsítésével kapcsolatos beruházások köre, amelyeket közvetlenül a pénzügyi limitek sem terveztek be. s amelyről saját maga dönt. A beruházásoknak ez a köre különösen szembetűnően bővül a Szovjetunióban (600 millióról 4 milliárd rubelre az iparban). Magyarországon. Len gye1 országban, Bulgáriában növelik a vállalatok, illetve egyesülések íogkörét a beruházásokról való döntések során is, amelvek a mi szakágazati beruházásainkhoz hasonlítanak, s amelvek finanszírozásában a beruházási hitelnek kell világosan részesednie (ez nem vonatkozik Bulgáriában a nehézipari beruGAZDASÁGI REFORMOK a szocialista országokban Irta : Dr. Julius Bránik házásokra, amelyeket továbbra is elsősorban az állami költségvetésből fognak finanszírozni.) Lengyelországban és az NDK- ban az önálló gazdasági elszámolási szférában a jogkör növelése lényeges terjedelemben az egyesülésekre összpontosul, mégpedig elsősorban a beruházási területen belüli jogkörre. E problematika tisztázatlan voltával kapcsolatban Lengyelországban, (pz- zánk hasonlóan, differenciált eljárásra, vagyis az egyesülések igazgatói jogkörének erősítésére irányuló törekvés mutatkozik meg a termelési eszközöket gyártó szakágazatokban, s fordítva, a vállalatok önállóságának fokozása érvényesül a közszükségleti cikkeket termelő egyesülésekben. A vállalatok közötti verseny- feltételek megteremtését elsősorban Magyarországon latolgatják. A vállalatok önállóságának növelését célzó erőfeszítéssel párosul az önálló gazdasági elszámolás kérdése, elsősorban a vállalatok, mint kezdeményező tevékenységük anyagi alapja pénzügyi gazdálkodásának jelentősége és szerepe. Minden országban hangsúlyozzák azt a követelményt, hogy az önálló gazdasági elszámolást meg kell szabadítani a formális nyilvántartási jellegtől, emelni kell a saját eszközök szerepét (saját pénzügyi alapok) és ki kell szélesíteni azon szükségletek körét, amelyeket a vállalatnak saját eszközökből kell fedeznie. A Szovjetunióban ezzel kapcsolatban „teljes on- . álló gazdasági elszámolásról”, Bulgáriában az önálló gazdasági elszámolás mindén irányú alkalmazásáról beszélnek. Az önálló gazdasági elszámolás értelmezése elsősorban azzal mélyül, hogy bővül azon szükségletek köre. amelyeket a vállalatoknak saját eszközeikből kell fi- nanszírozniok, vonatkozik ez a bővített újratermelés szükségleteire is. azzal a céllal, bogy hatékonyabban érdekeltté tegyék a vállalatokat a fejlesztésben. Ezért az új irányítási elveikben nagy figyelmet fordítanak a vállalati szükségletek finanszírozásának módjára. Minden országban megmutatkozik az a követelmény, hogy az üzemelési szükségleteket, a béreket és az egyéni jutalmakat is beszámítva, kizárólag saját eszközökből térítsék, amlyekre a vállalat saját termelésének realizálásával tesz szert. A saját eszközökből és a hitelekből történő telies finanszírozást lényegében minden országban a bővített újratermelés szükségleteit célzó forgóeszközök kiegészítése során akarják érvényre juttatni. A forgóeszközök fii an szírozása során általában eltekintenek a normatívák direktív megállapításának elvétől.’A Szovjetunióban, az NDK-ban, Bulgáriában decentralizált normázási módra tértiék át. Lengyelországban hozzánk hasonlóan nem kötelező a forgóeszközök normázása, hangsúlyozzák azonban azt az elvet, hogy a fejlesztési alapból kell elsősorban fedezni a készletek növekedését. A beruházás területén bővül a saját eszközökből, illetve a hitelből finanszírozott szükségletek köre, különböző terjedelemben, elsősorban azon beruházások finanszírozása rövid realizálási ciklussal, amelyek a géppark korszerűsítésével, műszaki fejlesztésével, kisebb rekonstrukciójával stb.-vel párosulnak. A fontos fejlesztési beruházásokat továbbra is az állam; költségvetésből, illetve az úgynevezett nem valódi hitellel kell finanszírozni (Lengyelország, NDK), amelyet az állami költségvetésből kell törleszteni. A Szovjetunióban a hitelezés eme módja kísérletezés tárgyát képezi. Az NDK-bán az új gazdasági rendszer második szakaszának fontos eleme az a követelmény, hogy a beruházásokat az egyesülések eszközeiből kell maradéktalanul fedezni. Bulgáriában a fogyasztás és élelmiszeripari ágazatokban teljes terjedelemben érvényre akarják juttatni a beruházásoknak a saját eszközökből és hitellel történő finanszírozásának elvét. A nehézioari ágazatokban a beruházások finanszírozásában az állami költségvetésnek is részesednie kell. Magyarországon a beruházásokat elvileg saját eszközökből és hitelből kell finanszírozni, kivéve azonban az úgynevezett elsőbbségi, beruházásokat amelyeket továbbra is az állami költségvetésből fognak finanszírozni, (Folytatjuk.)
