Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-04 / 234. szám

1966. október 4. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Békés alkotó munkánk közepette ... Megnyílt a múzeumi hónap Szabó Dezső festőművész jubileumi kiállítása lyokba ütközik, pedig a kiállítá­Dolgozó népünk lelkesen készül pártunk IX. kongresszusára. A munkában elért eredmények, a kongresszusi munkaverseny során tett felajánlások erősítik hazánkat, biztosítják a nagyszerű célkitűzé­sek megvalósítását. Ugyanakkor ezek a tettek erősítik a szocialista országok összefogását, a béke megőrzése és biztosítása érdeké- bei) is. Hiszen amikor dolgozunk, építjük egyre szépülő szocialista hazánkat, soha nem szabad meg­feledkezni arról, hogy még min­dig vannak olyan erők, amelyek nem mondtak le egy újabb háború kirobbantásáról. Ezek az imperia­lista erők most is véres háborút folytatnak a hős vietnami nép el­len, számos helyen megakadályoz­zák az elnyomott népek szabad­ságküzdelmét, fegyverkeznek, újabb háborúra készülnek. Tudatában vagyunk annak, hogy egy újabb háború mérhetetlen pusztítást hozna az emberiségre. Éppen ezért szükséges, hogy a szo­cialista országok népei összefogva növeljék védelmi képességüket. Fel kell készülnünk minden eshe­tőségre. Népköztársaságunk kor­mánya anyagi erőnkhöz mérten, minden lehetőt megtesz annak ér­dekében, hogy felkészültségünk mértéke megfeleljen a korszerű követelményeknek. Együtt a szo­cialista országok népeivel — a Varsói Szerződés tagállamaival — megteremtettük azokat az erőfor­rásokat, létrehoztuk azokat az esz­közöket, amelyekkel bármely ag- resszorra megsemmisítő csapást lehet mérni. Rendelkezünk korsze­rű fegyverekkel felszerelt hadse­reggel. Emellett azonban biztosí­tani kell a hátország megfelelő védelmét is a tömegpusztító fegy­verekkel szemben. A hátország vé­delmével kapcsolatos feladatok végrehajtása a lakosság széles tö­megeinek bevonásával, a polgári védelem keretei között történik. Az elmúlt években végzett szer­vező, kiképző tevékenységünk so­rán a polgári védelem államigaz­gatási és üzemi szervezeteibe be­osztott dolgozók elsajátították, vagy megismerték a tömegpusztító eszközök elleni védelem szakfel­adatait. A lakosság felkészítése az utób­bi években beindított 15 órás pol­gári védelmi oktatás keretében történik. A honvédelem szempont­jából rendkívül nagy jelentőségű ez az oktatás, hiszen az önvédelmi ismeretek, a segítségnyújtási isme­retek növelik a biztonságot, meg­alapozottá teszik a tömegpusztító fegyverek hatásai elleni védelmet. Az oktatás széles körű szervező, irányító munkát igényel a megyei, járási és a helyi szervek részéről. Ha arra gondolunk, hogy évenként mintegy 25 000 ember bevonását kell biztosítani, akkor mindjárt kitűnik, hogy a gondos tervező és szervező munka mellett a lakosság részéről jelentkező megértés is szükséges a feladat eredményes végrehajtásához. Az 1965 66. évi oktatás eredmé­nyét, majd azt követően a járási, városi és községi koordinációs ér­tekezleteken az állami, társadalmi és gazdasági szervek vezetői meg­vitatták. Egyértelműen állást fog­laltak az oktatás szükségessége mellett és abban is, hogy vala­mennyi szervnek, vezetőnek e fel­adattal éppúgy kell törődni, mint a mindennapi termelőmunkával. Ahhoz, hogy a lakosság valóban magáénak vallja a polgári védelmi A Tolna megyei tanács végre­hajtó bizottsága, a járási és köz­ségi tanácsok javaslatára az El­nöki Tanács határozatára a me­gye területén több községben kö­zös tanács szervezését rendelted. A községi közös tanácsok meg­alakítására szeptember 30-án ke­tennivalókat, széles körű felvilá­gosító munkát kell végezni. Az elért eredmények biztatóak. Az elmúlt oktatási évben a lakos­ság többsége részt vett ezen az oktatáson. Kiemelkedő az ered­mény a tamási, dombóvári és a paksi járás legtöbb községében, valamint a szekszárdi üzemekben. A helyi szervek jó munkája, a la­kosság megértése mutatkozik meg Dombóvár, Dunaföldvár, Fadd, Nagykónyi és Tolnanémedi közsé­gekben, ahol 80—90 százalékos megjelenési eredmények voltak. Nem mondható el ugyanez Zom­ba, Majos, Váralja, Kocsola, Gyu- laj, Madocsa, Györköny, Paks; Bá- taszék, Báta és Decs községekről, amelyekben nem volt kielégítő az eredmény. A lakosság mozgósítá­sa érdekében nem volt megfelelő a szervezés. Ismeretes, hogy a lakosság 15 órás polgári védelmi oktatását a Magyar Honvédelmi Sportszövet­ség és a Polgári Védelmi Parancs­nokságok (tanácsok és üzemek ve­zetői) irányításával a helyi társa­dalmi szervek közreműködésével kell megoldani. Ez az oktatás csak úgy vezet eredményre, ha a köz­ségi, üzemi, államigazgatási és ter­melőszövetkezeti pártszervezetek irányításával összefogják a lakos­ság körében végzendő felvilágosító tevékenységet, akkor egészen biz­tos, hogy a lakosság döntő több­sége maradéktalanul eleget tesz eme fontos kötelezettségének is. A 15 órás polgári védelmi ok­tatás kapcsán megismerkednek a következőkkel: — A lakosság általános felada­taival és magatartási szabályaival, amelyek az ország aktív védelmé­nek idején szükségszerűen jelent­keznek; — A tömegpusztító fegyverek alkalmazásakor jelentkező, legalapvetőbb elsősegély­nyújtási ismeretekkel, — sérült állatok ellátásával, — a lakosság kollektív védel­mének lehetőségeivel, — a tömegpusztító fegyverek el­leni védelem feladataival: az atomfegyverek, vegyi harc­anyagok, biológiai fegyverek elleni védelemmel, — a különböző mentesítési fel­adatokkal, — az egyéni védőeszközök hasz­nálatával. Az előadók részéről továbbra is odaadó felkészülést és áldozat­rült sor. Az alakuló tanácsülések kedvező légkörben, nagy érdek­lődés mellett, helyenként ünne­pélyes formában zajlottak le. Regszemcsén például az úttörők virággal köszöntötték a két köz­ség közös tanácsának tagjait. munka, hiszen többségüknek napi munkájuk után, hetenként 1—2 estét szabad idejükből kell erre fordítani. De meggyőződésünk, hogy szívesen végzik, mert tudják, hogy ezzel a tevékenységükkel a haza szolgálatában dolgoznak, a lakosságnak nyújtanak olyan is­mereteket, amelyet egy rendkívüli helyzetben az életvédelem érde­kében tudnak hasznosítani. Sőt az oktatás folyamán elsajátított is­meretek a mindennapos munka során is hasznosan alkalmazhatók sérülések, balesetek, tüzek esetén és más alkalmakkor. Végső soron tehát az oktatásba való bekapcso­lódás mindannyionkat szolgálja. Az oktatás november 15-én kez­dődik és március 1-ig tart, ame­lyen általában 14 éves kortól 60 éves korig kell részt venni a dol­gozóknak munkahelyükön, vagy lakóhelyükön. A tanácsi szervek vezetői, mint a helyi polgári vé­delmi parancsnokságok (üzemek­ben az üzem vezetői) a terveket időben elkészítik, értesítik a lakos­ságot az oktatás időpontjairól, az oktatás helyéről, gondoskodnak arról, hogy megfelelő körülmé­nyek között kerüljön lebonyolítás­ra. A polgári védelem, valamint az MHS megyei vezetése tudatában van annak, hogy nem könnyű fel­adat az oktatás szervezése, a la­kosság mozgósítása. Azonban jó szervezéssel, a helyi szervek haté­kony közreműködésével a múlt évi eredmény tovább növelhető. PV. Megyei Parancsnokság MHS Megyei Elnöksége Látogatást tett Egerben és környékén egy autóbusznyi szek­szárdi ember pénteken és szom­baton: jó szőlőtermesztő gazdák, szövetkezeti tagok és vezetők, el­nökök, mezőgazdászok, valamint a megye és a város szakvezetői. A küldöttséget Vajda István, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályvezető-helyettese vezette. Részt vett a tapasztalatcserén György József, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályá­nak helyettes vezetője és Somor- jai Sándor megyei főagronómus. Köztudomású, hogy a szek­szárdi szőlőtermő hegyvidéken sok az öreg szőlő és nagy terü­letek állnak parlagon. Üj tele­pítésre van szükség, részben a szőlők felújítására, részben az el­hanyagolt területek betelepíté­sére. Az igen nagy munka elő­készítése megkezdődött, országos szervek adnak segítséget a terve­zéshez. Az előkészületekhez tar­tozik ez a tapasztalatcsere- látogatás is. Megnézték a szek­szárdi gazdák és vezető szak­emberek az egyik egri szövetke­zet új, korszerű szőlészetét, to­vábbá az állami gazdaság több tábláját és Eger mellett az ostorosi Vasárnap kezdődött meg a mú­zeumi hónap megyénkben. Ebből az alkalomból a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum kistermé­ben ülést tartott délelőtt a mú­zeumi társadalmi bizottság. Dr. Mészáros Gyula igazgató beszá­molt a szekszárdi múzeumnak a második ötéves tervidőszakban folytatott munkájáról. Az elmúlt öt évben jelentősen fejlődött a Balogh Ádám Mú­zeum, amely már az ország leg­szebb ilyen kulturális intézmé­nyei közé sorolható. A tervidő­szakban öt állandó és hatvan időszaki kiállítást rendeztek, s 80 ezer 245 látogató tekintette meg ezeket. Ugyanakkor 902 volt a tárlatvezetések száma; ezen a téren különösen szembeötlő a fej­lődés: 1961-ben például csak 21, 1965-ben pedig már 499 tárlat­vezetést tartottak. Figyelemre­méltó az is, hogy német és fran­cia nyelvű magyarázattal is szol­gálnak a múzeumba betérő kül­földi látogatóknak. A vidéki mú­zeumlátogatók mozgósítására és leletbejelentő hálózat kiépítéséért harminc községben szerveztek tagokat múzeumibaráti körbe. A múzeumi propaganda kifejtését szorgalmazza többek közt az 1913- ban megszűnt, de 1962-től újból megindított „Múzeumi Füzetek” című kiadványsorozat, továbbá az állandó kiállítások új képes kalauza, s a tárlatvezetések foko­zatos növelése. A második ötéves terv ideje a múzeum részére elsősorban a feltárások időszaka lesz. Megkezdik a Sárköz régészeti, néprajzi, művészeti és hely- történeti feltárását, mert a megyében ezen a tájon fedez­hető fel a legtöbb, az évszáza­dok viharaiban elpusztult falu maradványa. Eléggé elmaradt még Tolna me­gye és Szekszárd idegenforgalma, nincsenek feltárva jelentős iro­dalom- és helytörténeti emlékek. Megvalósításra vár a bormú- zeum is. A szekszárdi bor története két­ezer évre vezethető vissza. Ko­molyabban kellene törődni a me­gye borászati emlékeinek be­gyűjtésével, azok kiállításával. Sajnos, a borkombinát területén tervezett bortörténeti kiállítás megrendezése még mindig akadá­termelőszövetkezet szőlőjét. Óriá­si munka folyik ezen a vidéken évek óta, annak érdekében, hogy akkor is legyen szőlőművelés, amikor munkáskéz már alig akad, mivel a gazdák gyermekei nem folytatják szüleik hagyomá­nyos munkáját. Az egri borvidé­ken nagyon idős a szövetkezeti tagság, így a hagyományos szőlő­ket már most sem tudnák rende­sen megmunkálni. Az új telepí­tésű szőlők munkáit nagyrészt géppel végzik a talaj munkát, ka­pálást, a permetezést, sőt vegy­szeres gyomirtást is végeztek a tőkesarokban. A tagoknak csu­pán metszeni kell, elhordani a venyigét és szüretelni. Heves me­gyében öt és félezer hold nagy­üzemi-. szőlőt telepítettek a má­sodik ötéves terv idején. Ritka szép látvány a sok, magas műve­lésű, lugasszerűen futó, széles sortávolságú szőlő a mátrai domboldalakon, tetőkön, szinte vég nélkül. Az egri járás mező- gazdasági szakvezetői elmondták, hogy az igazi rekonstrukció, te­hát a hagyományos művelésű öreg szőlők kicserélése a mere­dek oldalakon nagyrészt még si anyag nagyobb része már há­rom éve a helyszínein van. Nagyobb gondot kell fordíta­ni, már csak idegenforgalmi szempontból is, a megye gazda­ságtörténeti és helytörténeti sa­játosságainak kiemelésére, ápolá­sára, propagálásra. Ezt a célt. egyebek közi gazdaságtörténeti és ipartörténeti gyűjtemények, tájmúzeumok létrehozásával ér­hetik el. A múzeum harmadik ötéves tervében szerepel „A gemen- ci erdő élővilága” című állan­dó kiállítás megrendezése is. Mivel az intézménynek termé­szettudományi szakos muzeoló­gusa nincs, elsősorban a termé­szettudományi szakos pedagógu­sok közreműködésével szeretné­nek megoldást találni. Egy gazdag életmű szemléltetése A múzeumi bizottság ülését kö­vetően, a nagyteremben megnyílt a 78 éves Szabó Dezső festőmű­vész aranyjubileumd tárlata. Kaj- di Béla, a megyei tanács műve­lődési osztályának főelőadója szépszámú közönség jelenlétében köszöntötte Szabó Dezsőt és mél­tatta hatvanéves művészi pálya­futását. Szabó Dezső, Fsrenczy Károly tanítványaként kezdte művészi pályáját, s a bajor festőaikadémia után Itáliában is gyarapította tudását, fejlesztette tehetségét. Festményei Európa számos orszá­gán kívül Észak- és Dél-Ameri- kába is eljutottak. Ö alkotta Liszt Ferencnek a szekszárdi zeneis­kolában elhelyezett portréját és a vasútállomás várótermének a sárközi és a szekszárdi népéletet ábrázoló falfestményeit is. Év­tizedeken át rendszeres kiállító­ja volt a budapesti Műcsarnok­nak, tagja volt a zsűri elnöksé­gének. Az egy hónapig tartó kiállítás­ra az idős mesternek mintegy nyolcvan alkotását válogatták ki változatos életművének légid va­lóbb jaiból. Bemutatják azt a fő­iskolai pályamunkáját is, amely 59 évvel ezelőtt londoni nemzet­közi kiállításon szerepelt, de lát­hatók a Sárköz életéből, tájai­ról, valamint a Balatonról fes­tett legújabb képei is. nem történt meg. de már azon dolgoznak. A szekszárdi szakemberek, sző­lősgazdák érdeklődését nagyban felkeltette a tapasztalatcserén lá­tott hatalmas telepítő munka, és már ott, a helyszínen vitatkoztak, beszélgettek arról, hogyan le­hetne Szekszárdon nagyüzemi módon szőlőt telepíteni. Abban a legtöbben egyetértettek máris, hogy a felújítás szükséges, hiszen gépi művelés nélkül a jövőben nem lehet megdolgozni a szőlőt. Természetesen a vita tovább tart. anyagilag és lélektanilag egyaránt hozzá kell készülni Szekszárd hegyeinek korszerű felújításá­hoz. A város közös gzdaságaiban máris lehet találni olyan terüle­teket, ahol a rekonstrukció a jövő évben kezdődhet, ha kisebb mértékben is. Remélhetőleg rövid idő alatt megbarátkoznak az idős gazdák a modem telepítés gon­dolatával, hiszen az ő érdekük­ben történik elsősorban, és a várt» borának híre csak ezzel a változással maradhat fenn to­vább. (gemenczíj készséget igényel az oktató-nevelő ____________\_______________ M egalakultak a községi közös tanácsok Szekszárdi szőlőtermesztők Egerben

Next

/
Thumbnails
Contents