Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-04 / 234. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1966. október 4. NyilatkozatGomulka és Waldeck Rochet találkozásáról Varsó (MTI). Wladyslaw Gomulka, a LEMP első titkára meghívására Lengyelországban tartózkodott Waldeok Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára. A két pártvezető tanácskozásáról kiadott nyilatkozat hangsúlyozza, Gomulka és Rochet tájékoztatták egymást a két párt tevékenységét érintő kérdésekről. A nyilatkozat megállapítja, hogy a nemzetközi munkásmozgalom akcióegységének megbontására irányuló szakadár tevékenység az amerikai imperialisták vietnami agresszióját segíti. A felek megállapították, hogy a nyugatnémet kormány revanspolitikája és a nukleáris fegyverek megszerzésére irányuló törekvése egyre feszültebbé teszi az európai helyzetet. Ezért mindkét párt szükségesnek tartja, hogy a Varsói Szerződés résztvevőinek bukaresti nyilatkozatának megfelelően biztosítsák a békét és Európa biztonságát. A tárgyalásokon megmutatkozott, hogy a két fél teljesen egyetért minden alapvető kérdésben. Mindkét párt meggyőződése, hogy a pártközi találkozók és eszmecserék igen hasznosak, előmozdítják a kommunista és munkáspártok egységét. Tanácskozik azlnterparlamentáris Unió Teherán (TASZSZ) Az Interparlamentáris Unió értekezlete megvitatta a regionális biztonság fokozásának módszereit. Zsukov szovjet delegátus támogatta a jugoszláv szövetségi gyűlésnek azt a javaslatát, hogy össze kell hívni az összes európai országok parlamenti képviselőinek konferenciáját. Magyarország képviselője figyelmeztetett, hogy a vietnami háborús konfliktus termonukleáris háborúvá fejlődhet. Támogatta az atomfegyvermentes övezetek megteremtésére és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó javaslatokat. Lesotho Királyság A pár nappal ezelőtt függetlenné vált Botswana Köztársaság után ismét délafrikai államot üdvözölhetünk az önállósult országok sorában. Ezúttal is egy volt brit gyarmat nyerte vissza függetlenségét. Basutóföld, amely október 4-től Lesotho (ejtsd: Leszoto) Királyság néven szerepel térképeinken, á Dél-Afrikai Köztársaság testébe ágyazva, Afrika déli részén terül el. Az ország 30 000 négyzetkilométernyi területének észak- nyugati része 1000 méter magasan fekvő fennsík, míg keleti részén a Drakensberg vonulatai húzódnak. Legmagasabb csúcsa a 3482 méter magas Thabantsho- nyana. Lesotho Királyság Afrika legelmaradottabb része. A földterületek a bászutó néphez tartozó törzsek közös tulajdonában vannak és a törzsfőnökök osztják szét 18 évenként a törzs tagjai között. Európaiak földet itt nem birtokolhatnak. A fejletlen mezőgazdaság és az ipar teljes hiánya miatt az ország nem tud megélhetést biztosítani a mintegy 750 000 főnyi lakosság számára. Tíz bászutó közül négy hazájától távol tartózkodik, a délafrikai bányákban és gazdaságokban dolgozik. A királyság évi 2 millió fontot kitevő jövedelmének fele is a Dél-Afrikai Köztársasággal kötött vámegyezményből származik. így teljesen ki van szolgáltatva az apartheid (faji megkülönböztetés) elvét valló szomszédja kényének-kedvének. A Lesotho Királyságnak azonban van egy nagy előnye a többi dél-afrikai országgal szemben: bőséges vízkészletekkel rendelkezik. Miután a legutóbbi felmérések alapján megállapították, hogy a termőföldek hozamának hazai megtöbbszörözése mellett a szomszédos Dél-Afrikai Köztársaság Orange tagállamának szomjas földjeit és bányáit is elláthatnák tiszta vízzel, tervet készítettek a rendelkezésre álló vízkészletek Hasznosítására. E terv első szakasza kb. 2,5 millió fontba kerülne. Nagy-Britannia azonban eddig még nem volt hajlandó biztosítani a pénzt a terv beindításához, mert a dél-afrikai kormánytól nem kapott előzetes garanciákat a víz és energia megvásárlására. Pedig a bászutók számára a tervben szereplő gát megépítése legalább annyit jelentene, mint az egyiptomiak számára az asszuáni gát. Huszonkilenc tanút hallgatnak ki a Subandrio-perben Djakarta (MTI) A djakartai különleges katonai bíróságon folyó Subandrio-per második napján sor került a volt külügyminiszter kihallgatására. Subandrio kijelentette, hogy tavaly bizonyítékot kapott az angolszász imperializmus Indonézia- ellenes törekvéseiről, számított rá, hogy Indonéziát Malaysia felől támadás éri. Állítását arra alapozta, hogy egy amerikai üzletember villájában tavaly házkutatást tartottak és egy aláírás nélküli levelet találtak, amelyet feltehetően a volt djakartai angol nagykövet írt, Bili Pal- mer-nek, a villa tulajdonosának. A levél tartalmából kiderül, hogy az angolok és az amerikaiak indonéz katonai vezetőkkel egyetértésben összeesküvést szőttek az ország ellen. Az okmányt Sukarno elnök rendelkezésére bocsátották. Sukarno elnök sem kételkedett a levél valódiságában és a benne foglaltakban. * Subandrio már hivatkozott erre az okmányra, amikor tavaly május 26-án felszólalt az Indonéz Kommunista Párt évfordulóján. Subandrio közölte még, hogy a tábornoki tanács szervezkedésére vonatkozó értesüléseit és okmányait továbbadta Sukarno elnök,- nek. A per feltehetően tizenegy napig tart, délelőtti és délutáni üléseken összesen 29 tanút hallgatnak majd ki. Ötödik hetében a Ben Barka-per Párizs (MTI) Hétfőn ötödik hetébe lépett az eredetileg négy hétre tervezett tárgyalás Ben Barka marokkói ellenzéki politikus elrablóinak perében és a megidézett több mint 200 tanúból még igen soknak a kihallgatása van hátra. A szombati tárgyalási napon a Sdece, a francia kémelhárító szervezet magasrangú tisztjei járultak egymás után az esküdtszék elé. Egymásnak ellentmondó tanúvallomásaikban mindannyian terhelőén vallottak Leroy-Finville ezredesre, a Sdecenek a vádlottak között szabadlábon védekező tisztjére. Leroy-Finville végül kifakadt a bíróság előtt és azzal fenyegetőzött, hogy beszélni fog. Kijelentette: „A jövő héten mindent meg fognak tudni!” hozzáfűzte azonban, a hivatali titoktartás gúzsba köti. Ha bizonyítani akarná ártatlanságát, az a veszély fenyegeti, hogy amint kilép a tárgyalóteremből, letartóztatják és az állambiztonsági bíróság elé állítják. Francois Mitterrand, a demokrata-szocialista baloldali szövetség elnöke nyílt levélben fordult De Gaulle elnökhöz és felszólította: tartsa be Ben Barka édesanyjának tett ígéretét és tegye lehetővé, > hogy teljes fény derüljön a marokkói politikus elrablásának körülményeire. Mitterrand arra kéri az elnököt: engedélyezze Pompidou miniszterelnök és Frey belügyminiszter tanúkénti kihallgatását. Magyar fiatalok a Liszt — Bartók zongoraliangverseny győztesei A Zeneművészeti Főiskolán va- ámap véget ért a Budap>esti lemzetközi Zenei Fesztivál Liszt -Bartók zongoraversenye. A zsü- i az első dijat nem adta ki. A násodik díjat Antal Imre, a harmadik díjat Torma Gabriella és két negyedik díjat Lux Erika, lletve Kiss Gyula nyerte. A süri jutalomban részesített? Iwa Sinowiecz len«'- ’ 4s Tnrz° lomez Labrana kubai .•er -?’: Ha összehasonlítjuk a csehszlovák cél megoldási koncepciót a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság irányítási rendszerével, a terv és a priac közötti kapcsolat szempontjából, úgy két alapvető különbséget állapíthatunk meg. Míg nálunk feltételezzük a központ erős befolyását a mikrogazdaságra, mégpedig mind á gazdasági eszközök, mind pedig az irányító szervek révén, s a tervezett célkitűzések következetes érvényre juttatását, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság tervszerű irányi tásúr koncepciójában a vállalatok munkásönigazgatása döntő jelentőségű, s a közpxmt és ezzel együtt a központi terv hatása a mikrogazdaságra jóval gyengébb. További lényeges különbség abban van, hogy a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti piaca széles körben bekapcsolódott a világpiacba, hogy sem devizamonopólium, sem külkereskedelmi monopólium nem létezik, ezzel szemben Csehszlovákia nemzeti- piaca a külkereskedelmi monopólium és a devizamonopólium révén továbbra is zárt lesz, jóllehet számolnak a világpiacnak a mikrogazdaságra gyakorolt növekvő nyomásával. Ez azonban átmeneti különbség, mivel távlatilag gazdaságunknak a világpiacba való bekapcsolásával számolunk. AZ ÁLLAMI TERV SZEREPE ÉS TARTALMA Valamennyi országban az állami tervek feladatát abban az értelemben fogalmazzák meg. hogy a fő arányokra és feladatokra kell korlátozódnia, de en~k az elvnek az interpretálása és konkretizálása az egyes orszáGAZDASÁGI REFORMOK a szocialista országokban Irta : Dr. Julius Bránik gokban különböző, és természetesen a tervszerű irányítás össz- értelmezésétő^ függ. A terv így megfogalmazott föladatát célmegoldásként értelmezik, úgy, hogy átmenetileg a terv szélesebb funkciójával és a direktív mutatóknak csupán fokozatos korlátozásával számolnak. A Szovjetunióban terjedelem mutatóként az „árurealizálást”, az NDK-ban az „árutermelést” a Lengyel Népköztársaságban a „naturális mutatókat”, illetve a „munkaigényesség normatív költségeit”, vagy a „gyártmányok normatív munkaigényességét”, a Bolgár Népköztársaságban az „árutermelés terjedelmét érvényes termelőd árakban” és a „főgyártmányok terjedelmét naturális kifejezésben” alkalmazzák. A választékmutatókat fokozatosan, lényegesen korlátozni. illetve megszüntetni akarják. A Magyar Népköztársaságban a célmegoldásban a direktív terjedelem vagy naturális mutatók megszüntetésével számolnak általában. Az önköltség és a munkatermelékenység csökkenésének mutatóit megszüntetik és a tervmutatókat lényegesen korlátozzák. Kivételt képez az NDK, ahhoz azonban az új gazdasági rendszer második szakaszában azzal számolnak, hogy a tervbizottság csupán néhány mutatót fog megállapítani, s az állami feladat elaniát az egyesülések és minisztériumok Javaslatai fogják képezni, ha a tervbizottságban sikeresen megvédik azokat. A Szovjetunióban és az NDK- ban a nyereség most is direktív mutató és az is marad. A Lengyel Népköztársaságban a jövedelmezőség a költségek, s bizonyos esetekben a termelési ala- Cpk vonatkozásában is direktív mutató. A külkereskedelem direktív mutatójaként a devizaértéket alkalmazzák. vagy akarják alkalmazni. (Magyar Népköztársaság, Lengyel Népköztársaság, NDK.) A Lengyel Népköztársaságban a központi terv fő eszközét, a limitek: a dolgozók létszáma, a béralapok, a beruházások és a külkereskedelem képezi, amelyeket az irodalomban a „minimális program”-nak interpretálnak, amelynek lehetővé kell tennie a gazdasági fejlődés tervezett arányainak valamilyen globális tűrésekben! való megőrzését. A Szovjetunióban és a Bolgár Népköztársaságban a kötelező távlati normatívák válnak az állami terv szerves részévé. A Szovjetunióban a dolgozók anyagi ösztönzési alapja, a szociális és kulturális intézkedések és a lakásépítés finanszírozási alapja, a fejlesztési alap, a Bolgár Nép- köztársaságban a bérek növekedésének távlati normatívái, s társadalmi munkatermelékenység növekedésétől függően, a saját eszközök kialakításának normatívái. és a ..fejlesztési és műszaki tökéletesítési glapba történő juttatás meghatározásának normatívái” és a „szociális és kulturális intézkedések”, valamint a „bérezési tartalékalapba irányuló alapok létrehozásának normatívái”. A VÁLLALATOK GÁZDASÁGI HELYZETE További alapvető tényező, amely meghatározza a tervszerű irányítás koncepcióját a vállalatok gazdasági helyzete. A vállalatok önállóságának növelésére irányuló általános tendenciák mellett, önálló döntési hatáskörök meghatározásában az egyes orszá-, gokban jelentősek az eltérések. Ezek a különbségek elsősorban a mikroszférán belüli terv feladataiból, ugyanakkor azonban a mikroszféráknak az egyesülésekkel, minisztériumokkal és más központi szervekkel szembeni viszonyukból is fakadnak. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és a Magyar Nép- köztársaságban a vállalatok, mint önálló árutermelők koncepcióját juttatják érvényre, amelyek tevékenységükben elsősorban a jövedelmezőség és a piac szükségleteinek kritériumait tartják szem előtt. Az ésszerű gazdálkodással és kedvező eredmények elérésével kapcsolatos érdekük, valamint ezen eredményekért való felelősségük közvetlenül a helyzetükből fakad. A többi országban a mostani elképzelések szerint, elvileg érvényben marad a vállalatok irányítása direktív mutatók segítségével, melyek számát azonban lényegesen csökkentik, úgy. hogy jelentősen bővül a vállalatok kezdeményezésének és önálló döntéseinek területe. (Folytatjuk.)