Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-25 / 252. szám
I960, október 25. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A tervezésről Interjú a Tolna megyei Tanácsi Termő Iroda vezetőjével Közel 15 éve annak, hogy megalakult a Tolna megyei Tanácsi Tervező Iroda, amely jelenleg mintegy száz jövel dolgozik, s amelynek munkáját szerte a megye területén, csakúgy mint itt helyben, Szekszárdon számos kivitelezett tervezés fémjelzi. Irodaház, gyógyszertár, iskola, kultúrotthon és lakóház tervezése egyaránt szerepelt a feladatok között. S a. megvalósított tervek néhány kisebb-nagyobb hiányosságtól eltekintve legtöbb esetben nagy közmegelégedésre találtak. S elsősorban ennek köszönhető, hogy a tervezőirodát évről évre nagyobb feladatokkal bízzák meg. Az 1966-os év munkájáról, valamint a jövő év terveiről beszélgettünk Váczi Imrével a tervezőiroda főmérnökével. — Milyen jelentős beruházási, Pálfán, Gyulajon és Váralján ter- felújítási, korszerűsítési terve- veztünk. Jelentősnek tartom a két készítettek 1966-ban? szekszárdi Széchenyi utcában épülő új irodaház tervezési munkáit és ennek természetes velejárójaként az átfutási idő. Január 1-től ugyanis a megbízó közvetlenül velünk veszi fel a kapcsolatot, s mi ennek megfelelően a beérkezés sorrendjében vállaljuk a munkákat. S hogy rendkívüli esetekre is felkészüljünk, kapacitásunk mintegy tíz százalékát tartalékoljuk előre nem látható fontosságú tervezési munkákra. Már most ennek megfelelően készítjük elő az 1967. évi megrendeléseinket, amelyekből eddig mintegy 150 darab érkezett hozzánk — Talán a legjelentősebbel kezdeném: a lakóházak tervezésével. Szekszárdon két 12 lakásos. Bátaszéken két 16 lakásos és Bonyhádon két 18 lakásos többszintes bérház kivitelezési terveit készítettük el ebben az évben. Ha már a lakóházaknál tartunk meg kell említenem, hogy elkészítettük Tolna megye első központi fűtéses bérházának kivitelezési tervét is. A háromszintes épületet, amelynek földszintjét teljes egészében egy korszerűen beépített és felszerelt OTP-fiók foglalja el, Bonyhádon építik fel. A távlati tervekben természetesen egyre több központi fűtéses bér- haz tervezése szerepel. Jelenleg két jelentős tervdokumentáción dolgozunk: az egyik a decsi háziipari szövetkezet üzemháza és bemutatóterme, a másik az ÉM Tolna megyei Építőipari Vállalat mintegy ötmillió forint értékű üzemi konyhája, étterme. Mindkét kivitelezési terv még ebben az évben elkészül. Ezeken túlmenően ebben az évben terveztünk fogtechnikai laboratóriumot, amelyet Szekszárdon építenek fel. Dombóváron a diákotthon bővítési tervét, Iregszemcsén a gyógypedagógiai intézetben egy iskolát, valamint három kultúrházat: is. — Az elmúlt évhez viszonyítva milyen fejlődést hozott munkátokban 1966? — Mindenekelőtt jóleső érzéssel nyugtázzuk, hogy egyre nagyobb jelentőségű tervezési munkákkal bíznak meg bennünket. Egy kis statisztika ennek tanúsítására: az elmúlt évben 291 tervdokumentációt készítettünk el összesen 187 millió forint értékben. Ezzel szemben 1966. szeptember 30-ig 190 tervdokumentációt adtunk ki, mintegy 150 millió forint értékben. Tehát ebben az évben terveink értéke jelentősen megnövekedett, s ez munkánk eredményessége szempontjából igen jelentős. Ezen túlmenően már most érezzük az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségek előnyeit. — Például? — 1967. január 1-től megszüntetik a központi kijelölési rendszert, amely azt jelentette, hogy a tervezőiroda a megyei tanács építési osztályától kapta a megbízatásokat. Az új gazdasági mechanizmus adta lehetőséget kihasználva a jövőben jelentősen fog csökkenni az adminisztráció — Előreláthatólag melyek lesznek 1967 legjelentősebb tervezési feladatai? — Az eddig beérkezett megrendelések* alapján, egyik ’ legjelentősebb munkánk a Szekszárdon épülő 120 ágyas termelőszövetkezeti üdülő tervezése lesz, amelynek kivitelezésii költsége mintegy 12 millió forint. Szép és érdekes munkának ígérkezik a mözsi termelőszövetkezet központi igazgatási épületének tervezése. Ez lesz egyébként a megye területén az első ilyen rendeltetésű épület, amely nemcsak az irodákat,^ hanem a konyhát, éttermet és a szociális létesítményeket is magában foglalja. A tervek szerint itt fognak főzni a termelőszövetkezeti tagok részére, s innfcn szállítják ki az ételhordó kocsikkal a mezőre a főtt ételt. Még egy érdekessége van ennek a munkának: az első ízben írtunk ki házipályázatot ilyen természetű tervezésre. Az első díjas tervdokumentáció kerül majd kivitelezésre, amely természetesen elnyeri a tervezőiroda házidíját is. Jelentős munkának ígérkezik a Dombóváron létesülő fürdő és uszoda tervezése is. — Gyakran hallani, hogy a kivitelezők, illetve a beruházók kifogásolják a tervezők egy-egy elképzelését. Mennyiben jogosak ezek a kifogások és milyen lehetőségek vannak az esetleges tervezési hibák kijavítására? — Valóban elég gyakori a panasz, különösen az utóbbi idő- lsen, egy-egy tervdokumentációval kapcsolatban. Ennek oka elsősorban az, hogy az előírt tervszámok gyorsütemű munkát követelnek a tervezőktől. Ez pedig legtöbb esetben a minőség rovására megy. Éppen ezért örömmel nyugtáztuk felsőbb szerveink intézkedését, miszerint 1967. január 1 -tői jelentősen csökkentették a kötelezően előírt tervmutatóinkat. Ez azt jelenti, hogy egy- egy tervdokumentáció elkészítésére több időt tudunk fordítani, és minőségileg a jövő évben jelentős javulást várunk munkánkban. De hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy ez nem jelenti és nem is jelentheti az átfutási idők indokolatlanul történő meghosszabbítását. Jelenleg a közepes volumenű tervdokumentáció átfutási ideje 3—4 hónap, míg a nagyobb jelentőségű tervezés 12 hónap alatt készül el. A jövőben sem lesz lényeges változás az átfutási időben, annál inkább a minőségben. Ebben az évben elég sok minősésii kötbért fizettünk, úgy hogy 1967-ben feltétlen javulásnak kell következnie. S ha figyelembe vesszük az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségeket erre feltétlen számítunk is. A Tolna megyei Tanácsi Tervező Iroda a tervek szerint 1968- ra már mintegy 15(1 fővel fog dolgozni. Ennek megfelelően már most hozzákezdtek az épület bővítéséhez. A saját tervezésben épülő úi épületszárnv a tervek szerint 1967. őszére készül el. Igv a feladatokkal párhuzamosan nő a tervezőiroda is, létszámban és területileg egyaránt. A tervezőkre váró fela datok sikeres végre- htotás&nak ez egvik alapvető feltétele. A másik feltétel a tervezőkön múlik. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ JEGYZET Gyerekcselédek és Régi megyei közigazgatási közlönyökben tallóztam. Lapozgatás közben felfigyeltem egy köröz- vényre. Szövege a következő: „Móricz Teréz bölcskei lakos megszökött munkaadójától, Czebe Juliannától. A munkavállaló kora 11 esztendő". Nincs tévedés, nem több, 11 éves volt a „munkavállaló”. Most ötven esztendős lenne. Hova szökött és mi lehetett ennek oka? Élete sora merre fordult, él-e és hogyan? Hiába kerestem Bölcskén Móricz Terézt. Nem tudott róla a postás, aki 29 éve járja a falut, a pusztán sem ismerik. A nyugdíjas hivatal- segéd csak találgatta, a házasság- kötési anyakönyvben pedig csak más keresztnévvel találtunk Mó- riczokra. Ki tudja, mi történt vele? Kár, hogy nem tért vissza, bár érthető lehet. Jó lett volna megtalálni. Elmondhatta volna, hogy mi. hogyan történt. Megtudhattuk volna, hogy jóra fordult sorsa, mert biztosan így történt. Ismerek egy tekintélyes pedagógust — közkedvelt, nagyon szép asszony —. akit az alföldi tanyavilágban egész életére megnyomorított gyerekkori „kenyéradó gazdája". Az erőszak miatt soha nem lehet gyermeke, férje is elhagyta. Visszavonhatatlanul n múltba — és talán feledésbe is — merültek ezek a szörnyű emlékek. Megváltoztak nálunk a gyereksorsok. Nincsenek 11 esztendős munkavállalóink. Hála a mi rendszerünknek, a társadalom és a szülők gondoskodásának, megkíméljük őket az éjjeli-nappali robottól. Nem szökik meg nálunk senki a felnőttek közül sem a szoros munkafegyelem miatt Vívmányunk, hogy nemcsak rendeletileg száműztük társadalmunkból a gyerekcselédek tartánevelési hézagaink sát, a zsenge szervezet kizsarolását, de büszkén mondhatjuk, hogy ma egyetlenegy szülő sem kényszerül rá. Közvéleményünk sem tűrné szó nélkül, mint ahogy nem hallgatja el gyereknevelési gondjainkat sem. A mi 11 éveseink tanulnak. Elég-e ennyi? Tudok olyan általános iskolai felsős és gimnazista fiúkról, lányokról, akik otthon az égvilágon semmit nem mozdítanak. örülünk jól fejlett, jól öltözött, magabiztos tanulóifjúságunknak. Nagyszerű fiatal túlnyomó többségük. A bölcskei Móricz Teréz biztosan más egyéniség volt, feltehetően rosszabb bőrben is volt náluk. Valószínűleg nem amiatt szökött meg, mert kímélték, jól táplálták. De azért ne bízzuk a sorsra gyermekünk nevelését. A mi társadalmunk nem ígér rózsaszirmokkal hintett utakat, ellenben biztosítja a holnap felnőttjeit, mai fiatalságunkat arról, hogy munkájukkal kivívott érdemeik szerint fogja becsülni őket, Némelyik szülő mintha megfeledkezne erről, az életre, a helytállásra nevelésről. Járnak-e kötelezettségekkel eredményeink? Jelentik-e nagy vívmányaink azt, hogy mindenkinél minden rendbe lenne e téren? Hat-e még a szülő igénytelensége, lezser munkafegyelme gyermekére? A változás mindenkit többre kötelez. Ne legyen egyetlen szülő, aki ne törődne azzal, hogy holnapra szorgalmas, munkájából élni akaró felnőtté váljon gyermeke. „Jobb sorsa legyen neki, mint nekem volt" — mondják elnézően. Ügy lesz jobb a gyerek sora, ha minden szülő időben elkezdi, munkához szoktatja — otthon és szünidőben —, diákgyermekét.-i -é Az új mechanizmus Haxai és HAZÁNKNAK jelentős érdekei fűződnek ahhoz, hogy kihasználja a nemzetközi munkamegosztásban és a sokoldalú külkereskedelmi kapcsolatok bar rejlő lehetőségeket. Ezért fontos, hogy piacképes, jó áron értékesíthető termékekeket gyártsunk a kivitel céljaira és ugyanakkor ésszerűen helyettesítsük a hazai termelést ott, ahol az import gazdaságosabb. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a hazai és a külföldi piacok pozitív hatásai fokozottan hatnak a belföldi termelőkre. Az új gazdasági mechanizmus szerves kapcsolatot teremt a bels piac és a külföldi piacok között. Ennek megfelelően csökkenteni kell a hazai termelés túlzott kényelmességre csábító védettségét és a nemzetközi verseny ösztönző hatását fel kell használni a műszaki haladás, a spedalizáció gyorsítására, a minőségjavítására. Milyen eszközökkel érvényesíthető a külföldi piacok kedvező hatása? Mindenekelőtt a termelőt a külföldi piacok hatásától eddig mereven elválasztó árkiegyenlítési rendszer megszüntetésével és olyan egységes devizaszorzók kialakításával, amelyek a gazdaságos kivitelre és importra, illetve az importtal való ésszerű takarékoskodásra ösztönöznek. A devizaszorzók színvonala azt fejezi ki, hogy a népgazdaság egységnyi devizát átlagosan milyen költségráfordítással termel ki. Az így megállapított szorzó (a forint és a deviza aránya) minden behozott vagy kivitt árura egyaránt érvényes. A KÖZVETLEN PIACI hatások úgy érvényesülhetnek, ha a jövőben a termelő vállalatok és szövetkezetek) az általuk termelt és külföldön értékesített termékekért nem valamilyen hatósági árat, hanem a külföldi vevő által ténylegesen fizetett és az egységes devizaszorzóval átszámított forintárat kapják. Import esetében a felhasználók ugyancsak a tényleges árat fizessék. Az export révén elért nyereség a vállalati nyereség szerves része, és így a kivitel gazdaságossága, az exportképesség fokozása vállalati érdekké lesz. Mindez nem zárja ki, hogy átmenetileg árkiegyenlítéssei ne támogassunk bizonycs exportot. Egyes állami kötelezettségek teljesítése bizonyos mennyiségű deviza megszerzése stb. érdekében átmenetileg támogatni keli az exporttevékenység egy részét. Azzal azonban, hogy e támogatás kifejezetten átmeneti jellegű lesz, arra ösztönözzük a vállalatokat, hogy olyan termékválasztékot alakítsanak ki, amely az érvényes devizaárakon is gazdaságos. Az import esetében lehetővé,- válik — az önálló vállalati gazdálkodás feltételeiként —, hogy a vállalatok időben, a kellő meny- nyiségben és minőségben hozzájussanak a szükséges importtermékekhez. A gazdaságilag megalapozatlan ígéretek elhárítására propagandistáinak világpiac minden lehetőség megvan, hiszen az importhoz szükséges jjeviza megszerzése „drága” pénzbe kerül, az importból származó berendezések, gépek, anyagok után is eszközlekötési járulékot, kamatot kell fizetni. Azzal azonban számolni lehet, hogy a reformot követő időszakban még hatni fog a „hiánypszichózis” és a vállalatok eddig szűkösen kielégített importszükségletüket egyszerre, nagy mennyiségben igyekeznek fedezni. A nép- gazdasági és ezen belül a rendelkezésre álló devizahelyzetre való tekintettel átmenetileg korlátozni kell az importot (hatósági engedélyekkel, kontingensek megállapításával stb.) Az elmondottakból kiderül, hogy döntő dolog a termelés, az export és az import gazdasági egységének megteremtése. Emellett szóba jöhetnek újszerű szervezeti megoldások is. Ezeknek is azt a célt kell szolgálniuk, hogy a külföldi piacok pozitív hatását jobban . érvényesíthessük a vállalatok döntéseiben. Ezért indokolt esetekben a külkereskedelmi tevékenység szervezetileg is összekapcsolható a termeléssel vagy a belkereskedelemmel (a fogyasztási cikkek piacán). A SZERVEZETI FORMÁK megválasztásánál mérlegelni kell a koncentráció fokát (ha több vállalat termeli ugyanazt az exportterméket, célszerűbb az „egy- kéz” külkereskedelmi vállalat közbeiktatása, mert így elkerülhető, hogy a hazai vállalatok a külföldi piacon egymással kon- kurráljanak; ellenkező esetben megadható az export és az import joga is), a külkereskedelmi kapcsolatok jellegét (pl. a szocialista országokban általában specializált külkereskedelmi vállalatok bonyolítják le az áruforgalmat), az ágazat sajátosságait stb. Általában célszerű, ha a külkereskedelmi forgalom, nagy részében fenntartjuk a specializált külkereskedelmi vállalatokat. A lényeg ugyanis a gazdasági kapcsolatokon és az érdekeltségben van. A termelő és a külkereskedelmi vállalat közös érdekeltségének megteremtésére igen előnyösnek ígérkezik a bizományosi rendszer. A külföldi piacok hatásának fokozott érvényesítése nem jelentheti azt, hogy a belföldi piacot vagy bizonyos termelési ágakat kiszolgáltatunk a világpiaci erők játékának. Ezért a külkereskedelmi tevékenység központi szabályozása a népgazdaság érdekéből, a belső piaci egyensúly biztosításából indul ki. Ebből a szempontból szabályozzák a devizaszorzókat, a jövedeiemelvonást, az ártámogatást, az árakat stb. Aktív kereskedelempolitikai szerepet kell betöltenie a vámrendszernek. Az állam hatósági engedélyhez köti a kivitelt és a behozatalt és kivételes esetekben az irányitó szervek utasítás formájában is érvényesíthetik az országos érdekeket. DR VARGA GYÖRGY az „Amur”-ral gyarapodott a Velencei to A Kiskunsági Állami Gazdaságban nevelt növényevő halak — első szállítmányként ezerhatszáz darab — másfél kilogrammos átlagsúlyban kerültek a tóba. összesen tízezret kívánnak meghonosítani öt esztendő alatt
