Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-23 / 251. szám
41966. október 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A LAKOSSÁG ÉRDEKÉBEN A járási pártértekezleteken a ■í"*- küldöttek sokat foglalkoztak felszólalásaikban a községek, a munkahelyek gondjaival és örömeivel is. A nagy horderejű építő munka összegezése mellett, megfelelő arányban, mintegy a lakosság megbízásából, azzal is foglalkoztak, ami járási méretekben talán nem a legdöntőbb, de a szövetkezeti tagok, a munkások szempontjából mégis igen lényeges kérdés. E felszólalásokból szintén kifejezésre jut, hogy a pártértekezleteket, a törődés, a gondoskodás és a munkás hétköznapok életszagú hangulata hatotta át. Mit tehetnének az üzemek és a szövetkezetek? A bonyhádi járási pártértekezleten László Péter járási KISZ-titkár ezt a kérdést tette fel, amikor a. szülők és a 14—16 éves fiatalok helyzetéről szólott. Az említett korosztálybeliek tekintélyes része az általános iskola befejezése után nem tanul szakmát, s nem folytat középiskolai tanulmányokat sem. Idejük nagy részét értelmetlen csellengéssel töltik. László Péter elvtárs, a járási KISZ-titkár ennek az állapotnak a megszüntetése érdekében tette szóvá, hogy az üzemekben, a szövetkezetekben meg kellene teremteni ezeknek a fiataloknak a négy, avagy hatórás foglalkoztatását. A kérdés elhangzott. Mit tehetnének Bonyhádon az üzemek és a szövetkezetek? A választ a szülők nemcsak Bonyhá- don várják. A hátrányos helyzetben Tévő, általános és középiskolás tanulókkal és az ezzel kapcsolatos gondokkal- foglalkozott Balogh ''Lajos, kollégiumi igazgató. Figyelemre méltó és tanulságos hozzászólásából különösképpen megragadta a figyelmet egy adat: Bonyhádon a kollégiumban tíz hely üres. Ezzel kapcsolatban mondotta el a felszólaló, hogy a községekben, a mostaninál nagyobb figyelmet kellene fordítani a tehetséges gyerekek felkutatására és beiskolázására. Főleg ott és akkor, ahol és amikor a szülők nem törődnek, vagy nem tudnak törődni tehetséges gyermekük taníttatásával. Nyitott kapukat dönget, ám mégis gondolatokat ébreszt Koch Péter felsőnánai tsz-elnök. A pártértekezlet küldötteként azt hangoztatta, legyen jobb, gyorsabb a közvélemény tájékoztatása minden szinten. Igénylik ezt az emberek, s ebben is a nagyfokú közéleti érdeklődés nyilvánul meg. Teljesen egyet lehet érteni vele abban, hogy a még gyorsabb tájékoztatás legtöbbször elejét veniné a kósza és megalapozatlan rémhírek elterjedésének. Koch Péter beszélt arról is, hogy évrőT évre nőnek a mezőgazdasági nagyüzemekben a terméseredmények. Ezzel együtt, új és nagy gondként jelentkezik a megtermett termények veszteségmentes megóvása, tárolása. Központi' intézkedéseket sürget, ehhez a sürgetéshez azonban hozzá kell tenni, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek saját erejükre támaszkodva is sokat tehetnek, szükségtárolók építésével, a termények megóvásáért Figyelemre méltó, hogy a párt- értekezleteken a felszólalások kiegészítették egymást és így az élet minden területét átfogták. A Hőgyészi Állami Gazdaság küldötte például azt a kérdést tette fel, hogy miért kell a művelődésre szánt pénzeket szétforgácsolni? Miért van arra szükség, hogy egy községen belül az üzemek, a vállalatok, az intézmények külön-fcülön használják fel és így el is aprózzák a művelődésre szánt Összegeket. Ez is olyan kérdés, amély vagy_ így, vagy úgy, de figyelmet és választ érdemel, az erre illetékes szervektől. IZ’erekes Ferenc, a Nagymá“ nyóki Brikettgyár küldötte szenvedélyes hévvel ostorozta a — véleménye szerint — ma már elavult és korszerűtlen szabályokat, rendelkezéseket, amelyek gyakran rengeteg bosszúságot okoznak egy-egy munkahelyen. Ezzel- kapcsolatban utalt iA MÁV-ra, és a brikettgyárra. Kijelentette: Az új szállítási szerződést, amély 10 százalékkal csökkenti náluk a kocsiállást, különböző szabályokra hivatkozva, csak hosszas huzavonával fogadta el tőlük a- MÁV. ö jelentette be különben, hogy az utóbbi időben a Nagymáhyoki Brikettgyár minőségi reklamáció nélkül dolgozik. Sók maradi szemlélettel kellett megbirkózni, rengeteg nehézséget kellett legyőzniük, amíg ezt elérték. Sikerült. Miért nem sikerül még mindig kellően megreformálni a MÁV-nál egyikmásik paragrafust? Az ügyfelek, a szocialista üzemek és vállalatok képviselői szívesen nyújtanának ehhez segítséget és támogatást és készségesen elmondanák, hogy melyik paragrafusokra gondolnak. JEGYZET: A háztáji jószág Ma már nem lehet vitatkozni azon, kell-e a háztáji, vagy nem. Kell, szükséges, o falusi lakosság önellátása szempontjából nélkülözhetetlen és a piacot is jelentős részben ellátja. Mindezek mellett pedig hasznos azért is, mert a falusi emberek szorgalmát, állatszeretetét táplálja nap mint nap, és olyan gazdasági épületek kihasználását jelenti, amelyeket kár lenne üresen hagyni. Az állam is támogatja a háztáji gazdaságokat, kölcsönt ad a fejlesztésükhöz, korszerűsítésükhöz, illetve az alapok megteremtéséhez. Sajnos, mégsem törődnek mindenütt a háztájival. Megtörténik, hogy a termelőszövetkezet nem ad kellő segítséget, takarmányt, vagy fuvareszközt, de ami még furcsább: vannak parasztemberek, akik „leszoktak az állatgondozásról”. Állattenyésztési brigádvezetők tapasztalata ez, elmondták a dunaújvárosi tanácskozáson, szakmai továbbképzésen. Mintha kiveszett volna az állatszeretet jó néhány gardából, nem etetnek, nem trágyáinak sem reggel, sem este, aminek előbb-utóbb az a következménye ilyen háznál, hogy az asszony is megunja, mert nem győzi a sok munkát, és a tehenet eladják. Egyebek között Kurdon egy év alatt 93 szarvasmarhával csökkent a háztáji jószágállomány. Semmiképpen sem helyes, különösen nem olyan megvilágításban, hogy Tolna megye hagyományosan jó, híres szarvasmarhatenyésztését tovább kell fejleszteni — ezt minden szakember tudja, s immár beszédtéma, közügy, megyei program. Természetesen más példákat is lehet említeni, gyarapodást, igazi állat- szeretetet, helyes törekvéseket. Döbröközön például rengeteg a háztáji jószág, Nakon meg az a helyzet, hogy a Dózsa Tsz mindenféle takarmányt hazaszállít a tagoknak, ami a háztáji állatnak jut, akár a közösből való járandóság, akár úgy vette valahol a tag. Sőt, a más községben, esetleg másik megyében vásárolt jószágot is hazafuvarozza a szövetkezet a tagoknak, az állatszerető gazdáknak. (gemenczi) A Bonyhádi Közgazdasági Technikum küldötte a kereskedelem furcsaságait tette szóvá, az úgynevezett apró bosszúságokat. Azokat, amelyek szinte mindennap tűszúrásként érik a dolgozókat, s éppen ezért nem is annyira fájdalmasak, inkább idegesítők. Rossz közérzetet teremtenek. Például: 125 fürdőszobacsempét két helyen kell megvásárolni, mert az egyik helyen kizárólag százas tételekben adják, a másik helyen kizárólag kisebb tételekben. Kijelentette a küldött elvtárs, hogy a háztartási gépek javíttatása gyakran valóságos kálváriajárással párosul a lakosság részéről. Ki tud ezen változtatni, és segíteni? Újabb kérdés. Dr. Csáki László elvtárs azzal foglalkozott, ami megintcsak lakosság széles rétegeit érintő közügy. A tizennyolc körzeti orvosból 5—6 állandóan távol van. Vagy szakmai továbbképzésen, vagy szabadságon. Gond a távollévők helyettesítése. Tetézik ezt a gondot még a furcsaságok Egyik orvosi körzet a lélekszá- mot tekintve túlságosan népes a másik ehhez viszonyítva, feltűnően alacsony lélekszámú. Helyenként indokoltnak látszik némi kiigazítás, javítás, mert például az egymáshoz 20 kilométeres távolságra eső Kakasd és Grá- bóc egy körzetbe tartozik. Dr Csáki László elvtárs vetette fel hogy ma már semmi nem indokolja, hogy Nagymányokon le gyen a mentő. Beszélt a gépies ügyintézésről, amely egyebek között abban nyilvánul meg, hogy oda is küldenek kézmosót, ahol vízvezeték van. Ezzel kapcsolatban tette szóvá, hogy a bonyhádi kórházban a dolgozók a szociális rendeltetésű épületekkel, berendezésekkel mostohán vannak ellátva. A járási pártiértekezleten mondották '_el; hogy ‘némelyik . országos, vagy megyei szerv, intézmény, eltúlozza saját hatáskörét, sőt, esetenként vissza is él azzal. Ezért fordulhatott elő, hogy Bonyhádon például az egyik kutat lezárták, anélkül, hogy erről előtte a községi szerveket tájékoztatták volna. Nem tartották úgy látszik érdemesnek. A jelek szerint arra sem tartják érdemesnek az ottani illetékes szerveket, hogy közöljék, végül is mi lesz a járási úttörő- házzal. Nincs felelőse. Három éve húzódik az úttörőház ügye. Nyilvánvaló és természetes, hogy a járási pártértekezleteken a küldöttek nemcsak ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak, de ezekkel is. Az is lehetséges, hogy e^ik-másik felvetett problémának kellő megoldására az arra illetékes szervek máris sok gondot és energiát fordítanak. Ebben az esetben nem is ezen van a hangsúly, hanem _ máson. A kommunisták felelősségén és törődésén, amely a járási pártértekezleten ismét helyet és teret kapott — Sz. P. — Befejeződött a szüret a Szekszárdi Állami Gazdaságban I A korszerű művelési mód növelte a termést Szekszárdi vörös aszú készül Öt gépállomás már teljesítette éves tervét Tolna megye gépállomásain az utóbbi években már szokássá vált, hogy határidő előtt teljesítik éves tervüket. Ezúttal is igen jók az eredmények. A nyolc közül öt már teljesítette a legutóbbi összesítés szerint globálisan az éves termelési tervét. Ezek a gépállomások a következők: Bonvbád, Bölcske, Gyönk. Tamási, Várdomb. De a nagydorogi. a teveli ésf a Dalmandi Gépállomás is közel áll már éves tervének teljesítéséhez. így minden remény megvan arra, hogy november 7-ig megyei szinten is teljesítik éves tervüket a megye gépállomásai. ,, " j A Szekszárdi ÁHlami Gazdaságban zömében befejeződött a szüret a hét végéig. A történelmi borvidéken ezer holdnyi szőlő rekonstrukcióját valósította meg a gazdaság az eltelt években, s ebből az idén már 570 holdnyi termett. Pataki László, a gazdaság f5- kertésze elmondotta, hogy az idei szőlőtermés meghaladja a huszonegyezer mázsányit, körülbelül ezerötszáz mázsányival túlteljesítették az össztervet. Ezen belül a csemegeszőlők a vártnál kevesebb hozamot adtak, de az áraknak a termelő szempontjából kedvező alakulása folytán, forintértékben annál is sikerült teljesítenie tervét a gazdaságnak. Annál bővebb, az előirányzottnál jóval több borszőlőt szüreteltek le. Rendkívül érdekes tapasztalatokra tettek szert a gazdaságban a régi és az új szőlőművelés! módszerek eredményének összehasonlításában. A hagyományos sor- és tőtávolságú szőlők 25—40 mázsa holdankénti termést adtak; ugyanakkor az alcsony- és középmagas kordonon termesztettekről 40—85 mázsányit, a magas kordonúakról pedig 50—70 mázsa szőlőt szüreteltek átlagban. A görögszói szőlőhegyen azonban akadt olyan kékfrankos tábla is, amely 102,32 mázsa kiemelkedő holdankénti terméssel fizetett, 19,2 cukorfokkal. Az átlag évjáratúnál most sokkal jobb borok lesznek a gazdaságban, körülbelül 11—12,5 alkoholfokra számítanak. Különösen szép színe van az oportónak és a kékfrankosnak, viszont a kadarka csak közepes színű. Figyelemre méltó, hogy a zekszárdi gazdaság most nagyobb mennyiségű vörös aszút is készít. Hat évvel ezelőtt már sikeresen próbálkoztak a vörös aszú érlelésével, amelynek készítése csak Tokaj-hegyalján, a Küküllő mentén és a Rajna vidékén honos. A vörös aszú szőlőjét klasszikus módon, lábbal tapossák* ki, s a tokaji aszú mintájára készítik, valamint a szekszárdi löszdombba vájt pincékben két-három évig érlelik. Három-négy puttonyos vörös aszút készítenek, amelyet szakbizottsággal'szeretnének majd minősíttetni. A gazdaság vezetőinek ugyanis az az elképzelése, hogy a rendkívüli évjáratú szőlőtermésekből több száz hektónyi vörös aszubort készíttet a jövőben. ha kifizetődő lesz és megfelelő piacra talál. Rekord kukoricatermések ' a bonyhádi járásban Új górékat építettek Bonyhádvarasdon A bonyhádi járásban kitűnően fizet a kukorica az idén. A Völgységben, a bonyhádvarasdi Aranykalász Tsz-ben például, ahol tavaly 26 mázsa csöves kukorica termett holdanként, most negyven mázsányit adott, sőt van olyan tábla, amelyről átlag ötven mázsa csöves termést takarítottak be. Különösen a marton- vásári 1-es fajtának van a termelőszövetkezet történetében páratlan hozama. A bő termés tárolására három új górét kellett építeni a három régihez, s ebben az állam is segítette a varasdi szövetkezetét. Amint Bányai Márton, a tsz elnöke elmondotta, sikeres volt ebben az évben a szénatermés, ä lucerna- és a napraforgótermesztés is. A jó eredményeket a kedvező időjáráson kívül az idejében való vetés és az is előmozdította, hogy most már saját gépekkel dolgozhatnak — amikor akarják — a szövetkezetben, csak az aratáshoz adott kombájnt a gépállomás. A bonyhádvarasdiéhoz hasonló rekordtermést törtek le a mó- rágyi II. Rákóczi Ferenc Tsz kukoricaföldjén is. Ezen a köves talajú hegyvidéken még sohasem került a csűrökbe ilyen sok aranysárga kukoricacső. Novotny József tsz-elnök szerint hasznos volt a vegyszeres gyomirtás. Gyermekgyógyászati tudományos ülés Szekszárdon Tegnap délelőtt a Balassa János Kórház Tudományos Tanácsa ülést tartott a megyeháza nagytermében. Az ülésen több gyermekgyógyászattal kapcsolatos tudományos előadás hangáKtt el. Nagy érdeklődés előzte meg a pécsi professzor, dr. Kerpel-Fró- náus Ödön előadását, „A koraszülött kólifertőzése” címmel; Dr. Frank Kálmán, a Vas megyei Tanács Kórházának főorvosa és dr. Csordás Jenő, a szekszárdi kórház gyermekgyógyászati osztályának főorvosa is érdekes előadást tartott. Az ülésnapra ezenkívül meghívást kapott még néhány kaposvári orvos a Somogy megyei kórháztól és a KÖJÁL- tól. Az ülésnap befejeztével került sor a Magyar Gyermek- gyógyász Társaság Dél-dunántúli Csoportjának megalakítására. Turistaklub Szekszárdion A Szekszárdi Spartacus természetjáró szakosztály a KISZCV megyei vezetőségének segítségével, novembertől kezdve az ősszel és télen minden második vasárnap klubdélutánt rendez a kisipari szövetkezetek megyei szövetsége szekszárdi székházának művelődési termében. Az első klubdélutánt november 13-án, 16 órai kezdettel tartják meg, azután pedig minden n. ísodik vasárnapon hasonló időben találkoznak a szakosztály tagjai. A klubdélutánokon turistafilmeket vetítenek, így például bemutatják és megismétlik szakosztályuk és a megyebeli természet- járók életéből készített keskeny- filmeket, szellemi vetélkedőket, élménybeszámolókat tartanak. Időközönként sor kerül műsoros, táncos teadélutánok megrendezésére is a klubban, a fiatalok kívánságára.
