Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-20 / 248. szám

1966. október 20. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Üj építkezési formákat a tamási járás tsz-ei Az új gazdasági mechanizmus nem kis mértékben érinti a ter­melőszövetkezeteket. Központilag most vannak kidolgozás alatt az ezzel kapcsolatos intézkedések, de helyileg is keresik mindenütt a lehetőségeket. Sőt, már folya­matban is van egy sor olyan in­tézkedés, amelyek az eddig fel­táratlan nagyüzemi lehetőségek kiaknázását célozzák, azaz, a tsz- ek erőteljesebb ütemű erősödését alapozzák meg. Csakhogy ez az egész folyamat nem is olyan egyszerű. Semmiképpen sem lehet úgy venni, hogy egy tollvonással megoldódik az egész. Voltakép­pen egy vajúdási folyamat ez. A tamási járásban, egyebek közt, a szövetkezeti építkezések­nél tapasztalható ilyen vajúdás. Évekkel ezelőtt több helyen már kialakultak a házi építőbrigádok, és igen szép eredménnyel mű­ködtek, de most újabb lehetőségeket keresnek.__________ A házi brigádok jól el tudják lát­ni a kisebb építési feladatokat, de a tsz-ekben, mint nagyüzemek­ben természetesen nagyobb épít­kezésekre is szükség van. Eh­hez azonban legtöbb tsz-ben már nincs elegendő erő. Az építke­zés gépesítése ugyancsak nem lenne kifizetődő külön-külön'min­den tsz-ben. A kellő szakirányí­tás, szervezés ugyancsak felveti az erők koncentrálásának gondo­latát. Tehát a házi brigádok szük­ségessége mellett ott áll a másik szempont, a gazdaságosság. Milyen megoldásokat keres­nek? Milyen újabb jelei vannak a kibontakozásnak? Az alapelv megmaradt annyi­ban, hogy amit csak lehet, sa­ját erőből építsenek. Vagyis a helyi erőkre kívánnak elsősor­ban alapozni. A kalkulációk sze­rint meg is van az alap ahhoz, hogy sok mindent olcsóbban épít­senek, mint eddig az állami épí­tőipar, vagy a ktsz-ek igénybevé­telével. Ráadásul az egyes fel­adatokat gyorsabban, a kívánt időpontban végezhetik el. Mind­ez nemcsak a tsz-nek előnyös, hanem az állami építőiparnak, il­letve a ktsz-eknék is, hiszien je­lenleg túlterheltek, nem győzik a sok munkát, s főként a kisebb volumenű munkák jelentenek számukra sok hátrányt. Saját erőből, de hogyan? _______ T amásiban már korábban lét­rejött a tsz-közi társulás egyes üzemágak közös létesítésére. Ez a társulás ez évben üzemeltetni kezdett egy építési részleget. Ez elsősorban a helyi építkezések elvégzését tűzte ki célul, de van olyan jogköre is, hogy elvégzi a műszaki ellenőrzést a környék többi termelőszövetkezete részé­re. Az építési csoport idei terv­feladata már megközelítette a hatmillió forintot, s jövőre en­nek duplájánál is több lesz. A tervet már teljesítették. Az az érdekes helyzet alakult ki, hogy elsősorban nem a termelőszövet­kezeti építkezésekből tevődött ki a munka, hanem magánosokéból, főként a tsz-tagok háztáji épít­kezéseiből. Hagyományos háztáji kemencétől kezdve családi házig mindent építettek. A csoport je­lenleg 56 főt foglalkoztat. Csakhogy ennél nagyobb le­hetőségek is adódnának. Most ezek kihasználásáról van szó. A társulás, amelynek keretében ez a csoport működik, végeredmény­ben egy községnek a társulása, a csoport munkájában viszont máris érdekelt a környék, s ép­pen az lenne a cél, hogy ez az érdekeltség még inkább kiter­jedjen. Viszont máris ellentét mutatkozik a társulás korábbi üzemágai és az építkezés közt. Ezért inkább az lenne a célra­vezető, ha a csoportot önálló épít­kezési társulássá fejlesztenék, s kiterjedne az egész járásra. Ez minden szempontból a lehető leg­előnyösebb lenne. Megfelelő ala­pot lehetne létesíteni a kellő géppark megteremtéséhez. Jelen­leg a szállítási kapacitás például a mezőgazdasági munkák függ­vénye. A járás területén lévő tsz-téglagyárakat nagyszerűen le­hetne hasznosítani egy ilyen tár­sulás keretében. Az egyik fő épí­tőanyagot tehát viszonylag olcsón lehetne biztosítani, s nyilván meg­előzhetők lennének a különféle ellátási zavarok is. Jelenleg a házi brigádoknál is tapasztalható bizonyos időszakosság: az épít­kezési társulás megfelelő téli foglalkoztatást is tudna biztosí­tani. Elképzelések vannak pél­dául egy betoneleímgyártó rész­leg létesítésére. Jelenleg, ha va­lahol járdalapra van szükség, nem egy esetben Baranyából kell szállítani. A szállítási költség többe kerül, mint maga az anyag. Egy ilyen járási szintű tsz-kö- zd vállalkozás, társulás tehát sok helyi problémát oldhatna meg, _____ s okat hozhatna a konyhára. Ha csak azt vesszük, hogy az előké­szítő bizottság szerény kalkulá­ciói szerint is legalább 20—25 százalék megtakarítás érhető el a helyi tartalékok feltárásával, könnyen ki lehet számítani, hogy mennyi haszonnal járna ott, ahol évente sok millió forintot fordí­tanak építkezésekre. Viszont az igazsághoz tartozik az is. hogy a tsz-ek egy része inkább a saját brigádjához ra­gaszkodik, aminek ugyancsak megvan a maga haszna, de sok mindent nem tud megoldani. Hogy hogyan, s mint alakul az egész témakör a tamási járásban, még nem tudni. Az egész járás­ban latolgatják a lehetőségeket, s minden bizonnyal sikerül is majd olyan megállapodásra jut­ni, hogy minden tsz jól jár: ol­csóbban, gyorsabban építkezhet. BOD A A megye filmszínházainak helyzetéről tárgyalt a megyei tanács vb Tegnap délelőtt Szabópál An­tal vb-elnök elnökletével ülést tartott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Az ülésen részt vett Virág István, a párt megyei bizottságának titkára. A vb jog­körében tett intézkedések, s a le­járt határidejű határozatok meg­tárgyalása után, a megyei szak­osztályok ügyintézői tevékenysé­géről szóló tájékoztatót vitatták meg. Hasonló napirend keretében 1964 júniusában tárgyalták az ap­parátus ügyintézői tevékenységét, különös tekintettel a bejelentések és panaszok intézésének helyzeté­re, s általában az ügyintézői munka törvényességére. Az ellen­őrzések azt igazolják, hogy a megyei apparátus általában lelkiismeretesen, az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva végzi a munkáját. A tapasztalatok szerint ez a mun­ka, törvényességre törekvő, kultu­ráltsága és színvonala fokozato­san javuló, az ügyintézés túlnyo­mó részt gyors, pontos és humá­nus. Az ügykezelésnél ma már egyik szakosztálynál sincs túlterhelés. Az egyes folyamatok megfelelő módon dokumentáltak, a mintegy 3—4 év előtti helyzethez képest, sokat javultak. Ezt azért tartják fontosnak, mert az ügyek portos, gyors intézése nagyban múlik az ügykezelés színvonalán. A pana­szoknál — a helyszíni vizsgála­tokat is figyelembe véve — ál­talában 10—20 nap alatt intézke­dés történik. Hatásában és ered­ményességében megfelelő a szak­osztályok ellenőrző, valamint szakfelügyeleti tevékenysége. Az ellenőrzések a korábbiakhoz ké­pest összehangoltabbak, vala­mennyi feladatra, így mindinkább kiterjednek a hatósági igazgatási feladatokra is. A végrehajtó bizottság második napirendi pontjában a megye filmszínházainak helyzetét és a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat munkáját értékelte. A Moziüzemi Vállalat az elmúlt időszakban nagyarányú fejlődésen ment ke­resztül. Különösen nagy volt a fejlődés 1963-tól. Meggyorsult a normálosítás, a szélesvásznasítás, előtérbe került az általános kor­szerűsítés gyakorlata. A megye moziellátottsága 1960-ban lénye­gében már teljes volt, így mind­össze három mozival gyarapodott. A nagyobb felújítások most már a községi tanácsokkal közö­sen készülnek. E téren kiemelkedik a mado­csai, a németkéri és a befe­jezés előtt álló bogyiszlói építkezés. Ezek a mozik külső megjelenés­ben és belső térelosztásban, vetí­téstechnikában korszerűnek mondhatók. 20—30 évre megol­dott ezen községek moziproblé­mája. A jó hangzást, érthetőséget biztosító akusztikai teremburko­lásokat 1963-tól már korszerűbb elgondolások alapján végzik. Or­szágos viszonylatban elsőként ké­szítenek színvonalas előcsarnok­burkolásokat. Közel 30 helyen lé­tesítettek korszerű szellőzőberen­dezést, amely a nyári időszakban biztosítja a termek szükség sze­rinti légcseréjét. A felújítási, beruházási kere­tek évről évre emelkedtek, első­sorban a Filmfőigazgatóság meg­értő támogatása folytán. E szerv látta a megyei mozipark, más megyékhez viszonyított rekonst­rukciós lemaradását és annak fel­számolása érdekében intézkedést tett. Tartalékalapjából, valamint más megyék fel nem használt maradványából 1964-től 1966- ig összesen 2 millió 200 ezer forintos terven felüli támoga­tást biztosított. Ez tette lehetővé, hogy a vállalat által tervezett felújításokon kí­vül elkészülhettek olyan nagyobb jellegű mozirekonstrukciók is mint a tolnai, a faddi, a mado- csai és a szekszárdi kertmozi. Ha a vállalat gazdasági munká­ját az évek tükrében vizsgáljuk, na"”- ingadozásokat találunk. Az árbevétel állandó tendenciával csökkenő. Míg 1960-ban majd 10 milliós, 1966-ban már csak 7,8 millió forint volt a bevétel. En­nek oka elsősorban a televízió elterjedése. 1965-től a takarékos- sági irányelveknek megfelelően olyan játékrend kialakítására tö­rekszik a vállalat, amely a kul­túrpolitikai követelményeknek és és községek lakossága részéről felmerülő igényeknek a lehető legjobban megfelel. E napirendi pont után a soron következő tanácsülés anyagát és a bejelentéseket tárgyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizott­sága. INTERJÚ A MEDOSZ kulturbizottsága elnökével Kiss Jánossal, a Szekszárdi Állami Gazdaság függetlenített művelődési otthon igazgatójával, a MEDOSZ MB kulturbizottsága elnökével, a mezőgazdasági üze­mekben folyó művelődési mun­káról beszélgettünk. — Úgy tudjuk Kiss elvtárs, hogy több állami gazdaságban függetlenített emberek foglalkoz­nak a MEDOSZ keretei között a művelődési ügyek intézésével. — Igen, ez valóban így van. Függetlenített művelődési otthon igazgató működik a dalmandi, a kanacsi és személyemben a Szek­szárdi Állami Gazdaságban. Má­sutt, mint például Biritón, vagy Alsópélen, részben függetlenített művelődési otthon igazgatók fog­lalkoznak a dolgozók kulturális nevelésével. — Ez a munka általában miben nyilvánul meg? Keveset tu­dunk és még kevesebbet hallunk róluk. — Nem a ml hibánk. Néhány nappal ezelőtt Szekszárdon példá­ul a MEDOSZ kulturfelelősök és művelődési otthon igazgatók rész­vételével megbeszélést tartottunk, s abban állapodtunk meg, hogy még ebben a hónapban mindenütt el kell készíteni a népművelési és a kulturális nevelő munka Dr. Tóth Bálint a NEB új elnöke A megyei tanács ülése elfogad­ta dr. Ettig Elemér a megyei Néni Ellenőrzési Bizottság elnökének lemondását, és megválasztotta dr. Tóth Bálintot a Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé. 1966—67-re szóló tervét, illető­leg programját. — Ez mit jelent? — Egyrészt azt jelenti, hogy ismét megszervezzük a dolgozók ideológiai továbbképzését, gon­doskodunk továbbra is a fenőtt- oktatásról, ehhez a szükséges se­gítséget megadjuk, de megfelelő terv szerint, törődünk a mező- gazdasági üzemek dolgozóinak az egyéb kulturális igényeinek a ki­elégítésével is. — Mit emelne ki ezekből a most készülő tervekből? — A tervekben bizonyára is­mét helyet kapnak az ízlést fi­nomító, a szórakozást biztosító, a művelődést elősegítő rendezvé­nyek. Az irodalmi estek, a kép­zőművészeti kiállítások, az eszt- rádműsorok rendezésének pél­dául már hagyományai vannak a mezőgazdasági üzemekben. Ilyen rendezvényekre a jövőben is sor kerül, miután a dolgozók igény­lik. Szervezünk író-olvasó talál­kozókat. Számítunk a Déryné Színház közreműködésére és az öntevékeny művészeti csoportok vendégszereplésére. Ismét meg­rendezzük majd vasárnap dél­előttönként az állami gazdasá­gi dolgozók gyermekeinek a szel­lemi vetélkedőket. Sokszínű és változatos a program. A művelő­dési otthonaikban különböző szakkörök is működnek például. Azt szeretnénk, ha nagyon sok kellemes órát szereznénk a jövő­ben is a MEDDSZ-hoz tartozó mezőgazdasági üzemekben a pi­henni, szórakozni és művelődni vágyó dolgozóknak — mondotta Kiss János. — ir — Ma ülést tart a MÉSZÖV választmánya Ma ülést tart a MÉSZÖV vá- szágos jellegű kísérletek folynak lasztmánya Szekszárdon, a régi ezzel kapcsolatban, s az értéke- megyeháza nagytermében. Az lésre ennek jegyében kerül sor. Sg-é^kehÍümoTlSeaivSls Az Ülésen foglalkoznak a föld- 1966. évi tapasztalatait. Amint művesszövetkezetek szolgaltatasi köztudott, Tolna megyében or- ^tevékenységével is. Cukorrépa-betakarító gépek vizsgája A Lajtahansági Állami Gazdaságban új típusú, NDK-beli csehszlovák és francia cukorrépa-betakarító gépek vizs­gáztak és a kísérletek során jól beváltak. Képünkön a francia gyártmányú hatsoros répakiszedő gép munkáját tanulmányozzák a gazdaság és a Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézet munkatársai.

Next

/
Thumbnails
Contents