Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-19 / 247. szám

2 TOENA MEGYEf NÉFŰJSAÖ 1966. október 19. Péter János külügyminiszter beszéde az ENSZ közgyűlésén (.Folytatás az 1. oldalról) Ezzel kapcsolatban Péter János kijelentette, hogy az újonnan függetlenné vált országok rész­vétele a nemzetközi szervezetek­ben, elsősorban az ENSZ-ben, sok tekintetben üdvösnek bizo­nyult. Ezek az országok jelentős szerepet játszottak abban, hogy Az európai helyzet A magyar külügyminiszter a továbbiakban az európai helyzet­ről beszélt. Megállapította, hogy a különböző társadalmi és gazda­sági rendszerű európai államok között az államközi érintkezés minden területén szélesednek a kapcsolatok. De rámutatott arra is, hogy Nyugat-Németország po­litikája, az európai status quo el­leni szüntelen támadásaival és az atomfegyverek birtoklását célzó törekvéseivel, állandó fenyegetés több európai ország ellen. A jelenlegi pozitív irányzat alá­támasztása érdékében arra van szükség, hogy Európában éberek legyünk és a lappangó veszélyek ellen megfelelő lépéseket tegyünk a különböző társadalmi rendszerű államokat képviselő kormányok közötti kapcsolatok erősítésével is — mondotta. — Újabban az Egyesült Álla­moktól is hallottunk pozitív meg­nyilatkozásokat az európai, kelet­nyugati kapcsolatokról — foly­tatta Péter János. — A nyugat­Az ENSZ szerepe és helyzete Beszédének befejező részében a osa lefolyásában mutatkozott meg. az ENSZ-et átsegítik azon a vál­ságon, amely a 19. ülésszakon érte el tetőpontját. A Magyar Népköztársaság kormánya — mutatott rá — szerény lehetőségeihez mér­ten és a többi szocialista országgal együtt felajánlja együttműködését a fejlődő országoknak. európai országok, az Egyesült Ál­lamokkal együtt, az európai hely­zet veszélyeinek csökkentéséhez és jelenlegi stabilitásának meg­szilárdításához leginkább azzal járulhatnak hozzá, ha fokozato­san megkezdik a kapcsolatok megteremtését és fejlesztését a Német Demokratikus Köztársa­sággal. Az európai biztonság prob­lémáinak és Németország bé­kés újraegyesítésének megol­dása csak mindkét német állam elismerése útján lehet­séges. — A Magyar Népköztársaság kormánya a többi európai szocia­lista országgal együtt kész bár­milyen két-, vagy többoldalú együttműködésben részt venni és olyan együttműködési formákat is javasolni, amelyek kiküszöböl­hetik az Európában lappangó ve­szélyeket és tartósíthatják a je­lenlegi stabilitást — hangoztatta a szónok. magyar kül ügymániszter az ENSZ szerepéről és helyzetéről beszélt. Megjegyezte, hogy miután az ENSZ kilábolt abból a politikai válságból, amely legjobban a most már világosabban lát­hatja saját lehetőségeit és korlátáit, U Thant ENSZ-főtitkárnak ar- elhatározásáról szólva, lejártakor nem jelölteti magát újra, Péter János kifejezte a magyar kor­mánynak azt a reményét, hogy a főtitkár mégis lehetségesnek tartja élhatározásának felülvizs­gálását. Péter János a továbbiakban megállapította, hogy amíg Kína képviseletének kérdése az Egye­sült Nemzetek Szervezetében nincs megoldva, addig a szerve­zet nem juthat messzire felada­tainak éllátásában. Jelenleg jó remények vannak a megegyezésre, legalábbis a fegyverkezési verseny bizo­nyos mértékű megfékezésével és annak megakadályozásával kapcsolatban, hogy további területekre is kiterjedjen a fegyverkezési verseny. Az atomfegyvereik elterjedésé­nek megakadályozására és a világűr békés felhasználására vo­natkozó megegyezés lehetősége elérhető közelségbe jutott, ez pedig biztató jel nemcsak a köz­gyűlés jelen ülésszakának mun­kája, hanem az egész világ szá­mára is. Péter János befejezésül tolmácsolta a magyar kormány jókívánságait a közgyűlés elnöké­nek és kifejezte reményét, hogy a jelenlegi ülésszak megerő­sítheti a béke kilátásait a világot fenyegető számos veszéllyel szemben. Péter János angol nyelven mondta el beszédét. A tagálla­mok delegátusai élénk érdeklő­déssel fogadták a beszédet, meg­tapsolták a magyar külügymi­niszter megállapításait. Péter János felszólalása sajtó­körökben is élénk érdeklődést keltett. Az első kommentárok azt emelik ki, hogy a magyar kül­ügyminiszter határozott és alapos választ adott az állítólagos ame­rikai békejavasJatokra és részle­tesen elemezte, hogyan lehet va­lóban véget vetni a háborúnak Vietnamban. ról az közgyűlés 19. ülésszakának fúr- hogy mandátumának A paksi járás kommunistáinak tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) Most már — mint ezt a bölcskei Rákóczi Tsz párttitkára felszóla­lásában elmondta, arra kell töre­kedni, hogy a jelenleginél jóval kisebb területen, magasabb termés­hozam elérésével biztosítsuk ezt, hiszen kell a szántóterü­let a takarmánynak. Szükség van arra, — mint arról többen, köztük a Paksi Konzerv­gyár párttitkára is szólt — hogy 1970-ig a jelenleginél hatezer holddal nagyobb terület bizto­sítsa a megnövekvő kapacitású gyár nyersanyagellátását. örvendetes tény, hogy négy esztendővel ezelőtt még kilenc közös gazdaságot kellett a „gyen­ge tsz-ek” közé sorolni, ma már ezek, a dunaszentgyörgyi kivé­telével a „közepesek” között van­nak. Azonban Dunaszentgyörgy sem marad sokáig kivétel. Ép­pen a szövetkezet párttitkára, Széles Ferenc számolt be arróL hogy a járási bizottság segítsége következtében itt is 180 fokos fordulat következett be a gazdál­kodásban. Fejlődés az ideológiai nevelésben Részletesen elemezte a beszá­moló a pártmunka helyzetet, problémáit. Jelentős a fejlődés a tagság ideológiai nevelése terén. A pártbizottság szakított a ko­rábbi, túlhaladott gyakorlattal, amikor is túlsúlyban gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Azóta nőtt a gazdasági szervek önálló­sága, felelőssége. A jövőben — hangsúlyozza a beszámoló — még kevesebb, úgynevezett kampány- feladat kerül a járási vezető pártszervek elé, s helyette a já­rás főbb gazdasági, politikai és társadalmi kérdései kerülnek megvitatásra. így a párt-végre­hajtó bizottság nagyobb erőt és gondot tud fordítani az elemző, elvi, politikai irányító munkára. Az utóbbi időben erősödött a de­mokratikus centralizmus, a bírá­lat és önbírálat. Számbelileg is erősödött a já­rásban a párt az elmúlt négy esztendő alatt, A párt ereje azon­ban — mint ezt a beszámoló megállapítja — nem elsősorban számszerűségében rejlik, hanem helyes politikájában, munka- módszerében, tagjainak, funk­cionáriusainak példamutató, áldozatos munkájában, ma­gatartásában. A jövőbeni feladatokról szólva a beszámoló megállapítja, hogy tovább kell segíteni a járás mezőgazdaságának, iparának fejlődését, az iparosítást, hogy ezzel növekedhessék a lakosság foglalkoztatása, erő­síteni kell a párt vezető sze­repét. A beszámolót követő vitában a küldötteknek- több, mint egyötö­de szólalt fel. Alátámasztották és kiegészítették a beszámoló egyes megállapításait, javaslatokat tet­tek a jövőbeni munkára. Gödör elvtárs, a Központi Bizottság ne­vében köszöntötte a küldötteket. Sikereink titka elsősorban az — mondotta,- — hogy nálunk törvénnyé vált a szó és a tett egysége. Nyugodtan nézhetünk az emberek sze­mébe, mert amit ígértünk, azt meg is tettük. Cáfolta azokat a különféle rém­híreket, amelyek az utóbhi idő­ben terjedtek el a különféle cik­kek árának emeléséről. Az 1968. január elsejével életbe lépő in­tézkedések többek közt az árak­ban is változásokat hoznak bi­zonyos áruknál, szolgáltatásoknál. Ezeket azonban előre megmond­juk és hatásukban kiegyenlítik egymást. Felhívta a figyelmet a kommunisták szakmai és politi­kai képzésének fontosságára, ami­re különösen az új mechanizmus­ban lesz nagy szükség. Tájékoz­tatta a küldötteket a nemzetközi helyzet legújabb fejleményeiről, a kínai és a vietnami kérdésről. Somi elvtárs felszólalásában többek közt a foglalkoztatottsági gondok megoldásában ígérte a megyei pártbizottság támogatását. Itt azonban — mint mondotta — elsősorban a mezőgazdaság­adta lehetőségeket kell az eddigieknél jobban kihasz­nálni. Késő délutánig tartott a sokol­dalú, alapos vita, majd Rév elv­társ foglalta össze az elhangzot­talkat. Ezután került sor a 43 ta­gú járási pártbizottság megvá­lasztására, majd a megyei kül­döttértekezletre a 36 szavazati és 3 tanácskozási jogú küldöttet választották meg. A pártbizottsiág ezután megtartotta alakuló ülé­sét. első titkárrá ismét megválasz­tottak Rév András elvtársat. a pártbizottság titkára Kontra Sán­dor elvtárs lett. (J. J.) Csütörtökön kezdődnek Bonnban az angol —amerikai—nyugatnémet tárgyalások Bonn, Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtökön kezdődnek Bonn­ban az angol—amerikai—nyugat­német tárgyalások, amelyeknek bevallott célja, hogy tisztázzák a Nyugat-Németországban állo­másozó amerikai és brit csapatok eltartási költségeinek ügyét. Va­lójában a megbeszéléseken na­gyobb horderejű kérdések kerül­nek szőnyegre. Mindenekelőtt szó van azokról a nyíltan szellőzte­tett szándékokról, hogy egy ké­sőbbi időpontban mind az an­golok, mind az amerikaiak csök­kentsék a Nyugat-Németország­ban tartózkodó csapatok létszá­mát. Ezenfelül azonban, elsősor­ban amerikai kívánságra, a NATO általános stratégiai kérdéseiről is megbeszélést folytatnak. Az Egyesült Államok küldött­ségét John McCloy, a brit kül­döttséget George Thomson kül­ügyi államminiszter, a nyugat­német delegációt pedig Carstens külügyi államtitkár vezeti \ Carstens kedden Párizsba uta­zott, Couve de Murville francia külügyminiszter és Brosio NATO- főtitkárt informálja a nyugat­német álláspontról. Erre elsősor­ban azért van szükség, mert több NATO-tagálLam körében aggoda­lom van, hogy a háromihatalmi találkozót Nyugat-Németország arra igyekszik felhasználni, hogy valamiféle angol—amerikai—nyu­gatnémet direktóriumot létesít­sen a NATO-n belül. Ezzel Nyu­gat-Németország foglalná el Franciaország helyét a NATO fel­ső vezetésében. Carstens igyekszik megnyugtat­ni Brosio főtitkár útján a NATO- tagáUamokat, hogy iiyen direk­tórium megalakításáról szó sincs. A nyugatnémet külügyi államtit­kár franciaországi látogatásának másik célja az, hogy előkészítse a franciaországi csapatok tartóz­kodásának kérdéséiről folytatandó tárgyalásokat. Johnson ázsiai útjának első állomáshelyére érkezett Több mint tízórás repülés után, Johnson amerikai elnök és kísé­rete — közöttük felesége — ma­gyar idő szerint kedden 0,44 óra­kor érkezett meg a Hawaii szi­getek fővárosába, Honoluluba, amely 17 napos ázsiai útjának első állomáshelye. Az elnököt három és félezer ember fogadta a repülőtérien. Johnson a honolului repülőtéren ismét azt állította, hogy a viet­nami béke kulcsa „az észak­vietnami kommunistáik kezében van”. Magyar idő szerint a hajnali órákban újabb beszédet mondott a honolului egyetem hallgatói előtt. Azt hangoztatta, hogy kormá­nya „nem követel Ázsiában elő­jogokat, területet” hozzáfűzte azonban: „Mindaddig, amíg ve­szély fenyeget, erőnket ázsiai el­kötelezettségeink támogatására fordítjuk”. Kína és az Egyesült Államok viszonyát illetően John­son azt bizonygatta, hogy meg- békülést kíván, de egy szóval sem emlékezett meg a tajvani kérdésről. Az AP-hírügynö'kség jelentése szerint, a honolului egyetemen előzőleg három személyt letartóz­tattak, akik — a vietnami hábo­rú elleni tiltakozásul — Johnsont és egy Pentagon-tábornokot áb­rázoló szalmabábut helyeztek el az épületben. Johnson útjának következő ál­lomása Uj-Zéland. A menetrend azonban megváltozhat, mert a perui földrengés által .keltett szö­kőár a Hawaii szigeteknek tart és lehetséges, hogy hatását az el­nök ott-tartózkodása alatt is érezni fogják. tseniténigek sorokban Kedden Párizsban megnyílt a kössön egymással megnemtáma­Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának plénuma. i politikai helyzetről és a párt feladatairól Marchet, a Politikai Bizottság tagja tartott beszámo­lót. Az ülésen megvizsgálják a 18. pártkongresszus előkészítését is. * A Renault autógyár dolgozói levelet intéztek Francois Mitter- randhoz és ebben emlékeztetik, hogy az elnökválasztási kam­pány során, a múlt év november 18-án éppen a 10 000 Renault gyári dolgozó előtt tartott nagy­gyűlésen jelentette ki, hogy a baloldal egységének fenntartását kívánja az elnökválasztás után is egy közös kormányzati program alapján. A Renault gyári dol­gozók úgy látják, hogy az egység létrejötte most a demokrata és szocialista szövetségtől függ, ezért ismételt sürgető felhívással fordulnak hozzá. * Budapesten kedden megkezdőd­tek az 1967. évre vonatkozó ma­gyar—bolgár árucsere-forgalmi tárgyalások. * Levi Esikol izraeli miniszter- elnök a parlament ülésén meg­fenyegette Szíriát, hogy Izrael megtorló intézkedéseket fog hoz­ni ellene, „ha tovább folytatja szabotázsakcióit”. E kijelentés ellenére Izrael békés szándékai­ról igyekezett meggyőzni Szíriát és felajánlotta, hogy a két ország dási szerződést. * Dr. Hilde Benjamin-nah, a Né­met Demokratikus Köztársaság igazságügyminiszterének meghí­vására dr. Nezvál Ferenc igaz­ságügyminiszter vezetésével ked­den igazságügyi küldöttség uta­zott az NDK-ba. * Zs. Lhagvaszuren vezérezredes mongol honvédelmi miniszter kedden Moszkvába érkezett. * A szovjet—indonéz gazdasági kapcsolatok kérdéseiről folytatott eszmecserét Szkacsov,, a külföldi gazdasági kapcsolatok állami bi­zottságának elnöke és Adam Ma­iik indonéz külügyminiszter, aki hétfőn érkezett a szovjet fő­városba. Szkacsov kedden vülásreggelit adott az indonéz külügyminiszter tiszteletére. Smith, a rhodesiai fehértele­pes rendszer vezetője kedden négy órán keresztül tanácskozott kormányának tagjaival, feltehe­tően a válság rendezésére elő­terjesztett legutóbbi angol javas­latokról. * Makariosz, a Ciprusi Köztár­saság elnöke New Yorkba érke­zett. Először tanácskozik U Thant ENSZ-főtitkárral, majd latin-ame­rikai körútra indul.

Next

/
Thumbnails
Contents