Tolna Megyei Népújság, 1966. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-02 / 233. szám
1366. október 2. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 \ Két kongresszus között A IX. pártkongresszusra készülődve nemcsak az alapszervezetekben, de a járási pártszerveknél is élénk munka zajlik. Miközben elemzik a most lezajlott alapszervi vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatait, a többi munka mellett készülnek a községi és járási pártértekezletekre. Megyénkben a járások közül a szekszárdiban van a legtöbb kommunista, noha nem itt a legnagyobb a lakosság száma. Közismert, hogy az átszervezés után itt alakult a legtöbb nagy termelőszövetkezet, amelyeknek többsége a jó szövetkezetekhez tartozik. Náluk évek óta nincs mérleghiány. Felkerestük Hornok István elvtársat, a szekszárdi járási pártbizottság első titkárát, a megyei párt-vb tagját. A járási első titkártól — aki közismert, tapasztalt pártmunkás =, az alábbi kérdésekre kértünk választ. — A termelési párthatározatok sorsáról azt mondhatom, hogy jelentős eredményeink vannak. Járásunkban megvalósítottuk a kenyérgabona termelésére, a háztáji gazdálkodás segítésére, a munka termelékenységének növelésére hozott h atámza tokát. Csak egyetlen beszédes számadatot ismertetnék. Tíz esztendővel ezelőtt, 1956-ban az egész járásban 1358 vagon kenyérgabonát termel tünk. 1966-ban 1400 vagon Kérdés: —- Miben mutatkozik meg a járásban a párt tekintélyének és befolyásának növekedése? Mostanában többször hallani, hogy nem megfelelő a kommunisták tekintélye. Sokan a régi tekintélyt reklamálják. Mi a véleménye ezekről Hornok elvtársnak? — kérdezzük. — Tapasztalataink és véleményem szerint, nemcsak van tekintélye a mi pártunknak a járásban, hanem növekszik is. Mely tényezők bizonyítják ezt? — Négy esztendő alatt kétszáznál több új párttagot vettünk fel. Bizonyítja a tekintély növekedését ez a szám is, de ennek megoszlása méginkább. A munkások, a tsz-tagok mellett szép számú új párttagunk van értelmiségiekből, elsősorban a pedagógusok és az agrárértelmiség közül. Nálunk minden ötödik párttag nő. Nem mondható pedig, hogy toboroztak volna alapszervezeteink, vagy alacsonyabb mércét állítottak volna az újabbak elé. — A tekintély növekedésének jelét látjuk abban is, hogy nálunk is jelentősen megnőtt az érdeklődés a marxizmus—leniniz- mus, korunk eszméje iránt. Ebben az évben már korlátokat kellett állítanunk az esti egyetemi felvételeknél, a párton- kívüliek nagyarányú jelentkezései miatt, — Elvárják, sőt igénylik a párt állásfoglalását. Rengeteg példát lehetne ehhez hozni napi munkánkból. Az ipari üzemek, a termelőszövetkezetek párton kívüli dolgozói, értelmiségi körök várják, kérik — és nemcsak a nagy politika kérdéseiben — a véleményt. Vojt-e ilyen nagyfokú érdeklődés, ekkora igény korábban? Nem hiszem. Elmondhatom, hogy alapszervezeteinknél is jelentősen nőtt a párt, a kommunisták tekintélye. Vitathatatlan szerintem nálunk az utóbbi években a tekintély, a befolyás növekedése. Ezek a tények sokra, az eddiginél többre köteleznek bennünket. Kérdés: lett indítanunk és jó dolog, hogy az első foglalkozásokon szinte minden jelentkező ott volt. — Itt tenném szóvá, hogy a kommunista tulajdonságok erősödésében és érvényesülésében itt- ott még vannak kisebb-nagyobb akadályok. Esetenként és időnként akadozik még őszinte, bátor építő kritika érvényesülése. Ott, ahol a gazdasági vezető nem igényli és alapszervi titkárunk politikailag még nem elég fejlett, esetenként visszatart még a titkár függősége. Egyedi és egyre ritkább ez, de mégis szóvá kell tenni. Kérdés: — Mi a véleménye titkár elvtársnak, melyek jelenleg a kádernevelés főbb tennivalói? — Elsősorban a folyamatos kádernevelésnél vannak hézagok. Sok a szubjektív megítélés. Mire gondolok? Egyrészt arra, hogy még mindig nem ismerjük eléggé az emberek sokaságát — sokszor felszínes benyomásokra adunk—, másrészt arra, hogy ne skatulyázzunk be senkit. Bízzunk az emberek változhatóságában. Ha levetette valaki a régi, rossz tulajdonságokat, vegyük azt észre, sőt, segítsük is elő. A jó vezető mellett tudnak fejlődni a káderek, képességekben, magatartásban egyaránt. Ez is követelmény. Kérdés: — Milyen politikai torzulásokat tapasztaltak és hogyan küzdenek ellenük a járás kommunistái? — Ezt is folyamatában kell néznünk. Mind szemléletbeli, mind gyakorlati torzulások tapasztalhatók. Talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy a kétfron- tos harchoz időben szinte egy egész emberöltő kell. Sok mindenben vannak torzulások, melyek ellen küzdünk. Nem ritka az a vélemény, hogy minden szerv működésére hozzon — és rendszeresen — részletes határozatot a párt. Ebből fakad aztán, hogy minden részletkérdésben naponta dönteni is akarnak. A régebbi gyakorlat is kísért e téren. lesz, nem a megtermelt, hanem a felvásárolt kenyérgabona meny- nyisége. — Taggyűléseinken rendszeresebben foglalkozunk a párthatározatok végrehajtásával. A legutóbbiakon sok helyen és igen sokan szóvá tették, hogy a jövőben, a felsőbb párt- és állami szervek legyenek következetesebbek és igényesebbek mindenkivel szemben, a párthatározatok végrehajtása terén. Megítélésem szerint jogos ez az igény. Kérdés: — Miben látják a szoicialista tudat növelése terén az utóbbi évek’ eredményeit és gyengeségeit? — A mi járásunkban legszembetűnőbb a változás a tsz- tagság fejlődésében. Ez érthető is. A VIII. kongresszusra készülődvén még arról kellett számot adjunk, hogy szövetkezeteinkben dominálnak az egyéni problémák, az egyéni szemlélet. 1960-ban és 1961-ben még az enyém-tiéd volt a közgyűlések napirendjein a központi téma. A mostani számvetéskor örömmel mondjuk el, hogy általánossá lett a közös gondok előtérbe kerülése, örvendetes, hogy most csaknem mindenütt azt latolgatják: mit, hogyan tegyünk azért, hogy jobban fejlődjön a közös gazdaság, hogy le ne maradjunk a többitől. Most már egyre inkább a végzett munka szerint ítélik meg, ki mit ér. Ritkább ma már, hogy a régebbi osztályhelyzetet nézik és, hogy így bizalmatlanságot szítanának az emberek között. — Gyöngeségeink? Találkozunk még nem ritkán a társadalmi közömbösség jeleivel, a kispolgári önzéssel, szemlélettel és magatartással. Elmondhatom, hogy párttagságunk — sőt, egyre több pártonkívüli is — élénken reagál ezekre az idegen jelenségekre, szigorúan elítéli az érdekhajhá- szást, az egyéni önzést. Befejezésül szóvá tesszük: — > Sokan nem értik az új munkastílust, melyről mostanában sok szó« esik. — Mennyiben erősödtek párttagságunknál á két kongresszus között a kommunista tulajdonságok? — Nemcsak számszerint növekedett járásunkban a kommunisták nagy családja. A számszerű fejlődés együtt járt a kommunisták helytállásának, £ felelősségérzetnek növekedésével is. — Elmondhatom, hogy párttagságunknak szinte teljes egésze élenjár a termelésben, példát mutat a közösségi magatartásban. Nemcsak részt vállalnak a szocialista brigádok munkájából, hanem szervezik is azokat. Egyre inkább nevelőiskolái párttagságunknak az alapszervi taggyűlések. A jelentősen megélénkült szervezeti élet is szolgálja, bizonyítja a kommunista tulajdonságok erősödését. A legutóbbi taggyűléseken megjelent nálunk a párttagság 92 százaléka. Minden harmadik párttag részt vett a vitában. Valódi, ténylegesen igazi munkamegbeszélések voltak ezek. Nagy-nagy szenvedélyesség, érdemi viták és rengeteg javaslat jellemezte taggyűléseinket. — A világnézeti, politikai tisztánlátás is jelentős a kommunista tulajdonságok gyarapításánál. Az elmúlt esztendővel szemben, idén ősszel már párttagságunk 71 százaléka kezd tanulni a pártoktatásban. Bár kevesebb marxista középiskolát terveztünk, a kéréseknek eleget téve, ötötkel— Vitatkozunk a pártírányítas kispolgári felfogásával is, mely szerint: ne hozzon a párt határozatot semmilyen kérdésben. Fellelhetőek a torzulások az imperializmus fellazítási taktikájának túlbecsülésén, bagatellizálá- sán kezdve, a kádermunkán keresztül, a bel- és külpolitika különböző kérdéseinek megítélésében. — Találkozhatunk még elsietett általánosítással, kategorizálással is. Megesik, hogy a munka hevében észre sem vesszük, a torz nézetet, de azt is tapasztaljuk, hogy a gondolati bátorságra könnyen ráütik a torz nézet bélyegét. Nem lehet külön kampány a pártmunka torzulásai elleni harc, hanem a többi munka szerves része legyen. Kérdés: — Miről adhatnak számot a párt- határozatok ismerete és végrehajtása terén a szekszárdi járásban? Pártunk minden területre érvényes párthatározatokat hozott, •y- Mintegy három esztendeje, minden párthatározatot ismerte- tünk a párttagsággal, egy részük több fórumon is hallja. Ismertetjük, de kérdéses, hogy ennyi elég-e? Főbb határozatainkat ismerik a párttagok, időnként vissza is térnek alapszervezeteink (azok végrehajtásának ellenőrzésére, de ez nem elegendő, Homok István erről a követ-- kezőket mondjas — Meg lehet-e pontosan előre- határozni, milyen legyen a munkastílus? Főbb vonásaiban feltétlenül, de az adott helyzet, a tennivalók szerint kell alakítani munkamódszereinket Alapvető vonásai is vannak a munka-- stílusnak. Lényege az kell legyen, hogy mindig jobban csináljuk, mint eddig.‘Amitteszünk,i azt rugalmasan tegyük, úgy dolgozzunk, hogy feltétlenül támogassák a dolgozók, kövessék a* pártot. — Nagyon fontosnak tartomí hangsúlyozni, hogy mindig építsünk a dolgozók véleményére, mindig becsüljük őket. Számolnunk kell azzal is, hogy nem szentírás minden egyéni elképzelésünk. Véleményem szerint ez is a munkastílushoz tartozik. Soha ne tegyünk elvi engedményeket, de mindig a dolgozókkal együtt, velük tanácskozva dolgozzunk — fejezte be kérdéseinkre a válaszokat a szekszárdi járási párt- bizottság első titkára. SOMI BENJÁMINNÁ A bátai November 7 Tsz-ben Takaró Tamásné libagondozó és Bárdos Anna elsőéves mezőgazda- sági szakmunkástanuló géppel tömik a libát. Két és lél óra alatt 600 liba tömésével végeznek így Eredetileg 100 tehén borjúszaporulatához méretezték a borjúnevelőt, de már szűknek bizonyul, mert a tervezett állománynak közel kétszeresére, 170-re nőtt a tehenek száma, és ennek megfelelően növekedett a szaporulat is. Élvezi a friss vízsugarat a koca. A termelőszövetkezet 1050 hízó sertés szállítására szerződött, és ebből már 805-öt leszállítottak Fotó: BAKÓ JENŐ #
