Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-11 / 215. szám
8 tóin a SfEGtrrr nípűjsao 1966. szeptember 11. Minden jel arra mutat, hogy megoldódik az emlékezőtehetség átvitele. A Michigan Egyetemen kísérleteznek vele és a hírek szerint Johnson elnök kapja az első kúrát, hogy emlékezzen arra: mit mondott a választások előtt és mii tesz most. Tudomásom szerint ez az új szer hamarosan hozzánk is eljut. Nem rendelünk belőle sokat, mert nálunk mindenki nagyon jól emlékszik arra: mikor, mit csinált a másik. Nem 6, a másik. Ebből következik, hogy a mi emlékezőtehetségünk jó, csak egy kicsit helyes irányba kell terelni, arra pedig elég lesz az a kevés mennyiség is, amit rendeltünk ebből a szerből. Liverpoolban jártam a minap. Bementem az egyik olvasóterembe: gondoltam, átnézek egy-két újságot, folyóiratot. Fáradt voltam és elbóbiskoltam. És mit gondol, mi történt? öt font büntetést kellett fizetnem, mert ebben az olvasóteremben aki az újságok és folyóiratok olvasása közben elalszik, öt font büntetést kell fizetnie. Nálunk, otthon Ilyen nincs. Nincs, azért, mert olyan jók az újságok, a folyóiratok, hogy attól egyetlen ember sem alszik el. Ezért nem is volna értelme bevezetni ilyen büntetést. A mi állampolgárainkban él az olvasás és a munka öröme. Nálunk nem lehet olyannal találkozni, mint Angliában, ahol megkérdeztek negyven vezető tisztviselőt: menynyire fűti a munkavágy? Unottan csak ennyit válaszoltak: „Semennyire. A legszívesebben nem dolgoznék!" Na, tessék! A legszívesebben nem dolgoznának? Bezzeg a mieink! Ejt nappallá téve dolgoznak. Nálunk nincs ám teázás a hivatalban (na, feketézés azért előfordul, de csak elvétve), nincs ám traccsolás, nincs ám magánügyben telefonálás (a posta is csak rossz szándékú, amikor azt mondja: szombaton nő a telefonbeszélgetések száma, meg hétfőn, mert szombaton megbeszélik, ki, hova megy kirándulni, hétfőn meg azt, hogy ki hol volt), nálunk mindenki becsületesen dolgozik, mert senki sem tesz fel ilyen buta kérdést: kit, mennyire fűt a munkavágy? Ha egyszer feltennék? Na, mi lenne akkor? Mindenki őszintén válaszolna a kérdésekre, pontosan olyan őszintén, mint amilyen őszintén 1956. előtt beírta kivétel nélkül mindenki az önéletrajzába még a külföldi nagynénikéjét is. Nálunk inkább az a baj, hogy sok a párhuzamosság. Amikor otthon voltam, részt vettem egy igazgató beiktatásán. Amikor az új főnök meglátogatta eljövendő munkahelyét, súgva kérdezte a kísérőjétől: „Az a szőke kolléganő, ott az ablaknál, tulajdonképpen mit csinál?". — Öh, semmit! — dadogta a kísérő. — Ügy. Es az a fekete, az ajtónál? I — Hát.. . — nyöszörögte a kísérő —, az sem csinál semmit. — Ez az!... — kiáltotta felháborodva az új főnök. — Mindig és mindenütt ez az átkozott párhuzamosság a munkában! Rátapintott a lényegre. És mennyi ilyen felesleges párhuzamosság van. Erről jut eszembe, hogy amikor Taljánországban jártam, éppen egy vizsgálatot folytattak. Rodio Pazzetti olasz kormány felügyelőt bíztak meg azzal a feladattal, hogy kutassa fel a nagy költségeket felemésztő' és esetleg felesleges hivatalokat. Pazzetti nyomozása közben talált is egy hivatali, amelynek egy valódi igazgatója és huszonegy munkatársa volt, s amely „Olasz Kelet-Afrika- Vízmüveinek Építésvezetősége" cégér alatt szorgalmasan gyártotta az aktákat. Az igazgató a közigazgatási bíróság előtt a legnagyobb komolysággal jelentette ki: „Eddig senkinek sem jutott eszébe figyelmeztetni rá, hogy Olaszországnak már nincs Afrikában gyarmata". A hivatalt felszámolták. Könnyű volt nekik. Nekik’volt gyarmatuk és így megmaradt nekik, egy fölösleges hivataluk! Nekünk nem volt gyarmatunk, tehát nincs is felesleges hivatalunk. Nincs bizony, már; hogy volna? Sokat utaztam az utóbbi időben és így eljutottam Netv York államija is. Salamanka közelében egyszeresük megrohantak az indiánok. Teljes harci díszben voltak, ordítoztak, megkötöztek és magukkal vittek. — Na, Jbhannes, most ütött az1 órád !— gondoltam magamban, hisz tudtam, hogy ez az indián törzs emberevő. — Pörköltet csinálnak belőlem, vagy gulyást. Ha gulyást csinálnak, az csak jó lesz, főleg, ha úgy csinálják, ahogy húsz éve csinálta az egyik emberevő törzs. Akkor ez mentett meg. Akkor beletettek egy nagy üstbe, pucéran, és ugyanebbe az üstbe sok krumplit dobáltak. Rakták alattam a tüzet rendületlenül, én meg, ahogy főtt a krumpli, én esze- genti kezdtem. Gondoltam, ha már meg kell halni, ne menjek éhen a másvilágra. Szóval eszegettem, míg végül az ösz- szes krumplit kiettem. Ekkor jeleni meg a törzsfőnök, megkeverte a gulyást és felkiáltott: „Már megint rosszul csináltátok? Hát nem megmondtam már milHószor, hogy a krumplit csak később kell beletenni a gulyásba. Most itt van. Kiette az összes krumplit!” — d*rrogott a törzsfőnök és az egész törzstől elvonta a vacsorát, engem pedig egy csokor virággal ajándékozott meg. Ez a történet járt a fejemben, amikor vittek. Bárcsak megint gulyás lenne! Nem lett gulyás. A táborban szép törzsi táncokat mutattak be, énekeltek, megvendégeltek. Biztosan hallottak már aikalandamról. Nem akartak ők is szégyenben maradni. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel:' Bérezési rendszerek az európai szocialista országok tsz-eiben Az európai szocialista országokban a kollektív gazdaságok bérezési rendszerében végbemenő változásokat az a törekvés jellemzi, hogy az anyagi érdekeltség elvének felhasználása szorosabb kapcsolatot teremtsen a végzett munkáért járó részesedés és a gazdaság termelési eredményei között. || Állami segítséggel Az NDK volt az első szocialista ország, amely állami segítséggel erősítette meg a tsz-ck kifizetési alapját. Már a kollektivizálás idején 7 márkában állapították meg a munkaegység garantált minimális értékét a magasabb típusú szövetkezetekben. Kezdetben azonban hibát követtek el: a dotáció mértékét a ledolgozott munkaegységek számától tették függővé. Ezt a hibát gyorsan kijavították és 1958-ban az NDK minisztertanácsa elrendelte, hogy biztosítani kell a tsz- tagok évi 3120 márkás garantált jövedelmét, 325 munkaegység szerzése esetén. Ez korlátozta a munkaegységek számának tetszés szerinti növelését és ezzel az állami dotáció korlátlan növekedését. Újabb lépés volt az NDK minisztertanácsának 1962 január 18-i határozata, amely szabályozta az állami dotáció juttatását és azt a gazdaságok havi pénzügyi és termelési terveinek teljesítésétől tette függővé. (A tsz-ek a terv- teljesítés nyomán kapják meg a garantált minimum kifizetésére szolgáló pénz egy részét.) || Garantált minimum Bulgáriában az élenjáró termelőszövetkezetek — taggyűlési határozatok alapján — már az első időben garantált kifizetési alapot létesítettek. Ez az alap országos viszonylatban 1960-ban 21 millió leva, 1962-ben 27 millió leva volt. 1963. január 1-től Bulgáriában létrejött a garantált minimum kifizetésének állami-szövetkezeti alapja. Ezt az alapot a tsz-ek jövedelme után fizetett 2 százalékos járulékból és az állami költség- vetésből létesítik. összértéke 1963-ban kb. 18 millió, 1964-ben 21! millió, 1965-ben 33 miilió leva volt. 1963-ban a garantált kifizetések állami-szövetkezeti alapjából 210 szövetkezet részesült: 33,5 millió levát használták fel kifizetésekre. Ezt az összeget a többi gazdaság 14 millió levás befizetései mellett 17,3 millió levás állami hozzájárulás és a gazdaságok 1,5 miilió levás saját alapja biztosította. > A rendszeres kifizetések biztosítása érdekében Bulgáriában azt a módszert is igénybe vészbe, hogy a bankok nagyarányú felhatalmazást kapnak hitelnyújtásra a termelőszövetkezeteknek kifi zetések céljából, abban az esetbe: is. ha más gazdasági célokra kor látozzák a hitelnyújtást. || Tartalékalapból A csehszlovák tsz-ekben is re szélesebbkörűen alkalmazzák a garantált kifizetést Az állam, azonban nem vesz részt a kifizetési alap létrehozásában. Az erő, termelőszövetkezetek az évek folyamán tartalékalapot gyűjtenek a tagság közti felosztásra szánt összeg egy részéből. (A tsz csak akkor térhet át a garantált fizetési rendszerére, ha tartalékalapja eléri az általános kifizetési alap 25 százalékát.). Csehszlovákiában a garantált fizetésnek két formája van. A gazdaságok többségében eleve meghatározzák a garantált pénz- kifizetést, a normateljesítés alapján. A többi gazdaságban, ahol továbbra is a munkaegységrend szert alkalmazzák, a munkaegység pénzértékét a termelési és pénzügyi tervek alapján határozzák meg. Ezt a kereseti formát különösen a csehszlovák fiatalok kedvelik. ami a tsz-tagság aggasztó elöregedésére való tekintettel lényeges tényező. Azok a gazdaságok, amelyeknek még nincs megfelelő tartalékalapjuk ahhoz, hogy a garantált kifizetéseket eszközölhessenek, a kifizetési alap 89—90 százalékát kifizetik a tagságnak, a többit félreteszik tartalékalapjuk gyűjtésére. Az idézett példákból megállapíthatjuk, hogy a tendencia világos: a tsz-ek arra törekszenek, hogy a végzett munka díjazását az eddiginél szilárdabb alapokra helyezzék. I Á bizonytalanság felszámolása Ennek érdekében több országban állami segítséggel élnek. A segítség formája olykor közvetlen. Ez a segítség különösen fontos a mai körülmények között, amikor a legtöbb szocialista országban a mezőgazdaság további fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele a termelés intenzifikálása és az eddig alkalmazott anyagi ösztönzők hatékonyabbá tétele. A tsz-ekben a vonzóbb fizetési formák első szakasza: felszámolni a munkáért kapott járandóság bizonytalanságát és közelebb hozni a kifizetés időpontját a munka elvégzésének időpontjához. A következő lépés: a tsz-ek dolgozóinak napi keresetét egyenlővé tenni az illető szektor társadalmi átlagkeresetével (például: az állami gazdasági munkások keresetével). A kereset különbségei nagymértékben befolyásolják a tsz munkaerő-fluktuációját. A garantált havi járandóság lehetővé tétele érdekében Csehszlovákiában a tsz — gazdasági helyzetétől függően — önállóan határozhatja meg a tarifát, de ez nem lehet nagyobb 28 koronánál, tehát az állami gazdaságokban érvényes értéknél. I Norma — garantált fizetés A normateljesítésért vagy munkanapért járó, előre meghatározott járandóságon alapuló garantált fizetés elterjedésével kapcsolatban felmerül a kérdés, milyen változások mehetnek végbe a pótlólagos kifizetések terén, amelyeket általában az alapkereset kiegészítésének tekintenek. Az eddigi munkaegységrendszerben, amikor a munkáért kapott járandóság összege bizonytalan volt, nehéz volt pontosan meghatározni a pótjárandóság gazdasági jellegét, más szóval nehéz volt megállapítani, mennyiben az alapkereset kiegészítése és ' mennyiben a tiszta jövedelem része. Érthető, hogy a társadalmi átlagnál alacsonyabb tarifán alapuló garantált járandóság esetén a pótfizetés az alapkereset részleges, vagy teljes kiegészítésének számít.' Pótkifizetésnek, vagy prémiumnak nevezik sok szocialista ország tsz-eiben a munkáért járó járandóságok egy részét. Például a csehszlovák tsz-ekben állandó prémiumrendszert alkalmaznak, amely a havi átlagkereset 15 százalékát éri el. A prémiumalapot az általános kifizetési alap 5 százalékából létesítették. Premizálják a tsz szempontjából különösen fontos munkák határidős teljesítését és jó minőségét. 1964 óta javasolták a tsz-eknek, hogy a prémium-kvótát 10 százalékra emeljék. Hasonló jellegű a prémium- rendszer Bulgáriában, ahol a kifizetési alap 2—4 százalékát fordítják premizálásra. || Prémium Az NDK-ban a sürgős és fontos gazdasági munkák határidős elvégzéséért fizetnek prémiumot. A prémiumalap a tsz pénzjövedelmének 1—2 százalékával egyenértékű. Ebben a premizálási rendszerben azonban komoly hibák vannak. főleg ha a végzett munkáért a tagok pénztarifa alapjári teljes díjazást kapnak. Az ilyen pútjá- randóság ugyanis nem áll kapcsolatban a tsz gazdasági tevékenységének végeredményével. Az ilyen prémium alkalmazása többnyire csak operatív jellegű, az egyes fontos munkák elvégzését segíti elő. Ez a rendszer azonban nem ösztönöz az egész gazdaság magas, terven felüli termelési muta- fószámainak elérésére. Bulgáriában az elmúlt években olyan prémiumrendszert kezdtek kidolgozni, amely a tagságot arra ösztönözné, hogy minden téren növelje a termelést. Csehszlovákiában 1964 óta premizálják az egy hektár szántóterületre számított tejtermelés növelését: az e téren gyengébb gazdaságok az eredmény javításáért magasabb prémiumot kapnak. Az NDK-ban 1963 végén prémiumot határoztak meg a következő évekre a tsz-ek gazdasági mutatóinak javításáért 1963-hoz képest: például minden mázsa sertéshúsért, amelyet az 1963-as színvonalon felül termelnek, 150 márka prémiumot kap a tsz, ugyanígy marhahúsért 70 márkát, tejért 35 márkát, gyapjúért 600 márkát, 100 tojásért 15 márkát Ezenkívül — ami lényeges — a domináló gazdasági ág vagy részleg termelésének növeléséért a tsz magasabb prémiumot kap. mint az olyan részlegek vagy gazdálkodási ágak termelésének növeléséért, amelyre a tsz nem specializálta magát. * A kutatóintézetek eredményei csaknem minden szocialista országban azt igazolják, hogy a járandóság kifizetésének új formái növelik a tsz-ek gazdasági hatékonyságát. A legújabb magyar kutatások szerint a garantált havi kifizetéssel dolgozó tsz-ekben az egy munkaegységre eső globális termelés volumene 36 százalékkal magasabb az országos átlagnál és 23 százalékkal magasabb a hasonló termelési körülmények között dolgozó, de az új kifizetési formákat nem alkalmazó gazdaságokénál. | Nyugdíjalap — fizetéses szabadság Érdemes kiemelni a szociális juttatások szerepét is. Bulgáriában országos nyugdíjalap létesült, amely a tsz-ek jövedelmének 2 százalékából és a kifizetésre szánt állami dotáció 0,5 százalékából tevődik össze. Nyugdíjat kapnak azok a tsz-ta- gok, akik legalább 25 évet dolgoztak a mezőgazdaságban: a férfiak 60 éves koruktól, a nők 55 éves koruktól nyugdíjjogosultak. A nyugdíj összege az illető tsz- tagnak a közös munkában való részvételétől és a nyugdíjalapra való befizetésének magasságától függ. Mint ismeretes, Magyarországon, Csehszlovákiában, az NDK- ban és Lengyelországban is bevezették a tsz-tagok nyugdíjrendszerét. Egyre általánosabb a tsz-ekben a fizetéses szabadság. Bulgáriában a fizetett szabadságnapok számát az illető tsz-tagnak a közös munkában való részvétele, valamint munkában töltött éveinek száma határozza meg. Egyes esetekben a tsz-ben elért havi kereset alapján állapítják meg a fizetéses szabadságot. Minden öt évj megszakítás nélküli munka után öt nappal emelkedik a szabadság. ELEONOR BIALSKI , ' /
