Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-11 / 215. szám

19«6. szeptember 11. föO?Ä fifEGYFÍ NEPŰJMÖ © FOGYUNK A hőgyészi gimnáziumot meg kellett szüntetni. Pálya­futását villámgyorsan fejezte be, hiszen alighogy megnyitotta, nyomban "be is zárta kapuit. S ami a legszomorúbb, azért zárta be kapuit, mert túl kevesen kér­tek bebocsátást. Az idén mind­össze heten jelentkeztek, s mi­ként a Tolna megyei Népújság megírta: ennek a gyér számú ér­deklődésnek jórészt az a ma­gyarázata, hogy egyre kevesebb a gyerek. Meghökkentő, hogy az általános iskolát végzettek száma „rövid néhány év leforgása alatt megyei viszonylatban 5000 főről 3000 főre csökkent” — írja az újság. Nem szaporodunk tehát, hanem fogyunk erősen és egyre gyor­sabban. Nem súlyra, hanem saj­nos lélekszámban. De hová, meddig, és mitől? Mi lesz itt tíz, húsz esztendő múlva? Ha ennyire megcsappan a gyermek- áldás, akkor ez azzal a következ­ménnyel is jár, hogy két évtized múlva a viszonylag gyér számú munkabíró fiatal korosztályoknak kell önmagukat is eltartaniuk, de nekik kell a jóval nagyobb szá­mú nyugdíjasokról is gondoskod- niok. Ha kevesen születnek, ak- kcV ez azt jelenti, hogy az idős és fiatal korosztályok közötti egészséges arány felbillen, ké­sőbb a mostani, kis számú nagy­családoknak kell majd a máj nagyszámú gyermektelen csalá­dokat is kosztolni, ruházni, tü­zelővel ellátni, a nemzeti jöve- de'emből. S a kép elég sötét. Hazánk termelőszövetkezeteiben például 1070-től a tagpk fele eléri a nyugdíjkorhatárt. Magyarán, itt arról van szó, hogy annyi lesz az eltertott, amennyi az eltartó. Ez is azzal' van összefüggésben, hogy fogyunk. Amennyire nem ment eseményszámba az ormán­sági egykét és még néhány zárt, befelé élő község vagyonosabb rétegét leszámítva, a három, vagy négy gyerek, ar.nyire ese­ményszámba megy ma már las­san családonként még az egy gyermek is. Pedig jól emlékszem az öregek szójárására: egy gyerek nem gyerek. Be is tartották. Egy idő óta azonban szinte restell­nie kell magát a három, vagy többgyermekes anyának, apának. Mintha az okosságnak, az élni- tudásnak éppen a gyermektelen- ség volna a mércéje. Holott a gyermektelenség inkább nagy­fokú önzésnek és egoizmusnak nevezhető, de okosságnak, előre­látásnak aligha. V annak, akik előszeretettel hangoztatják az anyagi természetű okokat. Mint min­denben, ebben is van igazság. Mások úgy vélik, elsősorban azért csökken a születések szá­ma, mert a társadalom még nem rendezkedett be kellően azoknak a gondoknak az enyhítésére, amelyek több gyermek esetében hatványozódnak. Még mások ki­jelentik: a világ borotvaélen táncol, soha nem lehet tudni, mit hoz á holnap, világégést-e, vagy világbékét? Ezek az em­berek közérzeti aspektusból pró­bálják megmagyarázni a meg­magyarázhatatlan! Hozzáfűzhet­jük, e riasztó gondolatoknak is megvan a magyarázata, de je­len esetben inkább nevezhető struccpolitikának, mint kiáltás­nak, vagy pláne tiltakozásnak, mert a több gyermek is lehet til­takozás, a világégés ellen, és szófelemelés az élnitudás és az élniakarás mellett. Az anyagi természetű okok emlegetése mögött bújik meg a legtöbb önzés. Általában a leg­tehetősebb emberek beszélnek az anyagiakról. Az értékrend el­torzult, megváltozott, mert szá­mukra a beteljesülést a tárgyak nyújtják. A gyerek csak nyűg és teher. Itt az autó és a hozzá kapcsolódó élvezétek sokasága a minden, a befejezés. Szánalom foghatja el az embert, amikor az autót úgy becézik, mintha édes szülöttjük volna. Még nevet 's adnak neki. Van ilyen. A négy­kerekűt simogatják, titokban ta­lán ölelgetik, még körül is csó­kolgatják. De szülni, azt nem! „Addig akarjuk élvezni az életet, amíg fiatalok vagyunk” — ez a jelszó. Hát igen, a kisbaba nem­csak öröm, gond, vesződség, fá­radság. És lemondás. De vajon dik az ilyen otthonokban az élet értelmetlensége, céltalansága. Azok állítják ezt, akik vagyono­kat áldoznának, csak gyermekük' lehetne. A modem életfelfogás nem zárja ki, ellenkezőleg, fel­tételezi annak a felismerését, hogy nemcsak jelen van, jövő is lesz. Ez nem maradiság, ez fe­lelősség. az élet élvezése megéri a fá­A jövővel szemben érzett fe­radság, a vesződség mellőzését? lelősség hiányát meghökkentő A csömör után mi következik? tények igazolják, amikor látjuk S gyermek nélkül sivár, üres, ri­Tolna megye több községének deg a lakás. Ahogy múlnak az születési és halálozási statiszti­évek, annál inkább elhatalmaso­káját. Község Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás, 1965 illetőleg fogyás Döbrököz 37 48 —11 Gyulaj 23 40 —17 Dunaföldvár U9 140 —21 Dunaszentgyörgy 36 42 —6 Györköny 10 26 —16 Báta 38 71 —33 Öcsény 28 39 —11 Értény 7 18 —11 Felsőnyék 15 25 —10 Ozora 40 67 —27 Ennél lehangolóbb statiszti­szőr rendezték. Jelenleg a csa­“ kát már hosszú évek óta ládi pótlék emelésével 1966-ban nem láttam. Pedig ez a megyére ilyen címen, mintegy 2,5 mii­vetítve, csak rész-statisztika. El- liárd forint kerül kifizetésre. Ez szomorítja az embert. Arra kell a tavalyi 0,9 százalék helyett az gondolni, ha ebben az ütemben idén mintegy 1,6 százaléka a mérséklődik a szülések száma, nemzeti jövedelemnek. Sajnos, akkor vajon hány iskola jut a egy régebbi, de még ma is meg- közeljövőben a hőgyészi gimná- közelítő, pontosságú felmérés sze- zium sorsára? A tbc-t annak rint a gyermekes családok kö- idején világszerte magyar beteg- rülbelül 53 százaléka egygyerme- ségnek nevezték. Hazánkban ma kés, körülbelül 32 százaléka két- még a tbc-nél Is súlyosabb kór gyermekes és alig 15 százaléka a pusztít: az egyke, vagy ami még három, vagy a háromnál több ennél is rosszabb, a gyermekte-. gyermekes. (Itt most csakagyer­lenség. Itt van Sióagárd. A köz­ség vezetőivel egy alkalommal hosszasan és igen derűsen be­szélgettünk.' Előtte megnéztük «a tanácsháza folyosóján az impo­náló statisztikai adatokat és gra­fikonokat. Mutatták, miként nő évről évre a gépkocsi-tulajdono­sok száma, hány fiatal került magasabb iskolába, hogyan alakul a tartós fogyasztási cik­kek vásárlása, stb. stb. Nyilván megkeseredett volna a szánk íze, ha azt is tudjuk, hogy a község­ben minden évben majdnem annyi 1960. óta a természetes fo­gyás, amennyi gépkocsit vásárol­nak. 1960. óta például Bátán, Re- gölyben, Szakc&ojn, minden évben nagyobb volt a halálozások szá­ma, mint az élveszületéseké. Tolnán, 1960. óta csak 1961-ben és 1964-ben. volt több szülés, mint elhalálozás. Dunaföldváron 1962. óta szintén állandó a fo­gyás. Vajon mennyi lehet ezekből a községekből az AB-ok ügyfél- forgalma? Bunaföldvárról, vagy Tolnáról ki merné azt állítani, hogy szegény települések? A szü­lések számát tekintve, az orszá­gos adatok is azt mutatják, hogy éppen a viszonylag szegényebb, mostohább talaj- és éghajlati, ipari adottságokkal rendelkező megyékben a legkedvezőbb a helyzet. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás (-f-), il­letőleg fogyás (—) Szabolcs- Szatmár megyében +9,4, Tolna megyében +2,7, Somogy megyé­ben +0,5, Budapesten —1,3. Nő­nek az igények? De kiknek? Az adatok birtokában most azt is mondhatnánk, hogy a +9,4-es megyében azért szegényebbek, mert a kelleténél is több a gye­rek. Rideg és lélektelen számí­tás. Hívjuk ismét segítségül a statisztikát. Nézzük: mennyit költünk a gyerekre? Az egy, 15 éven aluli gyerekre fordított költségek havi összege a mun­kás- és alkalmazotti háztartások­nál 910 forint, a kettős jövedel­műeknél 770 forint, a paraszti háztartásoknál 750 forint. Azon­ban e költségek körülbelül _egy- harmadát az állam fedezi. A társadalmi juttatásokon belül legjelentősebb a családi pótlék. A családi pótlék összegét az el­múlt 15 év leforgása alatt több­mekes családokról van szó). A családi pótlék országos ősz- szegének számadata már önmagában is jórészt cáfolja azt az állítást,' ami szerint társadal­munk nincs berendezkedve a többgyermekes családokra. De sajnos, az állítás minden pontját mégsem tudjuk cáfolni. Főleg, amikor a lakáselosztásokra gon­dolunk. S főleg akkor, amikor arra, hogy a napközi otthonok­ban igen kevés a férőhely, gyak­ran még a protekció sem hasz­nál, akkor, amikor a dolgozó, vagy munkát vállalni akaró édes­anya el szeretné helyezni gyer­mekét. Ez letagadhatatlan. De az is igaz, hogy a két-három gyer­mekes szülők azért minden eset­ben jogos kiváltságokat élveznek. Végeredményben, ha az elszomo- rítóan siralmas szülési statiszti­kákat nézzük, akkor mégiscsak felötlik bennünk a gondolat; a lakásigények kielégítésekor is jobban kellene érvényesíteni a jogos kiváltságokat és többet kel­lene a kötségvetésekből juttatni a napközi otthonok férőhelyeinek a bővítésére. De vajon szabad-e az utódok létét, vagy nem létét csak forin­tokkal méricskélni? Ha a fel- szabadulás előtti hárommillió koldus először beszorozta volna a nullát a semmivel, a nem lé­tező társadalmi juttatásokat a nagyon bizonytalan munka- és kereseti lehetőségekkel, akkor mi most nagyon sokan hol volnánk? A régiek ehelyett azt tartották: ahol egy éhes szájnak jut, ott a többi is jóllakik. Nemrég lakás- avatóra hívtak meg. Együtt örültem a háziakkal a hűtőszek­rénynek, az állólámpának, a tv- pek, a kagylófoteloknak. A férj büszkén mutatta meg a könyv­tárát. Értékes sorozatok csillapít­ják ebben a lakásban a betű­éhséget. Minden van. De ki fog ennek a sok mindennek örülni húsz év múlva? Gyerek még le­hetne. Most még igen. Az asz- szonyka fáradtan mosolygott. „Kicsit még élni szeretnénk” — mondta. De hát élet az élet, gyerek nélkül? SZEKULITY PÉTER Elrákosodhatnak-e az anyajegyek ? Kaptuk az alábbi sorokat: „Tisz­telt Négyszemközt! Olvastam, hogy a bőrön lévő szemölcsök bizonyos körülmények között el szoktak rá- kosodni. legyenek szívesek megír­ni, hogy ez a teória az úgynevezett anyajegyekre is vonatkozik? Tele vagyunk apró, barna anyajegyek­kel. Némelyik a forintnyi nagyságot is eléri, de még egyik sem rákoso- dott el. A választ nagyon várjuk és előre is köszönjük. L. J.-né.” Kedves Olvasónk! A kérdezett téma­körrel lapunkban már több ízben is foglalkoztunk, azonban mivel úgyszól­ván az egész világ kancerofóbiában (ráktól való rettegés) él, a lényeget röviden, készségesen ismertetjük. A bőrön lévő nagyobb szemölcsö­ket, anyajegyeket, göböket, fekélye­ket, sipolyokat, különösen a színes képződményeket, korra való tekintet nélkül, mielőbb bőrgyógyász, vagy sebész szakorvossal el kell távolít- tatni. Az ilyenek ugyanis a vissza­taszító voltukon kívül, a későbbiek­ben rákosán elfajulhatnak. A rákos állapot kifejlődéséhez, szükséges a szervezet részéről egy bizonyos ».haj­lam” (diszpozíció) és egy hosszabb ideig, krónikus izgalom, (túlzásba vitt nevelését a minőségi színvonalra emelni. Milyen az a módszer? Ezt nekünk, a szülőknek is ismerni kell. mert természetesen mi is foglalko­zunk odahaza gyermekeinkkel. A Négyszemközt szíves felvilágosítá­sát kéri több szülő nevében egv öreg olvasójuk.” Kedves Olvasónk! A kérdéses prob­lémával rovatunkban már több ízben is foglalkoztunk, de mivel itt. a szep­tember, megindultak a tanítások, a közérdekű témakörrel készségesen fog­lalkozunk. Egészségügyi kormányza­tunk a tanuló ifjúság orvos- és szak­orvosi ellátását a legnagyobb mér­tékben biztosította. „Ép testben ép lélek”! Tanulni, különösképpen jól tanulni csak teljesen egészséges gyer­mek képes. A szűrővizsgálatokat sze­mélyenként el is kell végezni az erre elkötelezett egészségügyi faktoroknak. Ha a gyermek korán" és idejében korrekcióban részesül, úgy könnyen és eredményesen fog tanulni. Egy­két tanácsunk: a gyermek érzékszer­veinek szakorvosi vizsgálatát igen fontosnak tartjuk, mert az érzékszer* vek hiánytalan működése, a lelki fej­lődésre is kihat. Ha a gyermek nem hall jól, az Íráshoz közel hajol, szak­orvoshoz kell vinni! Ülés és fekvés alkalmával, a gyermeket egyenes testtartásra kell szoktatni. A táplál­napozás, bizonyos festékek, vegyi ^oz^s és az egészséges élet tekinteté- anyagokkal való tartós foglalkozás, ben a szabályok még fokozottabban helytelen ruhaviselet stb). A szemöl- érvényesek. Fűszermentes étkezés, csők és anyajegyek eltávolítása nem- szesz és dohány abszolút tilalma, stb. csak hiúsági kérdés, hanem egy ko- ^ern szabad sokáig szobában ülni moly, halálos betegséggel szembeni, kiváló és biztos megelőző művelet. Tanácsunk! A szakorvost mielőbb igénybe kell venni. Manapság egyes rákok már kiválóan gyógyíthatók,, azért még sem szabad megvárni a? elrákosodási stádiumot! A kleptománia gyógyítható-e ? Egy vidéki olvasónk kérdezi. Csa­ládjában egy idős no ilyen beteg. Nincsen rászorulva, s m ígis sok mindent ellop az üzletből. Meg­egyeztek a boltvezetővel, hogy a holmikat minden esetben kifizetik, vagy visszaviszik. Mit tegyünk? Ta­nácsot kér egy szerencsétlen csa­lád. A kleptománia idegrendszeri megbe­tegedés. Főleg degenerált, hisztériás és örökletesén, velenemzetten terhelt egyéneknél,- inkább nőknél fordul elő. A kleptománia egy beteges, kényszerű lopási hajlam. A kóros cselekvések indító okai a kényszerképzetek. Ezek a kényszeresei ekvések, kóros Ösztö­nök. A kleptománia a kényszercselek­vések legsúlyosabb alakja. A beteg kényszer érzelmének csillapítása vé­gett lop. Hasonló kórforma a piro- mánia, amidőn a beteg ugyanazért gyújtogat. A kleptománia ellenállha­tatlan erővel készteti a beteget a lo­pásra. Olyan tárgyakat is ellop, ame­lyekre egyáltalán nincsen szüksége. Például ellop egy idegen zárból egy kulcsot, s azt később, esetleg percek múlva eldobja, mert nem is tudja használni. Nem a lopott tárgy, ha­nem a lopás izgalma hajtja őket. Gyakran vagyoni helyzetükhöz képes^ aránytalanul kis értékű tárgyakat tu­lajdonítanak el. Ä lopott tárgyakat sokszor önként visszaadják. A klep- tomániás cselekedetet a betegnél, nagy izgalom előzi meg. Erősen küzd a kivitel ellen, de a fellépő szoron­gás mégis kényszerítőén hat. Azt tanácsoljuk, hogy a beteget vigyék kórházunk kiváló ideggyógyász fő­orvosához, mert ilyen betegek gyógy­kezelése idegszakorvosi kezelésből áll. Ha a kényszercselekvés a beteg ka­rakterével és etikai érzelmével ellen­kezik, úgy a gyógykezelés a legtöbb­ször sikerrel jár. hagyni, (ne tanuljon túl sokat), mert ez anyagcserehiányt és éjjeli álmat­lanságot okoz. Sok levegőre és kellő mozgásra van szüksége. Érthetetlen dolgokat ne tanítsunk vele, mert ez a fogalmak fejlődését gátplja, azok iránt érzéketlenné tesz, szajkózáshoz ,szoktat és a zavaros gondolkozást alapozza meg. Olyan beszédet ne hall­jon, amit nem ért meg. Legfontosabb a példaadás. Ha a szülőknél jót lát. akkor jót is tanul. A szülők ne ve­szekedjenek a gyermek előtt. .Rend­kívül rossz hatású a gyermek későbbi életére is a szülők rossz házassága. Roppant felelősség terheli a szülő­ket! A gyermek kérdéseire, a pedagó­gus és a szülő is megfelelő választ adjon. A gyermeket nem szabad fél­revezetni! A kérdések éppen érdeklő­dést és intelligenciát mutatnak. így tanul a gyermek. Nem szabad a gyer­meket mások előtt megszégyeníteni; megverni! A gyermeknek igen erős az önérzete. A testi fenyítések a gyer­meket durva lelkűvé* teszi. Ha valami jellembe vágó dolgot cselekedett, ak­kor is szeretetteljes rábeszéléssel, példákkal kell ennek a helytelensé-. gére rávezetni. Bizonyos büntetés is igénybe vehető (nem testi fenyítés) de ez mindig igazsággal és nem ha­raggal történjen. A parancsolgatás akaratossá teszi a gyermeket.. Ne le­gyen a gyermek sokat felnőttek tár­saságában, inkább egy.korúakkal érintkezzék. Nem szabad helyette mindent megcsinálni, pláne amit ma­ga is jól elvégezne. Hagyni kell, hogy törje magát. E pár példa leközlését szükségesnek tartottuk. Igazán bol­doggá csak jó neveléssel és példaadás­sal tehetjük gyermekeinket. Has fali daganat kezelése B. L. Tamásiból írt égy igen hosszú, panaszos levelet, amelyben előadja, hogy neki hasfali daganata van. Szeretne elmenni a Budapesti Onkológiai Intézetbe. Sugaras keze­lést szeretne magánál alkalmaztatni. Műtétet körzeti orvosa nem tart szükségesnek. Azt is kérdezi kedves olvasónk, hogy Szekszárdon van-e Az iskolások orvosi vizsgálata és a tanulás Egy hosszú levélből idézünk, a megértéshez szükséges legfontosabb kérdések megemlítésével. „A gyer­meknevelés sok gondot okoz ne­künk. Mostanában az orvosok pe­dagógusokkal kollaborálva lgyekez* nek a tanulóifjúság testi és szellemi onkológiai intézet... Kedves Olvasónk! Nehéz levelére vá­laszolni, mert nem tudjuk, mi a baja. Lehet, hogy csak egy hasfali sérve van. Forduljon körzeti orvosához. Annak utasítását tartsa be. A szek­szárdi kórházban onkológiai vizsgá­latokat végeznek. Oda menjen, ahová orvosa küldi.

Next

/
Thumbnails
Contents