Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-09 / 213. szám
I960, szeptember S; ‘ fOLTSTÄ UTF.GYFT NÉFŰJSÍÖ 3 „Hogy több Tabód legyen“ Tervek, lehetőségek Regölyben A pártkongresszus tiszteletére Az elnök, Péti József szürke dossziét vesz elő az íróasztalfiókból. Fedelére gondosan rajzolt betűkkel írták: „A regölyi Népakarat Tsz gazdaságfejlesztési terve”. — Ebben a tervben — mondja az elnök —, azt akarjuk elérni, hogy több Tabód legyen. 1970-ig úgy akarjuk kialakítani gazdaságunkat, főleg a tehenészetet, hogy helyet adjunk a legkorszerűbb módszereknek. Úgy akarjuk csinálni, mint ahogyan Tabódon láttuk, vagy még korszerűbben. Péti elvtárs térképeket mutat. || Elképzelésünk az, hogy a falu végén alakítjuk ki a tehenészetet, a borjúnevelőt. Majsán lesz a sertés-, a tény ész- üsző- és a hízómarha-telep. Külön lesz ezektől a tenyészjuh- és lótenyésztő, csikónevelő telep. Egy kisebb helyrajz mutatja, milyen lesz a tehenészet beosztása, az épületek elrendezése. — ötszáz fejőstehenet akarunk majd itt elhelyezni, amint mondottam, a tabódihoz hasonló, a legideálisabb körülmények között. Erre minden adottságunk megvan, hiszen már készen áll a1 második, százférőhelyes istállónk, csak a technológiai berendezés szerelése van vissza. Aztán kint, a telepen mutatja Péti elvtárs, mit, hogyan akarnak megvalósítani. — Tehát, készen áll már a két százas istálló, amelyet a vázlaton az 1-es szám jelez. Egy másik 1-es szám az 1970-ben megépülő újabb százas, a 2-es szám az 1968-ban megépülő kétszáz férőhelyes istállót jelzi. Két 5-ös szám az ugyancsak ezután épülő ellető istállókat jelzi. — A szélső százas istálló a szárazon álló tehenek előkészítő istállója lesz... A két meglévő még magtárpadlásos, de a későbbiek már enélkül épülnek. Nem tartjuk szerencsés megoldásnak, hogy az állattenyésztő telepen tároljuk terményeinkét, mert az állandó forgalom, a jövés-menés csak zavarja az állatokat. És azért sem jó ez a megoldás, mert ezeket a magtárakat nem lehet gépesíteni. Mindenesetre az egyiket azért meghagyjuk takarmány-tárolásra, a másikat pedig átalakítjuk csibenevelésre. De nézzük tovább a vázlatot. || A 7-es és a 8-as szám a tejházat jelzi, és a szociális épületet, a tehenészetben dolgozó tagok öltöző-fürdő helyiségét. A 9-es szám a tíz rekeszre osztott karámot, a 15-ös a silóteret, a hozzá kapcsolódó központi takarmányelőkészítővel. A 16-os nyolc, Vámosi-szénakazal helyét. A 3-as szám a már meglevő három épületet, a borjúnevelőket. Kettő régebbi, szerfás épület, amely átalakításra szorul, a harmadik újonnan épült. — Ez tán még korszerűbb, mint a tabódiaké ... — Hányán dolgoznak majd ezen a telepen? — Negyvenen, negyvenketten, 1970-től valamennyien szakmunkás-képesítéssel. Minden munkafolyamat gépesített lesz. A takarmányozást két tömegtakarmány- és két abrakadagoló kocsiról végezzük. A jászlak kiválóan megfelelnek az egyedi takarmányozás követelményeinek. A trágyát kaparó viszi ki az istállóból, és naponta hordjuk ki a telepről. A belső szállításra két erőgép állandóan, és további három alkalmanként rendelkezésre áll majd, de ezeket is az állattenyésztés adja kölcsön a növénytermelésnek. A központi takarmányelőkészítőben egy markoló-rakodó és egy kaparószalag dolgozók majd. I I Az új módszerek ! bevezetése nagyon sokban múlik azon, hogyan sikerül ahhoz megnyerni az embereket. Ne», a tehenészet jelenlegi dolgozói már teljes szívvel állnak ki az új mellett. Először tartottak tőle, bizalmatlanul szemlélték, attól féltek, hogy a gépesítéssel csökken majd a keresetük. — Amikor a trágyakihordót üzembe állítattuk, kereken megmondták az emberek; nem lesz ez jó. Ha valami üzemzavar volt, szinte örömmel mondták: nem jó ám, elnök elvtárs ... Most viszont az elnöktől a tehenészekig mindenki amiatt nyugtalankodik, elkészül-e a gépi berendezés, a fejőgép,' a trágyakihordó szeptember végére, amikor is az új istállóba bekötik az újabb száz tehenet. — Az lenne jó, ha készen állna minden — mondja Gergely Ferenc brigádvézető —, hogy a teheneket nyomban hozzászoktassuk a gépi fejőshez. Mert befolyásolja a tejtermelést ha először kézzel kezdünk fejni, és úgy térünk át a gépre. Azonkívül meg állandóan bolygatni keil a teheneket, ha a szerelők dolgoznak. Vajon, miért fogadták el a regölyi tehenészek jószerint egyik napról a másikra az újat? Gábor János és Polácsi János tehenészeket, Hegedűs Gyula borjúnevelőt, Gergely Ferenc brigádvezetőt és Antal János telepvezetőt a vezetőség elküldte a högyészi gazdaságba, Tabódra; nézzék meg, milyen az eszményi tehenészet. Azóta nem kell különösebben a korszerűséget magyarázni... — Ahogyan Tabódon van, nálunk is meg lehet csinálni... — Ha elkészül a belső úthálózat, akkor meg lehet szűntetni az össze-vissza mászkálást. Az utak melletti, az istállók közötti területet füvesíteni, parkosítani is lehet. — Olyan rendet lehet majd tartani, mintha nem is istállók lennének itt... A borjúnevelő kifutója mellett termetes, idős bácsi kapcsolódik a beszélgetésbe. — Valóságos aranybánya ez a hely a borjaknak. Olyan, mint az óvoda... — Most már úgy vagyunk, hogy a türelmetlenség bíztat bennünket, az elképzeléseket váltsuk valóra minél hamarabb — jegyzi meg Gábor János. — Először azon a gondolaton voltunk, azért a tsz, azért ez a nagy gépesítés, hogy kitoljanak a parasztokkal. De most már látjuk, hogy nem erről van szó, hanem éppen az ellenkezőjéről. A gépek éppen a munkát köny- nyítik meg. Gondoltuk volna, hogy a géppel többet lehet majd fejni, mint kézzel? — Azelőtt a napi tejtermelés a hatszáz litert haladta meg. Amióta géppel fejünk, hétszáz liter fölé emelkedett a napi átlag — mondja Molnár Miklós főállattenyésztő. — Ha elkezdjük a napraforgó etetését felmegyünk a nyolszáz • liter fölé — teszi hozzá Gergely Ferenc. — És, a tejzsír is állandóan 4,2— i,3 százalékon van... — Azt akarjuk, hogy a megyében több Tabód is legyen — mondotta az elnök —, hogy nálunk is „Tabód” legyen. Minden feltétel megvan hozzá ... Valóban, mint feltétel megvan a regölyi tsz-ben ehhez. BI. Fellendült a kongresszusi verseny a Bonyhádi Vasipari Ktsz- ben. A szövetkezet dolgozói az év elején tett versenyfelajánlásukban az éves termelési terv kétmillió forinttal való túlteljesítésére vállaltak kötelezettséget. A vállalás konkretizálására csak később kerülhetett sor, amikor is eldőlt, hogy a szövetkezet kapja a megbízatást egy új magyar szabadalom kivitelezésére, az infra- szárító kemence elkészítésére. Ekkor kicsit módosították is a korábbi kongresszusi vállalást, a kétmilliós többletet exporttermékben teljesítik. Kiderült ugyanis, hogy az ez évre előirányzott nyolc szárító- kemence közül háromra a külkereskedelem tart igényt, kettő BulMegyénk néhány iskolájában nemcsak az évkezdés szép és felemelő ünnepsége adott egész évre szóló emlékezetes élményt. Ezekben a napokban osztották, Illetve osztják ki az elmúlt évi iskolai takarékossági versenymozgalomban legjobb eredményt elérő iskoláknak a megyei tanács pénzjutalmait is. A jól végzett munka feletti öröm mellett bizonyára újabb lendítő erőt is adnak e jutalmak, ez évben még szebb eredményt elérni a takarékoskodásban. A verseny értékelése szerint 800—800 forintos jutalomban részesültek a csoportgyőztesek, mint az Özsák-pusztai, a szaka- dáti, az aparhanti, a kölesdi, a gáriába, egy pedig Indiába kerül. Az első kemencét már elszállították, a Mechanikai Mérőműszerek Gyárában állították fel. A második a műhelyben várja az elszállítást, a pécsi Zsolnay Gyárba kerül. A képen látható harmadik kemencén az „utolsó simításokat” végzi a „Ságvári Endre” szocialista brigád, ez a kemence a Csepeli Motorkerékpárgyár rendelésére készült, a Pannónia alkatrészeit szárítják majd vele zománcozás után. Az exportke nen- cékre csak ezután kerül sor, megépítésükhöz jól fel tudják majd használni az eddigi három „hazai” infraszárító kemence elkészítésénél és üzemeltetésénél szerzett tapasztalatokat. dombóvári Zrínyi általános iskola valamint a középiskolák közül a Palánki Mezőgazdasági Technikum. Ezenkívül kiváló eredménye"ért a bonyhádi járásban 8. a dombóvári járásban 5, a paksi járásbar 7, a tamási járásban 6, a szekszárdi járásban 7 és Szekszárdon egy általános, illetve középiskola kapott 200-tól 400 forintig terjedő pénzjutalmat. A jutalomösszegeket az iskolákban felszerelési tárgyakra, sport- és. kulturális eszközökre fordítják. Végeredményben 40 iskola részesült pénzjutalomban a takarékossági verseny értékelése alapján, amelyre méltán lehetnek büszkék a pedagógusok és a tanulók egyaránt. INTERJÚ Negyven iskolát jutalmaztak takarékoskodásért A kukoricabetakarítás gépesítésének kilátásairól Mire számíthatnak a termelő- szövetkezetek? Ez a kérdés ma már valóban indokolt és joggal foglalkoztatja mind a vezetőket, mind a tagokat. Biczó Ernő elv- társsal, az AGROKER igazgatójával beszélgettünk a kukorica- betakarítás gépesítésének a kilátásairól. — E téren mire számíthatnak, Biczó elvtárs, a termelőszövetkezetek? — Sajnos, sok jót nem tudok mondani és egyáltalán azon gondolkozom, nyilatkozzam-e? — Erre mindenképpen szükség volna, márcsak azért is, hogy t- tsz-eket ne érje rossz értelemben vett meglepetés. — A helyzet a következő. Korábban arra számítottunk, hogy még a kukoricatörés megkezdése előtt, vagy a töréssel egy időben 34 ZSK típusú adaptert kapunk. Ezek az adapterek felszerel hetők kombájnokra és ilyen módon is génesíthető a kukorica betakarítása. Elsősorban azok a termelő- szövetkezetek kapták volna ezt a 34 adaptert, amelyek rendelkeznek szárítóberendezéssel, egyszóval ahol megoldható a szárítás. Sajnos, a 34 adapter emberi számítások szerint a kukoricatórés megkezdéséig nem fog megérkezni. — Ezekre tehát a megye közös gazdaságai ne számítsanak. — Pillanatnyilag azt mondhatom, hogy kizárólag a már meglevő kézi és gépi erőre kell a termelőszövetkezeteknek támaszkodniuk. — Ez á közlés nem éppen vigasztaló, de jó tudni. — A szállítási gondok enyhítésére azonban adva van a lehetőség. Az a helyzet ugyanis, hogy terven felül kaptunk 170 pótkocsit, annyi van belőle, hogy attól félek, nem tudom mind eladni- Kálló 3-as típusú burgonyabetakarító gépek is vannak raktáron. Ezekből a lekötött tételeket maradéktalanul kielégítjük, és még ezen felül is lesz felesleg, — mondotta Biczó Ernő, az AGROKER igazgatója. Szezonban a 'j^aiyoLainái A közelgő őszre figyelmezteti az ember két a hűvös ide. A Patyolatnál megkezdődött a főszezon. Vecsei Lászióné és Csonka Lászlóné átvevők alig győzik a munkát. Az üzlet, a folyosó, a raktár dugig van. Naponta 200—250 női ruhát, férfiöltönyt, kabátot, kosztümöt vesznek át vegytisztításra, vagy festésre. Az átvevőknél augusztus közepe óta állandósult a forgalom. A kiadásnál dolgozó Mózes Nándorné viszont amiatt panaszkodik, hogy a szolgáltatást igénybe vevők ugyan sürgetik a tisztítási határidő rövidítését, de a kitisztított ruhák ávétele már nem annyira sürgős. Sokszor hetekig kénytelenek raktározni a kitisztított holmit, mert a gazdája nem jelentkezik. A Patyolat szekszárdi telepén egyébként is kevés a raktár, nem beszélve a közel 3000 kitisztított, vagy megfestett ruháról, öltönyről, amely eddig még hiába várja gazdáját. Nem mondunk újat, régóta vajúdó probléma a Patyolat építése. Hogy mikorra készül el, a vállalat igazgatója, Göndöcs Ferencné sem mer jóslatokba bocsátkozni. Mint mondotta, néhányszor a határidő már eltolódott. Nagy munkában találtuk az igazgatót, a vállalat főmérnökét, Molnár Ferencet, Árki László művezetőt, Czank Mihály karbantartót, Kovács Jánosné biztonsági megbízottat és Gaál Mártonnét, a szakszervezet titkárát. Biztonsági szemlét tartottak, végigjárták n munkahelyeket, ellenőrizték a biztonsági berendezéseket, s a dolgozóktól javaslatokat kértek. A megkérdezettek a szociális létesítmény hiányára és a zsúfoltság miatt gyakran előforduló munkatöbblet miatt panaszkodtak. A fehér- neműraktárban kevés a polc és a helyszűke miatt kimosott, kivasalt ruhákat, férfiingeket kénytelenek egymás tetejére préselni, s emiatt meggyüródnek. A lakosság igénye viszont nőtt, s előfordul, hogy a már kész ruhát, fehérneműt1 újra kell vasalni, tisztítani, s ez munkatöbbletet jelent. A raktárprobléma átmeneti megoldására ideiglenes használatra megkapták a Patyolat szomszédságában lévő, Mészáros Lázár utca 4. szám alatti házat, ahova rövidesen átköltözik az iroda. A jelenlegi iroda egy részét raktárnak rendezik be, de így is kevés lesz a tárolótér. A Patyolat Vállalat a lakosság igényeinek kielégítésére új szolgáltató részleggel bővül és az új részleget, a varró- és kötőműhelyt is a felszabadult irodahelyiségekben helyezik el. Az új szolgáltató részleg rövidesen beindul: vállalják fehérnemű, felsőruha és öltönyök mindennemű javítását, valamint bérkötést is. Ez azt jelenti, hogy a tisztításra beadott ruhát, — ha a megrendelő tígy kívánja —, teljesen rendbe hozzák, tisztítják és szakszerűen kijavítják. A kötőrészleg festésre beadott, vagy hozott gyapjúból pulóvert, kardigánt, vagy más kötött holmit készít, a megrenr- delők ízlésének megfelelően. P. U.
