Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-06 / 210. szám

i960, szeptember G. TÓI VÁ MEGYEI XfPŰJSAG Kilencszázötven előfizető — havi 55 ezer beszélgetés Drága a beszerelés — Egyik sarokból a másikba — Tanuljunk meg telefonálni Szekszárd rohamos fejlődésével kicsinek bizonyult a 800 állomás­sá! rendelkező telefonközpont. Az iparosodás, a vállalatok, intézmé­nyek és nem utolsó sorban a la­kók igényei megkövetelték a gyors bővítést, amelyet már az elmúlt évben végrehajtottak. Ez­zel egy időben a kábelezési mun­kát is elvégezték a város terüle­tén, így néhány új beépített terü­letet bekapcsoltak a forgalomba. Nagyjából kielégítették az igénye­ket az északi és a déli kertvá­rosban, a többi részeken viszont nem történt meg a kábelek elő­zetes lefektetése. A munkák ösz- szege így is közel 1,5 millió fo­rintba került. A telefonközpont bővítésével nagyot javult a helyzet a beszél­getéseknél. Telefonálás alkalmá­val nem kell negyedórákat, sőt sok esetben félórákat várni; pár másodperc alatt jelentkezik a tárcsahang, lehet beszélgetni. A bővítés azt is jelentette, hogy új előfizetőket kapcsolhatnak be a forgalomba. A város lakói közül éltek is a lehetőséggel és az el­múlt nyolc hónap alatt 110 ké­relmező lakásába vezették be a telefortt. Természetesen az 1200 állomásos telefonközpont csak a jelenlegi igényeket elégíti ki, nem kell hozzá még egy év sem és a bővítés kicsinek bizo­nyul. Már most 950 az előfizetők száma. A tervek szerint a szek­szárdi postahivatalt néhány even belül átépítik és ekkor már kor­szerű, minden igényt kielégítő központot kap a város. Addig is a közeljövőben még 200 állomás­sal bővítik a jelenlegit, amely az új központ beállításáig meg­oldja majd a problémákat. Pár év alatt a fejlődő városban sok vállalat, intézmény talált ott­honra és mind több az előfizetők száma is. A hivatalos időben, te­hát reggel 8 óra és délután 16 óra között a legtöbb a beszélgetés. Ilyenkor megtörténik, hogy ne­hezebben lehet vonalat kapni, né­hányszor hosszú percekbe telik, míg a tárcsahang jelentkezik. A szakemberek szerint a szombat délelőtt és a hétfő a legforgalmasabb. Ezeken a na­pokon szinte egymást érik a be­szélgetések, amelyek legtöbbje vállalati „magánbeszélgetés”. Szombaton beszélik meg egymás­sal a dolgozók a vasárnapi prog­ramokat. hétfőn pedig azok sike­rét. Azon időszakokban is zsúfolt a beszélgetés, amikor rossz az időjárás, mert akkor nem kelle­mes a dolgokat a helyszínen el­intézni, egyszerűbb mindent tele­fonon megtárgyalni. A legtöbb vállalatnál a havon­kénti telefonszámla több ezer fo­rintos összegre rúg. Takarékos- koni kellene, de hogyan? A dol­gozók nem igen értik meg, hogy magánbeszélgetéseiket ne válla­lati költségen végezzék. Ennek ellenőrzése nehéz, szinte lehetet­len. dsak a dolgozók lelkiisme­retére bízhatják, hogy a telefon­beszélgetések vállalati jellegűek legyenek. Egy másik nagy prob­léma a beszélgetések időtartama Statisztikailag bebizonyított tény, hogy Magyarországon a legna­gyobb a telefonbeszélgetések idő­tartama a többi szocialista or­szághoz viszonyítva. Csehszlová­kiában például egy 100-as alköz­pontnak csupán 3—4 fővonala van, a mi 10 fővonalunkkal szem­ben. Nálunk a 10 is kevésnek bi­zonyul, Csehszlovákiában pedig a 3—4 soknak. A keleti országokat kivéve, sehol olyan „udvariassági formát” nem tartanak be telefo­nálás közben, mint nálunk. Két vállalat dolgozója közötti beszél­getés legnagyobb részét nem a feltétlen szükséges hivatalos meg­beszélés köti le, hanem a be­vezetés és a befejezés. — Köszö­nés, bemutatkozás, udvariassági érdeklődés a hogylét, a család, az időjárás felől, majd a végén, né­hány perces nyájas beszélgetés, az egész család üdvözlése, csókol- tatása. — A beszélgetés az egy­szerű hivatali közléssel egy perc alatt elintézhető ugyan, de ehe­lyett négy-öt, esetleg még hosz- szabb ideig is eltart. A tanulság ebből, hogy meg kell tanulnunjc telefonálni! így igaz, bárki is csodálkozik rajta. A posta köz­pontjában szolgálatot teljesítő dolgozók sokat tudnának mesélni a rossz és helytelen hívásokról. Naponta többször hívják a tudakozót és felháborodva kérdezik, miért nem jelentkezik a hívott szám? A rövid utánnézés kideríti, hogy nem a telefonszámot hívta az il­lető, hanem a vállalat utcaszá­mát. Például Mártírok tér 13—15. Sokszor hívják az előfizetőket a már régen megszűnt számokon. Ha más jelentkezik, a postát zak­latják. A havi 50—55 ezer be­szélgetés között nagyon sok eset­ben előfordulnak az ilyen hibák, amelyek kis körültekintéssel el­kerülhetők lennének. Nem zavar­nák sem a postát, és maguknak sem okoznának kellemetlen per­ceket. Az új városrészekben, mint pl. Fejlődésnek indult a gombatermesztés Tnlna megyében A gomba igen jelentős nép­élelmezési cikk. Eddig főként csak a vadon termett gomba ke­rült az asztalokra, szakszerű ter­mesztésével kevésbé foglalkoz­tak. Mivel igen nagy a kereslet e dús fehérjetartalmú, könnyen emészthető növény iránt, a föld­művesszövetkezetek egyre többet foglalkoznak a gomba termeszté­sével. A SZŐ VOSZ mellett meg­alakult a gomba termesztők orszá­gos központja. Tolna megyében elsőnek Tevelen alakult gomba­termesztő szakcsoport, néhány fővel, 70 négyzetméternyi telep­pel. A telepítés, illetve termesz­tés sikerrel járt, öt és fél kiló gombát hoztak forgalomba, 30—40 forintos áron, egy-egy négyzet- méterről. Jellemző a gomba iránti nagy keresletre, hogy még el sem kellett szállítani a faluból, mert helyben tudták értékesíteni. A kedvező tapasztalatok alap­ján most 200 négyzetméterre nö­velik a gombatelepet Tevelen. Példájuk nyomán a megye más részeiben is foglalkoznak a föld­művesszövetkezetek gombater­mesztéssel. Bogyiszlón a szak­csoport 200 négyzetméternyi te­rületen termeszti a gombát. Ozo- rán a tsz-nél 100, Kölesden pedig 50 négyzetméternyi területen van. A MESZÖV-nél úgy számolnak, hogy év végére már 2000 négyzet- méter területen termelnek gom­bát a megyében. Jövőre ez ter­mészetesen tovább növekszik. Er­re a célra a pincék, ki nem hasz­nált magánistállók mellett igen megfelelőnek mutatkoznak a ker­tészeti üvegházak, abban az idő­szakban, mikor nem folyik ben­nük primőrtermesztés. a déli és az északi kertváros egy­re több előfizető jelentkezik. Mi­kor a posta közli a bekötés össze­gét, felháborodnak azonnal lemondanak a készülékről. Őszintén szólva, a legnagyobb ré szének igaza van! Az új települe sek megépülésével a DÉDÁSZ annak rendje-módja szerint ki­építi a villanyvezetékeket, ame­lyek keresztül-kasul behálózzák a városrészt. A telefonkábel ki­építése csak ezután készül el. A kábel végénél épült házakba né­hány száz forintért tudják be­vezetni a telefont, de már néhány száz méterrel távolabb 6—7 ezer forintba, vagy még ennél is töb­be kerülhet a készülék bevezető*- se. A szabályok értelmében tud­niillik, nem lehet a villanyveze­ték alatt könnyűáramú vezetéke kiépíteni, megfelelő óvórendsza­bályok nélkül. Ezt a plusz költ­séget pedig az előfizetőnek kei) megtérítenie. Az ilyen problémá­kat csak úgy tudják kiküszöbölni a jövőben, ha az új települések kijelölése után, a kommunális beruházásokkal egy időben vég­zik el a kábelek lefektetését. A 22 ezer lakosú város fejlődése megkívánja, hogy a nyilvános te­lefonfülkék számát is bővítsék. Mindössze két telefonfülke áll a lakosság rendelkezésére, amely akárhogyan nézzük, kevés. Igaz, hogy a legtöbb gondot a postának ezek a fülkék okozzák, de azért akármilyen nehéz és költséges a fenntartásuk, mégis az új város­részekre is kellene gondolni. Aki telefonálni akar például a déli kertvárosból, annak be kell gya­logolnia a központba, vagy a pos­tára, ha valamelyik telefonkészü­lékkel rendelkező szomszédját nem akarja zavarni. Hogy a pos­tának kevesebb gondja legyen a fülkékkel, nagymértékben mú­lik a város lakóin is. Le kell lep­lezni azokat a rosszindulatú em­bereket, akik megrongálják a ké­szülékeket, telefonkönyveket, vagy ellopják az alkatrészeket. Ez a megoldás egyszerűbb, mint hogy a további nyilvános fülkék fel­állítását beszüntetik. A szekszárdi postahivatal mű­szaki vezetője elmondotta, hogy havonként sok esetben készülék- áthelyezésért szállnak ki legtöbb­ször a szerelők. Egy-egy irodában az íróasztalt egyik sarokból a másikba teszik, majd kérik, hogy a telefonkészüléket a posta sze­relje át. Elég tekintélyes költsé­get lehetne megtakarítani ezek­ből a felesleges íróasztal-áthelye­zésekből! A gondatlanság is zavarokat okozhat a napi telefonbeszélgetések lebo­nyolításában. A telefonálók fi­gyelmetlenül rakják le a hallga­tót és máris hosszú időre lefog­lalnak egy-egy vonalat. A szek­szárdi központban az 1200 állo­máson egy időben 72 beszélgetés folyhat. Á figyelmetlen kagyló­letevés miatt naponta 10—15 vo­nal foglalt a különböző idősza­kokban. Ilyenkor a vonalfelvigyá­zóknak minden esetben ki kell szállniok a helyszínre, hogy meg­győződjenek, nem a készülék­meghibásodás okozta-e az előállt zavart? Mint mindent, a telefonbeszél­getést is figyelmesen, körültekin­tően kell végezni. A posta dol­gozói mindent megtesznek, hogy a város gyárai, üzemei, intézmé­nyei, egyszóval előfizetői zavar­talanul végezhessék szükséges távbeszéléseiket, de több megér­tést várnak a beszélgetőktől is. FERTŐI MIKLÓS INTERJÚ A cukorrépagondokról Elérkezett az eszi mezőgazda- sági munkák egyik legtöbb fárad­ságot, kézi és gépi munkaerőt igénylő tennivalója; a cukorrépa szállítása és szedése. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezzel kapcsolatban kértünk fel világ osí tást Varga Istvántól, a megyei tanács vb felvásárlási osztálya dolgozójától. — A zavartalan és gyors át­vétel előfeltételeit miként te­remtették meg az idén a cu­korgyárak? — Tolna megye területén szen­tem bér 1-ón kezdődött a cukor - répaszezon. A hátai közös gazda­ság volt az első, amely hozzálá­tott a szedéshez. Tegnap, szep­tember 5-én a szekszárdi járás­ban már több termelőszövetkezet­ben megkezdték ezt a valóban nagy munkát. Több hatásos intéz­kedést foganatosítottak a cukor­gyárak, éppen a közös gazdaságok érdekeit szem előtt tartva. Az átvétel meggyorsítása érdekében, az érdekelt bonyhádi járás több termelőszövetkezetének a kívánsá­gára, a hidasi vasútállomás rak- területét bővítették. Ezzel egy- időben a Kaposvári Cukorgyár Dombóváron és Szakályban egy* egy tíztormás hídmérleget állított üzembe. — Ezt a hírt az érdekelt ter­melőszövetkezetek bizonyára örömmel fogadják. A szedés és szállítás tehát megkezdő­dött. Az átvétel is? — Igen. A termelőszövetkeze­tekből érkező cukorrépa-szállít­mányokat már átveszik. A Kapos­vári Cukorgyárba azonban a vasúton történő szállítás majd csak szeptember 12-én kezdődik. A gyár ugyanis 15-én indul. Ad­dig természetesen gondoskodni kell az előretartásról, a megfelelő mennyiségű készletezésről. Itt még megjegyzem, hogy az átvé­tel meggyorsítása érdekében az Ercsi Cukorgyár is hozott néhány hasznos intézkedést. Kölesden és Alsótengelicen új átvevőhelyet létesítettek például. A d'ósberé- nyi és a varsádi termelőszövet­kezettel a közös gazdaságra néz­ve is előnyös megállapodás szü­letett. A két tsz-nek csupán a Iáközelítés lesz a dolga, a szál­lítás többi részét a gyár bonyo­lítja le. — Az első napok tapasztala­tai alapján tudna-e már va­lamit arról mondani Varga elvtárs, hogy mennyire van­nak megelégedve a tsz-ek a minősítéssel? — Erről még nagyon keveset mondhatunk. Bátán kifogásolták az öt-hét százalékos levonást. Szerintünk azonban e téren túl nagy feszültségre az idén nem kell számítani. Persze korai lenne erről beszélni, mindenesetre a minősítéssel kapcsolatos vitákat, igyekszünk majd nyomban és megnyugtató módon orvosolni. — Milyen átlagtermésekre számítanak a termelőszövetke­zetek? — Az Ercsi Cukorgyár körzeté­ben a termelési felügyelők meg­ítélése szerint 182 mázsás hol­danként! átlagtermés várható. A Kaposvári Cukorgyár körzetében 190—200 métermázsás átlagter­mésre számítanak — mondotta Varga István elvtárs. Komplexbrigádok Bátaszéken a IX. pártkongresszus tiszteletére A vasút dolgozóira ezekben a hetekben nagy és nehéz felada­tok várnak. Megkezdődött az őszi csúcsforgalom. A megnövekedett forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében elsődleges feladat: a jelenleginél jobb munkaszervezés. Jól tudják ezt a vasút dolgozói is, akik mindent elkövetnek, hogy a szállításra váró áruk időben érjenek rendeltetési helyükre. Erről győződhettünk meg leg­utóbb a bátaszéki vasúti csomó­pont termelési tanácskozásain. Az egyik ilyen komplexbrigád a csomópont két j társszolgálat' ága között — a forgalom és a vontatás — alakult meg. A forga­lom részéről a forgalmi szol­gálattevők, a tolatásvezetők és az ügyeletesek, mig a vontatás ré­széről a mozdonyfelvigyázók, a tartalékgép személyzete és a kocsi vizsgálók tartoznak a brigádba. A brigád feladata: a személy- és a tehervonatok menetrendszerű közlekedtetése. a IX. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaikat úgy tették meg, hogy azok egyben elősegítsék az őszi csúcsforgalom sikeres le­bonyolítását. S most, amikor az eddigi ered­ményeket értékelték, megállapí­tották, hogy a siker érdekében jobb munkaszervezésre van szükség. Ezért úgy döntöttek, hogy az MSZMP IX. pártkong­resszusának tiszteletére, a báta­széki vasúti csomópont munkájá­nak megjavítása, a kitűzött fel­adatok maradéktalan teljesíté-ie érdekében komplexbrigádokat szerveznek Bátaszéken. Nyolcszózan tanulnak az esti egyetemen Az esti egyetemi oktatás iránt nagy az érdeklődés megyénkben. Az idén közel 800-an kezdik, vagy folytatják a marxizmus—leniniz- mus egyetemi szintű tanulmányo­zását. Dombóvárott és Tamásiban 5-én tartották az ünnepélyes megnyitót. Szekszárdon ma lesz, Pakson 7-én, Bonyhádon 9-én ke­rül sor a megnyitóra. A szakosító — amelyen 56-an vesznek részt, ugyancsak ma kezdődik Szek­szárdon. az állomás két szakcsoportjának dolgozóiból alakult meg, a for­galmi és a kereskedelmi dolgozók munkájának szervezettebbé tétele érdekében. A brigád feladatai közé tartozik többek között a gyűjtőkocsik érkezés utáni azon­nali beállítása, a helyi és átme­neti mérlegelések elvégzése, vala­mint a kocsiintézések határidőn belüli foganatosítása. A csomópont gazdasági és po­litikai vezetői egyaránt sokat várnak ezktől a komplexbrigá- d októl. így többek között: a kocsi - forduló idejének csökkentését, amelyet az utóbbi időben erősen túlléptek, az eddiginél gyorsabb vonatösszeállításokat, a kollektív szellem javulását, oly formában, hogy az egyik brigád nem hagyja a másikra a kocsik mér­legelését, a vonatok rendezését, stb. A IX. pártkongresszus tisztele­tére tett kezdeményezés minden bizonnyal eléri kettős célját: egy­részt elősegíti az őszi csúcsforga­lom zavartalan lebonyolítását, másrészt pedig jelentősen hozzá­járul az éves terv teljesítésének sikeréhez is. Ismerve a bátaszéki vasúti cso­mópont dolgozóinak eddigi ered­ményeit, minden bizalom megvan arra vonatkozólag, hogy ezúttal Is eleget tesznek a kötelezettsé­geiknek. /

Next

/
Thumbnails
Contents