Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-04 / 209. szám

1S66. szeptember 1. TOLNA fttEGTEI NfüPClSAÖ „...míg megvalósul gyönyörű képességünk, a rend..." (JÓZSEF ATTILA) j Elvi alapokon nyugvó őszinte barátság Amilyen a társadalom, olyan a család! A mi társadalmunk az emberek kölcsönös megbecsülésén alapul, s a kommunista csa­lád alapja is ez. A szerelem szabadsága mellett emelünk szót. De ez a szerelem igazán őszinte érzelmeken alapuló, a nő és férfi kö­zött, mint két egyenrangú fél között jön létre, megértést és meg­becsülést kíván. Az igazi családi élet az egyéni és a társadalmi élet harmóniáján alapul. A családi tűzhely kommunista melege pedig a határozott és harmonikus érzelmi motívumok mellett jel­lembeli és világnézeti szövetségből táplálkozik. É‘ Js az emberi kapcsolatok közül a kommunista társa­dalomban is fontos szerepet Ját­szik a barátság. A barátság — két ember őszinte, bizalmas, szo­ros, igaz belső kapcsolata. Tár­sadalmunkban elvtársi és elvi együvé tartozáson alapul. „Hégi legendák a barátság kü­lönféle megható példáit beszélik el. Az európai proletariátus el­mondhatja, hogy tudományát két olyan tudós és harcos teremtette meg, akiknek viszonya az ókori­aknak az emberi barátságról szó­ló legmeghatóbb mondásait is felülmúlja”, — írja Lenin, Marx és Engels bensőséges, azonos el­vi alapokon nyugvó, szívből jö­vő barátságáról. Két azonos jellemű ember ta­lálkozik. Eszméik, az életről al­kotott véleményük megegyeznek, megismerik és megértik egymást és a kölcsönös ismeret és meg­értés barátsággá érik. Vannak barátságok, amelyek még gyer­mekkorban fogantak és meglett felnőtt ész is közelhozhat két embert. S hogyan? * „Toldi írójához elküldöm lelke- met — Meleg kézfogásra, forró ölelésre!...” — írja Petőfi Sándor Arany Jánosnak, s a válasz sem késlekedik sokáig: „Végre kin­cset leltem: házi boldogságot, — Mely annál becsesb, mert néni szükség őrzeni, — És az Iza partján ama hű barátot... Nem is mertem volna többet remény­iem”. Petőfi Sándor és Arany János barátsága, a magyar iroda­lom egyik legszebb, legmeghatóbb hűséges, örök és igaz baráti kap­csolata. De példájuk nem egye­dülálló. „Szerelmes barát, zömök Mó­ricz Zsigmond” — írja Ady End­re. Juhász Gyula a fiatal József Attila legmegértőbb költőbarátja, mestere, buzdítója és útnak in­dítója volt Bartók Béla és Ba­lázs Béla baráti kapcsolata egy­ben munkatársi kapcsolat is volt. Barátságukból született „ A kék­szakállú herceg vára”, a „Fából faragott királyfi” és a „Csodála­tos mandarin”. Karinthy Frigyes legjobb barátja Kosztolányi De­zső volt. Tóth Árpád az akkor még fiatal Szabó Lőrinccel és Fodor Józseffel köt életre szóló barátságot. És Szabó Lőrinc Ba­bits Mihálynak is bensőséges ba­rátja, figyelmes tanítványa. * A z igaz barátot, a bajban ismerni még” — tartja a közmondás. Egy másik meg azt vallja, hogy „madarát tolláról, embert barátjáról”. S mindkettő­ben — mint általában a köz­mondásokban — igaz tartalom rejlik. Arariy János nem volt harcos alkatú jellem, de Petőfi barát­ságát nem feledte az önkényura­lom éveiben sem. Szívében őriz­te és verseiben megénekelte a . halott költő élő barátságát. Engels nemcsak eszmei támogatást nyújtott Marxnak, hanem a meg­próbáltatás éveiben anyagilag is támogatta. S hány, meg hány kommunista mártír példáját le­hetne felsorolni. Mind megannyi az elvtársi együvé tartozás, elvi szolidaritásból adódó igaz, őszin­te példája annak, amikor embe­rek kitartanak egymás mellett a bajban. És éppen így igaz a másik közmondás is. A becstelen em­bernek nincsenek barátai. A becstelent cinkosok veszik körül. Ha nincs meg két ember között a közös eszmeiség, nem alakul­hat ki barátság. Márpedig esz­mei egyezés csak azonos jellemű emberek sajátja lehet. A becste­len a becstelent, az őszinte em­ber pedig a nyíltszívűt vonzza. Két ember barátságának mi­lyen aprólékos és sokrétű össze­tevői lehetnek. Nem biztos, hogy mindenki barát, akit annak vé­lünk, vagy annak gondolunk.' Nem mindenekfölötti összetar­tozásról van szó, hanem elvtársi szolidaritásról, amely meghatáro­zott és szilárd elvekhez kötött. Mély elvi alapokon nyugvóról, amely szívből jön, amely őszin­te, s a dolgok tényleges érde­keit védi, még abban az esetben is, ha azt hibául kell a barát szemére vetni. És a barátok közötti betyár­becsület? Mi is az a betyárbe­csület? Az összetartozásnak hely­telenül értelmezett formája. A bajtársiasság nem tűri a meg­alkuvást, a cinkosságot. Pontos jegye, kategóriája az őszinteség. * A barátság nagyon szép pél­dái kerülnek elő nap, mint nap életünkben. Rokonszenven ala­pul és szívből jön a népek kö­zött fennálló testvériség, báráti érzés. Nemcsak abban merül ki, hogy gyűléseken felkiáltunk: „Éljen a magyar—lengyel barát­ság!” Nemcsak abban, hogy a szocialista tábor országait a testvéri jelző mellett, a baráti­val is illetjük. Némtsak beszé­lünk ezekről a barátságokról, hanem teszünk is értük. Segítik, támogatják egymást a baráti né­pek, akkor és abban, amikor és amiben a szükség, a helyzet kí­vánja. * A barátság két ember, vágj’ több őszinte, bizalmas, szoros, igaz, bensőséges kapcso­lata, amely társadalmunkban elvtársi és elvi együvé tartozá­son alapul. Az irodalom számos megható és elgondolkoztató pél­dáját sorakoztatja fel a nagy em­berek baráti kapcsolatának. A betyárbecsület, helytelenül értel­mezett barátság. Nem más tu­lajdonképpen, mint cinkosság. Az összetartozás nemes és szép pél­dáit napjainkban a népek, orszá­gok kapcsolataiban kialakult ba­ráti kapcsolatok sorakoztatják fel. (Folytatás a jövő vasárnapi számban.) MÉRY ÉVA Kiemelkedő eredmények a konzerv­gyáriak kongresszusi versenyében Csúcsforgalom van ezekben a hetekben a Paksi Konzervgyár udvarán. A kapuban egymást érik a nyersanyaggal megrakott teher­autók, a hídmérleg szinte állan­dóan üzemben van. Több, mint nyolcvan teher­autó hordja szakadatlanul a paradicsomot, paprikát, ubor­kát, szilvát. Egyedül paradicsomból naponta tizenhat-tizenhét vagonnyit dol­goznak fel. Az automata paradi­csomfeldolgozó berendezésen napi százötven tonna nyersanyagból készítenek paradicsompürét, a többiből „befőtt” lesz. Eddig négyezer tonnát dolgoztak fel, a terv teljesítéséhez még kétezer tonna van hátra. A gyár vezetői és dolgozói bizakodók, hogy a pa­radicsomtervet is túlteljesítik, mint ahogy a többi, eddig „lefu­tott” termékből is többet tudtak készíteni a tervezettnél. ^ A paradicsomidény első hetei­ben kicsit akadozott a nyers­anyag-ellátás, lassan érett a pa­radicsom. Most azonban már szinte „ömlik” a sok paradicsom a környékbeli tsz-ekből a gyárba, alig tudnak megbirkózni a hatal más mennyiségű nyersanyaggal. Csak az segít, hogy igyekeznek a lehető legjobban kihasználni a termelő berendezéseket, a mini­mumra csökkenteni az állásidő­ket. Az automata paradicsomfel­dolgozó vonal kapacitása műsza­konként ötven tonna, ennél töb­bet egyszerűen nem lehet „áthaj­tani” rajta, ezt az ötven tonnát — ez egyébként a verseny egyik fő célkitűzése is — most már napok óta mindhárom mű­szak teljesíti. A kongresszusi versenyválla­lásban a minőség javítására, se- lejtcsökkentésre, a költségszint csökkentésére, a termelési, vala­mint a kiszállítási terv túlteljesí­tésére tettek felajánlást a gyár dolgozói. Habár csak az első fél­évről készült részletes értékelés, de már megállapítható, hogy az egész éves vállalást teljesíteni tudják. A zöldborsónál száztonnás túlteljesítést vállaltak, a tényle­ges túlteljesítés hatszázötven ton­na volt. Zakuszkából 41, befőttből 50, dzsemből és finomízből 19 va­gonnal termeltek többet a tervezettnél. Minőségj avításból, sele j tcsökken- tésből, a felhasznált csomagoló­anyag mennyiségének csökkenté­séből mintegy félmillió forintos ták dolgozni. megtakarítást terveztek, ennek jelentős részét már teljesítették. A raktár szocialista brigádjai az export-kiszállítási tervet 178 va gonnal teljesítették túl, belföldre pedig 49 vagon konzerváruval ad­tak . többet a kereskedelemnek a tervezettnél. A költségszintnél ar­ra vállalt a gyár kollektívája kö­telezettséget, hogy az egész évre tervezett 89,5 százalékot 89,2 szá­zalékra csökkenti. Az első félév­ben elérték a 89,2 százalékos szin­tet annak ellenére, hogy erre a 6 hónapra 95,4 százalékos költség- szintet terveztek. Az egy főre jutó árutermelés a tervezett 6,8-caI szemben 8,6 tonna volt. A kiváló eredményekben sze­repe volt annak is, hogy az idén korábban következett be az egyes gyümölcs- és főzelékfélék érése a feldolgozási idény tehát koráb ban indult; így az első félévben a tervezettnél néhány héttel rövi debb volt a holt szezon. A mező- gazdaság több termékféleségből a tervezettet meghaladó mennyisé get adott a gyárnak. Az azonban a konzergyáriak érdeme, hogy fogadni tudták a megnövekedett nyersanyagmennyiséget és külö­nösebb fennakadás nélkül fel tud­ZEZOM (Napló) Siófok, augusztus vége. hát ez kell. Hétfő I Külön szoba ______' egy modern v illában, és a strand csak egy ugrás. Fürdőruhában, mezít­láb ki lehet menni. Figyel­meztetnek is, ne 'vesződjek a strandon vetkőzéssel, öltözkö­déssel. Helyes, nem fogok ve­sződni. Délután mindjárt ki­megyek az utcára egy szál fürdőgatyában és elsétálok a Balatonhoz, Sajnos, elég fehér vagyok, itt meg csupa kreol- és rézbőrű szaladgál, de talán a víznél lesznek még kezdők. Egész nyáron nem napoztam, fene tudja, miért. Ja, nem is volt napsütés. Jó ez a kis villa. Hűtőszek­rény, televízió, fürdőszoba, minden, cSak kosztról kell gondoskodni. Mindenki önálló, kap szobakulcsot és előszoba­kulcsot. Sőt, a tulajdonos ke­reken megmondja: itt okos­nak kell lenni, és az ember kihasználhatja a lehetősége­ket. Ö nem marad itt, haza­utazik, csak még felsöpri az udvart. Rendes az öreg. Pre­cíz, de barátságos, örökké bütyköl valamit. A villát is félig maga építette. Asztalos, harminc évig maszek volt. Azt mondja: — képzelje el, uram, mit jelent az, harminc évig maszeknak lenni? — Nem tudtam, mit feleljek. Lehet, hogy ez a szöveg csak sóder, mivel újságíró vagyok. De az­tán megtudtam a földszinti fiútól, aki. a mézesheteket töl­ti itt ifjú és szép lábú fele­ségével, szóval mondta ez á srác, hogy idegileg már ki­készült az öreg a villa miatt, annyit vesződött vele, meg a vendégekkel. Anyagilag per­sze nem rossz egy ilyen ma­szeküdülő. Biztos, hogy né­hány év alatt megkeresi az épület árát. Alaptőke kell hoz­zá, készpénz. Különben min­denhez az kell, így vélekedik a nászutas fiú. Nem a roman­tikára épít. A feleségét elő­ször fürdőruhában láttam meg, készítette a reggelit az elő­szobában, a földszinten, ahol a hűtőszekrény van, meg a fözőfülke. Kicsit zavarba jött. Én nem jöttem zavarba, be­mutatkoztam neki. Az emeleten, mellettem, egy asszony meg a lánya ütött tanyát. Mindkettő szőke. He­lyesek. Na, de nem lesz több szomszédi kapcsolatnál, a lánynak van udvarlója. ösz- szeillenek. Elevenek és mo­dernek. Majd én is modern leszek. Meg van engedve. Sőt, még bíztatott is az öreg, hogy okos legyek. Naná, majd hülye leszek. Külön szoba, külön kulcs, gyűrű nincs, abszolút függetlenség. Pa-pam! Pa-pa- pa-pam! Gyerünk sétálni! Körül kell nézni egy kicsit ezen a Sió­fokon, talán még ebéd előtt föl lehet szedni valakit. Egy szép kislányt. Ez üdülőhely, direkt ideözönlenek a csinos, fiatal nők. Először mégis gondoljunk csak az otthoniakra. Gyorsan földobni a postán azt a tizen­öt-húsz üdvözlőlapot a kollé­gáknak, barátoknak, hozzátar­tozóknak. ismerősöknek, szom­szédoknak. Mit posta? Az or­rod előtt árusítják a lapokat, bélyeggel. Két bájos ifjú hölgy. Mondom: kettő. Egy­szerre. Az egyik mindjárt he­lyet is szorít maga mellett, hadd írjam meg a lapokat, ne kelljen a postára caplatni. „Délután jön a strandra?” „Ma nem lehet, majd holnap”. „Rendben”. Mondtam én. hogy még ebéd előtt elintéződik a súlyponti kérdés. Ebédre először pala­csintát eszik az ember, mert az kerül az útjába. Diósat, tú­rósat, fahéjasat és barack­ízeset. Ott sütik a vasúti so­rompónál, fogod és lenyeled. Utána mindjárt találsz egy tejivót, kitűnő a kakaójuk. Ke­rül egyet az ember a kikötőig, és olyan jó a levegő, hogy nyugodtan hozzáláthat a sült kolbászhoz. így vacsoráig már nem is kell más, mint főtt kukorica, lángos és sült keszeg. Minden jó, csak a tokaji fur­mint fanyar egy kicsit a főtt kukorica meg a lángos között. Délután alvás. Kötelezően előírtam magamnak, mert ál­lítólag jót tesz és különben is ráérek később kimenni a strandra, ötkor ébredtem, le­vetkőztem és kimentem a strandra. Negyed hatkor be­borult az ég. Viharjelző ra­kéta, vihar, viharos Balaton. Milyen szép. Hiába, a Bala- ton az mindig Balaton. Érdekes, nem Kedd süt a hasamra a nap, pedig már nyolc óra. Úgy látszik, lőttek a strandolásnak tegnap azzal a rakétával. Egyúttal a randevúnak is. Bevásárlás, egy liter kakaó, s egyéb. Reggeli után nem kötelező délelőtti fekvés, majd nem kötelező al­vás. Délután séta. különös. Mennyire más ez, mint ott­hon. Igaz, otthon nem sétá­lok lyukacsos cipőben, ami­kor esik az eső. A képeslapoknál nincs ott a lány, csak a másik. Bánat, szomorúság, rossz közérzet. Három túrós palacsinta, meg egy diós. Jó közérzet. Egy presszó. Sok nő, mind mással. Jön egy szőke, egyedül. Egy angyal. Nézem. Néz. Megint nézem. Az angyalka is újfent rámpillant. Kész. Mire fize­tek, elröpült. Eső, olvasás, rádió, televí­zió, szomszédok. Általános is­merkedés. A nászutas fiatal­ember esztergályos, és tőlem kér dugóhúzót. Vett egy üveg bort. Iszogatnak, mondja, mert mit lehet csinálni ilyen esős időben? Októberi szél, Szerda jónéhány pa­lacsinta, tiha­nyi kirándulás. A hajón több­ször rámmosolygott egy élénk­szemű fiatal lány. Kiszállás­kor mesterien mellémsodró- dott és nyomódott. Sajnos, na­gyon vékony, keszeg. A ke­szeg jobb sütve. Tihanyban szép múzeum, szép templom, szép kilátás és egy kislány, aki szebb a múzeumnál, a a templomnál, meg a kilátás­nál. Vettem tőle egy játék­kulacsot. Holnap megint jö- vök, veszek játékhajót. Náthás vagyok. Hazafelé no­vember volt a Csütörtök hajón. Nem mehetek sehova. Még szerencse, hogy a szom­szédasszony, aki mindennap főz a főzőfülkében, ma pala­csintát sütött. Még Péntek mindig november van, ________ A fürdőnad­rágot becsomagoltam. Este kollektiven megnéztük az egyik bárt. Nagyon jó hely, félhomály, meg minden, de legjobb az egyik pezsgő ára: majdnem hatszáz forint. K ollektív Szombat ti­hanyi kirán­dulás. Én már nem a múzeum miatt mász­tam föl a hegyre. A szép kis­lány is fázik, de azért mele­gen összenéztünk. Sajnos, nem szakadhattam el a tár­saságtól, ellenben vasárnap ismét megyek Tihanyba, va­lamilyen mütyürkét venni. Este kollektiven megfüröd- tünk. Illetve egyenként. A kádban. GEMENCZI JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents