Tolna Megyei Népújság, 1966. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-29 / 230. szám

VOLNA M'C-YE^ VKACe NEPUISAB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVI. évfolyam, 230. szám ABA: 60 FILLER Csütörtök, 1966. szeptember 29 Díszünnepség a fegyveres erők napja alkalmából A fegyveres erők napja alkal- ban állomásozó szovjet csapatok Részt vettek az ünnepi esten a mából szerdán este díszünnepség parancsnokságának képviseleté- Budapesten akkreditált katonai és volt Budapesten a Vígszínház- ben és I. V. Tutarinov vezérezre- légügyi attasék közül számosán, ban. Az ünnepi est elnökségében des, a Varsói Szerződés egyesi- A Himnusz hangjai és Czinege foglalt helyet Fehér Lajos, az tett fegyveres erői főparancsnok- Lajos üdvözlő szavai után Boákéi MSZMP Politikai Bizottságának ságának képviselője. András mondott beszédei, tagja, a kormány elnökhelyette­Ünnepség Szekszárdon se, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, dr. Korom Mihálv. az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Bénikéi And- A fegyveres erők napja alkal- aüezredes megyei parancsnok, a rás belügyminiszter, Méhes Lajos, mából úttörők, KlSZ-fíatalok iá- rendőrséget Rácz Lajos alezredes a KISZ Központi Bizottságának togatták meg a laktanyát. Cs. képviselte. első titkára, Papp Árpád, a mun- Kiss Alberti lök, az alakulat 1956- a honvédelmi miniszter, a beí- kásőrség országos parancsnoka, °s mártírjának emlékművénél ügymdniszter és munkásőrség ne­továbbá a néphadsereg tábornoki honvédek, KISZ-esek és úttörők szagos parancsnoka ünnepi pa- és parancsnoki karának számos álltak diszorséget. ^ A felsorako- rancsának felolvasása után Há- tagja. Ugyancsak az elnökségben zortt díszszakasz előtt a laktanya- bóczki György őrnagy emlékezett foglaltak helyet a társfegyveres ba látogató fiatalok megkoszorúz- meg a fegyveres erők napjáról, testületek, a Magyar Partizán ták az emlékművet. Ezután került sor a kitüntet*­Szövetség, a Magyar Honvédelmi Utama az alakulat kultúrterme- ^ jutalmak átadására, és az Sportszövetség vezetői, a fegy- ben folytatódott az ünnepség. A el61éptetések ismertetésére, azon- VCTCS <?r08c kiváló l*^— »<•»«-• lr/v»<\4<4- ah tmlifav o erűk - - - ^ - ­tisztjei. _ __ _________ m m A díszünnepség elnökségének a szovjet alakulatok képviselői, a ^ jelvényt, * Pal kovics 1st­harcosai és katonák között ott voltak a szék- kívül M élenjárt címet elént att szardi meroműszergyar fiataljai, egységparancsnokok is ezúttal ad- a szovjet ^akuiatok képviselői, a f^k át a jelvényt. Palkovics Ist- tagja volt G. V. Szregym vezer- part képviseletében Rúzsa János, ván alezredes a munkásőrség or- őrnagy, az ideiglenesen hazánk- a munkásőrségét Palkovics István parancsnoksága nevében, a munkásőrségben kifejtett mun­kájuk elismeréseként emlékjel­vényt adott át Rácz József szá zadosnak és Fürst Alfréd főhad­nagynak. A fegyveres erők napját mél­tatta a szovjet alakulatok kép­viselője, majd úttörők köszön­tötték virággal a vendégeket. Az ünnepség után az alakulat­nál kezdetét vette a kétnapos ün­nepi sportműsor. Este a szekszárdi KlSZ-szerve- zetek adtak ajándékműsort a honvédeknek. Este ugyanakkor több község­be látogattak el aj ándékműsor ral a honvéd kulturosok is. A mai nap folyamán különbö­ző sportrendezvényekre kerül sor az alakulat katonái, a szekszárdi mérőműszergyár, a gépjavító vál­lalat és a szovjet katonák között. Kállai Gyula látogatása Hajdú-Biharban Kállai Gyula, az MSZMP Po- nács vb-elnökének társaságában litikai Bizottságának tagja, a for- megyei körutat tett. radalmi munkás-paraszt kormány Ezután Debrecenben a nemré- elnöke, kedden és szerdán látoga- giben elkészült felsőfokú építőgé- tást tett Hajdú-Bihar megyében, pészeti technikumot kereste lel. A megyei pártbizottság épületé- Délután Berettyóújfaluban jú- ben találkozott Hajdú-Bihar me- rási párt- és tanácsi vezetőkkel gye és Debrecen város párt- és találkozott, majd látogatást tett tanácsi vezetőivel, akikkel idő- az utóbbi években bővített és szerű politikai és gazdasági kér- korszerűsített járási kórházban désekről beszélgetett és rendelőintézetben is. _ ,, A megyei körút következő ál­Szerdan délelőtt Karakas Lisz- jomasa Nagyrábé volt. A késő lónak, a megyei pártbizottság e.- órákban a megyei láto ső titkárának és Ambrus István- gatás Biharnagybajomban feje- nak, a Hajdú-Bihar megyei Ta- ződött be. (MTI) Sok a termény 9 gond a tárolás Kétyen sziikséggórét építettek, Sárszentlőrincen házakhoz is laknak kukoricát Hetek óta napirenden van a ja tárolni, viszont a termelőszö- nagyobb góré, s ezeket felhasz- termények tárolásának kérdése, vetkezet adott szállítóeszközt, nálják a közös termény tárolá- mdvel valamennyi kapásnövény- maga fuvarozta el az összes tér- sára. Szabó József főkönyvelő bői jók, sőt, sok helyein kitűnőek ményt. Nem volt huzavona, s tájékoztatása szerint különben a terméseredmények. Többszőr időben befejeződött a burgonya 30—35 vagon kukoricának nem írtunk már arról, hogy úgyneve- biztonságba helyezése. Szerdán lenne helye. Kértek ők is drót- zett szükséggórékat kellene épí- szállították el Hőgyeszre az utolsó fonatot, hogy sziikséggórét épít- teni a szövetkezetnek, azonban a fordulókat. hessenek, de nem tudott segítt megye?at tanács 3 meEőgazdasági Ugyancsak gjomdoskodott a kétyi séget adni számukra a járási ta- osztálya és az AGROKER augusz- szövetkezet a kukoricatermés tá- nács. A napokban építenek egy tus óta mindent megtesz a tároló- Tolásáról, épített elegendő górét 300 négyzetméter alapterületű helyek anyagának beszerzésére, de Az előző évben két korszerű, . a uílen kukoricát a ielek szerint nem sikerül any- szélcsatonnás, 15 vagonos gorét. , ’ . . . nyi sziikséggórét építeni, ameny- két héttel ezelőtt pedig egy szűk- fognak tarolni. Az anyag mar nyi kelletne. séggórét, amelybe 30 vagon tér- megvan ehhez, és szakmunkáso­ményt tudnak rakni. De ha még kát is keresett a szövetkezet. Megnéztük néhány szövetkezett ^ ^nne elég, a közel jövőben A tagoknál történő raktározás X Xy Tattmen^T kukorica, újabbat építenek. A kétyi szövet- az elmúlt évben jól bevált Sár- burgonya, s egyéb termény feoél kezeiben még soha nem maradt szentlőrincesi, nem kértek mást alá kerüljön. Példaként említünk prizmában kukorica. A közös tárolási díjként, mint a góréjuk- két esetet. gazdaság megalakulását követő ban lévő kukorica csutkáját, a A kétyi Kossuth Tsz-ben előre- elsó 15 horzsolás “tán. látó munkával megoldották a tároltak terményt. Mivel jó néhány szövetkezetben problémákat. Az összes burgonyát, Ezt a módszert alkalmazzák hasonló a helyzet, nyilván efféle amit szerződésre termeltek, el- még a sárszentlőrinci Petőfi Tsz- megoldást kellene találni, ha az szállitották a hogy eszi földmű- ben, nagyon helyesen. Nyolc-tíz idén már nem kapnak drótfona- vesszövetkezetnek. Az fmsz fog- szövetkezeti gazda portáján van tot a szukséggórékhoz. Ff . ■ .. <C\ 1> yi PAKOZD — 1848—1966 Á!M Pákoed határában egy ma­gas kőoszlop, messziről észreveszi, látja a Balatonhoz igyekvő utas. Ezt az oszlopot most virágok öve­zik, talapzatához elzarándokol a környék népe, s a kora őszi na­pon, szeptember utolsó előtti nap­ján emlékezés színhelye a szelíd dombos-halmos táj. Az emlékezé­sé és a megbecsülésé: hazánk fegyveres erőit köszöntjük a tisz­teletükre jelessé tett napon. Nem piros betűs ünnep szep­tember 29-e. Nem pihen meg a szorgos munkáskéz, nem áll meg a traktorkerék, s az iskolában feleltet majd a tanár, föddnajz- ból, történelemből, éppen úgy, mint más napon. S feleltet maga a hétköznapi ünnep is — törté­nelemből, ragaszkodásból, más­ként és több hangsúllyal, mint az esztendő többi napján. Mert a pákozdi kő-felkiáltójel rá a ta­nú, hogy szent ügyéért: szabad­ságáért és hazájáért milyen nagy tettekre, milyen hősi erőfeszíté­sekre képes a magyar. Katonák­ra emlékezünk, fegyveres embe­rekre, mert katonák voltak Pá- kozd hősei 1848. szeptemberében, fegyveres emberek a szó legjobb érteimében, fegyvert fogó mes­terlegények és parasztok, fegy­verrel, karddal hazát, szülőt, csa­ládot védő apák és fiaik. Egysze­rű, történelmi párhuzammal: olyanok, mint korunk fegyvere­sei, mint a mi katonáink. Egyszerű lenne úgy summázni e kora őszi ünnep értelmét, hogy azokat köszöntjük, akik egyen­ruhát öltenek, nehéz szolgálatot teljesítenek, mert ezt érzik hiva­tásuknak vagy mert erre szólítja őket a törvény. Igaz lenne ez, de a teljes igazság több ennél. Nem csupán arról van szó, hogy el­ismeréssel adózunk most a ka­tonának, a rendőrnek, a munkás­őrnek, a határok őrzőinek, ha­nem arról is, hogy azokat kö­szöntjük. akik a mi országunk biztonságát védik, a mi rendünk rendjének őrzői, a mi hazánk sérthetetlen határainak vigyázói. Büszkék vagyunk rájuk, amint büszkék vagyunk arra, hogy olyan világot teremtettünk e ha­zában, amely minden lényeges jellemzőjében megfelel a pákozdi hősök álmainak, vágyainak vagy tudatos céljainak. Mert Pákozd mezején jobbágyok haltak meg, hogy többé ne legyen jobbágy, úribirtokhoz láncolt senki és remíni a parasztember. Csaknem százhúsz esztendővel ezelőtt kontinensünk leghaladóbb forradalmi áramába kapcsolódott a harc, amelynek része volt a di­cső enálékű pákozdi csata. S ma, évszázadnál több idő múltával olyan világot formáló tábor kö­zösségét mondhatjuk büszkén magunkénak, mint a haladás el­ső vonalában is úttörő szocialista országokét. Azonos cél vezeti e közösség tagjait: éljen méltósá­gához illően minden ember, mert erre módot csak az teremt, ha olyan a világ, ahol nincs kizsák­mányolt, ahol a célok magaszto­sak és az eszközök tiszták. Mi ilyen világban élünk, s így ren­dezték életüket testvéreink, akik­hez sérthetelten és oszthatatlan szövetség ezer szála fűz bennün­ket. Messze időkre szóló bizton­ságérzetet ad ma minden magyar­nak, hogy békéjét és céljainak megvalósulását e testvéri közös­ség roppant erői védik, óvják és őrzik minden ellenségtől. Vall­juk meg: nemzeti büszkeséggel figyeltük e napokban a Csehszlo­vákiából érkező híreket csapataink részvételéről a Varsói Szerződés néhány országának impozáns, nagy hadgyakorlatán, örvende­zünk az elismerésnek, amely fia­ink kiképzési, hadtudomány-beli sikereinek szól, s örvendezünk a tökéletes együttműködésnek, amely a más országokhoz tarto­zó, de tartalmukban egyszellemű, egy célú fegyveres erők között mostanáig kikovácsolódott. S jó érzés, hogy szinte kézzel fogha- tóan érezzük: milyen mély és személyhez szóló értelmet nyer­tek azok az anyagi áldozatok, amelyekkel korszerűsítettük, tö­kéletesítettük haderőnket, fegy­veres szervezeteinket. Katonának állni: egykor virtus dolga volt. Ma a katona, a fegy­veres ember: országépítő, országát őrző, akiire mindig és minden helyzetben számítani lehet. Ár­víz vagy munka, tanulás és ál­landó készenlét, a haza és a szo­cialista tábor méreteiben való gondolkodás: mindez eggyéforr fegyveres testüfeteink tevékeny­ségében. Most, az ünnepen őket. köszöntjük és csendes szóval, be­lülről fakadó érzéssel a hazát, amelyet védenek — s amely im­már elvitathatatlanul, végérvé­nyesen a miénk. LANTOS LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents